{413.} Farkasmező.

Farkasmezew 1469, románul Lupoje 1733, Lupaje, a mi nőstényfarkast jelent.

Doboka vármegyéből vettük át. Kis falu az Egregy déli partján. Földje jó, erdője is van. Az Egregy vize választja el határát K.-Szolnok vármegyétől.*Hodor K.: Doboka, 536. és 537. lap.

Zsombori Péter és László meg Drági Zsigmond és Tamás osztályos atyafiak azon birtokrészei közé tartozott, a melyeket ezek 1469. okt. 11-dikén elzálogosítottak Monoszlói Csupor Miklós, erdélyi vajda és székely ispánnak.*Dl. 36,393. Km. Prot. F. min. pag. 151. nr. 1. Zsombori Péter az ő részét Zsombori Lászlónak is zálogba vetette egy ízben.*Dl. 36,394. Km. Prot. G. p. 14 nr. 2. 1471 okt. 22-dikén pedig eladta osztályos atyafiának, Zsombori Lászlónak.*Dl. 36,393. Km. Prot. F. min. pag. 98. nr. 2. 1492 aug. 20-dikán Drági Márk zálogosítja el az ezen falubeli birtokát Zsombori Péternek.*Dl. 36,398. Km. Prot. M. min. p. 79. nr. 1. 1524 jan. 12-dikén Zsombori Péter és Benedek pedig farkasmezewi birtokukat Bélteki Drágfi Jánosnak vetik zálogba,*Dl. 36.400. Km. Prot. R. min. p. 205. nr. 1. azután 1526 márcz. 1-sején Zsombori Péter és Benedek farkasmezői és borzovai birtokuk visszabocsátásáért meg bizonyos összeg fejében az őrmezői birtokukat zálogosítják el Drágfi Jánosnak.*Dl. 36.402. Km. conv. Prot. pag. 290. nr. 1.

1602 előtt a Zsombori Farkas birtoka is volt, de 1602-ben Básta György generális és Kövendi Székely Mihály tiszántúli kapitány Trogeri Lodi Simonnak adják érdemei jutalmáúl.*Orsz. lt. Gyulaf. kápt. E. 86.

1722-ben Zsombori Farkas farkasmezői jószágába Horváth Simont iktatták be, de ellentmond Zsombori Zsigmond.*Gencsi-lt. nr. 240.

1764-ben Farkasmezőért Zsombori Zsigmond pert folytat mostoha anyja és nővére ellen.*Jlt. e.

{414.} 1837-ben főbb birtokosai: Mártonfi, Márkus, Zsombori, Kabós, Horvát nemesek.*Hodor K.: Doboka, 534. l.

Régi gör. kath. egyháza a szent arkangyalok tiszteletére van építve. Az egyházközség anyakönyve csak 1873-tól kezdődik. Gör. kath. jellegű egy tantermű elemi iskolája 1850-ben szerveztetett.

1733-ban Farkasmezőn az oláh családok száma 18; papja nincs.*Tr. 1750-ben 159 a gör. kath. lélek.*Tr. 1901. IX. 286. l.

1837-ben lakosai: 14 nemes, 279 nem nemes; ez utóbbiak oláhok, egyesült görög hitűek. Saját papjuk és fatemplomuk van. A házak száma 52.*Hodor K.: Doboka, 537. l. 1890-ben lélekszáma 325; nyelvre nézve magyar 26, oláh 295, egyéb nyelvű 4; vallásra nézve r. kath. 5, gör. kath. 276, gör. kel. 12, evang. reform. 9, unit. 5, izr. 18. Házak száma 73.

1895-ben gazdaságainak száma 85. Területe 1222 katasztrális hold, a melyből szántóföld 480, erdő 372, rét 227, legelő 102, kert 14, szőlő beültetve 2, parlag 1, terméketlen 24 hold.*Mg. St. 510.

A községnek 1900-ban 1720 K. 36 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 1153 K. 72 f.

Határrészei: Şes = Sësz (síkság), sub Margine = Szub Márzsinë (a határszél alatt), Chiriak = Tyirák (Czirjék), Groapa Dosului = Grapá Doszuluj (a hát gödre), Sub Cetăţea = Szub Csëtaczjá (a váracska alatt), la Gardul Ţearinii = lá Gárdul Czárinyij (a szántóföld kerítésénél), Poeni = Pojény (erdei rétek), Dosul lui Veress = Doszul luj Veress (Veress háta), pe Poduri = pé Podurj (a hídakon), Valea Lupului = Váljá Lupuluj (a farkas völgye), pe Sor = pé Szor (szalonnabőrön).

Fel-Egregy. Lásd Egregy.

Fel-Keczel. Lásd Keczel.

Felső-Baksa. Lásd Baksa.

Felső-Báldon. Lásd Báldon.

Felső-Bán. Lásd Bán.

Felső-Berekszó. Lásd Berekszó.

{415.} Felső-Csaholy. Lásd Csaholy.

F-Gyümölcsénes. Lásd Gyümölcsénes.

Felső-Jaáz. Lásd Jaáz.

Felső-Kaznacs. Lásd Kaznacs.

F-Kékes-Nyárló. Lásd Kékes-Nyárló.

Felső-Korond. Lásd Korond.

Felső-Paliczka. Lásd Paliczka.

Felső-Perje. Lásd Perje.

Felső-Rajtolcz. Lásd Rajtolcz.

Felső-Sereden. Lásd Sereden.

Felső-Szék. Lásd Szék.

Felső-Szivágy. Lásd Szivágy.

Felső-Szopor. Lásd Szopor.

Felső-Várcza. Lásd Várcza.