Szabó

nevű család számos helységben szerepelt, különböző {442.} előnévvel. Ismerkedjünk meg velök a következőkben.

Adoni Szabó János 1688 decz. 28-dikán Király Istvánnétól egy ilosvai szőlőt vett meg örök áron.*Gencsi-lt. nr. 837. Ilosván s a szomszédos Lompérton jóval előbb is találkozunk Szabókkal.

1582-ben Szabó Ferencz (ilosvai) ügyvéd szerepel egy lompérti perben Kraszna vármegye törvényszékén.*Szgy. Zabo Albert lompérthi lakos egyike azoknak, a kiket 1468 január 28-dikán ügyvédjeinek vallott Szakácsii Mihály.*Dl. 36.393. Km. Prot. F. min. pag. 40. nr. 1. Báthori Zsigmond erdélyi vajda alatt Zabo, másként Károli Dániel Ilosvai, másként Cseh Jánossal, Mihálylyal, Istvánnal és Miklóssal,*Gencsi-lt. nr. 376. Szabó, másként Silo Dániel pedig, mint a Siló családnál is láttuk, Ilosvai Jánossal és Miklóssal ilosvai s lompérti jószágokon osztozkodik,*U. o. nr. 149., 114. 1740 hibás évszámmal. s Szabó Dániel 1594 január 14-dikén zálogba vesz Lompérton Balázsházi Mihálytól két népes meg egy puszta telket.*U. o. nr. 1667. más. és nr. 56. 1604-ben Zabo Péter, Pató Ferencz, Zsombori Zsigmond, özv. Majádi Lászlóné, Rátoni István, Kőrösi Mihály, Zilahi Benedek, Literatus Gáspár és Berei Pál részéről egy jobbágyház adózott Ilosván és Lompérton.*Dical. 1639 nov. 4-dikén Szabó János nemes tanúskodik egy ilosvai szőlő zálogba adásakor.*Nagyv. Múz. Blt. e. 1669 jan. 4-dikén Szabó György mint királyi előttemező szerepet ilosvai és lompérti jószágok elzálogosításánál.*Gencsi-lt. nr. 472. Szabó István háza szomszédos Lónyai Anna jobbágyának háza telkével a krasznavármegyei Lompérton 1675-ben.*Szgy. 1698 jún. 4-dikén Ilosvai Szabó Jánost úgy fogadja örökbe Gentzi Andrásné Petkes Erzsébet, hogy az bizonyos pénzösszeg erejéig örökölje utóbbi ilosvai részbirtokának felét, továbbá az égerháti és bélteki részbirtokait egészen.*Gencsi-lt. nr. 1321. 1712 szept. 19-dikén határozatot hoztak ama perben, melyet Dobai Miklósné Szabó Klára ellen a férjéről {443.} Ilosván s más ehhez tartozó részbirtokokban hátramaradt javak felosztása tárgyában folytatott Gencsi György.*Gencsi-lt. nr. 843. 1716 júl, 22-dikén Szabó György és neje, Demjén Kata zálogba vettek Szentkirályi Gergelytől egy ilosvai jobbágytelket.*U. o. nr. 207. Szabó András aláírt egy szerződést ugyancsak ilosvai jobbágytelek elzálogosítása tárgyában.*U. o. nr. 903. 1719 ápr. 13-dikán vizsgálatot tartottak Szabó Mihály és Lakatos János részére arról, hogy Enyedi Jánosné Valkai Erzsébetnek hány jobbágya és micsoda fekvő jószága volt Sarmaságon, Ilosván, Lompérton és Győrteleken.*U. o. nr. 573.

Szabó, másként Nagy Márton de alvincz, szatmárvármegyei, tyukodi lakos 1766 decz. 10-dikén Közép-Szolnok vármegyétől nemesi bizonyítványt kap. M.-Csaholyban bírt a család.*V. Test. 106. l.

Arats Szabó György zilahi nemest Közép-Szolnok vármegye 1705-ben lovas zsoldos állítására írta ki.*Szgy. Arats Szabó Györgynek 1742-diki tanúvallatás szerint Tasnádon is van telke.*Bl. A tasnádi s zilahi Szabókat lássuk itt mindjárt.

1641-ben Szabó János tasnádi lakos középszolnoki nemes személy.*Orsz. Lt. Km. conv. fasc. S. nr. 37. (27. fiók.) Az 1705-diki összeírás Mihály tasnádi nemest, az 1797-diki Cz. Szabó, P. Szabó, más telkén lakó adómentes nemeseket említi. Szabó György és Pál de Tasnád (tasnádi lakosok) 1771-ben Közép-Szolnoktól nemességöknek igazolását kérik.*P. C. Product. 93, 96. l. Szabó Márton és György tasnádi nemesek 1781-ben homagiális esküt tettek.

Szabó János esküdtet megidézték mint szomszédot, mikor Báthori Kristóf 1576-diki parancsára beiktatták Zilahi János deákot egy zilahi házba és tartozékaiba.*Orsz. Lt. Km. conv. lad. 27. Z. nr. 1. Szabó Márton zilahi bíró 1614-ben Makai Fábián nemessel és Veres György esküdttel együtt folyamodik Zilah város összes lakossága {444.} nevében Bethlen Gábor erdélyi fejedelemhez, hogy megerősítve a Báthori Zsigmond 1594 márczius 1-sején kelt kiváltságlevelét, a város összes lakosságát mentse fel mindennemű adó- és vámfizetés alól.*Szgy. János 1657-ben zilahi szenátor. Pálnak 1684-ben háza van Zilahon.*Orsz. Lt. Km. conv. fasc. P. nr. 7. 27. fiók. Márton 1694-ben, Gergely 1697-ben és Mihály (id.) 1697–1737. zilahi bírák. Zilahi Szabó Mihály 1726-ban Közép-Szolnok vármegye egyik assessora.*Wl. Zilahi Szabó István neje, Balog Anna első férjének, Kis Istvánnak fiával, Kis Ferenczczel és neveletlen apró árváival, Erzsókkal, Zsófiával és Máriával megegyezve,1698-ban (úgy látszik Ákoson) zálogba vetik tiszt. Batizi Istvánnak és fiának, Sámuel Deáknak huszonhét magyar forintért azt a háztelket, melyet Némethi Vida udvarháztelkéből osztás szerint kaptak s melyet Nagy István nevű jobbágyuknak adtak, honnan aztán Nagy István puszta telkének nevezik, a szokott feltételek mellett, de azon kikötéssel is, hogy ha valamit építtet Batizi István és fia, az épület árát annak idején a szolgabíró megbecsülése szerint az «anya pénzzel» együtt visszafizetik.*Szgy. 1701 márczius 26-dikán Szabó György zilahi tiszttartó megbízást kap a kormánytól ama vitában, a mely Andrási István és Könyves Mihály meg a zilahi nemesek és polgárok között támadt.*U. o. Zilahról 1741-ben Szabó György nemes, továbbá István, János (de Zilah, nemesek?) s végül Mihály, Miklós, József, Márton, Simon, János, Dániel és István civisek tettek homagiális esküt. József 1747–1771. zilahi szenátor, Szabó, másként Sápi Mihály, mint már láttuk, 1780-ban itteni választó polgár. Szabó nevű családok tagjai közül 1781-ben Zilahon Ferencz, György, István, N. János, Debreczeni József és Péter alszeg-utczai gazdák, György, Ts. György, István, Ör. István, M. István, Asztalos István és János kraszna-utczai, ifj. György, B. György, K. György, K. János, {445.} Tóti Péter és Atya Zsigmond székely-utczai, végre János, Pál és Sámuel tyúkól-utczai lakosok. Ferencz 1811-ben, B. Ferencz 1817–1820, B. István 1812–1821. zilahi esküdtek.*L. alább még Barótit.

Ákoson meg Újnémeten Szabó Simon leányai, Erzsébet és Márta 1462-ben birtokosok; Ákoson nemesi kúriával rendelkeznek.*Szgy. és Gencsi-lt. nr. 830. Újnémeten egy század múlva is feltűnik a Szabó-család. Zabo Balázsnak egy újnémeti jobbágyát, mint szomszédot idézték meg, a mikor Báthori Zs. fejedelem 1588 máj. 18-diki parancsára be akarták iktatni Fajdasi Horvát Gábort és nejét, Zetheni Németi Zsófiát Peér, Ete, Szeődemeter, Csány és Szopor birtokokba.*Orsz. LtKm. conv. lad. 34. E. nr. 15.

Baksai. (Baxai) Sabbo András leánya, Moni Jánosné Ilona 1450 júl. 26-dikán ügyvédeket vall.*Dl. 36.391. Km. Prot. C. min. p. 114. nr. 1. L. még M.-Baksa.

A középszolnoki (Tasnád-) Balázsházán a tizenötödik és a tizenhatodik században (s később is) lépnek föl ily nevű családok. 1475-ben vizsgálatot tartottak Szabó (Sartor) Péter és Balázsházi Zsigmond részére Losonczi Bán István fiai: László, János, György, András, Mihály ellen, a kik előbbieknek középszolnoki balázsházi birtokát fegyveres kézzel megtámadták és az illetőket elfogták.*Lelesz, B. 190. f. anni 1475. nr. 2. 1549-ben Zabo Imre balázsházi féltelkes nemes özvegyét 13 dénárnyi adóval rótták meg.*Dical.

Barátosi Szabó Lajos írnok Kraszna vármegyében 1815-ben.*Nagy Iván, X. 420.

Baróthi Szabó István ügyvéd és derékszéki bíró Zilahon.*U. o. 422. Leszármazása:

Mátyás, Dávid tudós jezsuita 1739–1819, János, István zilahi derékszéki bíró – Pallovits Juliánna, Ferencz – Szénási Kata

Mátyás, Dávid tudós jezsuita 1739–1819, János, István zilahi derékszéki bíró – Pallovits Juliánna, Ferencz – Szénási Kata

{446.} Belényesi. (Blényesi) Szabó István 1671-ben idősb Deák, másként Kiss Tóbiás krasznavármegyei mároni birtokát veszi meg 880 forinton a visszaadás jogának fenntartása mellett.*Bl. fasc. N. nr. 11.

Bürgezd. L. Kisdobai Sz.

Czeglédi Szabó István 1687-ben Beregi Mártonné Nagy Borbála perecseni lakostól vesz cserébe két szántóföldet.*Szgy.

1790-ben Közép-Szolnok vármegye közönsége visszahelyezte előbbi adómentességébe a tasnádszarvadi Czégényi Szabó-családot, a mely adómentés armalis nemességben élt és a melyet még a bizonyítási eljárás befejezte előtt megadóztattak volt, jóllehet e család oldalrokonait 1778 jún. 1-sején a kir. tábla is fölmentette az adózás alól és ezen oldalág azóta adómentességben volt. Krasznaczégényi Deák, másként Szabó Jakab 1628-ban,*Nagyv. Múz. Bl. 1629-ben (Zabo Literatus Jakab),*GKG. 1631-ben,*Szgy. 1634-ben és 1643-ban (Szabó Jakab), 1637-ben, 1639-ben,*Nagyv. Múz. Blt. 1646-ban*U. o. középszolnoki szolgabíró, 1629-ben mint Mezei Demeter ügyvédje szerepel ennek egy szakácsii elzátogosított szőlőért folytatott perében; 1634 május 2-dikán (Szabó Jakab középszolnoki szolgabíró) Krasznamihályfalvi Horváth Vid javára Újnémeten három hold föld ügyében tanúvallatást tart.*U. o. Előtte (Zabó Jakab, Közép-Szolnok vármegyének egyik szolgabirája) Ér-Szentkirályt ez évi nov. 25-dikén egyrészről a Szentkirályi Sándor és Szodorai Miklósné Szentkirályi Zsófia, másrészről a néhai nemzetes Szentkirályi Istvánnak árvái egy krasznamihályfalvi részjószág ügyében egyezkednek.*Szgy. 1635 júl. 25-dikén (Szabó Jakab szolgabíró) osztoztató lett volna Szénás Boldizsár gyermekei és Vid László között.*U. o. 1640 június 22-dikén (Literatus Szabó Jakab) aláírt egy intőt Sámsoni Harangi László érdekében,*Gencsi-lt. nr. 399. 1641 június 13-dikán Szolnok vármegye őt (Szabó Jakab szolgabírót) is {447.} kiküldi Érszentkirályi Szentkirályi István gyermekeinek osztoztatására.*Nagyv. Múz. Blt. 1642 ápr. 22-dikén (Szabó Literatus Jakab) egy szerződést tasnádszarvadi és pusztaszentmiklósi részbirtokok ügyében,*Gencsi-lt. nr. 743. 1645 január 8-dikán és 1646 május 11-dikén (Szabó Jakab deák) égerháti részbirtokra vonatkozólag írt alá szerződéseket.*U. o. nr. 1317.

1781-ben Szabó Mihály, Ferencz, Gábor és István, tasnádszarvadi nemesek tettek homagiális esküt.

Nemes Czégényi Szabó Mihály tasnádszarvadi lakos 1793-ben – a Bölöni József középszolnoki alispán által vezetett nyomozás alkalmával – tanúbizonyságot tesz, hogy Hollómezei P. János tasnádszarvadi lakos a károlyi ókamara ellenőre volt.*L. Petri.

Csanálosi Szabó, másként, Cseri de Canalos György Görcsönben tett 1741-ben homagiális esküt.

Császlai Szabó. L. Császlai.

Szabó János csögi nemes 1781-ben homagiális esküt tett.

Szabó Péter de Darócz (mint alább kitűnik, királydaróczi) 1741-ben Közép-Szolnokban tett homagiális esküt.

Debreczeni Szabó András 1781-ben középszolnoki assessor.

Déczi. Détzi István krasznavármegyei szolgabíró 1702 decz. 23-dikán Guthy Farkast ennek egy somlyai jobbágya által Kövesdi Boér Ferencz kérésére némely elzálogosított kémeri részjószágok ügyében megidézteti. Ama jobbágyot nemes Détzi Szabó Jánosné szomszédságában találta Somlyón.*Szgy. Talán egy család.

Désházi. Szabó Péter Désházán 1741-ben homagiális esküt tett. Deésházi tanúvallatásnál tanúskodik 1741 Szent György havának 11-dik napján Petkes, máskép Szabó Péter nemes személy, hetvennyolcz év körüli.*U. o.

Diósadi (Dyosadi) Zabo Márton több társával megtámadta {448.} fegyveres kézzel Székely Miklós és Mihály diósadi birtokán utóbbiak itteni jobbágya özvegyének a házát s ezt fenekestül elpusztították. 1550-ben Ferdinánd király parancsára megidézik a hatalmaskodókat, a kik most is bitorolják ama házat.*Orsz. Lt. Km. conv. lad. S. nr. 6. Szabó György Diósadról 1741-ben homagiális esküt tett.

Ér-Girolton 1701-ben Szabó Péternek telke van; az itt lakó Szabó János egy paraszttelkét elcseréli Szilágyszécsi Guthi Farkasnak a krasznavármegyei Kis-Paczalban levő telkével.*Szgy.

Ér-Kávásról Szabó István nemes a Gencsi Miklós, másként Gencsi Csöghy Miklós, Gencsi László fia részére Sződemeteri K. János ellenében Mindszenten 1585-ben tartott vizsgálatnál volt jelen, mint tanú.*Nagyváradi Múz. Blt. Szabó Péter érkávási nemes 1781-ben homagiális esküt tett.

Szabó Ferencz de Érszodoró (érszodorói lakos) 1771-ben Közép-Szolnoktól nemességének igazolását kéri.*P. C. Product. 179. l. 1781-ben homagiális esküt tett.

Görcsöni. L. Csanálosi Szabó.

Ijgyártó, másként Szabó 1741. L. Ijgyártó család s alább Panit.

Ipi Szabó (Sartor) Mátyást 1461 máj. 20-dika előtt ügyvédjöknek vallották Losonczi Bánfi László, János, György, András és Mihály.*Dl. 36.393. Km. Prot. E. min. p. 111. nr. 2.

Kalota-Szentkirályi Sass, alias Szabó Mátyás 1640-ban Kövesden az id. Gyerőmonostori Kemény János báró tiszttartója, a kinek a rendeletére a Sarmasági György halálakor ennek a birtokát erőszakosan elfoglalja ura számára.*Szgy.

Szabó János kerestelki jobbágyai 1685 aug. 21-dikén egy, Somlyó-Csehin Lónyai Anna fejedelemasszony kérésére tartott vizsgálatnál tanúskodnak.*Nagyv. Múz. Blt.

{449.} Keresztúri (Kerezthwri) Zabo Demeter, Révész Márton és Bőge Gergely 1520 decz. 10-dikén zálogba veszik Irinyi László és Imre keresztúri birtokát.*Dl. 36.402. Km. Prot. Magn. p. 199. nr. 1. Keresztúri Szabó Mátyás nemes 1550-ben, a mikor a néhai Désházi Kelemen középszolnokvármegyei birtokrészeit felosztották örökösei között, mint szomszédos birtokos volt jelen Keresztúron.*Szgy.

Szabó György szilágyfőkeresztúri adózó nemes 1781-ben homagiális esküt tett.

Kysdobai Szabó István meg Kisdobai Nagy István, György és Tamás 1449 aug. 14-dikén kölcsönösen ügyvédeknek vallják egymást, továbbá: Deésházi Eze Pált, Kisdobai Dobai Antalt, Csögi Pipó Lászlót, Gyaragi Imrét stb.,*Dl. Km. Prot. C. min. pag. 60. nr. 1. augusztus 18-dikán Kysdobai Zabo Istvánt Menyői Gebarth Antal, Kisdobai Antal és Adi Péter,*U. o. nr. 5. 1450 jan. 12-dikén (Kewsdobai Sabbo Istvánt) Vérvölgyi Dénes és János,*Dl. 36.391. Km. Prot. C. min. p. 102. nr. 2. július 25-dikén Menyői Gibart Antal, míg másfelől ő többedmagával Moni Jánost meg Imrét, Menyői Domokost stb. vallja ügyvédjének.*U. o. p. 112. nr. 6. p.; 113. nr. 1. p.; 112. nr. 5. Kisdobai Szabó (Sartor) István egyike vala azoknak, a kik elfoglalták Kis-Doba birtokot és a kik ellen ezért 1452 június 13-dikán vizsgálatot parancsolt Hunyadi János kormányzó Menyői Benedek fia, Mihály javára.*Dl. 28.619. 1471 márczius 12-dikén ő (Kysdobai Zabo István) és fia, Pál eladtak bizonyos kisdobai részeket Kisdobai Székely Mihály leányának, Zsófiának meg Tamás gyermekeinek: Mihály- és Annának.*D1. 36.393. Km. Prot. F. min. pag. 81. nr. 1. Ugyancsak ők ketten (Zabo István s fia, Pál) meg Kelemen azok között voltak, a kik ez évi április 18-dikán Kis-Doba birtokrészei, bizonyos gyümölcsös és az ezekről szóló oklevelek tárgyában Török Istvánnal, Albertfi Péterrel, Deésházi Mártonnal, néhai Kisdobai László fiával, Domonkossal, Kisdobai Imre fiának, Jánosnak fiaival: Mátéval, Lukácscsal és {450.} Balázszsal, Deésházi Istvánnal, Deésházi Balázs fiával: Benedekkel meg Kisdobai László fiával, Balázszsal kiegyeztek.*Dl. 36.393. Km. Prot. F. min. p. 32. nr 2.

A kolozsmonostori konventnek 1503 ápr. 20-dikán kelt örökvalló levele szerint Szabó Antal a néhai Kysdobai Szabó Istvántól örökölt kisdobai középszolnoki birtokát Szabó Ferencznek s testvéreinek eladja. Az itt szereplők:*Dl. 36.405. Km. Prot. Michael p. 242. nr. 1.

Kysdobai Zabo Antal, Tamás, Sebestyén, Máté, Bálint, Erzse, – N. N. Ilona, Kysdobai Zabo N., Ferencz, András, Demeter, Gergely, János, Mihály

Kysdobai Zabo Antal, Tamás, Sebestyén, Máté, Bálint, Erzse, – N. N. Ilona, Kysdobai Zabo N., Ferencz, András, Demeter, Gergely, János, Mihály

A néhai Kis-Dobai Szabó Tamás fiainak: Antalnak, Pálnak, Lázárnak és Kristófnak adományozza 1519-ben Lajos király a középszolnokvármegyei kisdobai, nagydobai, dósadi (Ad) és a krasznavármegyei bürgezdi (Bilgez) részjószágokat új adományozás czímén a hozzátartozókkal s a benne gyakorolt királyi jogokkal együtt. Tekintetbe veszi a király ez adományozásnál a Szabó-családnak az ország és a király ügyeiben szerzett érdemeit s hogy a nevezett birtokok már ezelőtt is a Szabó-család tulajdonában voltak a kezükben levő okiratok tanusága szerint; a diósadi részjószágot pedig Szabó Antalnak szolgálatai jutalmául Nagyfalusi Bánfi János adta volt. Megrendeli Lajos király a leleszi konventnek, hogy a birtokok törvényes és hivatalos átadására küldje ki megbízható emberét, a kinek a jelenlétében mint királyi megbizott menjen el Kis-Dobai Dobay Tamás, vagy Haraklányi Imre vagy Haraklányi Ketskés Gergely, vagy Adi (de Ad) Adÿ Ambrus, vagy Bilgezdi Kis Pál, vagy Czigánvajai Borzási János. Hívják össze a szomszédos birtokosokat, járják fel a határt s adják át a birtokokat új birtokosoknak. A birtokátadásnál a király megbizottai a középszolnokvármegyei {451.} Haraklányi Imre s a krasznavármegyei Bilgezdi Kis Pál; a konvent pedig ifjabb Mátyás fráter konventi presbytert küldi ki megbizottjaként. Haraklányi Imre a kis- és nagydobai és diósadi részjószágok határát, Kis Pál pedig a bürgezdi részjószág határát járta s mindenik összehivta az illetékes szomszédos birtokosokat; a következő nemeseket: Nagy-Dobai Dobai Istvánt, Nagy-Dobai Lászlót, Szentkirályi Kis Jánost, Keresztúri Kónya Pált és Haraklányi Nagy Mátyást, ezeken kívül a Csetneki Ferencz, az özv. Görcsöni Domahidai Mátyásné, s a Bélteki Drágfy jobbágyai is ott voltak a földesuraik személyében a kis- és nagydobai meg a diósadi részjószágok határmegállapításánál. A bürgezdi határjárásnál jejen voltak a nemes Borzási (Boyzási) Péter, György, Bilgezdi Kis Antal, Veres Ferencz, Kis Márton és Bülgezdi Sanctus Péter és Losontzi Bánffy Gáspárnak két Nagyfaluban lakó jobbágya az uruk személyében. A birtokokat a megbizottak minden akadály nélkül átadták, senki sem tiltakozott ellene. Ugyancsak ekkor Kis-Dobai Szabó Antal, Pál, Lázár és Kristóf előterjesztik Lajos királynak, hogy ő nekiek egyenlően kellene osztozniok egy nehány nemessel több középszolnok- és krasznavármegyei részjószágon, még pedig Kis-Dobán: Kis-Dobai Szabó Ferenczczel, Mihálylyal, Demeterrel, Andrással, Gergelylyel, Jánossal; úgyszintén Nagy Gergelylyel, Kis-Dobai Illyés Tamással, Nagy-Dobai Csethe Péterrel; Nagy-Dobai Nagy Mátyással; Lelei Kokas Benedekkel és Andrással; Kis-Dobai Boda Balázszsal és Gergelylyel; Nagy-Dobán, Nyírmonban és Menyőben: Beőnyey Miklóssal, Mátyással és Jánossal, Nagy-Dobai Istvánnal és Györgygyel; a középszolnokvármegyei Szentkirályon, a krasznavármegyei Bürgezden és a középszolnokvármegyei Illyéstelke nevü praediumon: Nagy-Dobai Csízér Gergelylyel, Jánossal, Bálinttal, Demeterrel és Benedekkel; Vérvölgyön: Vérvölgyi Vid Péterrel; Bürgezden még Bürgezdi Sebestyénnel és Péterrel. Kérik tehát a királyt, hogy rendelje el a törvényes birtokfelosztást. A király meg is bízza a leleszi {452.} konventet s felszólítja, hogy küldje ki megbizható emberét az osztozásra. A felszólított nemesek bár nem egyeztek mindenbe úgy bele, a hogy Kis-Dobai Szabó Antal, Pál, Lázár és Kristóf szerették volna, mégis sikerűlt valamiképen osztozkodásra bírni a feleket. Szabó Ferencz, Mihály, Demeter, András, Gergely és János, Nagy Gergely, Illyés Tamás, Csethe Péter és Nagy Mátyás az Alszegi László, Vyd Péter, Ágoston András, Vérvölgyi Pethkő Benedek és a Kis-Dobai Tamás közbenjárására olyanformán egyeztek meg, hogy az egész Kis-Doba birtok egy ötödének a harmadrészét átengedik Kis-Dobai Szabó Antalnak, Pálnak, Lázárnak és Kristófnak, mert az egész ötödrész birtok az összes osztozkodó nemeseket illeti. Az egyharmadrészt olyanformán hasitották ki, hogy megkezdették a határ megvonását a Kis-Doba közepén folyó ároknál, a melyet közönségesen Pataknak neveznek. Innen egyenesen jöttek le egy füzes helyen keresztül, úgy hogy ez az egyenes vonal választja el a kihasított egyharmadot a másik kétharmad résztől, a melyek együtt aztán Kis-Dobának az ötödét teszik. Nagy Györgynek, özv. Borbálának és a Kis-Dobai Kis Nagy János fiainak: Pálnak és Benedeknek a kihasított egyharmad részjószág határán belül levő épületeiket és házaikat le kellett bontaniok s odaköltözniök, a hova nekik tetszett. Az osztozkodó felek kötelezték magukat, hogy ha bármelyik fél valaha megszegi a most kötött egyezséget, a másik fél a vármegye alispánjai és szolgabírái útján jogorvoslást szerezhet s az esküszegő féltől 200 magyar arany forintot kap. Özv. Borbála s a Kis Nagy János fiai Pál és Benedek is elismerték, hogy ez az egyezség reájuk nézve is kötelező. Nagy-Dobai István és György a Nagy-Dobán levő közös részjószágukból egy negyedrészt adtak át a közös birtokos Kis-Dobai Szabó Antalnak, Pálnak, Lázárnak és Kristófnak. Osztoztak egyenlően a falu felső végén levő két nemesi telken (sessio), a mely telkek közül az egyik állítólag zálogjog czímén a Berendi Dávid és a Spáczai Gáspárné, Borbála kezében volt; a másik pedig a {453.} Nagy-Dobai István és György kezében. Ugyancsak Nagy-Dobai István és György egy negyedrészt adott az említett Szabóknak minden hozzátartozóval együtt a menyői részjószágból, a mely közös birtoka Nagy-Dobai Istvánnak, Györgynek, Kis-Dobai Szabó Antalnak, Pálnak, Lázárnak és Kristófnak és Kis-Dobai Egyeőd Istvánnak. E közös birtok egy nemesi telek, a mely mellett kelet felől a Désházi Bernát háza állt, nyugot felől pedig a Désházi Péteré, a mely az Ispán Péter özvegyéé volt. Csízér György, János, Bálint, Demeter és Benedek; Bilgezdy Sebestyén és Péter is azon részjószág egy negyed részét, a mely részjószág őket közösen megilleti Bürgezd (Bilgezd) birtokban, átadták a kérelmező Szabóknak. E jószág pedig áll egy nemesi telekből minden hozzátartozóval együtt, a mely telek nyugot felől a Veres Benedek és Veres Ferencz nemesi telke (sessio nobilitaris) mellett feküdt.*Szgy. (Máthéka, bürgezdi evang. reform. lelkész adományából) és Lelesz, Act. Bercs. fasc. 34. nr. 9 (Prot. IX. p. 111.)

1539-ben Kysdobai Zabo Ferenczet tanúnak jelölte ki János király, a mikor meghagyta, hogy iktassák be Sámsoni Kőrösi Ferenczet két diósadi telekbe.*Orsz. Lt. Km. conv. lad. 27. K. nr. 20. Szabó György és Antal kisdobai nemesek 1559-ben tanúkként szerepelnek a Bodon és Csiglen nevű erdők hovatartozásának megállapítása végett tartott tanúvallatásnál.*Nagyv. Múz. Blt. Kis-Dobai Szabó György 1668 jún. 6-dikán mint Pap István ügyvédje szerepel ennek sógora, Fekete György ellen folytatott perében.*U. o. Az 1658-ban szereplő Szabó Mihály, középszolnoki szolgabíró minden valószinűség szerint a kisdobai család tagja volt, 1668 jan. 6-dikán már Kis-Dobai Szabó Mihályról, mint szilágyvármegyei (így!) szolgabíróról van szó, a ki aláírta Ákosi Pap Istvánnak a Fekete György ellen folytatott perében hozott ítéletet.*U. o. Szabó Mihály de Kisdoba 1671-ben,*GKG. A. fasc. VII. 1699-ben (Szabó Mihály)*Tört. Tár, 1898. évf. 542. l. is szolgabíró Középszolnokban. Szabó András, Pál, Mihály, Miklós {454.} és István Kis-Dobáról 1741-ben homagiális esküt tettek. Kis-Dobai Szabó András 1761-ben folyamodik Mária Teréziához, hogy az ő birtoklási jogai biztosítására mindennemű oklevelet, a mi csak a családjára s birtokára vonatkozik, hiteles másolatban adassa ki a számára. Mária Terézia rendeletére a leleszi konvent ki is adja másolatban 1762-ben a levéltárában talált három oklevelet, a melyek a Szabó-családra vonatkoznak.*Szgy.

Szabó János, id. s ifj. Pál és András, kisdobai adozó nemesek 1781-ben homagiális esküt tettek.

Kis-Kárándi Szabó József, középszolnoki assessor 1781-ben homagiális esküt tett. (Az 1791-diki névsorban is megtaláljuk.)

Krasznai Szabó István 1696 jún. 6-dikán krasznavármegyei hites assessor.*Nagyv. Múz. Blt.

Szabó Sándor és Porcsalmi Mihály «által» épűlt 1771-ben , a lecsméri evang. reform. egyháznak a kórusa. (Nevök a kóruson olvasható.)

1647-ben középszolnoki lelei lakos, nemes Szabó István, a középszolnoki Kis-Dobán lakó nemes Szécsi Györgynek örökösen ad egy házhelyet Lelében minden jövedelmével együtt.*Szgy.

Lelében Szabó János, másik János, István 1741-ben, Szabó András és István nemesek 1781-ben homagiális esküt tettek.

M-Baksáról Szabó István 1741-ben, István, id. s ifj., adózó. nemesek 1781-ben homagiális esküt tettek.

Magyarcsaholyiak. L. Alvinczi Szabó.

Szabó János és Domokos Erzsébet 1831-ben a magyar-goroszlói evang. reform. egyháznak egy nagy kamuka fehér abroszt adtak.

1790-ben Közép-Szolnok vármegye közönsége visszahelyezte előbbi adómentességébe a mindszenti Szabó-családot, azon alapon, hogy adómentességben élt és elődei armalist nyertek 1634 márcz. 14-dikén II. Ferdinánd császártól.

{455.} Mocsolyai (Mocholyai?) Zabo András azok között volt, a kiket, mint szomszédokat 1550-ben Sámson birtokba összehívtak, a mely alkalommal megjárták a néhai Sámsoni Gergely és Mihály itteni birtokrészét és átadták Bőnyei Mátyás felperesnek.*Orsz. Lt. Km. conv. lad. 26. B. nr. 54. Szabó Tamás nemes (de Motsolya), ugyancsak 1550-ben, a mikor a néhai Désházi Kelemen középszolnokvármegyei részbirtokait osztották föl örökösei között, mint szomszédos birtokos volt jelen Ököritón a határkijelölésnél.*Szgy. 1570-ben Mocholai Zabo András is említve van, mint szomszéd Miksa amaz új adománylevelében, a melylyel Jakcsi Boldizsárnak és Kusalyi Jakcsi Mihálynak adományozza a király Hadad várát és tartozékait.*Wl. – L. még Sas.

Nagydobai (Naghdobai) Zabo Mártont, mint szomszédot, idézték meg, 1539-ben, a mikor beikatták Sámsoni Kőrösi Ferenczet két diósadi telekbe.*Orsz. Lt. Km. conv. lad. 27. K. nr. 20.

1555-ben Zabo Györgyöt szintén, mint szomszédot, idézték meg, a mikor Székely Lázárt és Kristófot Nagy-Mon birtokba akarták beiktatni.*U. o. S. nr. 20.

Őri. Szabó József és László de Eőr 1769 nov. 16-dikán Közép-Szolnok vármegyétől nemesi bizonyítványt kap.*V. Test. 257. l.

Panit. Szabó Mihály, Szabó, másként Ijgyártó Mihály és Márton Panitban 1741-ben homagiális esküt tett.

Zabo Benedek Perecsenben, 1589-ben, mikor özv. Borzási Jánosné özv. Báthori Eleknének egy szécsi jobbágyot zálogosít el, közbírói tisztet töltött be.*Szgy.

Szabó András peéri lakos 1772-ben Közép-Szolnoktól nemességének igazolását kéri.*P. C. Product. 265., 273. l.

Rátoni. 1460 július 31-dikén Rathoni Zabo Antal ügyvédeket vallott.*Dl. 36.392. Km. Prot. G. min. p. 98. nr. 1. Ráthoni Szabó Bertalan 1588 június 24-dikén, mint szomszédos birtokos volt jelen, a mikor Kövesdi {456.} Sarmasági Miklóst a krasznavármegyei Récse birtokába iktatták.*Orsz. Lt. Gyf. kápt. lev. cent. G. 12.

Récséből többek között Zabo Mihály, récsei bírót meg Zabo Pált is maguk mellé vették özv. Vajai Borzási Györgyné Borbála és fia, Miklós, a mikor elfoglaltak és bevetettek Haraklányi Miklós Vártelek birtokán és nyirsidi birtokrészén tizennyolcz hold szántót. Ez ellen Haraklányi nevében panaszt emelt Horváti Peres Gáspár, mire az országbíró helyszíni vizsgálatot parancsolt e tárgyban.*U. o. Km. conv. lad. 26. H. nr. 1.

Sámsonból Szabó János 1741-ben homagiális esküt tett.

1549-ben Zabo János, sándorházi féltelkes nemest 13 dénárnyi adóval rótták meg.*Dical.

Somlyó. Molnár Szabó István 1680 és 1747 között somlyai elüljáró.

Somlyai Szabó Dávid krasznavármegyei szolgabíró 1696 (június 6)*Nagyv. Múz. Blt. (Krasznán kelt levél.) Deb. (reczeni?) Szabó János 1784-ben, 1786–1788 között és 1795-ben somlyai elüljáró. 1790-ben István, csizmadia, D. János, Baranyai János, nőtlen, Bájdok Lőrincz szegény, Szentkirályi Pál, (Nemes) Péter, Koleszár Péter a somlyai adózók lajstromában fordúlnak elő. Szabó Péter 1800–1801. somlyai elüljáró. Dávid, Gábor, József és Sándor 1847–1848. somlyai polgárok.*Somlyón, mint alább kitünik, Váradi Szabók is laktak.

1669 máj. 16-dikán Szabó János aláírt egy szerződést két szakácsii jobbágy elzálogosításáról.*Gencsi-lt. nr. 139. Szabó András és Pál, szakácsii nemesek 1781-ben homagiális esküt tettek. 1790-ben Közép-Szolnok vármegye közönsége előbbi adómentességökbe visszahelyezte Gencsi Szabó András, szakácsii nemest azon megokolással, hogy armalistai adómentes nemességben élt és a bizonyítás folyamata alatt hibásan adóztatta meg őt Kávási László, biztos; továbbá Szabó József és András, szakácsii {457.} nemeseket azon megokolás alapján, hogy nemességöket mind a vármegye continua tábláján, mind a kir. táblán bebizonyították. Gentsi Szabó András 1791-ben Közép-Szolnokban tett homagiális esküt.

Szabó (Sartor) András (Tasnád-)Szántóról azok között van, a kiket 1441 ápr. 10-dikén ügyvédeiknek vallottak Dengelegi Pongrácz, Szántói Becski János és Csögi Lőrincz.*Dl. Km. Prot. AB. min. pag. 64. nr. 4. áthúzva

Szabó Elek de Sz.-Márton középszolnoki asessor 1791-ben homagiális esküt tett.

Sz.-Csehben Szabó János és András 1741-ben homagiális esküt tett.

1774 decz. 31-dikén Szabó László, József és Mihály szilágyszécsi örökös jobbágyok felett osztozkodnak.*Gencsi-lt. nr. 672.

Szundi Szabó István és Sárdi Sámuel 1757-ben a szilágyszentkirályi evang. reform. egyháznak egy abroszt adtak.

Szabó Ferencz de Tyukod 1781-ben középszolnoki assessor.

Szabó Balázs meg György (szamos)-udvarhelyi nemesek azok között az esküdt bírák között voltak, kik 1577-ben a Gyulafi László és Csáki László között folyó perben mint fogott bírák ítélkeztek.*GKG. A. fasc. II.

Varsolczról Zabo Pált, Jánost és Andrást vették maguk mellé az imént említett özv. Vajai Borzási Györgyné Borbála és fia, Miklós.*Orsz. Lt. Km, conv. lad. 26. H. nr. 1.

1630-ban Szabó Istvánné Járai Katalinnak van joga Varsolcz falu Apró nemesek részéhez.*Nagyv. Múz. Blt.

1792-ben Váradi Szabó János, perecseni s Váradi Szabó István, somlyai lakosok, nemesi szabadságukat kívánják igazolni.*Orsz. Lt. nem. invest. Kraszna.

1582 előtt tizenharmadfél esztendővel Vérvölgyi Szabó {458.} Annát Csehbe vitték a kis Gyulafi László dajkájának.*GKG. C. fasc. XIX. Szabó István és Ferencz szatmárvármegyei börvelyi birtokosok 1768. június 16-dikán Közép-Szolnok vármegyétől kaptak nemesi bizonyítványt. Vérvölgyön is birt a család.*V. Test. 117. l. Vérvölgyről 1741-ben Szabó István, 1781-ben Szabó Ferencz adózó nemes tett homagiális eskűt.

Szabó Nyisztor zálnoki 1764 ápr. 4-dikén Közép-Szolnok vármegyétől nemesi bizonyitványt kap.*U. o. 295. l.

Szabó nevű családok tagjai 1705-ben diósadi, kisdobai, lelei, magyarbaksai, menyői, mocsolyai, oláh-csaholyi (K.-Daróczról), tasnádi, vérvölgyi és zilahi nemesek, kiket KözépSzolnok vármegye lovas zsoldos állitására írt ki.*Szgy.

1797-ben Szabó nevű családok tagjai Babuczán, Balázsházán és Zölczén, Deésházán, Diósadon, Ér-Hatvanban (András ex Szakó?)l Ér-Mindszenten, Ér-Szentkirályon, Ér-Szodorón és Töviseden, K.-Daróczon, Kis-Dobán, Kis-Goroszlón, Kr.-Czégényben, Kr.-Mihályfalván (Esztrai László), Lelében (köztük P. Ferencz), M.-Baksán, Mocsolyán, Monóban (Kertész-Szabó Sámuel, Sülelmeden urasági tiszttartó), Nagy-Monban, Nemes-Kesziben, Oláh-Csaholyban, Peérban, Sámsonban (Nemes József), Szakácsiban (köztük K. Ferencz, József és András, G. András, D. András meg Somlyói [Somjai] Ferencz), Szeő-Demeteren (köztük Szabó-Borz László) Szilágyfő-Keresztúron, Tasnádon (köztük Cz. Ferencz és P. Ferencz), T.-Szarvadon, T.-Szántón és Vérvölgyön főbb, vagy kisebb birtokosok, saját telkükön lakó egyházi adómentes, más telkén lakó adómentes, és saját telkükön, vagy másén lakó adózó nemesek; az összeírás még a következő Szabókat említi: Urszuj, szeődemeteri udvargazda, Péter, babuczai oláh, László, nagypaczali evang. reform. kántorok, Hersli, ákosi zsidó, Stefán, szeődemeteri árendátor és András, petei molnár.

Az 1805-diki összeírásba Bányai Elek menyői, József, {459.} Zsigmond, Pál, B. Sámuel (lovasok), Cz. Ferencz, G. András és Ferencz (gyalogosok), G. Sámuel. K. András és Sámuel (lovasok), szakácsii adómentes, Ursz és János (Von), babuczai, János, csögi, Mihály és György, érszentkirályi, Mihály és ifjú István, menyői, Demeter (50 éves; erőtlen), Gergely (Gligor; 40 éves) és Mihály (40 éves) mindszenti, István és László, sámsoni, D. László, szakácsii, János és Bálint, szilágyszentkirályi, Ferencz, Gergely, István, József és Miklós, vérvölgyi adózó, továbbá István (25 éves), érkávási, István (26 éves), érszodorói, József (40 éves), nemeskeszii, Ferencz (53 éves) és Márton (29 éves) meg Cz. István (36 éves), tasnádi, János (33 éves), Pál (38 éves; lovas), Cz. András (46 éves) és István (60 éves: alkalmatlan, gyalogosok), tasnádszarvadi nemeseket, András (56 éves; ez az András erőtlen), érkőrösi, másik András (36 éves), István (28 éves) és József (46 éves), nemeskeszii szabad állapotú lakosokat, András, mocsolyai saját telkén lakó szabadost, Ferencz és János lelei szabadosokat vették föl és pedig Cz. István, tasnádi nemest azon megjegyzéssel, hogy «pleszirozott», fegyverszolgálatra alkalmatlan; közülök a babuczai, csögi, érszentkirályi és nemeskeszii nemesek, továbbá András és id. András, mocsolyai, István, József, László és Mihály, sámsoni adózó, Márton, Sándor és János, diósadi, Péter és István kávási, László, György, id. Bálint, József és Bálint, kisdobai, Demeter, kusalyi, András és János, szilágyfőkereszturi, István, szodorói, Cz. István, tasnádi, Pál, czégényi, János, tasnádszarvadi nemesek homagiális esküt tettek. 1800-ban Ferencznek Márkaszéken két puszta antiqua és három lakott nova jobbágytelke, Ippon egy adómentes lakótelke meg egy lakott antiqua és egy lakott nova jobbágytelke, 1808-ban Ferencznének Lompérton fél adómentes lakótelke, két antiqua és egy nova jobbágylelke, V. Ferencznének Somlyón egy antiqua, ugyanitt Izsáknak, ki 1800-ban krasznavármegyei levéltáros, 1803–1808. szolgabíró a somlyai járásban, 1800-ben első százados kapitány. {460.} 1816-ban assessor Krasznavárrnegyében, Mózesnek és Sándornak fél kúriájuk meg egy és háromnegyed antiqua jobbágytelkök volt. Sándor zálogban bírt háromnegyed antiquat, a fél kúria pedig az Izsáké. Somlyói Antal zálogban birta Becski Juliannának egy borzási antiqua jobbágytelkét. Józsefnek Perecsenben másfél antiqua és fél nova, Antalnak, id. Lászlónak és Sándornak Bürgezdén három és egynegyed antiqua és egy nova, Antal, bürgezdi lakosnak Kraszna-Horváton háromnegyed antiqua jobbágytelkök volt; Krasznán László, bürgezdi lakosnak fél antiqua és fél nova (Gyulai Lászlóval közösen bírta), Mihálynak, Sándornak, Mártonnak stb. másfél antiqua meg egy és egynegyed nova, Nagyfaluban Lászlónak fél antiqua, Rátonban Andrásnénak, Györgynek, Istvánnak és Mihálynak két és háromnegyed antiqua, Récsén Sándornak fél nova, Lászlónénak, a Boda Józsefné lakójának, háromnegyed antiqua jobbágytelkök volt s itt Zsigmond «birtok nélkül való». András, Ferencz, József, László és Mihály, bagosi adózó nemesek gyalogosok. Az összeírás a többieknél is majd mindenütt megjegyzi, hogy Kraszna vármegye gyalogosoknak írta ki őket; többre vonatkozólag olvasható e megjegyzés, hogy se köntöse, se fegyvere; a bürgezdiek közül pl. fegyvere csak Lászlónak volt.

Közelebbi adatok híján nem lehet meghatározni a hovatartozóságukat a következőknek.

Szabó (Sartor) Lukács egyike vala azoknak, a kiknek érdekében 1451-ben vizsgálatot tartottak Bályoki Szénás Péter fia, Szilveszter ellen a Mindszent birtok határjárása alkalmával történt fegyveres ellentállás miatt.*Lelesz, M. f. anni 1454. nr. 48

Zabó Márton és Jakcs János megölték Dobronyi Lászlót. 1461 márcz. 23-dikán menedéket vall ezért Szabónak és társának a hadadi Szent László-egybáz nevében Kusalyi Jakcs Péter, a ki ugyanekkor Szabó Imre vére ontásáért Bydeskúthi {461.} Lászlónak és Biró Mihálynak vall menedéket ugyancsak ez egyház nevében.*Dl. 36.392. Km. Prot. E. min. p. 102. q. nr. 3.

Szabó Márton és György 1481-ben Bihar vármegye két kiküldött szolgabírája előtt tanuskodnak, hogy a nagyfalusi vásárról hazafelé induló debreczeni kereskedőket mások nem rabolhatták ki, mint a nemes Somlyai Báthoriak jobbágyai.*Dl. 29.537.

Szabó Márton is egyike vala azoknak az esküdt bíráknak, kik 1577-ben a Gyulafi László és Csáki László között folyó imént említett perben mint fogott bírák ítélkeztek.*GKG. A. fasc. II.

Szabó István 1615-ben középszolnoki szolgabiró.*Nagyv. múz. Blt. Ez másként Nyirő István (középszolnoki szolgabiró); 1616-ban tanusítja, hogy Perecsenyi Lindvai Istvánné némely ingóságok ügyében megnyugtatta özvegy Szentkirályi Mihálynét.*U. o. Szabó István 1675 máj. 5-dikén aláírt egy szerződést ököritói szántóföldek elzálogosítása tárgyában.*Gencsi-lt. nr. 751. – Szabó István 1694-ben és 1695-ben szolgabiró Kraszna vármegyében.*Szgy. Talán másik István 1715 júl. 1-sején írt alá egy idézést krasznai földek tárgyában.*Gencsi-lt. nr. 935.

Szabó, máskép Pap Miklós nemes levelét, mely az erdélyi fejedelemtől 1633 deczember 17-dikén kelt Gyulafehérvárt, Kraszna vármegyében 1634 febr. 23-dikán hirdették ki.*Nagy Iván, X. 434.

Szabó András 1639-ben tanú Görcsöni Serédi Istvánnak Közép-Szolnok vármegyében kapott birtokaiba való beiktatásánál.*Szgy. Másik András 1684-ben szolgabiró Kraszna vármegyében.*U. o. 1690-ben (Szabó András, krasznavármegyei szolgabíró) levelet ír Bánfi Györgynek a Nagyfalu határában levő, Zovány felé néző malom tulajdonjogáról.*Bl. fasc. N. nr. 13.

1639-ben Zabó Károly Közép-Szolnok vármegye egyik szolgabírája.*GKG. C. fasc. XIX.

{462.} 1642-ben Szabó Pál középszolnoki nemes személy.*Szgy. Másik Pál a belső-félben 1714-ben commissarius.*U. o.

Szabó Mátyást Kemény János fejedelem 1661-ben, arra az esetre ha Balajti László akadályozva lenne, Kövesdre jószágigazgatónak és udvarbírónak kinevezi.*U. o.

Szabó János 1694-ben krasznavármegyei assessor.*U. o.

Szabó György Közép-Szolnok vármegye biztosa 1712-ben.*GKG. fasc. VI.

Szabó Ferencz 1779–1800-ig krasznavármegyei assessor.*Gencsi-lt. nr. 1102.

Szabó János 1861-ben krasznavármegyei tiszteletbeli esküdt, Miklós 1867-ben szintén esküdt, 1871-ben zsibai szolgabíró Közép-Szolnok vármegyében, 1883-ban pedig szilágyvármegyei szolgabirói segéd.

Evang. reform. papok: Sámuel 1756–1790. Nagyfaluban; egyházmegyéjében székbeli bíróságot és titoknokságot is viselt. Zabó Mihály Csengeri István (1772–1775.) után három hónapig Nagy-Paczalban. B. Szabó István 1787-ben Ér-Hatvanban; ő kezdte vezetni az anyakönyvet. Szabó István 1813–1823. Borzáson, ő vagy másik István 1822–1842. közt Diósadon, hova mint káplán jött, innen csere útján Perecsenbe kerűlt, hol 1842–1852. működött. Öregsége miatt nyugalomba lépvén, káplánja lett fia Pál. Meghalt Peérban 1863-ban. Pál 1852–1860. működött atyja mellett Perecsenben, 1860–1867. peéri, 1867–1900. diósadi. Szabó László 1816–1821. szilágyszegi káplán, azután rendes 1850-ig. Fia Lajos 1850–1856. szilágyszegi, 1856–1877. deésházi. Szabó István 1896-ban magyarcsaholyi.