{437.} Surányi

Surani Péter és Anastasia meg Csögi Mihály leányának fia Antal a maguk meg Csögi László és Annának fia János, továbbá Csögi Tamás fia Albert nevében tiltakoznak 1453-ban az ellen, hogy Imre fia László, ennek fia Péter, Czégényi (Gegeni?) Péterné Ilona, Csögi Demeter fiai: Benedek és Mihály elfoglalták a középszolnoki Csög birtokot.*Lelesz, R. 25. f. anni 1453. nr. 14.

János egyike azoknak, a kik ellen 1498-ban Álmosdi Csire Tamás javára vizsgálatot tartanak a középszolnoki Peér és Ete birtokokon elkövetett jogtalanságokért.*Lelesz, C. 242. f. anni 1498. nr. 24. Surányi, másként Csarnavoday Dorottya egyike azoknak, a kiknek érdekében 1560-ban Báthori András bíró itéletet hozott Szaniszlófi másként Báthori Kristóf és István ellenében Szaniszlófi Miklósnak a kraszravármegyei Somlyó-vár, Somlyó város, Perecsen, Hídvég, Somlyó-Ujlak, Somlyó-Győrtelek, Szoros, Somlyó-Csehi, Gyulakuta, Puszta-Maládé, Endrefalva, Kerestelek és Badacson egykori birtokai ügyében.*Bl. fasc. V. nr. 10.

Surányi Ferencz Deák előtt 1643-ben Pap Istvánnak hűséget fogad egy ákosi jobbágy.*Nagy. Múz. Blt.

1808-ban Krasznai Surányi Mihálynak Somlyón és Surányi Istvánnak (nagykorú) Rátonban egynegyed-egynegyed antiqua jobbágytelkök volt. Mindkettő krasznai lakos. Sámuel előfordúl a perecseni nemesek névsorában.

Mihály 1811–1814. görcsöni, 1814–1819. nagymoni, 1819–1828. szilágyfőkeresztúri, 1828-ban (Nagy-Surányi) récsei evang. reform. pap. Gyula született a biharvármegyei Váncsodon; Debreczenben tanúlt, a hol 1869–1870-ben Révész Bálint püspök káplánja, 1870 után peéri, 1886–1890. nagyfalusi evang. reform. pap, verseket s Lelki buzgóság hangjai czimen (1884.) imákat írt.

Mihály meghalt Récsében, Gyula, – a ki egyházmegyéjében {438.} 1890-ben ülnökséget és főjegyzőséget is viselt – Sz.Nagyfaluban 1890-ben.