Egregy.

Egregy nevű helységünk kettő van. Mind a kettő Doboka vármegyéből való: Felegregy és Magyar-Egregy, mely utóbbinak kétségkívül Alegregy lehetett az eredeti neve. Egregh birtokot 1524-ben Belső-Szolnok vármegyében is említik. Felegregy határos volt Kraszna és Közép-Szolnok vármegyékkel. (1837).*Hodor K.: Doboka 529. l.

Nevöknek változatai: Egregh 1440, Felegreg 1459, Magyar-Egreg 1460, Magaregreg 1461, Magyaregregh 1470, Feleggregÿ 1639, Magyar-Egreg 1721, Fel-Egregj 1721. Nevöket az égerfákkal szegélyezett Egregy vízétől nyerték. Magyar-Egregy románul Ungurás, Fel-Egregy románul Agriczul 1733, Agris, (mely köszmétebokrot jelent.)

Hodor szerint Magyar-Egregy a régi levelekben Egred.*U. o. 526. l.

Magyar-Egregy mellett ütött először tábort Rákóczi, midőn aztán Zsibónál csatát vesztett.*Horváth M.: Magyarország tört. IV. köt. 364. l. 1551 aug. 19-dikén Izabella királynő Egregyen töltött egy éjtszakát, a mikor elhagyta Erdélyt s Zilahon át Tasnádra ment.*Hodor: Doboka, 528. l.

Tököli 1678 febr. 18-dikán alkonyatkor Fel-Egregyre érkezett.*Naplója. 149. l.

A magyaregregyi «járás 1828-ban az ország háza megvásárlására fizetett a tartományi tárba: 414 rh. forintot 14 x-árt conv. p. meghatározott 89 2/3 füstről».*U. o. 541–542. l.

Magyar-Egregy tehát egykor járási székhely, melyről azt mondja Hodor, hogy a járást (néha csak Meszesalji) három évszáz óta nevezik róla.*Hodor: Doboka, 527. l. Magÿar-Egregy régi helység – jegyzi meg egy 1722-diki összeírás – az Egregi patak völgyében {335.} fekszik királyi út mellett egy mérföldnyi távolságban Zilahtól. Lakosai elszórtan a hegyoldalon laknak.*Conscript. Dob.

Magyar-Egregy hajdanta Váljá Száka határrészben feküdt; e mellett bizonyítana az itt levő Funtiná Szátuluj, mely községi itató kút volt.

Felegregy hajdan M.-Egregyhez tartozott.*Hodor K.: Doboka, 529. lap. Sőt Magyar-Egregyből szakadt el Ördögkút helység is, mint a hagyomány beszéli.*U. o. 525. l.

Amaz 1722-diki összeírás azt jegyezte fel róla, hogy Felegregj lakosai elhagyván a régi faluhelyet egy az Egregi mellett fekvő magasabb dombra vonultak vissza. E falu is élénk forgalmú út mellett fekszik Zilahtól egy mérföld távolságra.*Conscript. Dob.

Magyar-Egregy kies fekvésű s hajdan népes helység a Meszes tövében nagy országútban. Felegregy népes falu az Egregy vize mellett, annak nyugoti partján – mondja Hodor.*Hodor K.: Doboka 526. lap.

1310 decz. 8-dikán Miklós mester Mikod bán fia kiváltságot nyer I. Károly királytól arra, hogy Egregyen ő és maradékai a sóval és más árúkkal terhelt szekerek után az eddigi egy dénár vám helyett két dénárt szedhessenek. Nyeri pedig e kiváltságot főképen azért, hogy I. Károlyt első erdélyi útja alkalmával az általa bírt Egregy helységben királyi módon megvendégelte.*Erd. Múz. Okl. gy.

Dobokai Lőkes János el akarja adni két Egregh birtokát, melyeket zálogban bír, Kusalyi Jakcsi Lászlónak, de 1440 márcz. 11-dikén tiltakoznak az ellen a Dobokaiak.*Dl. Km. Prot. AB. min. pag. 40. nr. 1. De Egregh birtokrészt márcz 21-dikén Dobokai Bálint mégis eladta Kusalyi Jakcsi Lászlónak háromszáz aranyon.*U. o. pag. 52. nr. 3. áthúzva.

1459 okt. 15-dikén Dobokai Pál elzálogosítja Felegreg és Hídalmás birtokait húsza arany forintért Dobokai Istvánnak.*Dl. 36.392. Km. Prot. E. min. p. 62. b. nr. 2. Felegregyet Dobokai Jakabfi László és Ördög Mihály elzálogosították {336.} Hidalmási Ördög Egyednének. Az említett birtokot ezen Egyedné unokája. Dobokai Kántor Mihály fiának, Pálnak és Dobokai Istvánnak hagyományozta, a miért Pál (1459 decz. 20-dikán) menedéket vall (az apjának?)*Dl. 36.392. Km. Prot. E. min. p. 71. nr. 1.

1460 nov. 25-dikén Dobokai János elzálogosítja Magyar-Egreg és más birtokait Kusalyi Jakabfi Györgynek. A kiváltó köteles a kiváltáskor letenni Gerőfi Márta jegyajándékát és kiházasítani Dobokai Ilonát.*U. o. 102. a. nr. 2.

1461 febr. 2-dikán Dobokai János özvegyét, Katalint kielégítették Magaregreg birtokból, a miért is az özvegy menedéket vall Dobokai Jánosnak;*U. o. p. 102. i. nr. 3. febr. 23-dikán Dobokai János leányai: Orsolya és Katalin e birtokuk védelmét Suki Mihályra bízzák.*U. o. p. 102. m. nr. 1.

1467-ben Dobokai Miklós nótáztatott és részbirtokát Mátyás király Mindszenthi János, Mátyás és Miklós testvéreknek adományozta.*Hodor: Doboka, Függelék, 11. lap.

Magyaregreghet, mint néhai Dobokai Miklós hátramaradt jószágát, elfoglalták az erdélyi vajdák, a birtokot illetőleg 1470 szept. 3-dikán a Dobokaiak közös eljárási módot állapítanak meg.*Dl. 36.394. Km. Prot. G. p. 40. nr. 3.

1507 nov. 8-dikán Hídalmási Kántor Balázs, Pál és Márton eladják Magyaregregh birtokukat a vám negyedével együtt Zsombori Péternek.*Dl. 36,405. Michael p. 266. nr. 1.

1522 szept. 16-dikán Dobokai Miklós eladja az egész Egreghet Bélteki Drágfi Jánosnak.*Dl. 36,400. Km. Prot. R. min. p. 79. nr. 1.

1524-ben a belsőszolnoki Egregh birtokot Bazándi Dobai Ferencznek, Ursulának és Demeternek, Dományhidai Fruzsinának és Ferencznek meg Dobokai Bessenyei Bernát leányainak: Katalinnak és Zsófiának adományozza Lajos király.*Bl. fasc. A. nr. 6.

1525 jan. 28-dikán Dobokai Bessenyei Ferencz eltiltja az {337.} egész Egregh birtok elidegenítésétől Károlyi Láncz László gyermekeit: Zsigmondot, Lászlót, Dénest, Annát és Magdát meg Derzsei Dobokai Miklóst.*Dl. 36,401. Km. Prot. T. min. p. 117. nr. 1.

Somlyói Báthori István Medgyesen, 1576-ban kelt levelében Drághi Károly Lászlótól (Lásd Károly de Dragh), mivel ez a lázadó Békés Gáspárhoz állott, elveszi Magyar-Egregyet és a hozzá hű Zsombori Lászlónak (és utódainak) az ő pénzügyi igazgatójának adományozta, a ki különösen Békés Gáspár lázadása idején tett hűséges szolgálatokat Báthori Istvánnak. Egyúttal megrendeli Báthori, hogy Zsomborit a birtokba a szokott módon iktassák be és őt arról tudósítsák.*Jlt. fasc. 6. nr. 2. Báthori Kristóf, Kolozsvárt 1576-ben kelt levelében megerősíti az adományozást és ő is utasítja a kolozsmonostori konventet, hogy Zsomborit iktassák be.*U. o. nr. 3.

Zsombori Farkas Egregy birtokát 1602-ben Básta György generális és Keövendi Székely Mihály tiszántúli kapitány Trogeri Lodi Simonnak adták érdemei jutalmául.*Orsz. lt. Gy. f. kápt. E. 86.

1619 decz. 7-dikén Prépostvári Zsigmond Rétsei Pálnak adja a felegregyi részjószágot ő hozzá való igaz barátságáért.*Jlt. nr. 16.

Feleggregÿen 1639-ben Szuniogh Gáspár birtokos.*U. o. Kis-Rédei Rédei Ferencz eladta Fel-Egregy birtokot Korda Zsigmondnak és Tordai Erzsébet nejétől született örököseinek, fentartva a visszaválthatást;*U. o. Rédei Ferencz Jeseniczei Szunyogh Gáspártól szerezte.*U. o. Borosjenői Korda Zsigmondot és nejét Fel-Egregybe be is iktatják*U. o. még 1655-ben. Azután gróf Rhédei Ferencz, egykori erdélyi fejedelem Egregyet 1667 ápr. 26-dikán, Huszton kelt végrendeltében, atyafiainak hagyta.*Szgy.

Hodor azt mondja 1837-ben, hogy M.-Egregy birtokosai régebben a Bethleni Bethlen grófok, majd Kendefi grófok voltak.*Hodor K.: Doboka, 527. l. Felegregy birtokosai pedig Iktári Bethlen, Kornis grófok, Inczédi báró, Korda, Simon, Biróné, Kabós, Dráveczki, özv. {338.} Linknerné, özv. Miklósné, Majthényi, Nagy, Hatfaludi, özv. Hatfaludiné, Biró, Ketheli, Csukás, Székely nemesek.*Hodor K.: Doboka, 529. l.

Magyar-Egregy gör. kel. temploma, Fel-Egregy gör. kath. temploma fából valók. Felegregyen egy harangon állítólag 1676 évszám van.

Felegregy gör. kath. jellegű egytantermű elemi iskolája 1850-ben, Magyar-Egregy gör. kel. jellegű egytantermű elemi iskolája 1899-ben szerveztetett.

Postahivatal 1722 óta van M.-Egregyen. 1765 óta a Ketheli nemes nemzetség birta ezt örökségül és hozzá a hivatal folytathatására megkivántató fekvő bel- és küljavakat.*U. o. 528. l. 1837. év.

1733-ben Magyar-Egregyen (Ungurás) 70 az oláh családok száma; egyesült papja János.*Tr. 1750-ben 458 gör. kath. lélek volt.*Tr. 1901. IX. 286. l. 1779 után lett a lakosság gör. keletivé.*Hodor K.: Doboka 529. lap. A róm. kath. házi kápolna is elpusztúlt.*U. o. Fel-Egregyen (Agriczul) 1733-ban az oláh családok száma 44 volt; egyesült papját Eleknek hívták.*Tr.1750-ben 289 a gör. kath. lélek.*Tr. 1901. IX. 286. l.

1837-ben Magyar-Egregy lelkeinek száma 327, ezek közül nemes 8, egyh. sz. 2, katona 3, 314 nemtelen; háza 42.*Hodor K.: Doboka, 527. l. Fel-Egregy lakossága: nemes 7; nemtelen 614; ház 84.*U. o. 529. l. 1890-ben Magyar-Egregy lélekszáma 584; nyelvre nézve magyar 34, oláh 550; vallásra nézve r. kath. 6, gör.-kat. 46, gör. kel. 505, evang. reform. 8, unit. 2, izr. 17. Házak száma 99. Fel-Egregy lélekszáma 925; nyelvre nézve magyar 67, német 13, oláh 835, egyéb nyelvű 10; vallásra nézve r. kath. 19, gör. kath. 817, gör. kel. 18, evang. reform. 20, izr. 51. Házak száma 197.

1722-ben Magyar Egregi határa két részre oszlott. Talaja a hegyek között nagyon sovány, vörösszinű, a lapályon azonban valamicskével termékenyebb, homokos és sárgaszinű. Trágyában szűkölködik; 4 és 6 ökörrel háromszor szántanak. Földjén megterem a kétszeres. Szénája erdei. Az Egregy kiöntése {339.} gyakran okoz kárt e falunak. A malom földesúri területen áll. Erdeje csak tűzi használatra van.*Conscript. Dob. Fel Egregj határa szintén két részre oszlott: az egyik rész domb alatt terűl el, terméketlen, vörös talajjal; a másik lapályon és termékenyebb. Földjét 4 és 6 ökörrel kétszer szántják. Trágyában szűkölködik; az őszi vetés bővebben terem, mint a tavaszi. Szénája erdei. A malom a földesúr telkén fekszik. Erdeje tűzi használatra és építkezésre elegendő van.*U. o. Ekkor Magÿar Egregi faluban az összeírt 6 jobbágy, 6 zsellér és 4 udvari szolga kezén volt 16 egész és féltelek, 16 ökör, 21 tehén 10 borjú és üsző, 4 ló, 18 juh és kecske, 44 sertés, 92 köblös szántóföld, 32 köböl és 1 metreta (mintegy 39.39 l.) őszi vetés, 9 köböl és 3 metreta tavaszi vetés; termett itt a megelőző 1721. évben 40 kalangya búza, 24 kalangya zab, árpa és alakor, 15 kalangya kender és len, 5 metreta kukoricza és 31 szekér széna.*U. o. Fel-Egregy faluban 1722-ben az összeírt 21 jobbágy, 3 bujdosó kezén volt 21 egész és féltelek, 23 ökör, 30 tehén, 5 borjú és üsző, 8 ló, 25 juh és kecske, 19 méhkas, 59 sertés, 49 köblös szántóföld, 16 köböl őszi vetés, 21 köböl tavaszi vetés; termett itt a megelőző 1721. évben 139 kalangya búza, 51 kalangya zab, árpa és alakor, 29 kalangya kender és len, 2 ocka (török font) kukoricza, 2 metreta borsó és lencse, 22 szekér széna; évi malomjövedelme 4 magyar frt.*U. o.

Hodor azt mondja 1837-ben Magyar-Egregyről: fekvése igen kedvező, földje a gabonát és kivált a haricskát bőven termi. Tölgyes-bükkös erdeiben tömérdek a vad és a makk.*Hodor K.: Doboka, 527. l. Felegregyen néhány malmaikból veszik a birtokosok azt a jövedelmet gabonában, a mit a határ, nem nagy lévén, megtagad.*U. o. 529. l.

1895-ben Magyar-Egregy gazdaságainak száma 109. Területe 3755 katasztrális hold, a melyből erdő 1647, szántóföld {340.} 806, rét 609, legelő 534, kert 14, terméketlen 145 hold.*Mg. St. 506. Fel-Egregy gazdaságainak száma 149. Területe 2891 katasztrális hold, a melyből szántóföld 1146, erdő 995, rét 436, legelő 153, kert 47, szőlő (parlag) 1, terméketlen 113 hold.*U. o.

1721-ben Magyar-Egregy adója 128 rhf. 30 dénár volt. 1722-ben e falu közös tartozása 300 magyar frt.*Conscript. Dob. Fel-Egregy falu adója 218 rf. 30 dénár.*U. o. Szenvedő tartozása e falunak 48 magyar frt.

Magÿar-Egregynek 1900-ban 6593 K. 12 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 3056 K. 44 f. Fel-Egregynek 5232 K. 44 f. becsértékű cselekvő vagyona van, míg állami egyenes adója 3515 K. 6. f.

Magyar-Egregy határrészei: Şes = Sësz (róna), Dosul şi Faţa Csukásului = Doszul si Fáczá Csukásuluj (Csukás háta és felülete), Valea Ciumernii = Váljá Csumernyij (Csömörlőpatak), Dosul lui Corb Juăn = Doszul luj Korb Jiuen (hasonnevű egyén háta), Dealul Ghilii = Gyálul Gilij (Ghila nevű egyén dombja; ghila különben = teke), Dosul Rusuluj = Doszul Ruszuluj (az orosz dombja), Dealul Bětrânului = Gyálul Botrinuluj (az öreg domb), Cetate = Csëtátyë (vár), Valea Seacă = Váljá Száká (száraz patak), Eclesie = Ëklëzije és Klëzsijë (egyházi vagyon), Dealul Sěcii = Gyálul Szecsij (kopár hegy), Sfaşie = Szfáşië (szelet), Valea Tresnii = Váljá Trësznij (Ördögkút-pataka), la Vaskapoae = lá Vaskapajë (Vaskapu), Dosul Plopilor = Doszul Ploptyilor (nyárfás hát), Zsárnó, Cer = Csër (cseres), Fireh, Între Hotare = Intrë Hotárë (határköz).

Magyar-Egregy kútjai: Fântâna Ghilii = Funtiná Gilij (Ghila kútja) a Dealul Bětrânuluiban; a Valea Seacăban van a Fântâna Chiurbii = Funtiná Tyurbij (hasonnevű egyén kútja), Fântâna Topanuluj = Topánuluj (Topán kútja) és Fântâna Satului = Szátuluj (a falu kútja); a Zsárnóban van a Csontos kútja.

{341.} Fel-Egregy határrészei: Pe Părău = Pë Pereu (csermely mente), Călcâioasa = Kelkijászá (csizmasarkalakú), Sub Poeana Ţîgului = Szub Pojáná Cziguluj (Czig nevű erdei rét alja), Sub Părău = Szub Pereu (csermely alja), Magura = (erdős fennsík), Drîglă = Drigla (szénvonó?), Vatástyina, Vêrful Dîmbului = Virful Dimbuluj (dombtető), pe Coaste = pë Kaszté (domboldal), Şes = Sësz (lapály), Măgurice = Maguricsë (fennsíkocska), Valea Bosnii = Váljá Boznyij (szentpéterfalvi patakmente), Dealul Robului = Gyálul Robuluj (rabdomb), Şura Negreanilor = Surá Nyëgrjányilor (Negrean = Nyëgrján [=Fekete] előnevüek csűrje), Dealul Puii = Gyálul Puji (Puja? dombja), Retyásza, Arinii Mulţi = Árinyij Mulcz (égerfás), Pe Rîu = Pë Riu (folyó mente), Coastea Rîului = Kasztjá Riului (folyammenti halom), Priszlop, Cer = Csër (cser), Sěcături = Szekatúrj (kopár), Gropi = Gropty (gödrök), Faţă = Fácza (verőfényoldal), Ciungi = Csunzs (tőkék), Gruiul Tistului = Grujul Tyisztuluj (tiszti liget), Grueţe = Grujeczë (halmok), Cale = Kálë (út mente), pe Vale = pë Válë (a völgyön), Dosul Arşii = Doszul Ársij (perzselt hát), Dealul Bosnii = Gyálul Boznyij (szentpéterfalvi domb), Poeni = Pojëny (erdei rétek), Sub Peatră = Szub Ptyátra kőszikla alja), La Peatră = Lá Ptyátra (kőszikla környéke), Tyuntyuljásza, Oszolj, Berc = Bërk (berek).

Erdők: Clocita = Klocsitá (kotlós), Maguricsá, Pădurea Vasii = Padurjá Vászij (Vazul erdeje), Tyuntyuljásza és Meszes.

Fel-Egregynek a Meszes tövében fekvő tavát állítólag köszvényben és csúzban szenvedők látogatják.

Egyházas-doba. Lásd Doba.