Ér-Mindszent.

Mindszent 1414, Mendzenth 1475, Myndzenth 1471, Mindzent 1547, Mindzenth 1548, Myndzent, Mintchenth 1549, Mintzent, Mintzenth 1604, Menczent 1628, Mind-Szent 1733, Ér-Mindszent 1797. Nevét egyházától kapta.

Középszolnokvármegyei helység, melynek nemessége és lakosai már 1414-ben azok között vannak, a kik elfoglalták a Szoldobágy birtokhoz tartozó erdőket és a kik ellen ezért tiltakoznak János fia Péter, másik János fia György és Báthori Szaniszló fia István.*Lelesz, B. 157. f. 14. nr. 58.

{398.} 1454-ben vizsgálati folyik Mindszenti Benedek, Albert, Mihály, László fia Pelbárt, Horváth Benedek, László, István fiai László, János, Kávási Pál, Szabó (sartor) Lukács, Mindszenti Balázsházi Gergely részére, Bályoki Szénás Péter fia, Szilveszter ellen, Mindszent birtok határjárása alkalmából történt fegyveres ellentállás iránt.*Lelesz, M. f. anni 1454. nr. 48.

1471-ben a középszolnokvármegyei Myndzenth birtokba Becski (Bekch) Péter feleségét, Katalint, iktatják be. Tanúk Szodorai János, Szodorai Ambrus, Szarvadi Péter, Kávási Dénes, Kávási Császár (Chazar) István.*Nagyv. Múz. Becski-lt.

1475 körül Mendzenthen Drágfi részjószága 5 frt 2 dr., a Becski Györgyé 2, a Báthori Andrásé 1, a Sándor Mihályé 1, a Gencsi Tamásé 2, a Csáki Ferenczé 1, a Becski Péter özvegyéé 5 frtot fizetett adóban.*E mű I. k. 177. l.

1543-ban (a középszolnoki Myndzenthen) a Mindszenti Szerafin jobbágyai 4, a Mezőgyáni László és Mindszenti Abáéi 3–3, a Csarnai Bálint és Pelei Ferenczéi 2–2, a Farnosi Mihályéi 12 és végül a Mindszenti Boldizsár és Pathÿaz Györgyéi 1–1 kapu után adóztak. Az adózás alól fölmentést nyert 5 bíró, 5 szabados és 26 szegény.*Dical. 1549-ben és 1550-ben (Mintchenth, Mindzenth) 8 kapu után adóztak a Farnosi Mihály jobbágyai, a Mindszenti Kristóf és Pelei Ferenczéi 3–3, a Mindszenti Aba és Kaplin Györgyéi 2–2, a Mindszenti Péteréi pedig 1 után. A 19 kapun kívül találtak a helységben még 3 birót, 29 szegényt, 3 servitort, 1 új, meg 1 puszta házat.*U. o. 1549-ben (Myndzenten) 25–25 dénárnyi adóval rótták meg Kőrösi István özvegye, özv. Csompasz Jánosné és Szilágyi (Zylagi?) Miklós, egytelkes nemeseket.*U. o. 1604-ben (Mintzenten, Mintzenthen) 1–1 rótt ház után 2–2 frttal adóztatták meg a Szentkirályi Mihályné és Mindszenti Jánosné jószágát és 1 rótt ház után szintén 2 frtot fizetett a Dengelegi Miklós jószága.*U. o.

{399.} 1478-ban Csáki Ferencz, Benedek és Mihály elfoglalták a Csáki Ferenczről ennek leányára, Perényi Jánosné Magdolnára szállott Mindszent birtokot. Ez ügyben vizsgálatot tartanak.*Dical.

1547-ben a középszolnoki Mindszent egyike Pelei Albert ama birtokainak, a melyeknek felosztására Kávási Györgyné Szunai Adviga, Pelei Elena, Paczali Farkas János és Pelei Péter megintik Pelei Ferenczet,*Lelesz, P. 186. f. anni 1487. nr. 23. majd a Pelei Ferencz itteni részbirtokáról való oklevelek kiadására megintik Mindszenti Gencsi Imrét és Lászlót.*U. o. Act. an. 1547. fasc. 1. nr. 32.

ÉR-MINDSZENT KÖZSÉGE.

ÉR-MINDSZENT KÖZSÉGE.*Ér-Mindszent községe. Eredeti fényképfölvétel után.

Mindszent birtokra hajtották Gencsi János hatvani jobbágyainak az apró marháit Kávási István és fia, János meg Kávási Csompasz Ferencz, kiket azért 1548-ban megidéznek.*U. o. 1547. fasc. 2. nr. 27.

{400.} 1548-ban a Mindszent birtokban levő anyai javakból negyedet követelnek Mindszenti Boldizsártól Gencsi Mihály leányai,*Lelesz, Act. an. 1548. fasc. 5. nr. 55. majd egy itteni részbirtokba Csomaközi Bácsmegyey Benedeket és Gosztoni Miklóst iktatják be.*U. o. 1548. fasc. 5. nr. 62, és U. o. Stat. B. 104.

1551-ben a mindszenti részbirtok meg az itteni kuria elfoglalásáért Mindszenti Farnosi Mihály és neje, Anna megidézik Mindszenti Gencsi Imrét és Lászlót.*U. o. Act. an 1551. fasc. 3. nr. 20. 1553-ban pedig a rólok szóló oklevelekről való számadásra idézteti meg Farnosi Mihályt mostoha fia, Mindszenti Gencsi Imre,*U. o. Act. an. 1553. fasc. 2. nr. 58. kinek a javára dől az itélet.*U. o. Prot. 13. an. 1553. fol. 302.

1575-ben Mindzenth részbirtokon megegyeznek Mezőteremi Vetési Péter és Balázsházi Menyhért.*U. o. Prot. 23. fol. 309. et 319. an. 1575.

1585-ben itt tanúvallatást tartanak Gencsi Miklós, másként Gencsi Csöghi Miklós, Gencsi László fia részére Sződemeteri Kenesi János ellenében. E tanúvallatás szerint Mindszentnek Negyed nevű részét Csögi másként Gencsi László fiaival Istvánnal és Miklóssal együtt bírta, de aztán Hagymássi Kristóf tőlük erővel elvette, attól Hagymássi Miklósra maradt és úgy Sződemeteri Kenesi Jánosra. Tanuskodnak, mint mindszenti nemesek: Mindszenti János, Vizlai János és Gencsi István; továbbá Mindszenti Gábor, Pelei Ferenczné, Gencsi István, Szentkirályi Mihály, Mindszenti Ferencz, Dengeleghi Gáspár és Mindszenti László mindszenti jobbágyai.*Nagyv. Muz. Bl.

1586-ban özv. Szentkirályi Istvánnénak, Giróti özv. Pelei Ferenczné Csomaközi Juliannának és Gencsi Istvánnak jobbágyai jelen voltak, mikor Ladmóczi Horváth Jánost Bőnyei Ferencz giróthi birtokrészébe akarták beiktatni.*U. o. Ladmóczi Horváth Jánosnak a giróthi udvarházba, mihályfalvi és újnémeti részekbe való beiktatásánál pedig 1590-ben Csomaközi {401.} Boldizsár és Bagosi Jánosné Mindszenti Krisztina jobbágyai is jelen vannak.*Nagyváradi Muz. Bl. egykorú másolatból.

1587-ben itt Gencsi István ellen nővére, Erzsébet egy itteni birtokrész megosztásáért pert indít Báthori Zs. fejedelem előtt.*U. o. e.

Báthori Zsigmond fejedelem – 1588. jun. 15-dikén – néhai Mindszenti Nagy Lukács mindszenti udvarházát özvegyének Csompáz Dorottyának ajándékozza s meghagyja a várai requisitoroknak, hogy bizonyságok jelenlétében Ákosi Ferencz, Csompáz István, Csompáz Pál, Kávási Csompáz Péter és Mindszenti Sándor fejedelmi emberek közül valamelyik iktassa be Csompáz Dorottyát ez udvarházba. a váradi requisitorok jelentik aztán, hogy Ákosi Ferencz fejedelmi ember Szentkirályi Mihály, Giróti Mezőgyáni Miklós, Tarjáni András, Mindszenti Mindszenty Bálint, Csompáz Pál, Csompáz István, Kávási Cseh Márton és Gencsi Balázsházi Mihály nemesek jelenlétében beiktatta volna Csompáz Dorottyát néhai férjének mindszenti udvarházába, de Mindszenti István Gábor fia, Ákos Papp másként Vid Ferencz, az István fia és Bélteki Gáspár Deákné Erzsébet ellentmondottak.*U. o. Báthori Zsigmond erdélyi vajda ekkor Mindszenti Szerafin leánya Katalin s férje Hatvani János leányának özv. Dengeleghi Gáspárné Annának is adományoz egy itteni részbirtokot házhelylyel és nemesi kuriával.*A gyfehérvári káptalannak Bánfi Farkas előterjesztésére kiadott átiratában. Bl. fasc. JJ.

1549-ben Ér-Mindszentre Gencsi István birtokára szökött Szénás Zsigmond atyjának, Péternek, szakácsii birtokáról Péter Bálint nevű jobbágya.*Nagyv. Muz. Blt. 1607 aug. 17-dikén Rákóczi Zsigmond Szentkirályi Istvánnak és testvéreinek, továbbá Gencsi Istvánnak s leányának, Annának, ifj. Újnémeti István nejének*Jlt. új adományozás czímén itt egy-egy részjószágot ad, a melyek eddig is az ő kezeikben voltak.*Nagyv. Muz. Bl. – Gencsi-lt. nr. 391.

{402.} 1615-ben Minthzent részbirtok felett cserelevelet kötnek Dengelegi Miklós és Újnémeti István.*Lelesz, Prot. 57. fol. 43. anno 1615. A kolozsmonostori konvent előtt Ér-szentkirályi Szentkirályi István a maga és Gencsi Katalin testvérei Mihály és Ferencz nevében tiltakozik az ellen, hogy Mindszenti Gencsi István szatmárvármegyei gencsi birtokát Bergenyei Tombolt Miklósnak eladta, holott azok felerészben anyját Gencsi Katalint illetnék és Gencsi Katalin a vételárt a konvent előtt le is tette.*Eredetije Nagyv. Muz. Bl.

A mindszenti nemesi kuriába és tartozékaiba be akarták iktatni Gencsi Istvánt és leányát, Újnémeti Istvánné Annát, de Szentkirályi Mihályné Gencsi Katalin a maga és gyermekei nevében, meg Lindvai Istvánné Derzsi Erzsébet ellentmondottak. 1616-ban visszavonják utóbbiak az ellentmondásukat, minek fejében a fenti Gencsi Istvántól két mindszenti jobbágytelket és néhai Nagy Lukács puszta kuriális telkét kapják.*Gencsi lt. nr. 915.

Egy 1618 decz. 21-dikén Tasnád városában kelt levél szerint Szodorai Miklós, középszolnokvármegyei alispán, Egeressi István deák és Zalai János, szolgabirák, Szentkirályi István, hütös assessor és Juhos Miklós, megyei jegyzők előtt Ákoson decz. 20-án özv. Dengeleghi Miklósné, Parlaghi Anna megigéri, hogy Vid Lászlónét, Gencsi Annát azon mindszenti részjószágban, a melyet Gencsi Anna elébbi ura Újnémethi István Dengeleghi Miklóstól ábránfalvi (Szabolcs vm.) birtokáért cserében kapott, Kis-Paczalban (Kraszna vm.) lakó Zokoly Farkas és felesége Kólya Ilona ellen megvédi.*Egykorú másolata Nagyv. Muz., Bl.

1628-ban Sámsoni Vid László és felesége Gencsi Anna egy menczenti telköket, mely Szurkos teleknek hivatik, s még egy ákosi telköket elcserélik Sándorházi Istvánnak s feleségének Banga Dobai Zsófiának alsószopori telkével.*Szgy. – Nagyv. Muz. Bl.

{403.} 1640-ben egy mindszenti részbirtokról Balogh Ferencz végrendelkezik neje, Újnémeti Borbála, s gyermeki javára.*Lelesz, Prot. 79. fol. 163. anni 1640.

1641 jun. 9-dikén Ér-Szent-Királyi Szentkirályi Istvánnak Mindszent pusztában levő birtokából Katalin nevű leánya osztályt kér testvéreitől, mit jun. 27-dikén meg is kapott.*Nagyv. Muz. Bl. A részjószágon egyenlően osztozik Érszentkirályi Szentkirályi István (és felesége Dobai Judith) három gyermeke; némely földrész 1643-ig zálogban volt, de ekkor a Rákóczi György fejedelem rendeltéből ezen is megosztoznak.*Jlt.

1661-ben Mindszentről Szénás Dávid, Burján Mihály és Gáspár jobbágyait cserébe adja nénjének Kis Ferenczné Szénás Katának márkai vagy néházai jobbágyért.*Szgy.

1686 jan. 29-dikén Perecseni Nagy Andrásné Szentkirályi Katalin mindszenti részbirtokához, mint vérrokonoknak, Perecseni Lindvai másként Kovács Mihálynak és nővérének is joguk van.*Nagyv. Muz. Bl.

1699 szept. 30-dikán özv. Medgyesi Sámuelné Kovács Katalin zálogba adja mindszenti részjószágát Szécsi Guthi asszonynak és gyermekeinek, Pap Zsigmondnak és nejének, Tyukodi Nagy Zsófia asszonynak és Pap Lászlónak.*U. o.

1722-ben Tombold Miklós eladta a mindszenti jószágát örök áron Guthi Istvánnak.*Gencsi-lt. nr. 240.

1731 ápr. 11-dikén Andrási Ferencz meginteti Gencsi Istvánt és Györgyöt, hogy ama mindszenti jobbágytelket, melyet apjuk, Gencsi György hatalmasúl elfoglalt, bocsássák vissza.*U. o. nr 106. és nr. 125.

A részbirtokból 1748-ban elvesznek Farnosi Mihálytól Gencsi Imre számára bizonyos ingóságokat, valamint róluk szóló okleveleket is.*U. o. nr. 398.

1753-ban hiteles másolatot adnak Vid Zsigmondnak ama vizsgálatról, a mely folyt többek között arról, hogy Mindszent {404.} birtokban bírt-e örökséget Vid Zsigmond (a két Zsigmond nem ugyanaz).*Lelesz, Act. an. 1753. nr. 16.; Prot. folio 11. Vid Zsigmond 1699 julius 9-dikén csakugyan elzálogosított egy itteni kuriát Bagosi Lászlónak s nejének, Józsa Borbálának.*Gencsi-lt. nr. 819. más.

1771 előtt itt egy jobbágyot örökölt Balassi István neje, Nagy Katalin után.*Szgy.

A középszolnoki Mindszent birtokba 1779-ben beiktatják Nagykárolyi Károlyi Antalt.*Bl. fasc. KK. nr. 20.

Ennek a birtoknak a visszaszerzésére nézve is megegyeznek 1784-ben Menesági István és György meg Csoknyai György.*Lelesz, Act. an. 1784. nris 34 et 35.; prot. foliis 36. et 37.

A hadi terhekhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírták Ér-Mindszent községből a következőket. Főbb birtokosok: Pelei Imre és gr. Andrási Károly; kisebb birtokosok: Virágosi György, Szomódi István, Otlik Károly, Balási Ferencz és Sándor, Gyene Péterné, Pap Sándor, Búzás Mihály, Orosz László, Ujvári István, Rövid Mihály, Gencsi György, Ugrai Györgyné és br. Wesselényi Farkas; saját telkükön lakó, egyházi adómentes nemesek: Balási Péter, Nagy András, Kabai Ferencz, Nagy László, Mihály és Ferencz, Kabai László, András és Péter, Nagy Pál, öreg Juhász Ferencz, Tokai István, Jákó István, Orosz Pável, Pap László, Nemes Gligor, Szabó Mitru és Mihály, Balog János, Kegyes János, Katona László; más telkén lakó, adómentes nemesek: Nyiresán Tógyer, László és János, Pap Lupuj és Simon; saját telkükön lakó, adózó nemesek: Gárdus Simon és Szathmári János; más telkén lakó, adózó nemesek: Csoltya Gergely, Gligor és Márkuj, Siska György; fizetést élvező urasági tisztek: Sándor János udvarbíró, Ujvári István számtartó, Kavasán Lupuj udvargazda; papok: Rövid Mihály róm. kath. plébános, Porcsalmi János {405.} ref. és Geréb Juon oláh pap; kántorok: Albert István róm. kath., Deák János gör. kath., árendás: Kanai József.*Szv. lt.

1805-ben Szabó, Balog, Csoltya, Gárdos, Pap, Siska, Szatmári és Mihályi adózó nemes családok tagjait írták össze, mint fegyverfoghatókat; összesen 18-at,*U. o. lovasnak vették föl a Vid-, Balázsi-, Kabai-, Orosz- és Ujvári-családok tagjait, összesen 9-et; gyalogosnak pedig a Nagy-, Kabai-, Prágai-, Lipták-, Gyene-, Albert-, Kis-, Juhász- és Jákó-családok tagjait, összesen 11-et. Említve van az összeírásban: Balázsi Sándor a vármegyei tisztség előtt akarja kinyilvánítani, hogy milyen fegyverzettel fog a fölkelőkhöz csatlakozni.*U. o. Október 17-dikén homagialis esküt tettek a Csoltya-, Siska-, Pap-, Mihály-, Balog-, Szatmári-, Vid-, Kis-, Balázsi-, Ujvári-, Jákó-, Juhász-, Albert- és Gyene-családok tagjai; összesen 17-en.*U. o.

Mindszent is elpusztúlt Várad török kézre jutása után.*U. o. Már 1641-ben puszta, mint előbb láttuk. A néphagyomány azt tartja, hogy a lakosok a tatárjáráskor elszéledtek, de ezek utódai később visszatelepedtek.

Az evang. reform. egyház véglegesen csak a tizenhetedik század második felében alakúlt meg. Ekkor áttért az egész helység, a jelenlegi róm. kath. templom a reformátusok birtokába kerűlt s a róm. kath. egyház 1650 után megszünt; de a háborús idők a tizennyolczadik század elején újra kipusztították a magyarságot. Lampe az elpusztúlt egyházak közé sorolja evang. reform. egyházát. Az ismét megerősödött róm. katholikusok 1753-ban újból felállították a plébániát s a templomot elfoglalták. Ekkor a református hívek egy kis fatemplomot építettek, a melyet használtak 1813-ig, azután készűlt a nem régiben ujjáépített egyház. Az egyházközség jegyzőkönyve 1776-ban kezdődik. Úrasztali készletei nem régiek.*V. ö. Névk., 1875. 17–19.

Ev. ref. papjai: 1631-ben Lippai János, a kit az ez évi {406.} szept. 7-dikén Báthoron tartott közzsinat,*Tört. Tár. 1898. évf. 629–30. ll. 1657-ben Egyedi Mihály domesticus, a kit az ez évi jun. 17-dikén Nagy-Bányán tartott közzsinat küldött,*U. o. 641–42. ll. 1759-ben Székely Mihály, a kit az ez évi okt. 10-dikén Debreczenben tartott egyházkerületi gyűlésen erősítettek meg hivatalában,*Tt. ev. ref. II. 55. l. 1786-ban Pesti József, 1786–1793-ig Örsi István, 1793–1796-ig Sarkadi Nagy Mihály, 1796–1797-ig Porcsalmi József, 1797–1800-ig Lakatos János, 1800–1811-ig Somogyi Ferencz, 1811–1812-ig Lukács Ferencz, 1812–1813-ig Odor Imre, 1813–1841-ig Várkonyi István, 1841–1843-ig Pásztor Dániel, 1843–1866-ig Csányi Dániel, 1867-től Török Ferencz.

A róm. katholikusok egyháza minden szentek tiszteletére van szentelve. A püspök «szabad rendelkezése alatt áll». Anyakönyveik 1767-től kezdődnek.*Nagyv. Nvk. 1847. 104. l. Papok: 1753-ban Baldázsi Mátyás, meghalt 1792 máj. 11-dikén, 1790-ben Rozmányi Ádám, meghalt 1792 jun. 4-dikén, 1793-ban Rövid Mihály, Kárásztelekre ment át. 1803-ban Ágoston Antal, az éradonyi papságból jött, meghalt 1817 máj. 11-dikén, 1817-ben Dobszai Gáspár, 1829-ben Lukács Emmánuel, 1830-ban Losonczi István, 1834-ben Bándi István, 1838-ban Kelemen Ferencz, 1850-ben Vinkler József, püspöki titkár s a Szent-Szék jegyzője (1845), 1850 után archivárius, végre kanonok.*Bunyitay Vincze: Schematismus … 370. lap. Jelenlegi lelkész Turner Mihály.

A gör. katholikusok fatemploma 1773-ban épűlt. Anyakönyvök 1824-ben kezdődik.*Sch. 1886. 168. lap.

Három elemi népiskola van: állami, r. kath. és gör. kath., mindegyik egy-egy tantermű.

1715-ben 12 jobbágyháztartás fizetett adót, 10 magyar és 2 oláh; 1720-ban 1 nemes-, 24 jobbágy-, 6 zsellér-, összesen 31 háztartás és pedig 27 magyar és 4 oláh. A népesség száma {407.} 1715-ben 108 lélek, 90 magyar és 18 oláh; 1720-ban 279 lélek, magyar 243, oláh 36.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 67. l.

1733-ban 20 oláh családot jegyeztek fel; egyesült papját Vazulnak hívták.*Tr. 1750-ben 377 gör. kath. lélek volt.*Tr. 1901. IX. 285. l.

1847-ben 42 róm. kath., 560 gör. e., 210 helv. hitv., 15 zsidó lakosa van.*Nagyv. Nvk. 1847., 104. lap. 1890-ben lélekszáma 751; nyelvre nézve magyar 333, német 16, oláh 399, egyéb nyelvű 3; vallásra nézve r. kath. 96, gör. kat. 430. ágost. hitv. evang. 6, evang. reform. 185, izr, 34, Házak száma 135.

A művelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 1715-ben 144, 1720-ban 683 köblöst; rétet 1715-ben 72, 1720-ben 117 kaszást.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 67. l. 1895-ben gazdaságainak száma 116. Területe 3810 katasztrális hold, a melyből szántóföld 2271, rét 986, legelő 485, kert 12, terméketlen 56 hold.*Mg. St. 506.

A községnek 1900-ban 4020 K. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 5805 K. 20. f.

Határrészei: Nagy-Koltó, Iléd (elpusztult község), Halom köre és Bencze. Vizei: Az Ér folyó és a Rajhát-patak.


Ér-Szentkirály. Lásd Szentkirály.