| Sarkadi | TARTALOM | Sarolyáni |
A Sarmasági-családdal megismerkedtünk már előbb a kövesdi vár történetében,* a hol közöltem családfájokat is.* Sarmaságon s környékén földesurak.
Kétségkívül a családfán legfelül álló I. Lászlóról van szó 1349-ben, a mikor Endre erdélyi vajda és Szolnok főispánja megerősíti azt az egyezséget, melyet Sarmasági László és testvérei a szolnokvármegyei Szertelek és Mázsatelek birtokok {364.} iránt Sámsoni Istvánnal, a János fiával, kötöttek. E László a Márton fiának, Jánosnak a fia.*
Az 1543-diki adóösszeírásokban II. Sarmassaghÿ (Sarmassaghi, Sarmassaghy) László sarmasági, derzsidai (a hegy alatt fekszik), szigeti jobbágyait egy-egy, magyar- és oláhkövesdi jobbágyait két-két kapu után adóztatták meg,* a mint ezt már a kövesdi vár történetéből is ismerjük.
Sarmasagÿ Lászlóné Erzsébet ellentmondott, mikor a leleszi konvent Ferdinánd királynak 1544 jan. 29-dikén kelt beiktató parancsára a János király megerősítette oklevél alapján Drágfi Gáspárt és Andrást be akarta iktatni a peéri, etei, szeődemeteri, usztatói, hadadi, horváti, széplaki, csányi, vicsai meg mindkét szopri részjószágokba és a kit ezért – társaival együtt – a konvent megidézett.*
III. László az 1615–1630. években középszolnoki alispán,* előtte 1622 ápr. 23-dikán elcserélnek egy érszentkirályi telket egy ákosi telekkel,* 1623-ban (Sarmasaÿ [így!] László) számára gondnoki vallomást tesz Berendi Bekeni István ilosvai, hosszúmezői, lompérti és ököritói részbirtokairól,* őt és nejét, Guthi Erzsébetet bizza meg az itt említett Bekényi István a más vármegyebeli jószágainak igazgatásával és oltalmazásával is.* 1630 jan. 18-dikán (Kövesdi Sarmasaghi László középszolnoki alispánt) tanúnak jelölte ki Katalin, a mikor Hagymás-Lápos, Felső-Fentős és Aranyos birtokokat a Kapiaknak adományozta.*
Andrást (Sarmasaki Sarmasali, Sarmasaghi, Sarmasagi, Sarmaseaghi) ügyvédjöknek vallották 1446 július 11-dikén Szilágyszegi Bereczkné Dorottya és Szilágyszegi Lászlóné Anna,* júl. 16-dikán Nagy-Dobán Dobai Bartús György,* meg {365.} Nagydobai Csiszár Fülöp és Balázs, Sándorházi (Zandházi) Simon és fia, Márton meg Vérvölgyi Anthus Péter,* aug. 14-dikén Moni Imre meg Deésházi Ferencz és Sebestyén,* 1448 július 16-dikán Árva Tamás leánya, Márta és férje, Menyői Bálint; Keresztúri Lőrincz fia, János és ennek leánya, Margit; Szőke Lőrincz leánya, Erzsébet és férje, Dobai Kún Fülöp; Kelemen leánya, özv. Keresztúri Bertalanné Orsolya; Fürményesi Máté leánya, Dorottya és férje, Fürményesi Kónya Tamás,* aug. 11-dikén Deésházi László fia, Demeter, Deésházi Miklós fia, Máté meg Deésházi Jakab fiai: Sebestyén és Ferencz,* 1450 júl. 26-dikán Moni Imre, Moni Bálint, Moni Egyed, Moni János, Moni Jánosné Baksai Szabó Ilona, Vérvölgyi András, Deésházi Sebestyén és Ferencz, Deésházi Máté, Menyői Barta fia, Albert meg leányai: az említett Deésházi Ferencz neje, Potentiana és Nagydobai Péterné Scolastica,* Szentkirályi Imre és neje, Szentkirályi Moldvai Erzsébet, Szentkirályi Demeter és neje, Szentkirályi Katalin, Szentkirályi András és Kisdobai Antalné Sándorházi Agata,* Menyői Pál és neje, Lelei Mojos Ilona, Kún Pál és Moni Révész Miklós.* 1461-ben néhai. Másik Sarmasaghi András és János azok között vannak, a kik ellen 1493-ban Báthori Miklós és özv. Gerbed Miklósné Anna érdekében vizsgálatot tartanak a középszolnoki Kerestelek, Hídvég és a krasznavármegyei Ilosva birtokokon elkövetett hatalmaskodásokért.*
Sarmasághi András (a családfán talán a IV.) felperes és Báthori Szaniszlófi András, Kristóf és István alperesek között 1547-ben egyenlő részekre osztják a krasznavármegyei Balla, Pecsely, Baksa birtokokat, a Kraszna városban levő részbirtokokat, továbbá Zovány, Halmosd, Detrehem, Elyüs, Gyümölcsénes, Oláh- és Magyar-Valkó, Füzes, mindkét Bán, Bogdánháza, {366.} Rög (Reugy)-pathak, Tusza és Szabófalva birtokokat.* Sarmasagi András (egr.) számadásra inti Báthori István özvegyét, Katalint meg fiait: Andrást, Kristófot és Istvánt néhai Sarmasági László gyámolásáról és ennek Sarmaság, Kövesd, Oláh-Kövesd, Sziget, Oláh-Korond, Girókuta, Szopor és mindkét Derzsida javairól. E jószágokat ugyanis legutóbb a fent megintettek kezelték.* Az itt szereplő András a II. László fia, tehát kétségkívül a IV. 1548-ban nemes Sarmasaghi András és Valkai Miklósné Csire Petronella pert folytatnak Báthori Szaniszlófi András, Kristóf és István ellen néhai Bánfi Zsófia előbb említett Balla, Pecsely stb. birtokainak s részbirtokainak és másutt levő javainak megosztása tárgyában.* 1549-ben Sarmasagi András, Somlyói Báthori Szaniszlófi András, Kristóf és István, Kisvárdai Mihályné Erzsébet és Valkai Miklósné Petronella megosztozkodnak a krasznavármegyei Somlyó, Perecsen, Hídvég, Sutak-Újlak, Győrtelek, Gyulakuta, Csehi, Endrefalva, Kerestelek, Badacson, Szoros, Maladé és más szabolcs- és szatmárvármegyei javakon.* Ekkor Sarmasagy (Sarmasagi) András sarmasági jobbágyait öt kapuszámnyi adóval rótták meg. Három nemesi kúriáját is feljegyezték e helységben.* Az ő részén Girókután négy új házat találtak, míg a kövesdi jobbágyait három, a derzsidaiakat meg a tulsóderzsidaiakat, azután az oláhkövesdieket, szigetieket egy-egy kapu után adóztatták, Alsó-Szopron egy szegény meg egy új ház, Kis-Korondon egy puszta házhely volt az ő részén.*
Sarmasági Sándor és szolgája, Keresztes Ambrus (nemes) azok között vannak, a kiket 1466 decz. 23-dikán ügyvédeiknek vallottak Kémeri Tamási János és Tamás.*
Sarmasághi (Sarmasagi) Elek 1450-ben tanú a Csaholyiaknak {367.} Tasnád-Szántón elkövetett erőszakoskodásai ügyében.* Ellene 1458-ban Csaholyi Pál és István javára vizsgálatot tartanak, mert megtámadta többed magával fegyveres kézzel a középszolnokvármegyei Panit birtokot.* 1459 szept. 15-dikén ügyvédjének vallja Ilosvai Gelberth László,* 1460 júl. 31-dikén és 1461 júl. 18-dikán ő (a néhai Sarmasagi András fia, Elek) vall ügyvédeket: Balyoki Szilvesztert, Balyoki Zénás Istvánt, Balyoki Mayádi Lászlót, Zeechi Andrást, Sámsoni Albertet, Bewnyei Pétert, Kémeri Jánost, Keresztes Ambrust és Andró Pált stb.* 1461 július 18-dikán kiegyezik vele (néhai Sarmasági András fiával, Elekkel) Sámsoni Albert a Kövesd határán fekvő Mázsa és Szértelek nevű földekre nézve, a melyeket Elek elfoglalt volt; menedéket vallanak egymásnak.* 1467 január 9-dikén Álmosdi Chyre Istvánt s másokat vall ügyvédjeiül.* Ugyanekkor Bélteki Drágfi Miklóst s társait (Walkói Ozsvát [néhai] gyermekei: Ambrus, György, Miklós, Veronka, Dorottya; Bewnyei Ambrus; Bydeskwthi László; Bydeskwthi Bálint; Sándorházi János; Sándorházi Miklós; Sándorházi Benedek; Wynemethi Albert) az ellene elkövetett hatalmaskodás következményei alól föloldja.* Horwathi Peres Tamással s nejével, Ilonával és H. Peres Lászlóval is egyezkedik némely hatalmaskodásokat illetőleg.* 1475 körül S. Elek felsőkorondi, kövesdi, remetei, girókutai, szigeti, sarmasági, derzsidai jószágait adóztatták meg.*
1611-ben másik Elek és Garda Erzsébet leánya, Sarmasági Borbála biharvármegyei kigyiki és zarándi birtokrészekhez tart jogot.*
Ambrus (I.) 1466 előtt bepörölte volt (talán testvérét) Eleket (I.) a középszolnokvármegyei sarmasági, derzsidai, {368.} remetei, tótkorondi, girókutai, oláhkövesdi, magyarkövesdi és szigeti részbirtokok* erőszakos elfoglalása és birtoklása miatt. A kolozsmonostori konvent ki is küldte megbizott emberét az ügy megvizsgálására, a ki előtt, a mint Sarmaságra megérkezett, Katalin, az András (II.) özvegye hivatalosan tiltakozott az ellen, hogy a kérdéses birtokokba valaki magát beiktassa s azokat használja. Tiltakozott a maga, gyermekei és rokonai nevében, a kik névszerint: Zsófia (Albertné), Katalin (Kémeri Jánosné), a néhai Sarmasági András (II.) és felesége, Katalin leányai; a Sarmasági Elek (I.) és felesége, Helena utódai; Sarmasági Ágotha és férje: Majádi László.*
1467 jan. 9-dikén Sarmasagi Ambrus, testvéreivel (György, Miklós, Veronka, Dorottya) feloldja Sarmasághi Eleket az ellenök elkövetett hatalmaskodás következményei alól.* Sarmasaghi Ambrus egyike azoknak, a kiket 1469 máj. 29-dikén ügyvédeinek vallott Kusalyi Jakcsi György.*
1512-ben Sarmasági János tizenkét arany forinton zálogba veszi Ilosvai Miklós mojádi birtokát, mint azt Deésházy Mihály és Mindszenti Péter Közép-Szolnok vármegye alispánjai bizonyítják.*
Sarmasághi János 1521-ben és 1522-ben középszolnokvármegyei alispán.* Sarmasághy János középszolnokvármegyei alispán és a szolgabírák előtt zálogosítja el néhai Mayády István özvegye Magdolna szakácsii birtokrészét 42 arany forintért Spáczay Gáspárnak.*
1584 nov. 6-dikán Sarmasaghi Sarmasagi Jánost vagy Mihályt tanúnak jelölte ki Báthori Zsigmond, a mikor meghagyta, hogy iktassák be Zsombori Lászlót egy böősházi birtokrészbe.*
1542 aug. 20-dikán a kolozsmonostori konvent tanúsítja, {369.} hogy Sarmassági Mihály (I.?) elzálogosította a szolnokvármegyei Derse birtokát ötven forintért Zólyomi Katalinnak.*
1543-ban Sarmassaghi Mihály sarmasági, szigeti, magyarkövesdi, derzsidai jobbágyait két-két, az oláhkövesdieket egy s tán még a girókutiakat is egy kapu után adóztatták meg.*
1548-ban Mihály (egr.) megidézteti Losonczi Bánfi Miklóst, a ki megtámadta előbbinek krasznavármegyei somosi részbirtokát.*
1549-ben Sarmasaghi Mihály (egr.) mint néhai Sarmasági László árvájának, Andrásnak a gyámja megidézi Nagyfalusi Losonczi Bánfi Miklóst, a ki megtámadta az említett gyámolt sarmasági jobbágyának a házát.* Ekkor Sarmasagi Mihály sarmasági jobbágyai hat, kövesdi jobbágyai négy, oláhkövesdi és derzsidai jobbágyai két-két, a kiskorondiak, szigetiek egy-egy kapu után adóztak.* Az ő részén három szegényt és két új házat találtak Girókután,* egy szegényt Alsó-Szopron,* egy új házat Tulsó-Derzsidán.*
1570-ben már Sarmasagy Mihály özvegyének a sarmasági, kövesdi (három-három kapu után), felsőderzsidai (két kapu után), girókutai, szigeti (egy-egy kapu után) jobbágyait írták adó alá.*
Ugyanekkor Sarmasági Miklóst, ki Dobai János árváinak ilosvai kúriáját és száldobágyi részbirtokát hatalmasul elfoglalta, megidéztetik ezen árvák gyámjai.* Sarmaságy Miklós sarmasági meg kövesdi jobbágyai három-három, a girókutiak, szigetiek, alsóderzsidaiak, felsőderzsidaiak egy-egy kapu után adóztak.* Somlyói Báthori Istvánnak 1573 András utáni csütörtökön kelt levele szerint Sarmassaghi Miklós ellen perel Rátóti Gyulafi László, de az nem jelent meg.* 1585-ben Sarmasági Miklós második férje Révai Annának.* Kewesdi {370.} Sarmassagy Miklóst 1588-ban egy récsei birtokrészbe iktatták.* 1589-ben Sarmasághi Miklós adományul kapja Báthori Zsigmondtól Gurzófalvát.* De még ebben az évben néhai és krasznavármegyei Récse s a középszolnokvármegyei Gurzófalva birtokaiba Péterfalvi Bencze Istvánt iktatják. A birtokok a beiktatás idején már a Réway Anna (Kusalyi Jakcsi Boldizsár, majd Sarmasághi Miklós özvegye) kezén voltak.*
1611 márcz. 26-dikán Gábor, erdélyi fejedelem az összes sarmasági, kövesdi és lompérti tizedeket, melyeket előbb néhai Sarmasági Miklós, majd Keowesdi Sarmasági Zsigmond bírt, az utóbbitól csere utján már átadott, ugyanottani birtokrészekkel együtt Bogdáni Ferencznek adományozza hű szolgálataiért.*
1543-ban Sarmassaghi (Sarmassaghy) István sarmasági, magyarkövesdi jobbágyait két-két, a hegy alatt fekvő Derzsidán levőket, az oláhkövesdieket, szigetieket, girókutiakat egy-egy kapu után adóztatták meg.* Sarmasághy István 1546-ban a Köbölkuti János unokái között létrejött osztozkodásnál, mint kiküldött fogott bíró szerepel.*
Sarmasághy István 1594 szeptember. 13-dikán jelenti Báthory Zs. fejedelemnek, hogy «Bathory Istwan atta volt Paczalt neky és az paczaly kilenczed is eöve volt volna». Erre nézve a fejedelem somlyai «praefectus»-ától, Massay Ferencztől felvilágosítást kér.*
Kövesdi Sarmasághy Zsigmond (II.) 1615-ben Kraszna vármegye főispánja. Az 1589-ben elhalt Sarmasághi Miklós és Rozsályi Kún Annának volt a fia és Révai Annának mostoha fia. 1596-ban Báthori Zsigmond secretariusa. Báthory Zsigmond {371.} fejedelem 1594 szept. 1-sején megparancsolta tisztjének, Csukat Péternek, hogy Sarmaságÿ Zsigmond jószágát ne bántsa, s ha valamit elfoglalt volna, adja vissza.* 1598 után nőül veszi Füzi Borbálát, Józsika István özvegyét s ezzel Torda vármegyében birtokos; 1598-ban követ Mihály vajdához, ugyanebben az évben Báthorival együtt, mint annak meghitt embere, ő is elhagyá Erdélyt. 1599-ben Báthori Istvánnak adja a krasznavármegyei Balla, Baksa és Goroszló birtokokat, melyeket Zsigmond fejedelemtől kapott, s melyek egykor Somlyó várához tartoztak, a miért fenti István közbenjárására Báthori András fejedelemtől más vármegyékben fekvő birtokokat nyer.* 1601-diki végrendeletében kövesdi udvarházát mostoha fiainak: Józsika Zsigmodnak és Gábornak köti le.* 1602-ben Torda vármegye főispánja; 1603-ban a császárhoz Prágába küldött követség tagja. 1604-ben, a mikor a (Sarmasagÿ Zsigmond) kövesdi jószágát négy rótt ház után 8 forinttal adóztatták meg, szigeti jószágát pedig két rótt ház után 4 forinttal,* Markó vajda vádjára Básta elfogatta és vasra verve öt hónál tovább tartotta fogva Szatmárban, Kornis Boldizsár közbenjárására szabadúlt ki.
A középszolnoki Keovesd s a hozzátartozó birtokok birtokjogát illető okleveleket Telegdi Espán István neki adta át. Ezen iratokat – mint már másutt is láttuk – Sarmasági László és Gáspár unokatestvérek Zsigmond mint legidősebb családtag őrizetére bizták, de a II. János itélőlevele Sarmasági János és ötven nemes esküjéről, melyet II. Lajos új adománya alapján tettek, hiányzott, a miért is 1607-ben Zsigmond panaszt emel Espán ellen, mire Rákóczi Zsigmond fejedelem meghagyja, hogy követeljék utóbbitól ama levél kiadását, s ha ezt megtagadná, idézzék meg.*
{372.} Báthori Gábor fejedelemsége alatt részt vett a Kendi- és Kornis-féle összeesküvésben; ekkor elveszti főispánságát, Erdélyből menekűl, künn Báthori megbuktatására működik, azután visszamegy Erdélybe, fölfedi Kendi terveit; 1612-ben nótázták a szebeni országgyülésen; 1614-ben Bethlen Gábor alatt a nóta alól felmentették; Bethlen fejedelemnek leteszi a consiliariusi esküt s 1613-ban követül küldik a német császárhoz szövetséget kötni. Ekkor a császár Linczben letartóztatta; 1614-ben újra a császárral való tractalussá választatott. 1616-ban Homonnai pártján találjuk, kövesdi jószágát lefoglalták,* okt. 28-dikán elmarasztalták, nov. 9-dikén Nagybányán van in castris Hajdonicis, honnan proklamácziót bocsát a hajdúk nevében Erdély rendeihez, hogy rázzák le Bethlen Gábor igáját. Hadat vezet Erdélybe, Deésnél megverik, elfogják, sebesűlten Szamosújvárra viszik, honnan kiszabadúlva, ismét elénk tünik 1622 júl. 1-sején Fejérváron Károlyi Zsuzsánna fejedelemnő gyászszertartásán.*
Másik Sarmassági Zsigmond (IV.) 1697 márcz. 30-dikán Guthy Farkast (vejét) tudósítja, hogy nem mehet a gyűlésbe.*
Sarmasági Zsigmondné Csebi Pogány Krisztina 1686. május 3-dikán Kővárról ír a «fiának», Guthi Farkasnak.*
Mária Guthi Farkas neje (1693, 1694, 1695.)* 1699-ben Szécsből Bécsbe ír a férjének gazdasági dolgokról. A juhokat félti a katonáktól, azokat az új csűrnél tartja, a tavaszi magvakat, a tengeri búzán kívül elvetették, a marhákat a tavalyi mód szerint Ököritóra és Kucsóra hajtatta, csak a fejős tehenek és a járó ökrök vannak otthon. A szőlőmunkák még nem végződtek be. Férjére négy köböl búzát vetett a vármegye. «Istennek hála semmi oly derekas kár nincsen».*
Ferencz és Ádám testvérek Kövesd jószágot 1634 május {373.} 29-dikén átruházzák Serédy Istvánra, hogy bírja azt mindaddig, a mig ők megházasodnak, akkor aztán a felét adja vissza.*
A György halálakor 1646-ban Gyerőmonostori Kemény János erdélyi generális egy Szabó Mátyás nevű tiszttartójával és darabontjaival erőszakosan elfoglaltatta a Sarmasági György középszolnokvármegyei jószágait, a mely egész jószágokból egy fél rész az ő birtoka volt, mert Szunyog Gáspártól vette (de azelőtt szintén Sarmasági-birtok volt ez a fél rész is.)* Katát (a S. György s Valkai Erzsébet árváját) Ippon nevelték és tartották; itt adták férjhez is, előbb Kávási Pálhoz (ippi és ilosvai lakos), azután pedig férje halála után Máramarosba ment férjhez Pogány Menyhérthez.* Pogány Menyhértné Kata az ilosvai, lompérti és hosszúmezői részbirtokairól szóló oklevelek kiadására megidéztette Fekete Ferenczet.* Györgynek Valkai Erzsébettől született leánya Katalin, Ilosvai Kávási Pálné testvéreivel Valkai Istvánnal, Lászlóval, Gáborral és Zsigmonddal osztozkodni akar: a fejedelem Kraszna vármegyének az osztálytételt – Gyulafehérvárt, 1656 márcz. 13-dikán – megparancsolja.*
Katalinnak középszolnokvármegyei birtokaiért fiával Csebi Pogány Györgygyel, Magyar-Gyerő-Monostori Kemény László, Zsigmond, Sámuel és Vay Anna perelnek.*
1649-ben özvegy Cheghekáthai Káthai Györgyné Sarmasági Erzsébet nevében idősb Ippi Bideskúti István a fehérvári káptalan előtt tiltakozik az ellen, hogy az erdélyi kincstári perek igazgatója kihirdetvén Cheghekáthai Káthai László mindkét nembeli utódainak a magvaszakadtát a kincstár számára rendelte a krasznavármegyei Ippon levő birtokokat a nemesi kúriával együtt, továbbá Szék, Néháza, Cserese, Halmosd, {374.} F.- és A.-Kaznacs, Lecsmér és Porczalja birtokokat, és ezek visszaadását kéri.* 1671-ben Apafi Mihály, erdélyi fejedelem meghagyja Kraszna vármegyének, hogy azon itéletet, melyet a fejedelem Fekete Ferenczné Sarmasági Erzsébet ellen hozott Szénás Dávidné Valkai Zsuzsánna (Erzsébet?*) érdekében, ne hajtsa végre, hanem hozzon e tárgyban új itéletet.* Bizonyos pénzbírság fejében 1692 febr. 29-dikén tőle két ippi jobbágytelket foglalnak le.*
Utolsó férfisarja a családnak, István, Czikón lakott s 1836 tájt száztizennyolcz éves korában halt meg, Monón van eltemetve. Leányát, Krisztiniát, Péchy László vette nőül.
| Sarkadi | TARTALOM | Sarolyáni |