Ér-Hatvan.

Az oklevelek Kis-Hatvanról is tudnak. Most csak Er-Hatvan nevű helységünk van.

Hotuon 1205–1235, Hatvan 1414, Hothvan 1415, Kyshathwan 1427, Hathvan 1510, Hathwan 1543, Hattvan 1551, Hatwan 1588, románul Hoton 1733.

Középszolnokvármegyei helység, melyről már az Árpádok idejéből tudunk. A Hotuon faluba való Litér Coma, szolnoki ispán és vrsei falubeli Jólegény pristaldus előtt azzal vádolta Dobur falubeli Dasót, hogy tudomása van a táborban elveszett és másfél márkát érő lováról. Litérnek Váradra kellett menni, a hol tüzes vasat hordozván, bűnösnek tűnt ki.*Kandra K.: V. R. 266., 268. l., U. o. 267. l. 7. sz. jegyz.

1415 január 25-dikén a kolozsmonostori konvent Garai Miklós nádor parancsára Hothvan Mihály fiát, Gothárdot és Gergelyt, Hothvan birtokba iktatja.*Dl. 27,846.

Egy hatvani birtok lefoglalása miatt 1420-ban vizsgálatot tartanak Hatvani Tamás fia Bereczk számára Hatvani László és Miklós meg Szántói Becski György ellen.*Lelesz, 51. f. 20. nr. 32.

1475 körül Hatvani Ambrus 10 frt 1 dr adót fizetett innen.*E mű I. k. 177. l. 1543-ban Hatvani Ferencz özvegyének a jobbágyai 5 kapu után adóztak, a Gencsi Jánoséi 3 után, a Károlyi Péter, Ispán Ágoston és Garai Andráséi pedig csak 1–1 után. E 11 kapuszámon kívül volt még a helységben 5 bíró, 4 szabados, 27 szegény és 1 új ház.*Dical. 1549-ben 4 kapu után adóztak a Hatvani János jobbágyai, a Gencsi János és Károlyi Péteréi 3–3, a Garai Andráséi 2 és az Ágoston Istvánéi 1 után. E 13 kapun {368.} kívül volt a helységben még 2 bíró, 17 szegény, 1 servitor, 6 új és 3 leégett ház, továbbá Esztári Farkas részén 2 szegény. 1550-ben Ágoston István helyett Etei Ágoston fordúl elő ugyancsak 1 kapu után adózó jobbágyokkal.*Dical. 1549-ben 25 dénárnyi adóval rótták meg Horváti György egytelkes nemest.*U. o. 1570-ben 4–4 kapu után rótták meg adóval a Károlyi György és Hatvani János jobbágyait, a Hatvani Péteréit 3, az Ágoston Páléit 2, a Hatvani Gáspáréit pedig csak 1/2 után.*U. o. 1604-ben Károlyi Mihály jószágát 2 rótt ház után 4 forinttal adóztatták meg, a Hatvani Jánosét pedig 1 rótt ház után 2 forinttal.*U. o.

1510-ben a középszolnoki Hathvan birtok elfoglalásáért tiltakoznak Vajai Ibrányi István ellen Hatvani János, Keszii István és Szántói Becski (Bech) László;*Lelesz, Prot. 1. fol. 124. an. 1510. itteni birtokrészét eladja Bábai Szarvadi János Hatvani Lászlónak és Jánosnak.*Nagyv. Muz. Bl.

1512-ben birtokos Szántai Becsk György leánya Katalin férj. Sztári Jánosné.*Gr. Károlyi ltár III. 83. l.

Kishatvani János itteni jobbágyainak a házait feldulatták, kifosztották és egy jobbágyot foglyúl ejtettek Kishatvani Hethei másként Ispán Ágoston és neje, Katalin, kiket azért 1546-ban megintett a fenti János.*Lelesz, Act. an. 1546. fasc. 2 nr. 1. Kishatvani Ethei Ágoston itt levő kuriájában és Nagyerdő nevű erdejében hatalmaskodtak Kishatvani János, Péter és Mihály, kiket azért Ethei szintén megintett.*U. o. fasc. 1. nr. 74.

Kishatvani Jánosnak a középszolnoki Kis-Hatvan részbirtokáról szóló okleveleket nem akarják kiadni Kishatvani Gencsi János és neje, Dorottya, kiket azért (ugyancsak 1546-ban) a fenti János megidéztet.*U. o. fasc. 1. nr. 66.

A magvaszakadt Hatvani Mihály hatvani részbirtokát megtámadták Grai András és neje, Hatvani Borbála, jóllehet Mihály özvegyét, Berei Csögi Györgyné Zsófiát Hatvani János {369.} elégítette ki az ama részbirtokból őt megillető hozomány fejében. Ezért 1547-ben János meginteti Grait és nejét.*Lelesz, Act. an. 1547. fasc. 2. nr. 7.

Hatvani Ethei Ágoston és neje Katalin e birtokbeli Kosárhely nevű rétjét lekaszálta és letapostatta Hatvani János, a kit azért a fentiek szintén megintenek.*U. o. fasc. 3. nr. 37.

Gencsi János itteni jobbágyainak az apró marháit Mindszentre hajtották Kávási István és fia János, meg Kávási Csompasz Ferencz, kiket 1548-ban ezért megidéznek.*U. o. 1548. fasc. 5. nr. 55.

1549-ben Hatvan helységben «az nag eer mellet az kenderhalonn aránth» levő rétjüket Hatvani Gáspár és János oda ajándékozták Porteleki Moldvay Gábor ügyvédjüknek.*Nagyv. Muz. Bl. Id. Hatvani János itteni részbirtokából részt követel Hatvani Jánostól, Pétertől és Mihálytól Hatvani László és annak kiadására meg is idézteti az előbbieket.*Lelesz, Act. an. 1549. fasc. 1. nr. 6.

Kishatvani János kishatvani jobbágyainak a házait megtámadták és kifosztották Kishatvani Ethei Ágoston és neje, Katalin, a kik ellen 1550-ben vizsgálatot parancsolnak.*U. o. 1550. fasc. 2. nr. 40.

1551-ben Nádasdi Tamás országbíró előtt Kis-Hatvani Etei Ágostonné, Kis-Hatvani Katalin (ifj. Gergely leánya) panaszt tett, hogy Dorottya, előbb Kis-Hatvani János özvegye, most pedig Gencsi János neje, Hatvani Gergelynek, a panaszkodó atyjának telkét a mohácsi csata után elfoglalta. Megbízza az országbíró a leleszi káptalant, hogy az alperest idézze meg a király elé; jun. 24-dikén a leleszi konvent jelenti a királynak, hogy az alperest, Kis-Hatvanban egyik embere által csakugyan megidéztette.*Nagyv. Muz. Bl.

1551. aug. 8-dikán Ujlaki Ferencz szepesi püspök a Hatvan és Gencs részbirtokokhoz való királyi jogot Gencsi Jánosnak és Hatvani Jánosnak engedi át, a kik eddig is bírták ama részbirtokokat,*Gencsi lt nr. 854. egysz. más. s a kiket a birtokba be is iktatnak.*Lelesz, Stat. G. 23.

{370.} Néhai Kishatvani Gergelynek Kis-Hatvan birtokban levő ama jobbágytelkét, a melyre kuriát szándékozott építeni, elfoglalták előbb Kishatvani Jánosné, most Gencsi Jánosné Dorottya és fia, Kishatvani János, kiket azért megidéztet fenti Gergely fiának Kishatvani Ethei Ágostonnak neje, Katalin.*Lelesz, Act. an. 1551. fasc. 5. nr. 9.

Hatvan egyike volt azon javaknak, a melyeket Rosályi Kún Domokos mint gyám és gondnok bírt, de nem számolt be róluk, a miért 1576-ban megintik Károlyi Mihály és özv. Kún Borbála, mint Károlyi Györgytől született fia: Péter és István gyámanyja.*U. o. Act. an. 1576. nr. 7. Sőt az itt levő arany és ezüst ingóságok tárgyában Károlyi György és Mihály már 1573-ban megintik Rosali Kún Lászlót és István, mint gyámjaikat.*U. o. 1573. nr. 36.

Báthori Zsigmond fejedelem 1586 ápr. 14-dikén Gyulafehérvárt néhai Hatvani Gergelynek, Pál fiának, hatvani birtokrészét az udvarházzal együtt Hatvani Gergely magvaszakadása miatt Brini Lászlónak, udvari lovasai alkapitányának, Tombod Mihálynak, Istvánnak, Györgynek, Mártonnak és Nováki Zsigmondnak, az ő anyai testvéreinek és Brini Györgynek, nagybátyja fiának, ajándékozza, királyi emberekűl kijelöli: Ramacsa János és Pelei Gáspár középszolnokvármegyei alispánokat, Szentkirályi Szentkirályi Mihályt, Szántai «Bech» Györgyöt, Sződemeteri Kencsi Jánost, Szarvadi Szarvadi Andrást, Szunai Mindszenty Lászlót, Mindszenti Gencsi Istvánt, Havaselÿ Balázst, a tasnádi fejedelmi jószágkormányzót, Tollas Pált, Juhos Imrét, Nagy Bálintot, Tasnádi Gáspár deákot és Balázsházi Tordai György deákot, bizonyságul pedig kiküldi a váradi requisitorokat, a kik aztán jelentik, hogy midőn Mindszenti Gencsi István fejedelmi ember Brinÿ Lászlót, Mindszenti Tarjáni András, Szepesy János, Porteleki Helmeczy Ambrus, János és Kávási László, Kávási Nagy István és Gencsi Szodoray Miklós szomszéd nemes emberek, továbbá Károlyi Mihály kávási, özv. Hatvani Jánosné Gávai Erzsébet {371.} és Hatvani Péter, hatvani jobbágyainak jelenlétében be akarta iktatni, özvegy Hatvani Jánosné Gávai Erzsébet a maga és Hatvani Jánostól származó István és Zsigmond gyermekeinek nevében ellentmondott.*Nagyv. Múz. Bl.

1588-ban Károlyi Mihály birtoka. Sőt ez évi máj. 8-dikán új adomány czímén megerősíti őt benne Báthori Zsigmond erd. vajda.*Gr. Károlyi ltár III. 446. l. 1589-ben Károlyi Mihály, mint felperes új itélet hallgatására idézteti Rosályi Kún Miklóst, özv. Rosályi Kún Lászlóné Semsei Sárát, mint leányainak: Margitnak és Zsófiának gyámanyját meg özv. Kún Istvánné Színi Borbálát, mint gyermekeinek: Lászlónak és Annának gyámanyját.*Lelesz, Act. anni 1589. fasc. 2. nr. 54. 1591-ben vallomást tesznek az itteni részbirtokról Rosályi Kún Miklós és Károlyi Mihály.*U. o. 1591. fasc. 1. nr. 4. Mint néhai Károlyi Péter részbirtokain megegyeznek e Péter fia, Mihály és a maga és gyermekei: Mihály, Zsuzsánna és Euphrosina, továbbá Károlyi Györgynek Kún Borbálától született leányai: Kémeri Istvánné Katalin, Guti Péterné Anna és Zsófia nevében meg Rosályi Kún László fia, Miklós a maga és nővéreinek: Margitnak és Zsófiának gyámanyja: Semsei Sára személyében.*U. o. 1591. fasc. 1. nr. 53.

1608-ban Hatvani Gergely, néhai András fia, egy itteni udvarház miatt perelt Hatvani Jánossal, néhai János fiával, s mivel a törvényszéki nyolczadon nem jelent meg, perét elvesztette, de Báthori Gábor neki perújítást enged és utasítja Közép-Szolnok vármegye tisztikarát, hogy az itélet végrehajtását függeszsze fel s Hatvani Jánost a fejedelmi törvényszék elé idézze. Hatvani Gergelynek ügyvédje volt Ér-Szentkirályi Mezei Lőrincz. A szolnokmegyei tisztikar: Balázsházhi László, középszolnokmegyei alispán és Szatmár-Németi Deák Miklós, szolgabíró 1609-ben jelentik, hogy Hatvani Jánost Hatvanban megidézték a fejedelem elé.*Eredetije két pecséttel Nváradi Muz. Bl., a pecsétek egyikében cot-tus, másikában ZM áll.

{372.} 1655-ben Közép-Szolnok megye tisztikara előtt Ákosi Ujnémethy István jelentést tesz arról, hogy előtte Ér-Mindszenten a Marosszékből származó Bergenyei Tombolt Mihály gyermekei: Miklós, Benedek és Judit hatvani birtokrészüket hatvan forintért Hatvani Hatvany Jánosnak zálogosíták el.*Eredetije alul Sarmasági László és Ujnémethy István alispánok, Szatmár-Némethy Miklós, Szabó István, Csata és Szikszai Pál szolgabirák illetőleg a megye pecsétjével. Nváradi Muz. Bl. De a kolozsmonostori konvent előtt Hatvani Hatvany János meg az ellen tiltakozik, hogy Bergenyei Tombolt Miklós azt a birtokrészt, melyet ő neki hatvan frtért elzálogosított, ugyancsak hatvan forintért Gencsi Istvánnak tovább zálogosította. Késznek nyilatkozott annak visszaváltására.*Nváradi Muz. Bl. 1619 május 23. után Ákos városában kelt levél szerint Nogydobai Spáczai Gáspár és Szodorai Miklós középszolnokvármegyei alispánok és a szolgabirák előtt Bergenyei Thombor (így!) Miklós hatvani «Thombor rész» nevű birtokára, melyet eddig hatvan forintért vetett zálogba Hatvani Mihálynak és özv. Hatvani Jánosnénak Szakácsi Zsuzsannának, újra negyven forintot vesz fel.*Ügyvédje volt ez ügyben Menei Bothay György, jelen voltak Ákosi Újnémethi Vid és Csata Imre deák középszolnokvárm. esküdt; megpecsételik és aláírják Adorján György, Pap János, Zalai János és Egeresi István szolgabírák. (Nváradi Muz. Bl.) Az 1619 aug. 9-dikén Tasnád városában kelt levél szerint Balázsházy László, k.-szolnokvármegyei alispán és Juhos Miklós jegyző azt jelentik, hogy julius 13-án Hatvan nevű faluban Hatvani Mihály és özv. Hatvani Jánosné Szakácsi Zsuzsánna megegyeztek és kibékűltek; özv. Hatvani Jánosné átenged Hatvani Mihálynak két hold szántóföldet a Zugoly nevű helyben s a leveleket átadja neki, a Thombor nevű jószágot együttesen fogják bírni.*Hatvani Jánosnak fiai voltak Zsigmond és Farkas, említi ez az oklevél is Egeresi István Deákot, egyik k.-szolnokmegyei szolgabírót. Nagyv. Muz. Bl.

Hatvannak egy része 1616-ban Károlyi Mihály birtoka, zálogban van a Káváson való rész és Kekech nevű rét felével együtt Károlyi Fruzsina Bánfi Mihálynénál 2525 frt ellenében.*Gr. Károlyi ltár IV. 121. l. {373.} Károlyi Mihály 1626 május 14-dikén Hatvani Istvánt több rendbeli kihágásaiért Szatmár vármegye törvényszéke elé idézteti, ott halálra itélik s feje váltságául száz tallér fizetésére kötelezik; de zálogul Kávási Sebestyén nevű, Hatvanban lakó jobbágyát köti le.*U. o. 203. l.

1643 julius 5-dikén Horpasz Péter érhatvani jobbágy Ákosi Pap Istvánnak és feleségének Hatvani Erzsébetnek hűséget fogad.*Nagyv. Múz. Bl. e. 1651 márczius 23-dikán Mezei Mihály, középszolnokvármegyei szolgabiró előtt Károlyi Ádám, Szodorai Jánosné Hatvani Katalin, Hatvani István, Szodorai Mihály, Hatvani Miklós és a fejedelem ő nagyságának érhatvani jobbágyai kezességet vállalnak Horpasz Péternéért, Pap István és neje Hatvani Erzsébet hatvani jobbágyáért, a jobbágyok egy része oláh, mert Juró, Nyágra, Czipelyes és Onucz nevűek fordúlnak köztük elő.*U. o.

1648-ban az osztozásnál Károlyi Ádámnak jut.*Gr. Károlyi ltár. IV. 279. l.

1674 április 25-dikén Pap István, ákosi lakos odaad egy itteni puszta telket Hatvani Jánosnak egy szakácsii puszta telekért.*Nagyv. Múz. Bl.

1688-ban Hatvanban lévő részjószágát Károlyi László deczember 11-dikén fiára Sándorra hagyja.*Gr. Károlyi ltár. IV. k. 564.

1742 márczius 19-dikén egy itteni részbirtokba iktatják be Gencsi Jánost és Hatvani Jánost,*Gencsi-lt. nr. 166. a kiket 1745-ben a hatvani és gencsi birtokokba iktatnak be.*U. o. nr. 841.

1759-ben a hatvani részbirtokot Hatvani István elidegeníti Vai Lászlónak, de tiltakoznak ez ellen Hatvani Péter és Pál.*Lelesz, Act. an. 1759.; prot. folio 127.

Ér-Hatvan visszaszerzésére nézve is megegyeznek 1784-ben Menesági István és György meg Csoknyai György.*U. o. 1784. nr. 34. et 35.; Prot. fol. 36 et 37.

A hadi terhekhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírták {374.} Er-Hatvan községből a következőket. Főbb birtokosok: gr. Károlyi József, Osváth Sándor és Pál, Pap Salamon; kisebb birtokosok: Katra Mihály, István és László, Székelyhídi János, Balási Péter, Terjényi Mihály, Szilágyi Sándor, Gaál Sámuel, Hatvani István, Hatvani András, Irinyi Imre és gr. Teleki László; saját telkükön lakó, egyházi adómentes nemesek: Marinkás Danyila, Somlyai László, Diószegi István, Szakács Mihály, Szakói? Szabó András (ex Szakó?), ifjú Pap László, Szilágyi Zsuzsánna Veres Miklósné és Szakácsii Kovács István (de Szakátsi); más telkén lakó, egyházi adómentes nemes: Orosz János; saját telkén lakó, adózó nemes: Turbura János; más telkén lakó, adózó nemesek: Petrovicza Tógyer, Flóra, Gábor és Mitruj, Darabán János, Kosztán János és Zaharia, Lipcsei Péter; papok: Újvárosi János ref. és Dán Sándor gör.-kath., kántor: Mile János; árendátorok: Vezendi Bocskor Elek (ex Vezend) és Iczik Ábrahám.*Szv. lt.

1805-ben a Turbulja, Koszta, Potrovicza, Lipcse, Somja és Darabán adózó nemes családok tagjait írták össze, mint fegyverfoghatókat, összesen 14-et;*U. o. lovasnak vették föl a Szakács-, Marinkás-, Osvát-, Odor-, Katra- és Pap Vid-családok tagjait, összesen 7-et; gyalogosnak pedig a Szakács-, Újvárosi- és Diószegi-családok tagjait, összesen 3-at;*U. o. október 13., 15. és 16. napjain Hatvanban homagialis esküt tettek a Szakács-, Osvát-, Marinkás-, Odor-, Újvárosi-, Diószegi-, Kattra-, Koszta-, Potravicza-, Somlyai-, Lipsai- és Turbucz-családok tagjai; összesen 19-en.*U. o.

Evang. reform. egyháza a tizennyolczadik század közepén még önálló volt, most a szomszédos Ér-Szodoró filiája. Anyakönyve 1787-ben kezdődik, a mikor B. Szabó István volt a papja, a kin kívül még csupán egy lelkészének a nevét ismerjük: Ujvárosi Jánosnak. 1833-ban fatemplomuk volt még, ekkor építették a jelenlegi imaházat. Úrasztali készletei {375.} közűl kiválnak ama kisded ezüstpohár s ezüsttányér, a melyeket 1736-ban Kengyel Gábor, idevaló birtokos ajándékozott. Iskola, a Pap Salamon ajándékozta telken 1821-ben,*Névk., ev. ref., 1879. 49. lap. a jelenlegi iskolaház 1883-ban épűlt.

Gör. kath. kőtemploma 1800-ban, iskolája 1894-ben épűlt. Az egyház 1774-ben egyesült. Anyakönyve 1824-ben kezdődik.*Sch. 1886. 185. lap. Mindegyik iskolája egy-egy tantermű. Ér-Hatvan is átszenvedte a háborús idők dulásait, ez is ama falvak egyike, a melyeket a törökök, szatmári tolvajok és kuruczok 1682 előtt elpusztítottak.*Szv. lt. Innen van az, hogy lakosai 1715-ben csupa jövevények; kettő visszaperlés alatt álló szökevény közülök, kettő nemesi földön gazdálkodó, négy váradi katona, egy pedig Károlyi gróf ispánja.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 340. l. 1715-ben is csak 2 nemes, 11 zsellér és 1 taksás, összesen 14 háztartás fizetett adót. Ezekből 11 magyar és 3 oláh; 1720-ban 2 nemes, 22 jobbágy és 4 zsellér, összesen 28 háztartás és pedig 22 magyar, 6 oláh. A népesség száma 1715-ben 126 lélek, magyar 99, oláh 27; 1720-ban 252 lélek, 198 magyar és 54 oláh.*U. o. 65. és 66. l.

1733-ban 14 oláh családot találtak; görög-keleti papja Gergely.*Tr. 1750-ben 211 gör. kath. lélek volt.*Tr. 1901. IX. 286.

1847-ben a lakosok száma 562; róm. kath. 8, gör. kath. 452, evang. reform. 95, izr. 7.*Nagyv. Nvk. 1847. 106. l. 1890-ben 753 lakosa van; nyelvre nézve magyar 201, német 1, oláh 551; vallásra nézve róm. kath. 35, gör. kath. 556, evang. reform. 127, izr. 35. Házak száma 124. A lakosok dohányt termelnek.

Szántóföldje 1715-ben 61, 1720-ban 422 köblös; rétje 1715-ben 25, 1720-ban 168 kaszás;*Magy. Stat. Közl. XII. k. 65., 66. l. 1895-ben gazdaságainak száma 106. Területe 3062 katasztrális hold, a melyből szántóföld 1617, rét 826, legelő 225, erdő 90, kert 27, szőlő (parlag) 2, nádas 1, terméketlen 274 hold.*Mg. St. 506.

{376.} A községnek 1900-ban 4874 K. 70 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 4587 K. 6 f.

Utczái: Nagy-, Erdősor-, Kis-utcza és a Kertek alatt lévő sikátor (Ulicioara sub Grădini = ulicsará szub Gregyiny).

Határrészei: Mojszá forduló. A kertek alatt lévő dülő, ennek része a Kengyelszik; Csűr alatt fekvő dülő. Legelők: Borjútilalmas, Új legelő. Kaszálók: Koltó, Bankarét, Hídközrétek, Fehértói Nyilások, Gerind, Hodostó, Tófarka, Kenderét, Vajdarét, Lapos, Bale-rét, Zálogos. Erdők: Alsó- és Felsőrét az Ér mentén; a két erdő között van egy Pojána nevű hely szántó- és kaszálóval. Ér-Hatvan határának szodorói oldalán van a Magastelek, a határ legemelkedettebb része, itt állítólag falu volt.

Kútjai: A malomnál lévő kút s Funtiná lá Monasztirë (a kolostor mellett lévő kút). Ez utóbbit nagy salétromsó tartalma miatt elhanyagolták s ma csak a helye látható. A régi magyar temetőben kápolna, temetkező kripta vagy talán kolostor volt; e helyen sírásáskor téglák kerűlnek felszínre. Ennek közelében volt e kút.

Vizei: Ér, ebbe ömlik a Kékecz és a kávási határból folyó Sziget. A Hatvan s Szodoró határain lévő kisebb tavakban csík tenyészik.