Sulyok

1533-diki itélet szerint a befogadott (adscititius) Sullyok György soha sem bírta a csehi várat.*GKG. A. fasc. XX. De talán másik György 1562-ben Hadad várának ura;*Szilágyi S.: Erd. Orszgy. Eml. II. k. 146. l.1563-ban Lekcsei Sulyok Györgyöt meg Kusalyi Jakcsi Boldizsárt, Andrást és Mihályt (egregii) beiktaták Cseh vár- és tartozékaiba.*Lelesz, Stat. S. 41. 1564-ben (Sulyok György de Lektse) főispán Közép-Szolnokban.*Szgy. 1575 előtt Sulyok György és Bornemisszáné meg Jakcsi Mihályné Ártánházi Anna bizonyos (hadadi, magymoni?) földekre nézve kiegyeztek Kusalyi Ferenczczel.*U. o.

A mint egy tizennyolczadik századi okiratból olvassuk: {433.} Lekcsei Sulyok György, középszolnoki főispán magvaszakadtával Szilágy-Cseh vár és város meg tartozékai Wesselényi Ferenczre, Gyulai Józsefre, Toroczkai Zsigmondra, Mikes Antalra, Korda Györgyre, Dániel Polixénára, Teleki Zsuzsánnára, Bethlen Lajosra, M. Járai Baranyai Józsefre, Teleki Ádámra és Otves Elekre szállanának; de a tábla 1766 novemberének 10–16. napjain külön-külön felkeresteti a fenti örökösöket, hogy a reájuk eső birtokot adják vissza a kincstárnak.*GKG. A. fasc. XV., XVI.

I. Ferdinánd 1542. júl. 10-dikén kelt kegylevelével megbocsátja Sulyok Istvánnak s Balázsnak eddigi tettöket.*U. o. I., III.

Talán másik Lekchei Sulyok István (egr.) az, a ki 1577-ben jóváhagyja Csaholyi Ferencz azon intézkedését, a melylyel Prépostvári Bálintné Thardi Dorottyát és Kapi Andrásné Sulyok Katalint fiörökösökké tette a középszolnoki Magyar-, Oláh- és Felső-Csaholy meg Zölcze, továbbá több szatmárvármegyei jószágban.*Lelesz, Signat. Lib. 5. folio 167. Lekcsei Sullyok Istvánnak és Kapi Andrásné Sullyok Katának adta 1579 aug. 25-dikén Rudolf is a kihalt Csaholyi-család itt említett középszolnoki s krasznavármegyei Panit meg más szatmárvármegyei birtokait.*Szgy. egyk. más. Lekcsei Sulyok István és Kapi András 1583 máj. 8-dikán elismerik, hogy 200 forintot tartoztak volna fizetni Melith Istvánnak és Pálnak, most kikötik tehát, hogy, ha nem tudnák fizetni, akkor javaikból szerezzenek elégtételt a hitelezők.*GKG. A. fasc. II. Sulyok István, Prépostvári és Kapi András 1585 nov. 23-dikán határidőt kapnak Báthori Istvántól bizonyos egyezség megkötésére.*Említve van itt Cseh is. (GKG. C. fasc. XXI.) 1589-ben Swlÿok István, Melith István és Pál a középszolnoki Magyar-, Oláh- és Közép-Csaholy, Panit és Zölcze meg más szatmárvármegyei birtokokra nézve egyezkedtek.*GKG. C. fasc. VI. Cselleng (Cseley?) Balázs, Lukács meg János 1563 előtt Sulyok Györgynek s Istvánnak adták át ama szatmár- és szabolcsvármegyei {434.} birtokokat, melyek a Károlyiak hütlenségbe esésével a királyi felség kezére s aztán hozzájok kerűltek. Amazok részt követelnek a birtokok jövedelméből s Varasdi Cselleng Balázs, mint fölperes és Sulyok István, Sulyok Kata, a ki Kapi András neje, valamint Wesselényi Ferencz, mint alperesek állanak szemben 1590-ben. 1592 május 21-dikén elmarasztaló itéletet hoz Fehérkövi István nyitrai püspök, mint magyarországi helytartó, mert a Sulyokok sem meg nem jelentek, sem megbizottat nem küldtek a tárgyalásokra.*GKG. A. fasc. II.

1604-ben tán még e Sulyok István felsőcsaholyi jószágát adóztatták meg egy rótt ház után 2 forinttal.*Dical.

1642 márcz. 6-dikán az országgyűlés portai követté választotta másik Sulyok Istvánt Serédi Istvánnal és Baksa Tamással együtt, hogy II. Rákóczi György fejedelemmé választását hirül vigyék.

1552-ben nemes Lekchei Sulyok Ferencz és neje, Csaholyi Anna meg Csaholyi Ferencz szerződést kötnek a középszolnoki paniti, magyar- és oláhcsaholyi és zölczei meg más vármegyebeli részbirtokokra vonatkozólag.*Lelesz, Prot. 12. fol. 126. an. 1552.

Ferencznek 1554-ben meghalt valakije, mely alkalomból Szent Mibály után való pénteken vigasztaló levelet ír neki Jakcsi Mihály.*GKG. A. fasc. I., III. Ekkor Sÿwlÿwk Ferencz felsőcsaholyi jobbágyait egy kapu után rótták meg adóval; ugyanekkor egy szegényét is feljegyezték. A nevezett Sulyokot Pekri Miklós helyébe vették fel.*Dical. Középső-Csaholyban az ő részén három szegényt találtak; itt is Pekri Miklós helyén fordúl elő,*U. o. míg (Sywlywk Ferencz) magyarcsaholyi jobbágyait egy kapu után adóztatták meg.*U. o.

1553-ban nemes Swlÿok Mátyás récsei jobbágyait hat kapuszámnyi adóval rótták meg.*U. o. 1508 okt. 7-dikén II. János {435.} király Sulyok Imrének, a kir. cancellaria jegyzőjének adományozza hűségeért Récsét, melyet előbb Sulyok Mátyás bírt.*Bl. fasc. XX. nr. 17. e. Ugyancsak II. János király Imrének adja a Keresztúri Filepnek és Istvánnak itteni részbirtokát is.*U. o. Swlyok Imre aztán cserébe adja récsei részbirtokát házával, szőlejével, minden hozzátartozóval együtt örökösen Haraklányi Lászlónak a marosszéki Ákosfalva birtokért.*Bl.

Sulyok János 1627-ben Közép-Szolnok vármegye egyik szolgabírája.*GKG. A. fasc. XVII. Lekcsey Sulyok János 1631 szept. 21-dikén csengeri lakos, eladja egy magyarcsaholyi, vér szerint reá szállott jobbágyházát 230 magyar frtért örökre Bajomi másként Nagy Györgynek.*U. o. VII. 1635 jan. 5-dikén Perényi Gábor comes a nagyszőlősi kúriából Sulyok Jánosnak Sulyok Sándor kivánságáról ír, megjegyezvén, hogy meg is kivánja oltalmazni a parasztot, a mennyire az ország törvényei engedik.*U. o. E Perényi 1636 aug. 4-dikén Halmiból ír Lekcsi Sulyok Jánosnak, köszöni a madarat.*U. o. Jánosról, mint «az Suljok familia közt eoregh attjafÿ»-ról van szó 1639-ben, mikor a Sulyok-család meg Barcsai Zsigmondné Gyulafi Borbála közt a csaholyi jószágot illető levelek ügyében folyt egy per. Első ura, Kapi révén kerűlt a perbe Gyulafi Borbála.*GKG. 1640-ben Lecskei Sulyok János és Ferencz meg Kapi András gyermekei: György, Éva és Kata a szatmárvármegyei csengeri uradalom ügyében egyezkednek.*U. o. Sulyok János, szatmárvármegyei alispán, 1642 márcz. 11-dikén levelet kap a tasnádi főbírótól, a melyben ez arra kéri, hogy adja vissza azon hordó borát, melyet Szabó Bálinttal elvitetett.*U. o. A. fasc. VII.

Lekcsei Fancsikai Sulyok Péter neje Sarmasághi Borbála említve van Apafi M. fejedelemnek Sarmasági Katalin ügyében 1683-ban kelt levelében.*Szgy.

{436.} 1709 előtt Sulyok Ferencz, György és András mint alperesek állanak szemben Toroczkai Istvánné Kapi Borbálával és gr. Gyulai Ferenczné Kapi Máriával. Ez ügyben 1709 ápr . 25-dikén döntő itéletet hoznak.*GKG. C. fasc. XIV.

1742-diki tanuvallatás szerint zölczei puszta praediumban hét jobbágytelek közt Sullyok-rész is van, (de több a Gálfi-rész).*Bl. E tanuvallatás szerint Sullyok András elzálogosította a magyarcsaholyi Sullyok-részt 200 frton Vay Lászlónak és Boros Katának, majd a Bikfalvi családnak, melytől azonban a Sullyok-csálád visszaváltotta s csak egy az oláhcsaholyi Puszta praediumban fekvő jobbágytelket hagyott meg a Bikfalviaknak. A visszaváltás után Sullyok András ismét Vaynak zálogosította el azt.*U. o.

Sulyok József de Szent-Péter Közép-Szolnok vármegyének 1781-diki homagiális összeírásában fordúl elő.

1797-ben a család tagjai Alsó-Szopron (Sujjok), Csányban, Usztatón és Peérban (mindhárom helyt György) főbb, vagy kisebb birtokosok.

Lektseÿ Sullyok (Súlyók) Györgyöt (40 éves) lovasnak vették föl a peéri fegyverfogható nemesek 1805-diki névsorába azon megjegyzéssel, hogy «most beteges.» Homagialis esküt is tett.