Szegedi

Szegedi Kata és Gábor 1663-ban Ippon részbirtokosok. Kata ez év október havában értesűlvén, hogy bátyja, Gábor, az ő hire s tudta nélkül adta el a részjószágot, felhatalmazza férjét, Rácz Mihályt, hogy nevében ellentmondjon. Gábornak és édes testvérhugának Kata asszonynak a Szilágyban közös atyai örökségök van még Kémer, Domoszló, Ujlak, Köőd és Kelencze falvakban, a melyekben közösen egyenlő részben kellene osztozniok; Gábor egy 1666 június 26-dikán {484.} kelt levele szerint a huga tudtán kívül Kémer, Ipp és Domoszlón levő birtokukat is eladta, mivel őt «a pogány anynyira kiforgatta mindenéből». Gondolta, hogy eladhatja, mert a huga számára úgy is ott maradtak az Újlakon, Kőődön és Kelenczén levő birtokok, a melyekkel megelégedhetik; ebben biztában kivette a részét szorultságában. Kéri hugát, hogy az idegen új birtokosokat ne háborgassa a három emlitett falubeli eladott birtokban s pénz nélkül soha ne vegye vissza; ő sem fogja soha háborgatni hugát az Ujlakon, Köődön és Kelenczén levő birtokokban, legyenek azok hugának és mindkét ágon levő maradékainak örök tulajdonaivá.*Levelét a hitelesség kedvéért alá is iratja három Szatmáron lakó nemes «katona rendbéli» emberrel, mint tanuval. (Szgy.)

Néhai Szegedi György úr leánya, Rácz Mihályné Kata érdekében 1673 okt. 14-dikén tanuvallatást tartottak Kémeren. A vallomások szerint az akkor Debreczenben lakó Szabó János Szegedi Györgyöt vagy Zsomborinét szolgálta Ippon.

Kata asszony (a Boros-Jenei Rátz Mihály felesége) és rokona Magyarnagyzsombori Zsombori János a maguk és László testvéröcscse Magyarnagyzsombori Zsombori László nevében Kolozsvárt 1685 június 18-dikán a fejedelem «fogott közbirái» előtt előadják, hogy a néhai öreg Zsombori Jánosné, Hátszegi Anna asszonyról maradt zsombori részjószághoz nincs egyenlő igénye a leányágnak a fiuággal s nem tudják, hogy melyik rész illeti a leányágat; a biróság előtt megegyeznek, hogy Zsombori János azokat az anyai részen való Zsombori jószágokat, a melyek a középszolnokvármegyei Újlakon, Kőődön, Kelenczén s a krasznavármegyei Kémeren, Derzsidán, Alsó- és Felső-Szopron vannak, átengedi Kata asszonynak a köődi jobbágyokkal együtt, a kik akkor épen Nagy-Zsomboron és Miklóslakán tartózkodtak. Átengedi továbbá a Szilágy-Szegen tartózkodó Dán Jánost, a kiért Kata egy magyarzsombori jobbágyot ad cserében; így jobbágyaik inkább kézügyben estek. {485.} Zsombori. általában a kolozsvármegyei birtokokat tartotta meg magának. A bírák utasították Zsombori Jánost, hogy a mely jószágból nem ad részt Kata asszonynak, bizonyítsa be, hogy ahhoz a leányág igényt nem támaszthat, ellenkező esetben köteles a többi javakban is osztozni nőrokonával.*Szgy.

Egy Szegedi György 1664 okt. 27-dikén ákosi részbirtok föltételes odaadásánál tanuskodott.*Nagyv. Múz. Blt.

Szegedi János 1722 jún. 25-dikén Gencsi Györgynek két oklevelet adott át a Gencsiek birtokcseréjéről.*Gencsi-lt. nr. 239.

Szegedi Mihály 1727-ben és 1732-ben somlyai elüljáró.

Szegedi Zsigmond Menyőből, Szegedi János Panithból 1741-ben homagialis esküt tettek.

Szegedi László előfordúl a hadi segedelemhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírt zálnoki kisebb birtokosok között, 1800-ban krasznavármegyei főszolgabíró.

Szegedi Györgyöt gyalogosnak vették föl a Sz.-Szent-Király községből 1805-ben összeírt adózó nemesek névsorába.

1808-ban Szegedi Mária, somlyói lakosnak Kraszna-Horváton egy antiqua és egy nova, Paliczkán egy antiqua, Detrehemben (Nagy Pálné) egy antiqua és két nova, Szegedi Lászlóné, zoványi meg Szegedi Krisztina és az imént említett Mária, somlyai lakosoknak Elyüsön negyedfél antiqua és hat nova jobbágytelkök volt. Elyüsön a legtöbb telek a Krisztináé: másfét antiqua és négy nova. Máriát Kraszna vármegye gyalogos állítására írta ki, de erre nem volt köntöse és fegyvere.

Sámuel 1825-ben assessor, 1833-ban főszolgabíró, 1844ben táblabíró Kraszna vármegyében.