Ér-Kőrös.

Kers? 1205–1235, Keurus 1329, Kewrus 1427, Kewres 1436, Keöres 1455, Keures 1465, oppidum Kewrews 1466, Keres 1475, Keőrös 1548, Keoreos 1549, Érkeöreös 1738, románul Korosó 1733, Cheoreusiu 1886.

Középszolnokvármegyei helység, – csupán egy ízben (1626) említik krasznavármegyeinek, – 1466-ban s 1735-ben város. Vámhely volt.*Csánki, I. k. 549. l.

Talán nem tévedek, ha a Váradi Regestrum Kers falujában, a mely villabeli Voda pristaldus előtt lopással vádolnak egy ér-kávásit,*Kandra K.: V. R. 298. l. Kandra Kabos Kerset Kécznek olvassa, megjegyezvén, hogy régi alakja: Kecz vagy Keech, mely Bihar vármegyében fekszik. (U. o. 299. l. 8. sz. j.) – e helység első nyomát látom.

1427–30 körül Szilágyi Miklós fiainak van benne birtokuk.*Szgy. 1427 máj. 23-dikán Zsigmond király meghagyja a váradi káptalannak, hogy Kőrösi (Kewrusi) Jánost, a Lőrincz fiát, továbbá társait: testvérét Istvánt, Dobó Andrást, Kőrösi Jakabot (a Dobó Dominicus fiának, Miklósnak, fiát), Dobó Lukácsot (a Demeter fiát) és Onadi Mihály fiát Pétert (vagy magát Mihályt), Kewrus középszolnoki birtokba új adomány czímén iktassa be. Hatwani Csögi (Chegy) Miklóst, Kyshathwani Fekete Miklóst, Mendzenthi Jánost, Hathwani Csögi Ambrust, Jánost, másik Jánost, Kewrusi Dénest és Simont jelölték királyi emberekűl.*Zichy-Oktár. VIII. k. 325, 326. l. 1436-ban Kőrösi Dobó János és Mihály Báthorban, Báthori István országbíró előtt Iklódi Istvánnak s {392.} fiának Jánosnak adományozták itt, a szolnokmegyei Kewresen, levő két jobbágyházhelyöket.*Jlt. perg.

1455-ben Iklódi Anásztázia Daróczi Bricciusnak zálogosította el az itteni részbirtokot.*Lelesz, Prot. 5. fol. 52. an. 1455.

1465-ben Keuresi Jakab leányai, Erzsébet, Császári Györgyné, Katalin, Pethri Péterné, eladják Keures középszolnoki birtokrészöket Dengeleghi Bernátnak és örököseinek.*Lelesz, K. 129. f. anni 1465. nr. 24.

1475-ben mindössze 19 porta van benne.*Csánki, I. k. 549. l. E tájt Keresről Dengelegi Bernát («Bernaldj») 7 frt 6 dr., Literatus István 3, (Kőrösi?) Zsigmond 2 frt, Gergely 4 frt 1 dr., Csire (Chyre) Tamás 3 frt adóval van kimutatva.*E mű I. k. 178. l.

1543-ban (a középszolnoki Kewres) Kőrösi Ferencz és ifj. Kőrösi Ferencz között oszlott meg; amannak a jobbágyai 8, emezéi pedig csak 1 kapú után fizettek adót. Találtak ekkor a helységben a 9 kapuszámon kívűl még 1 bírót, 3 szabadost, 6 szegényt és 1 puszta telket.*Dical. 1549-ben s 1550-ben (Keoreos, Kewrews) 6 kapú után adóztatták meg a Kőrösi Ferencz jobbágyait, míg a Szunai Kőrösi Ferenczéit csak 1 után. Eme 7 kapún kívűl volt a helységben még 6 szegény, 3 servitor és 3 új ház.*U. o. 1570-ben 3 kapú után fizettek adót a Kőrösi János jobbágyai, ellenben a Kőrösi Györgyéi csak 1 után.*U. o.

1604-ben Kőrös falut 2 rótt ház után 4 forinttal adóztatták meg.*U. o.

1466-ban részbirtokosai a Váradiak.*Csánki, I. k. 549. l.

Geréb László erdélyi püspök tasnádi tiszttartója és jobbágyai elvitték Kőrösi Zsigmond (vagy Unga Tamás?) e birtokáról a jobbágyok ruháit. Ez ügyben 1499-ben vizsgálatot tartanak.*Lelesz, U. et V. f. anni 1499. n. 9.

II. Lajos király meghagyja 1520 jun. 23-dikán a kolozsmonostori konventnek, hogy iktassa be Kewrews birtokba Kőrös Lászlót, Mihályt, Ferenczet és Miklóst.*Dl. 28.023.

{393.} 1548-ban az itteni részbirtokba Csomaközi Bácsmegyei Benedeket és Gosztoni Miklóst iktatják be.*Lelesz, Stat. B. 104.

Kőröst, mint a Kőrösi László egyik jószágát, e László özvegyétől, Luczától elfoglalta Kőrösi Ferencz az ingóságokkal együtt, jóllehet azok özvegyi tartás jogán az özvegyet illetik, a ki azért meg is idézteti Ferenczet.*U. o. Act. an. 1548. fasc. 3. nr. 5. E Ferencz ellen ezért 1550-ben tiltakoznak Sámsoni Kőrösi Miklós és fia, János is.*U. o. C. Kraszn. Prot. 7. folio 37.

Keoreosről a Kőrösi Mihály jobbágyait, ú. m. Kis Mátét, Nagy Andrást és Albertet, meg Markos Györgyöt idézték meg, mint szomszédokat, a mikor Báthori Zs. fejedelem 1588 máj. 18-diki parancsára be akarták iktatni Fajdasi Horvát Gábort és nejét, Zetheni Németi Zsófiát Peér, Ethely, Szeődemeter, Csány és Szopor birtokokba.*Orsz. lt. Km. conv. lad. 34. E. nr. 15.

A középszolnoki Keoreost, Sámsoni Kőrösi Miklós halála után 1626-ban Peéri Horváth Lázár kiváló szolgálatainak jutalmáúl, ennek s nejének Kőrösi Annának, továbbá özv. Kőrösi Mihályné Paksi Margitnak meg özv. Folti Ferenczné Kőrösi Katalinnak s mindkét nembeli utódaiknak adományozza Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, ha előbb 1000 birodalmi vert tallért fizetnek.*Bl. fasc. KK. nr. 1. Csakugyan ezek, mikor a (krasznavármegyei (!) Kőrös) részbirtokot publikálni akarja a kincstár, tiltakoztak.*Orsz. lt. Gyulaf. kápt. fol. 453. Paksi Margit jogának bebizonyítására, ennek nevében Horváth Lázár okleveleket mutatott fel. A kincstári igazgató azonban el akarta halasztani ez oklevelek megvizsgálását, mi ellen tiltakozik az említett Horváth.*Gencsi-lt. nr. 1772. A fejérv. kápt. transsumptuma másolatban.

Ettől fogva jó ideig nincs szó Kőrösről. Mint Közép-Szolnok vármegyének egyik jegyzőkönyvi lapján látjuk: elpusztulása Váradnak a török kézre jutása s az 1682 közti időre esik.*Szv. lt. Hont vármegye küldöttei, mikor az adózás czéljaira {394.} végezték összeíró munkálataikat a pragmatica sanctio idejében, följegyezték, hogy 1714-ben telepűlt s azelőtt hatvan évig volt puszta.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 340. lap.

1735-ben «a középszolnoki Kőrös városban» levő nemesi kuriáról és tartozékairól örök bevallást tesz özv. Kövér Péterné Bernát Anna.*Lelesz. Act. an. 1735. nr. 18. A középszolnoki Erkeöreös és más zemplénmegyei részbirtokra nézve Bernáthfalvi Bernát István cserelevelet kötött Bernáthfalvi Bernát Jánossal; de 1738-ban tiltakozik e levél ellen István fia, Sámuel.*U. o. 1738. nr. 23; prot. folio 26.

A hadi terhekhez való hozzájárulásra Kőrös községből 1797-ben összeírták a következőket: főbb birtokosok: Gencsi Ferenczné, Sándorházi Farkas, Halmágyi László, Szunyogh Farkas, Keövér Ruben, Szentmihályi Ferencz és Sándorházi József; kisebb birtokosok: Szunyog János, Csűri Zsigmond, Móré Mihály, Nagy Dániel, Nagy Sándor és Halmágyi Juliánna. Más telkén lakó immunis nemes: Jánki Ferencz. Papok: Tóth Mihály reform. és Pap György oláh. Kántorok: Jánosi János reform., Fantits Stefán oláh. Zsidók: Markovics Jákob, Zálmon és Majtek, Ábrahám Ferencz, Izrael Salamon és Áron Jákob. Molnár: Nagy Sándor.*Szv. lt.

1805-ben összeírták a Jászfalvi-, és Szigeti-családok fegyverfogható tagjait, mint adózó nemeseket, összesen 5-öt, továbbá a Tokai és Szabó szabad állapotú családok 1–1 tagját,*U. o. lovasnak vették föl a Nagy-, Sándorházi- és Csűri-családok tagjait, összesen 4-et.*U. o. Okt. 13-dikán homagialis esküt tettek ugyancsak e három családnak tagjai; összesen 4-en.*U. o.

Ér-Kőrös evang. reform. egyházközsége csakhamar megalakúlt a reformáczió után. A Sámsoni Kőrösi-család leányivadékai adományozták a tizenhetedik század elején a templom telkét s ebben az időben épűlhetett kisszerű temploma. Mint előbb láttuk, 1654 táján pusztúlt el a község s egyházát {395.} Lámpe is azok közé az egyházak közé sorolja, a melyeket a török és tatár csordák elsöpröttek. 1757-ben födték be ismét a régi kis templomot, ekkor meg is nagyobbították, a mint a mennyezetéről is leolvashatjuk: «Felséges Mária Therésia Magyarország királynéja birodalmának nyugalma alatt épűlt ezen templom, Ő felségéhez való hívségünkből énekeljük Zsolt. LXI. 78. «A király életének esztendejét szaporítsd meg. Lakozzék mindörökké az Isten előtt, készíts kegyelmességet és igazságot, melyek megőrízzék őtet.»

1760-ban kezdődnek a jegyzőkönyvek ezzel a bevezetéssel: «Ér-Kőrösi Reformata Egyház Diáriuma, melyben fel vagynak írva: 1-ör az Ecclesiának urasztalához való edényei és egyéb portékái. 2-or a házasok összeesketésének ideje. 3-or a született csecsemők keresztelésének napja. 4-er a halottak meghalásának és eltemettetésének ideje. 5-ör az ekklésia jövedelmecskéi és kötvényi s kivált azoktól conferált beneficium, kik a mult időkben kevés pénzzel a templom építését segítették. Kezdettek pedig az abban való consignatiók anno 1763-ban Tiszteletes Rákosi Márton uram predicátorságában és Halmágyi Ferencz főcuratorságában.»

Az itt felsorolt urasztali készletek a következők: «Egy fenekig öblös ezüst pohár felső széle aranyos K. T. betű rajta, melyet adott volt néhai idvezült Nagy Andrásné, Kéczi Anna asszony.» Egy kised ón kanna, melyet 1720 néhai Bernáth Zsigmondné, Dancs Éva conferált volt. Egy iczés fedeles ón kanna, melyet Bernát Sára ajándékozott 1760. Egy óntányér, melyen az egész czipó szokott állani, ugyanekkor ajándékoztatott. Egy más óntányér a 12 apostol képével, Bernáth Anna adta. Két kisded keresztelő kanna, melyet vett néhai Halmágyi Ferencz s a vételben pótolta Rácz Ádám uram is. Az egyik Hatvanban az ecclézsiának adózott. Egy szép sahos nagy abrosz, melyet említett Kéczi Anna asszony adott volt. Egy más sáhos abrosz nagy czikkelyekben fehér kötéssel, széle fehér csipkével kicsipkézve, készítette Bernáth {396.} Sára maga. Egy szép aranynyal varrott patyolat keszkenő, körül arany csipke rajta, melyet Szentmihályi Pálné, Bernáth Éva asszony adott, ki testvére volt Bernáth Sárának. Egy szép aranynyal varrott keszkenőt néhai Bernáth Istvánné, Fráter Éva asszony adott volt. Egy fél selyem keszkenő, melyet Kövér Gáborné Uszbai Borbála asszony adott volt, ki Kövér Gábor úr édes anyja volt. Egy közepén fehér csipkés sima vászon abrosz, melyről közönségesen az tartatik, hogy néhai Dancs Éva 80 éves korában szőtte volna. Egy záros persely Diószegi Pálné Fáy Zsuzsánna ajándéka.

Az itt említett Halmágyi Ferencz főkurátor Közép-Szolnok vármegyének alispánja volt s az ő nevéhez fűződik az egyház újjáalapítása.*V. ö. Névk. ev. ref. 1875. 29–32. l.

Az egyház ma a pelei körlelkészséghez tartozik.

Papjai voltak: 1766–1770 Rákosi Márton, 1770–1783 Somodi Ferencz, 1783–1789 Makódi János, 1789–1797 Bátorkeszi József, Lakatos György, 1797–1799 Tóth Mihály, 1799–1802 Sarkadi Mihály, 1802–1804 Várközi István, 1804–1808 Naszályi János, 1808–1809 Csobod István, 1809–1810 Téglási János, 1810–1816 Lakatos György, 1816–1818 Lakó János, 1818–1825 Molnár István, 1825–1833 Debreczeni Dániel, 1833–1853 Nagy István, 1853–1863 Nagy Elek, 1863 Fogarasi László.

A gör. kath.-oknak fatemplomuk van.*Sch. 1886. 185. lap.

Van két elemi népiskolája: gör. kath. és evang. reform., mindegyik egy-egy tantermű. Állami elemi népiskola most van szervezés alatt.

Érkőrösön 1715-ben 2 nemes, 6 zsellér és 1 taksás, összesen 9 háztartás fizetett adót, valamennyi magyar; 1720-ban 5 nemes, 14 jobbágy és 2 zsellér, összesen 20 háztartás és pedig 17 magyar és 4 oláh. Népessége 1715-ben 81 lélek, mind magyar; 1720-ban 189 lélek, 153 magyar és 36 oláh.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 66. l.

{397.} 1733-ban 10 oláh család volt; görög-keleti papja Gergely nevet viselt.*Tr. 1750-ben 183 a gör. kath. lélek.*Tr. 1901. IX. 285. l.

1847-ben a lakosok száma 483; róm. kath. 11, gör. kath. 452, evang. reform. 95, izr. 7.*Nagyv. Nvk. 1847. 106 l. 1890-ben 559 lakosa van; nyelvre nézve magyar 323, oláh 235; vallásra nézve r. kath. 31, gör. kath. 257, evang. reform. 232, izr. 39. Házak száma 82.

Szántóföldje 1715-ben 72, 1720-ban 282 köblös, rétje 1715-ben 9, 1720-ban 43 kaszás.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 66. l. 1895-ben gazdaságainak száma 52. Területe 2406 katasztrális hold, a melyből szántóföld 1182, legelő 855, rét 264, kert 64, terméketlen 41 hold.*Mg. St. 506.

A községnek 1900-ban 2159 K. 40 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 5138 K. 16 f.

Utczái: Nagy-, Hajnal- és Csuh-utcza. Határrészei: Tekehajtó, Irtás, Görbe rét, Szikhalom, Lapos, Dobhát, Szarvadvölgy, Körtefa és Peres-föld. Utóbbi határrész neve onnan ered, hogy ezt a szomszéd tövisedi birtokosok erőszakkal elfoglalták, mit az ér-kőrösiek per útján szereztek vissza.

Ér-Kőröshöz tartozik a Szuna puszta, hajdan falú, melyről másutt van szó.