Szentkirályi

Régi középszolnokvármegyei család, mely nevét az érmelléki Szentkirály helységtől nyerte, hol az ősök már a tizennegyedik század elejétől sürűn szerepelnek. 1337-ben Szentkirályi Imre fia János a váradelőhegyi konvent előtt szentkirályi birtokának egyharmadát hét évre 25 márkáért elzálogosítja Szentkirályi Mihály fia Jakabnak. Az elzálogosított birtok «usque ad ecclesiam sancti regis Stephani» ért.*Dl. 30.009. 1343-ben Szentkirályi Imre fia János és fia Péter, mivel az 1337-ben elzálogosított egyharmadrészt nem birták kiváltani, elörökítik azt Mihály fia Jakabnak és unokaöcscsének Imrének ugyancsak a váradelőhegyi konvent előtt. A váradi káptalan Szentkirályi Jakab fiának Miklósnak kérésére 1383-ban a fentebbi két oklevelet átírja.*Az átíró levél eredetije: Dl. 30.009.

Ezekből az oklevelekből a következő családfák tűnnek ki:

I. Imre, II. János 1337–43, Margit 1337 – Barcsavölgyi Pál, Péter 1343

I. Imre, II. János 1337–43, Margit 1337 – Barcsavölgyi Pál, Péter 1343

N., Mihály, I. János, Jakab 1337–43, II. Imre 1337–43,  Miklós 1383

N., Mihály, I. János, Jakab 1337–43, II. Imre 1337–43, Miklós 1383

1347-ben Jakab és Imre a Szentkirályon levő birtok egy harmadát, melyet atyjuk János, az Imre fia, Batha (Barcha) Pálnak zálogba adott volt, törvényes úton visszaváltották.*Szgy. 1350-ben Jakab megveszi 20 finom ezüst márkán az Ákos nemzetségbeli Loránd fia, István Miskatelek nevű birtokát a {495.} hozzá tartozó Béltek és Kovácsülése birtokrészekkel együtt, a melyek Szent-Király szomszédságában vannak.*Szgy. A Szentkirályi Mihály fiát Jakabot 1374-ben a váradi káptalan előtt bevádolja a Szakácsi Erdélyi Gergely fia, Jakab, hogy az ő Szakácsi nevű birtoka területén erőszakosan foglalt el jószágot s határjeleket is állított fel.*Nagyv. múz. Bl.

Bálint 1368-ban jelen volt Jakcsi mester esküjénél, melyet ez egy birtokperben tesz Kirván.*Szgy. Zentkirali (Zenthkyrali) Bálint fia: Imre, valamint András fia: András ama szomszédok közt voltak, a kik, mint tanuk, 1388-ban bizonyítják, hogy négy birtok (Mutos, Szélszeg, Goroszló és Turbucza) Aranyos várához tartozik. Ugyanitt Domokos fia, Briccius, Miklós fia János, s végül Imre, János (utóbbi szolnokvármegyei nemes) is tanúk.*Wl. János Szolnok vármegyéből 1391 évi február 17-dikén is tanúként szerepel egy peres ügyben.*Gr. Károlyi-lt. I. 450.

1418-ban a nemes Zentkirali-családot (a Jakab fiait) a középszolnoki Béltelek, Muskó és Kovácsűlése birtokokba iktatják. Az erre vonatkozó királyi rendeletet s konventi jelentést az alábbiakban közlöm: Krisztus minden hiveinek, kik a jelenben szintúgy, mint a jövőben jelen iratunkról tudomást vesznek, üdvöt kiván mindnyájunk Üdvözítőjében Miklós prépost és a leleszi szent kereszt egyházának konventje. Ezen iratunk során tudtára akarjuk adni mindenkinek, hogy Zsigmond Úr, Isten kegyelméből mindig felséges római király, Magyarország stb. királya, legkitünőbb Urunknak, hozzánk intézett levelét, az azt megillető tisztelettel és hódolattal kezünkhöz vettük a következőkben: Zsigmond, isten kegyelméből a mindig felséges római király és Magyarországnak stb. királya híveinek, a leleszi egyház konventjének üdvöt mond és kegyelmet! Kedves embereink Szentkirályi Jakabnak fiai, Simon és István, meg Eusztách, a most {496.} említett Simon fia, nemkülönben Gergely az először megnevezett Jakab Miklós fiának a fia, személyesen megjelenvén előadják, hogy óhajtanak törvényesen belépni a Közép-Szolnok vármegyében fekvő azon Béltelek, Muskó és Kovácsülése birtokokba, melyek új adományozásunk czímén őket illetik. Erre nézve hűségteknek e levél vételével parancsoljuk, hogy egy tanuságra alkalmas és szavahihető embereteket küldjétek ki, a kinek jelenlétében Szakácsy János, azaz Szakácsy Mihálynak János nevű fia, vagy Kávási Egyed, vagy ha ez nem, akkor Mindszenty Péter vagy Kaplonyi Imre, avagy Hatvani László, mások otthon nem létében a mi képviselő emberünk, a megnevezett birtokrészletek helyszinén valamennyi szomszéd és mezsgyés törvényes összehivásával és jelenlétében hozzájuk lépve, fentnevezett Simont, Istvánt, Eusztáchot és Gergelyt azoknak birtoklásába bevezesse, azon birtokdarabokat nekik átadja, előrebocsátván, hogy azokat új adományozásunk czímén örökké birhassák, ha annak senki ellent nem mond. Azokat pedig, kik ellentmondanának, ha ilyenek találkoznának, vagy Simon, István, Eusztách és Gergely iránt magokat kihívólag viselnék, oda utasítsa, hogy ellentmondásuk okának előadása végett a megfelelő határidőben szinünk elé álljanak. Ezek megtörténtével híven írjátok meg viszont nekünk a birtokosok bevezetése és a birtok átadása rendjét és sorát az ellentmondók és kihivók neveivel jelezvén a számukra kiszabott megjelenési határidőt. Ezen iratunkat pedig megjelöltük azon nagyobb pecsétünkkel, melylyel mint Magyarország királya élni szoktunk. Kelt Budán 1418 Szent Márton hitvalló ünnepe előtti kedden magyar uralkodásunk 32-dik, a rómainak pedig 9-dik évében. Mi tehát egy szívvel engedelmeskedvén, a mint kötelesek is vagyunk, Urunk és királyunk parancsának a fentebbi dolgok véghezvitelére fentnevezett Hatvani Lászlóhoz, urunk és királyunk képviselő emberéhez küldöttünk közülünk egyet, úgymint a hű János áldozó papot, kik végre onnét hozzánk visszatérvén, {497.} egyértelemben elmondották: Vízkereszt előtti csütörtökön Béltelek, Muskó és Kovácsülése nevű Szolnok vármegyében fekvő birtokokra valamennyi szomszéd és mesgyés összehívásával és törvényes jelenlétében a helyszínére kiszállottak, ottan a törvény és szokás szerint három napot töltöttek, aztán Szentkirályi Jakab fiait, Simont és Istvánt, továbbá Eusztáchot, előbbi Simon fiát, nemkülönben Gergelyt, Miklós Jakab fiának a fiát a birtokokba vezetvén, azoknak részleteit minden hasznával és tartozékával együtt a kir. felség új adományozása czímén mindenkori tulajdonukba bocsátották a nélkül, hogy ottan egyáltalában csak egy ellentmondó is jelentkezett volna. Ezen dolog emlékére és örök megerősítésére kiadtuk ezen pecsétünk felfüggesztésével megerősített s az A. B. C.-ről félig leszelt szabadalmas leveleinket. Kelt Urunk 1419. évében a birtokátadás 15-dik napján.*Latin eredetije Lelesz, Stat. S. 149., másolata Ér-Szent-Királyi Szent-Királyi Kálmán birtokában.

1418-ban Szentkirályi Jakab fia István, Miklós fia György (másutt Gergely), Péter fia Ernő (Erne), Simon fia Leusták és Simon ellen vizsgálatot tartanak Mindszenti András fia János, Bálint fiai: László és Miklós meg Pelbárdi György, Máté fia Jakab, János fiai: Ambrus és Mihály számára a Szent-Király birtok határában elfoglalt földekért.*Lelesz, M. 84. f. 18. nr. 58.

Zentkirali Lénárd, Bálint és Miklós fiai, Mikai János fia Lőrincz neje Dorottya nővérüknek hozományul adnak 1422 szept. 27-dikén a szolnokvármegyei Szent-Királyt egy puszta telket.*Dl. 27.853.

Mocskótelke, Kovácsülése és Béltek puszták negyedrészét 1430-ban a Csákiaktól kapják, a mint a következő oklevél tanusítja: Mi László, Ferencz, továbbá György, néhai nagyságos Csáky Györgynek, egykoron székely ispánnak, fiai adjuk emlékezetül ezen sorainkkal, tudtára adván mindenkinek, a kit illet, hogy Márton fia Jakab és Pál fia János, porteleki nemesek, {498.} úgyszintén Orsolya – nemes úrnő – Bályogi László fia, Dénes özvegye, a nevezett Jakab leánya és Katalin nevű leányzó, ugyanazon Dénes leánya, önmagukért személyesen, a nevezett Pál fia, János, azonkívül László és Miklós édes testvéreiért, Orsolya úrnő és Katalin leányzó pedig Orsolya nevű leányzóért, Dénes fia István leányáért, magukra és vagyonukra vállalván azokért a kezességet, kijelentették, hogy ők a Szolnok vármegyében létező és eső Mochkoteleke, Kováchylese és Beltelek nevű puszták negyedrészét, mely őket leánynegyed és kelengye jogán illette, 200 új királyi forintért örökre eladták, átadták és adományozták a mi szerelmes atyáinknak, nagyságos Csáky Miklós erdélyi vajda úrnak és hasonlókép Csáky György úrnak, egykor székely ispánnak. És mi tekintetbe vévén Simon fia Leusták és Miklós fia Gergely szentkirályi nemeseknek, a mi tiszteinknek, szolgálatbeli érdemeit, a pusztáknak előbb mondott negyedrészeit az említett 200 királyi új forint lefizetése után a nevezett Leustáknak és Gergelynek visszaadtuk és visszabocsátottuk. Erről adtuk ezen pecsétünk védelmével megerősített levelünket. Kelt Daróczon (Király-), Áldozó csütörtök napján, május 25-dikén, az Úrnak 1430-dik esztendejében.*Latinul, hártyára írva, az aljára nyomott pecsét lepattant. Eredetije az érszentkirályi Szent-Királyi-család levelei közt. Az itt szereplők:

Mihály, Szentkirályi Jakab 1353, Simon 1418, István 1418, Miklós † 1418 előtt, Leusták 1418–1430, Gergely 1418–1430

Mihály, Szentkirályi Jakab 1353, Simon 1418, István 1418, Miklós † 1418 előtt, Leusták 1418–1430, Gergely 1418–1430

A Szentkirályiaknak muskótelki, béltelki és paptelki pusztabeli birtokukról 1478-ban is van szó.*Csánki, I. 577.

Lestárt (Leusták?) 1430 márczius 6-dikán ügyvédjének vallotta Sámsoni Gergely.*Dl. Km. Prot. D. min. pag. 109. nr. 5.

{499.} 1436-ban Zenthkirali Imre fiai László és János érdekében tartottak vizsgálatot Kedmenes György, Pelbárt, János, Mihály, Gergely, László és Bertalan, Hodosi Domonkos meg Mindszenti Horváth Imre és Lőrincz ellen, a kik Szent-Király birtok határán hatalmaskodtak.*Lelesz, Z. 9. f. anni 1436. nr. 22.

1446 jún. 16-dikán az országnagyok meghagyják a kolozsmonostori konventnek, hogy Zentkyrali Skolasztika aszszonyt iktassa be Vérvölgy birtokba, melyet az idegen kézből vissza akar szerezni.*Dl. 27.880. 1449 máj. 2-dikán Zenthkyrali Bertalan bizonyítja, hogy Vérvölgyi Imre kiadta nővérének, Skolasztikának Vérvölgy birtokból az őt megillető leánynegyedet.*Dl. Km. Prot. C. min. pag. 53. nr. 2.

A kolozsmonostori konventnek 1449 augusztus 14-dikén kelt óváslevele szerint Szentkirályi Imre s felesége Vérvölgyi Erzsébet a vérvölgyieket eltiltják, hogy Erzsébet részjószágát Vérvölgyön (Közép-Szolnok) elfoglalják. Az itt szereplők:*Dl. Km. Prot. C. min. pag. 59. nr. 4.

1. Zenthkyrali György, István, Imre – Erzsébet Werwelghi László leánya

1. Zenthkyrali György, István, Imre – Erzsébet Werwelghi László leánya

2. Werwelghi László, Mihály, Erzsébet – Zentkyraly Imre, Dénes, János, Ilona – Zenthkyrali Márton fia Pál, Márta – Bydeskwthy János

2. Werwelghi László, Mihály, Erzsébet – Zentkyraly Imre, Dénes, János, Ilona – Zenthkyrali Márton fia Pál, Márta – Bydeskwthy János

E konventnek ugyanekkor kelt meghatalmazó levele szerint két Szentkirályiné ügyvédeket vall:

1. Werwelghi László, Erzsébet – Zenthkyrali Imre

1. Werwelghi László, Erzsébet – Zenthkyrali Imre

2. Zentkyrali András †, Katalin – Zenthkyrali Demeter

2. Zentkyrali András †, Katalin – Zenthkyrali Demeter

Ügyvédek: a két férj, Sándorházi Nagy László, Menyői Sebestyén, Désházi Mátyás, Menyői Gebard fia Antal, Keresztúri Sebestyén fia Mihály, Nagydobai Biró Miklós, Nagydobai Bertalan fia György, Szentkirályi Orbán fia Miklós,*Az oklevélből kitörülve. Balázsházi György és Mihály.*U. o. nr. 2.

{500.} E konventnek 1450 júl. 26-dikán kelt tiltó levele szerint Imre rokonai nevében is eltiltja Sándorházi Balázst s rokonait bizonyos középszolnoki Zenthkyrali birtok elfoglalásától.*Dl. 36.391. Km. Prot. C. min. pag. 113. nr. 4., 5. Felperesek:

Zenthkyrali István, Imre 1450, András, László, Tamás, Antal, Ilona, Ágota, Kata – a Menyőn lakó Kis (parvus) Jakab fia Demeter, Anna – a Zenthkyrali Moldway Pál fia Tamás

Zenthkyrali István, Imre 1450, András, László, Tamás, Antal, Ilona, Ágota, Kata – a Menyőn lakó Kis (parvus) Jakab fia Demeter, Anna – a Zenthkyrali Moldway Pál fia Tamás

Alperesek:

Sándorhazai Imre, János, Balázs, Pelei János, András, Mihály

Sándorhazai Imre, János, Balázs, Pelei János, András, Mihály

A konventnek ekkor kelt ügyvédvalló levele szerint Imre többedmagával: Zenthkyrali István fia Imre s neje Erzsébet, a Zenthkyrali Moldvay István leánya; Zenthkyrali Jakab fia Demeter s neje Katalin, a Zenthkyrali István fia András leánya; Zenthkyrali Péter fia András; Sándorházai György leánya Agata a Kysdobai Antal neje ügyvédeket vall. Ügyvédek: Moni János, Sándorhazai Nagy László, Kerezthwri Biró Sebestyén s fiai stb.*U. o. pag. 114. nr. 2. és pag. 113. nr. 6. Zenthkyrali Orbán fiát Mihályt (!) is ügyvédjüknek vallják Szentkirályi Imre és neje, Szentkirályi Moldvay Erzsébet.*U. o. pag. 113. nr. 6.

György tanú a Csaholyiaknak Tasnádszántón elkövetett erőszakoskodásai ügyében.*Nagyv. múz. Blt.

Zentkyrali Jakab fia, Demeter és neje Szentkirályi Katalin, Zentkyrali Péter fia; Benedek azok között voltak, kik 1452 júl. 1-sején a kolozsmonostori konvent előtt megszüntetik a középszolnoki Szent-Király birtokért folytatott peröket.*Dl. 27.887. Ezek családi összeköttetése:

Szentkirályi István

Szentkirályi István*U. o. , Szentkirályi Jakab, András, Demeter felesége Katalin 1452

{501.} Györgyöt (G. de Zenthkyral) 1458-ban Mihályfalvi György és a Báthoriak pörénél kormánybiztosnak jelölték.*Szgy. 1461-ben vizsgálat folyik György (a Gergely fia) és neje Ákosi Ilona (Péter leánya) számára özv. Maaghi Györgyné Katalin és fiai Ákosi Antal és Sarkadi Péter ellen, a kik Szent-Királyon saját birtokrészükbe telepítették előbbieknek egyik jobbágyát.*Lelesz, Z. 75. f. anni 1461. nr. 43.

Benedek, Gergely fia (B. filius Gr. de Zentkyral) 1481-ben panaszt emel Báthori István országbíró előtt, hogy középszolnoki Szentkirályon levő jószágára és nemesi kúriájára, Nagy András nemes ember, Kis Pál, Nagy Barnabás Mátyás és Antal nevű cselédjével fegyveres kézzel betört, emberei közül némelyeket megvert és megsebesített, némelyeket elrabolt. Báthori István nádor megbizására a szentjobbi konvent Mindszenthi Jó János királyi biztost kiküldve, elégtételt szerez és a pernek a szokott formák szerint véget vet.*Szgy.

A kolozsmonostori konventnek 1518 jún. 12-diki bizonyságlevele szerint özv. Szentkirályi Benedekné a középszolnoki Mihályfalva, Girolt birtok s Illéd praediumbeli részét unokáinak vallja.*Dl. 36402. Km. Prot. Magno pag. 77. nr. 1.

Myhalfalwai Péter †, György †, Katalin † – Bewnyei János †, Margit 1518 – Zenthkyrali Benedek †, Gergely †, János, Ferencz, Borbála, Magdolna – Bozzási Mihály, Anna – Mynthzenthi Sebestyén, János †, Demeter, Margit, Kata, Kristóf, István, László, Ilona

Myhalfalwai Péter †, György †, Katalin † – Bewnyei János †, Margit 1518 – Zenthkyrali Benedek †, Gergely †, János, Ferencz, Borbála, Magdolna – Bozzási Mihály, Anna – Mynthzenthi Sebestyén, János †, Demeter, Margit, Kata, Kristóf, István, László, Ilona

Benedeknek egy Szentkirályon lakó embere, Gyene Gergely (Gr. Giene B. Zentkirálÿ) 1590-ben jelen volt a középszolnoki Mihályfalván L. Horvát János birtokba iktatásánál.*Szgy. 1594-ben Benedek tanuskodik, hogy Bályoki Szénás Lajos elzálogositotta egyik szarvadi jobbágyát.*Bl.

{502.} Zenthkyrali Pált királyi emberül jelölte ki II. Ulászló, a mikor 1492 decz. 9-dikén meghagyta Bőnyei Tamás Oláh-Nádasd birtokba való beiktatását.*Dl. 36.398. Km. Prot. M. min. p. 123. nr. 1.

Zent Kirali Simon elfoglalta Ákosi Sebestyén ákosi részbirtokát, a miért is 1499-ben Sebestyén leánya, Hatvani Tamásné, Katalin megidézteti.*Lelesz, Act. Bercs. fasc. 11. nr. 17. (Prot. III. pag. 195.).

1543-ban Zentkyrali (Zenthkyraly) István szentkirályi jobbágyai három, girolti jobbágyai egy,*Dical. 1549-ben (Zentkiraly István) szentkirályi jobbágyai négy, a giroltiak három kapuszámnyi adót fizettek.*U. o. Özv. Szentkirályi Istvánné Kaplyon Margit 1570-ben ellentmondott, midőn Serédy Istvánt a szakácsii birtokba,*Nagyv. múz. Blt. 1586-ban mindszenti jobbágyai jelen voltak, mikor Ladmóczy Horváth Jánost Bőnyei Ferencz giróthi birtokrészébe akatják beiktatni.*U. o.

Másik Istvánnak, Mihálynak, Miklósnak, Ferencznek és Margitnak, Katalinnak (férjeik: Bessenyei János és Doroszlai Mihály), a kik mindnyájan édes testvérek, 1607 aug. 17-dikén Rákóczi Zsigmond új adományozás czímén a középszolnokvármegyei Új-Némethen, Mihályfalván, Mindszenten és Balázsházán s a biharvármegyei Köbölkúthon részjószágokat ad minden hozzátartozóval és a bennük gyakorolt királyi jogokkal együtt. E részjószágok eddig is az övéik voltak, régebben pedig az őseiké.*Szgy. 1614 márcz. 31-dikén István jelen van, mikor Szakácsy Ferencz és Zsuzsánna, Hatvani Jánosné megosztoznak.*Nagyv. Múz. Blt. 1615-ben (Ér-Szent-Királyi Szentkirályi István) a maga és anyja meg testvérei nevében tiltakozik az ellen, hogy Mindszenti Gencsy István eladta középszolnoki mindszenti birtokát Bergenyei Tombolt Miklósnak.*U. o. 1618-ban hütös assessor és vármegyei jegyző Közép-Szolnok vármegyében.*U. o. 1619-ben (Ér-Szent-Királyi Szentkirályi István) pert indított. {503.} Kémeri Zalay Ferenczné Ördög Katalin ellen atyjának, Szentkirályi Mihálynak érgiróti birtokán született s onnan Ákosra szökött két jobbágyáért.*Nagyv. Múz. Blt. 1625-ben Szentkirályi István a pert a fejedelem előtt is megnyerte, de Zalaynénak a fejedelem új pert enged.*U. o. 1623 máj. 18-dikán id. Szentkirályi István, érszentkirályi lakos hitlevelet vesz egy jobbágytól.*Szgy. Érszentkirályi Szentkirályi István 1681 ápr. 3-dikán végrendelkezik Ér-Szentkirályt. 12 forintot hagy a templom javára, melyben elei nyugosznak.*U. o.

Özv. Szentkirályi Istvánné Dobay Judit 1637-ben zálogba vesz Szentkirályi Sándortól egy ákosi telket.*Nagyv. Múz. Blt.

1641-ben a néh. Érszentkirályi Szentkirályi István (és felesége: Dobai Judith) gyermekei: Katalin (Perecsenyi Nagy Andrásné), Mihály és István a Rákóczy György fejedelem engedelmével egyenlően megosztoztak a szüleikről maradt mindenemű ingó és ingatlan örökségen, a mely részjószágok Közép-Szolnok vármegyében Ér-Szentkirály (itt nemesi ház és kúria is van), Ér-Mihályfava, Ákos, Szakácsi és Balázsháza birtokokban és Új-Német, Girót és Mindszent praediumokban vannak.*Rákóczi György fejedelem parancslevelére kívülről rávezetve, hogy a megye 1641 június 13-dikán Akoson tartott gyűléséből Horváth Vid volt alispánt és Szabó Jakab szolgabírót küldötte ki s az osztály jún. 27-dikén meg is történt. Nagyv. múz. Blt. De 1643-ban jelentést tesz Szentkirályi Katalin a fejedelemnek, hogy az érszentkirályi nemesi kúriához és Mindszent praediumhoz tartozó némely szántó és szántatlan földrészeken még nem osztoztak meg, mert azok eddig zálogban a más kezében voltak. A fejedelem a Katalin kérésére megrendeli Közép-Szolnok vármegye alispánjainak, szolgabíráinak és assessorainak, hogy az említett osztatlan földeket is oszszák három egyenlő részre a három testvér között s minden földrészt – zálog vagy bármi más czímen is legyen az a más kezén – a szomszédos birtokosok összehívásával járjanak be s osztatlanul semmit se hagyjanak.*Szgy.

{504.} Szentkirályi István és neje, Dányádi Zsófia, ilosvai lakosok, a kik 1676 jún. 3-dikán elzálogosítanak (vagy eladnak) két alsószopori jobbágytelket Nagy János és neje, Bodó (Bodi) Ilona szatmárvármegyei lakosoknak.*Gencsi-lt. nr. 407. és nr. 833. 1676 okt. 8-dikán Apafi M. erdélyi fejedelem megparancsolja Kraszna vármegyének azon per átküldését, melyet ez Istvánné Dányádi Zsófiával, mint Szentkirályi Péter és Anna természetes gyámanyjával Ilosvai Dobai György folytatott a nagyderzsidai malom ki nem bocsátásáért.*U. o. nr. 406.

Szentkirályi István neve az 1680–1736. években sűrün megfordúl Ilosván vagy ennek közelében, talán mindannyiszor egy és ugyanazon személyről van szó. 1680 jún. 22-dikén aláírt egy somlyói ház eladását tartalmazó szerződést,*U. o. nr. 408. 1681 jan. 3-dikán zálogba vesz Sándorházi Istvántól egy ilosvai szőlőt,*U. o. nr. 894. más. 1684 jún. 9-dikén megvesz Lövei Jánostól egy nagyderzsidai jobbágyot telkestől,*U. o. nr. 892. 1688 decz. 28-dikán aláírta ama szerződést, a melyben Király Istvánné elad egy ilosvai szőlőt örök áron Adoni Szabó Jánosnak;*U. o. nr. 837. 1707 decz. 7-dikén bizonyítványt vesz arról, hogy azon ilosvai szántóföldjeiből és szőlőiből, melyek a szatmárvármegyei részen vannak, a kincstárt nem illeti meg a tized,*U. o. nr. 902. 1714 márcz. 24-dikén István, László és György visszabocsátanak Gencsi Györgynek öt ilosvai földet, a melyekhez utóbbinak vérség alapján van joga,*U. o nr. 1731. aláírt egy szerződést ekkor ilosvai telek eladásáról,*U. o. nr. 1703. 1719 ápr. 27-dikén egy ilosvai telek elzálogosításáról,*U. o. nr. 214. ez évi decz. 12-dikén meg 1720 febr. 2-dikán őt és Györgyöt meginti Dobai Banga Erzsébet egy ilosvai jobbágy kibocsátására,*U. o. nr. 778. és nr. 772. 1720 jún. 9-dikén egy ököritói jobbágy elzálogosítását tartalmazó szerződést irt alá,*U. o. nr. 217. 1721 decz. 24-dikén megkináltatja Gencsi György egy ilosvai jobbágy zálogösszegével.*U. o. nr. 784. 1732-ben {505.} (Szentkirállyi István) krasznavármegyei assessor*Gencsi-lt. nr. 143. 1736-ban tanúskodik egy ilosvai részbirtok továbbzálogosításáról.*U. o. nr. 4I7.

Szentkirályi István 1695-ben zilahi bíró.

1543-ban Zenthkÿralÿ (Zentkyralÿ, Zentkiralÿ) László szentkirályi jobbágyai négy, mihályfalvi jobbágyai egy,*Dical. 1549-ben szentkirályi jobbágyai öt kapú után fizettek adót.*U. o. 1570-ben (Zenthkÿralÿ László szentkirályi jobbágyai) két kapú után,*U. o. 1572-ben talán ő (Zentkirali László) a szolnokvármegyei alispán,*Wl. s egyike azoknak, a kik királyi embereknek vannak kijelölve, a mikor Berekszói Hagymási Kristófot beiktatják a középszolnoki nagypaczali, bajomi, usztatói, etei, csányi meg a bihar- és krasznavármegyei kispaczali részbirtokokba.*Lelesz, Stat. H. 50.

György jelen volt, mikor Kusalyi Jakcsi László és felesége Krisztina meg fiok György 1505-ben elzálogosították a középszolnoki hadadi, kusalyi, erkedi, széri, bogdándi stb. részbirtokaikat meg Ónostő praediumot Bélteki Drágfi Györgynek és Jánosnak.*GKG. C. fasc. XII. 1586-ban már talán másik György mondott ellent, midőn Ladmóczi Horváth Jánost a girolti, mihályfalvi és újnémeti birtokrészékbe akarták beiktatni.*Nagyv. múz. Blt. 1594-ben a György szakácsii jobbágyai tanuskodnak, mikor Bályoki Szénás Zsigmond atyjának, Péternek szakácsii birtokáról Ér-Mindszentre Gencsy István birtokára szökött Péter Bálint nevű jobbágyát ettől visszaköveteli.*U. o. A tizennyolczadik század folyamán is szerepel egy György, a ki 1716 júl. 22-dikén aláírt egy szerződést ilosvai jobbágytelek elzálogosítása tárgyában,*Gencsi-lt. nr. 903. 1717 febr. 3-dikán tőle váltott ki Gencsi György egy ilosvai zálogos telket.*U. o. nr. 1714. 1722 máj. 3-dikán örökre adja ilosvai jobbágytelkét Gencsi Györgynek és nejének, Banga Erzsébetnek,*U. o. nr. 236. majd Gencsi Istvánnak bocsát vissza egy ilosvai féltelket.*U. o. nr. 238. 1727 márcz. 26-dikán György, mint Csögi Pál árvái és özvegye, {506.} Székely Mária megbizottja, elzálogosítja egy, ezen árvák között felosztott, lompérti telek harmadát Gencsi Györgynek,*Gencsi-lt. nr. 244. a kinek 1784 márcz. 5-dike előtt talán ő adta el azon Ilosvai- és Sándorházi-féle részbirtokokat, a melyek, mint Dobai-örökség, Gencsi Györgyöt és nejét, Dobai Banga Erzsébetet illették.*U. o. nr. 470.

Mihály 1561-ben Kraszna vármegyében alispán. 1570-ben egy Zenthkÿralÿ Mihály szentkirályi jobbágyai fizettek negyedfél, girolti jobbágyai másfél kapu után adót;*Dical. és még az ez évi adóösszeírásban Zenthkÿralÿ Mihály özvegyének a szakácsii jobbágyait adóztatták másfél kapuszám után.*U. o. Ugyanekkor egy Mihály szakácsii jobbágyai voltak jelen, midőn Serédy Istvánt a csögi birtokba iktatták be;*Nagyv. múz. Blt. s később is szerepel Zentkyralÿ Mihály (Kraszna vármegyéből) az 1575 aug. 6-dikáról közölt névsorában azoknak, kik Békés Gáspár lázadási ügyében itéletet hoztak,*Szilágyi Sándor: Erd. Orszgy. Emlékek, II. köt. azután is az 1585., 1586., 1588., 1590. években is valamelyik Mihály: 1585-ben Mindszenten vannak jobbágyai, a kik tanuskodnak a Gencsi Miklós, másként Gencsi Csöghy Miklós, Gencsy László fia részére Sződemeteri K. János ellenében Mindszenten tartott tanúvallatásnál.*Nagyv. múz. Blt. 1586-ban (Szentkirályi Szentkirályi Mihály) királyi ember a Brinyeknek egy hatvani birtokrészbe való beiktatásánál,*U. o. Szentkirályi Szentkirályi Mihály, Lőrincz, János, Gergely és Benedek ellentmondtak, mikor Ladmóczi Horváth Jánost a girolti, mihályfalvi és újnémeti birtokrészekbe akarták beiktatni,*U. o. Mihály (M. Zentkiralÿ) többedmagával 1588-ban is perelt Ladmóczi Horváth Jánossal ezekért a birtokokért, de Báthory Zsigmond itélete szerint csak 300 magyar frtot, Mihályfalva s Girolt ötödét s Újnémet felét kapták,*Szgy. a melyekben Mihályt és Györgyöt Istvánnak, és Lelei Kaplyon Dénes fia, János {507.} leányának Margitnak fiait,*M. et G. Zenthkÿraly, f. i. quondam St. Zenthkyraly ex nobili quondam M. consorte sua, filia olim J. filii dudum Dionisÿ Kaplion de Lele. Báthori Zsigmond megerősítette.*Szgy. Ez évi máj. 18-dikán (Zentkjrali Zentkiralj Mihályt) tanúnak jelölte ki Báthory Zs. fejedelem, a mikor meghagyta, hogy iktassák be Fajdasi Horvát Gábort és nejét, Zetheni Németi Zsófiát Peér, Ete, Szeődemeter, Csány és Szopor birtokokba,*Orsz. Lt. Km. conv. lad. 34. E. nr. 15. míg június 15-dikén Csompáz Dorottyának néhai férje, Mindszenti Nagy Lukács mindszenti udvarházába való beiktatásánál,*U. o. 1590-ben Girolton, Újnémeten ugyancsak L. Horváth János birtokbaiktatásánál volt jelen.*Szgy.

1604-ben már Zentkirály Mihályné mindszenti jószága adózott egy rótt ház után két forinttal.*Dical. 1613 júl. 17-dikén Mihályné Gencsy Kata perel Gencsy Istvánnal amaz érszentkirályi birtokért, melyet Gencsy István Gyulafy Zsuzsánnától, Kelemesi Mihálynétól és Gyulafy Gyulától visszanyert.*Nagyv. Múz. Blt. 1616-ban őt (özv. Szentkirályi Mihályné Gencsi Katát), mint nevelő anyját, nyugtatja Perecsenyi Lindvay Istvánné Derzsi Erzsébet, hogy minden, atyjától és anyjától maradt ingóságot visszakapott.*U. o. 1617-ben Érszentkirályt a Szentkirályi Mihály hagyatékán osztozkodik a rokonság.*Szgy. 1640 aug. 10-diki jegyzék szerint Szentkiraly Mihály örökösen birta a Girolton levő puszta, nemes udvarházhelyet tartozékaival együtt.*U. o. Ez évi okt. 26-dikán másik Zentkiralj Mihály hitlevelet vesz Ér-Szent-Királyon Csontos Györgytől, hogy örökös jobbágya lesz; előzőleg számadó juhásza volt, de hat juhról nem tudott számot adni, s ura ezért «törvént akart reá találni».*U. o. 1642-ben Mindszent hava 25-dikén Zentkiralj Mihálj, érszentkirályi lakos hetvenegy magyar forintért elzálogosít Horvát Vidnek egy krasznamihályfalvi jobbágyot.*U. o. 1643 okt. 1-sején nemzetes Szentkirali Mihály, érszentkirályi lakos zálogba vesz vitézlő Szentkirályi Sándortól harminczöt forinton egy érszentkirályi pusztatelket.*U. o.

{508.} Szentkirályi Katalin 1648 jún. 1-sején a férjének, Perecsenyi Nagy Andrásnak Perecsenben plenipotentiát ad.*Szgy. 1650 ápr. 22-dikén (Nagy Andrásné Szenkÿrálÿ Kata perecseni lakos) egyezkedik Csomai Gáspár, gencsi lakossal amaz érszentkirályi háztelek ügyében, melyet néhai Szentkÿrálÿ Istvánné Dobai Judit zálogosított volt el Csomainak.*U. o.

Nagy Andrásné Szentkirályi Kata, Szentkirályi Ferencz és István, Szentkirályi Mihályné Gencsy Kata, Szentkirályi Margit, Derzsi Erzsébet és Besenyeiné (Ér-Szentkirály, Mihályfalva és Balázsháza falvakban) nyil-czéduláinak másolata az 1615–44. évekről fentmaradt a nagyváradi múzeumban; Moskó, Folyamás, Pokota, Csikostó, Tövisköz, Törzsökösföld, Kalaútja, Kala, Erdőfark, Potyás, Csarnáné-réte, Csorgó, Ároktő, Geczeréte, Kákástó, Marórét, Koda-kátyúja stb. helynevek fordúlnak elő benne.*Nagyv. Múz. Blt.

Apafi Mihály 1679 júr. 21-dikén megparancsolja, hogy néhai Perecseni Nagy Andrásné Szentkirályi Kata magtalan halála után Kovács Kata Czeglédi Istvánné és testvére, Mihály kezére bocsássák az érszentkirályi nemes udvarházhelyet és a jobbágyokat.*Szgy.

Szentkirályi Kata s férje Perecseni Nagy András 1688-ban zálogba veszik Fancsikai Nagy Istvánnak Szécsben lakó jobbágyát.*U. o.

Szentkirályi Istók, Perecsenyi Nagy Andrásné Szentkirályi Katalin öcscse, 1661 ápr. 20-dika előtt halt meg Perecsenben.*Nagyv. Múz. Blt. más.

Zenthkyrali Zenthkyraly Ferencz 1536-ban eladja ákosi birtokrészét 550 magyar forintért egy tasnádi tiszttartónak.*Orsz. Lt. Km. conv. lad. 27. S. nr. 51. Zentkÿrali (Zentkÿrálÿ) Ferencz szentkirályi jobbágyait 1543-ban és 1549-ben hat-hat kapu után adóztatták meg.*Dical. Nemes Zentkirali Ferencz ákosi részbirtokát 1545-ben zálogban bírja Szeődemeteri Horvát György. E részbirtok azonban vérség szerint {509.} első sorban Sasvári Farnosi Jánost illeti, a ki azért meg is inti Horvátot.*Lelesz, Act. an. 1545. nr. 4. Nemes Zentkirali Ferencz 1549-ben meg is inti rokonait: az itt említett Sasvári Farnosi Jánosom kívül Ákosi Jánost és Mihályt, Újnémeti Bertalant, Urbán Imrét, özv. Urbán Máténé Elenát és özv. Literatus Lászlóné Erzsébetet, hogy vegyék meg az ő ákosi részbirtokát, melyet el akar idegeníteni.*U. o. an. 1549. fasc. 7. nr. 43. és 1550. fasc. 3. nr. 6. Ferencz 1546-ban jelen volt a Köbölkúti János unokái között létrejött osztozkodásnál.*Nagyv. Múz. Blt. XVIII. századbeli másolatból. Ekkor nemes Zentkirali Ferencz, István, András és Mihály tiltakoznak az ellen, hogy Csirös Ilona, Balázsházi Antal özvegye elzálogosítsa a középszolnoki Tárnok praediumot Berendi Jánosnak vagy bárkinek is.*Lelesz, Act. an. 1546. fasc. 1. nr. 91. 1550-ben Zentkÿrali Ferencz, István és László új adományul kapják Ferdinándtól Szent-Király részbirtokot meg Kala és Gyenetheleke praediumokat, melyeket nevezetteknek őseik is bírtak, de ők a közeli zavaros időkben elvesztettek.*Szgy. Zenthkyrali Ferenczet tanúnak jelölte ki Ferdinánd király ez évi január 20-dikán, a mikor meghagyta, hogy iktassák be a Szénásokat több, bihar-, kraszna- és középszolnokvármegyei birtok- és részbirtokba.*Orsz. Lt. Km. conv. lad. 27. S. nr. 52. 1631-ben néhai Szentkirályi Ferencznek részjószágait ennek testvérbátyja: Ér-Szent-Királyi Szentkirályi István használta, utóbbi arra kéri rokonait, hogy neveletlen gyermekeit ne háborgassák a birtokban.*Szgy.

1637-ben egy Szentkirali Ferencz, evang. reform. papról van szó, a kit az ez évi jún. 14-dikén Debreczenben tartott közzsinat Mihályfalvára küldött.*Tört. Tár. 1898. évf. 633. l.

Szentkirályi László és Márton, érszentkirályi nemesek 1623 máj. 18-dikán jelen vannak egy hitlevél vételénél.*Szgy. Szentkirályi László 1714 márcz. 24-dikén elad egy ilosvai telket örök áron id. Gencsi Györgynek s Dobai Banga {510.} Erzsébetnek.*Gencsi-lt. nr. 1703. és nr. 898. Az 1718 márcz. 26-án Kolozsvárt megnyilt országgyűlésen a nemes Gyulai Szentkirályi László az id. Csebi Pogány György ügyvéde, a mikor ez a Gyerőmonostori Kemény bárók ellen a néhai Sarmásági György középszolnokvármegyei részjószágai bitorlása miatt indított pörét az országgyűlési tábla elé terjeszti.*Szgy. Szentkirályi Lászlótól 1720 febr. 19-dikén vérség jogán Gencsi György váltja ki azon ilosvai jobbágytelkeket, melyeket Lörti (?) János zálogosított el és zálog útján szállottak Szentkirályira.*Gencsi-lt. nr. 219.

Az Érszentkirályi családból való László, szeptemvir, a ki Kecskeméten 1764 júl. 15-dikén született s Budapesten 1833 decz. 17-dikén halt meg. Fia, Móricz, Pest vármegyének nagy hírű országgyülési képviselője (1809–1882.)*Életrajzát 1. Pallas Nagy Lexikona, 15. k. 597. l.

Zentkiralj Gergelyt 1588 máj. 18-dikán tanúnak jelölte ki Báthori Zs. fejedelem, a mikor meghagyta, hogy iktassák be Fajdasi Horvát Gábort és nejét, Zetheni Németi Zsófiát Peér, Ete, Szeődemeter, Csány és Szopor birtokokba.*Orsz. Lt. Km. conv. lad. 34. E: nr. 15. Másik Gergely 1716 júl. 22-dikén elzálogosít egy ilosvai jobbágytelket tartozékaival együtt négy évig visszavonhatatlanul Hídi Györgynek,*Gencsi-lt. nr. 903. egy másik telket Szabó Györgynek és nejének, Demjén Katának.*U. o. nr. 207.

Szentkirályi Gergely 1804-ben középszolnoki assessor, 1809-ben árvaszéki bíró.

Zentkiralj Zentkiralj Lőrinczet 1588 máj. 18-dikán szintén tanúnak jelölte ki Báthori Zs. fejedelem, a mikor meghagyta, hogy iktassák be Fajdasi Horvát Gábort és nejét, Peér, Ete stb. birtokokba.*Orsz. Lt. Km. conv. lad. 34. E. nr. 15. Lőrincz (L. de Zentkiralÿ) 1590-ben a középszolnoki Girolton van jelen L. Horváth János birtokba iktatásánál.*Szgy. Ez évi ápr. 29-dikén (Ér-Szentkirályi Szentkirályi Lőrincz) odaadja girolti két jobbágytelkét Ladmóczi Horváth {511.} Jánosnak egy újnémeti jobbágytelekért és 125 forintért, mert István fia kitaníttatásához, kinek valamelyik akadémiára való küldetését határozta el, hogy ott kiművelje tehetségét, pénzre van szüksége*«In eruditionem nobilis Stephani filii sui quem ingenii excolendi gratia propediem in celebrem aliquam academiam mittere statuisset sumptibus indigeret. és kötelezi magát arra is, hogy vevőt Ér-Szentkirályi Szentkirályi János, Benedek és Gergely ellen megvédelmezi.*Báthori Zsigmond 1591 febr. 18-diki átiratában, melynek eredetije Bölöni lt. nagyv. múzeumban.

Szentkirályi Sándor jobbágyának 1629 nov. 22-dikén Szakácsiban szőlője van.*Nagyv. Múz. Blt. Sándor középszolnoki hites megyei bíró, osztoztató lett volna 1635 júl. 25-dikén Szénás Boldizsár gyermekei és Vid László között.*U. o. 1637-ben tovább zálogosít egy ákosi telket özv. Szentkirályi Istvánné Dobay Juditnak.*U. o. Ezt a telket Szentkirályi Sándor 1637 előtt Mezey Lőrincztől vette zálogba.*U. o. 1642-ben és 1644-ben (Ér-Zentkiralj Sándor krasznamihályfalvi lakos) Közép-Szolnok egyik hites assessora.*Szgy. 1643 okt. 1-sején (vitézlő Szentkirali Sándor) elzálogosít harminczöt magyar forinton Szentkirályi Mihálynak egy érszentkirályi puszta telket,*U. o. mint ezt előbb is láttuk.

1644 ápr. 24-dikén Közép-Szolnok vármegye Fülpösi István és neje Zentkirali Margit hívására Ér-Szent-Királyra megy a néhai Szentkirályi Mihályról öcscsére Szentkirályi Istvánra maradt ingóságok leltározása végett. Az «ingó-bingó marhák» közt van – Szentkirályi Sándor kezénél – egy aranyos bogláros kard, egy fehér ezüst pohár, egy aranygyűrű, hegyes gyémántos, fehér zománczos stb.*U. o.

Szentkirályi Margit végrendelete 1645. L. Filpesinél.

Récsei Huszti Ferenczné Szentkirályi Máriától 1719 ápr. 27-dikén kivált egy ilosvai telket Helmeczi István,*Gencsi-lt. nr. 214. 1720 febr. 5-dikén Huszti Ferenczné Szentkirályi Máriát meginti Dobai Banga Erzsébet, hogy vegye fel egy itteni jobbágytelek {512.} zálogöszszegét.*Gencsi-lt. nr. 775. 1721 szept. 18-dikán Gencsi György inti meg egy ilosvai jobbágytelek kibocsátására,*U. o. nr. 777. ki 1722 febr. 12-dikén vett vissza Huszti Ferenczné Szentkirályi Máriától két ilosvai telket öröklési jogon.*U. o. nr. 1701.

András, 1634 decz. 16-dikán középszolnoki jegyző, megidézte Sasi István alpereseit.*Nagyv. Múz. Blt. András 1637-ben követ a fehérvári gyűlésen.*A mellett, hogy jegyző is, 1641-ben (GKG. A. fasc. VII.), 1643-ban (Gencsi-lt. 378.) és 1646-ban (Nagyv. Múz. Blt.). 1643 jún. 23-dikán aláírt egy intőlevelet Dobai Banga Zsófia érdekében.*Gencsi-lt. nr. 762.

Bálintot az 1635 nov. 18-dikán Bagaméron tartott evang. közzsinat papnak küldte Giroltra.*Tört. Tár., 1898. évf. 632–33. ll.

Szentkirályi Miklósné Mezei Dorka ákosi jobbágya 1675 jan. 11-dikén zálogba ad egy földet Pap Istvánnak.*Nagyv. Múz. Blt. más. Miklós 1677-ben krasznavármegyei (?) szolgabíró.*Gencsi-lt. nr. 780.

Szkirállyi János 1733 ápr. 26-dikán középszolnoki táblabíró, aláírt egy egyezséget ilosvai és lompérti jobbágytelek tárgyában.*U. o. 159.

Szentkirályi János 1804–1824 közt középszolnoki assessornak, 1821–1828 közt táblabírónak van mondva. 1805–1815 közt középszolnoki helyettes alszolgabíró (1805-ben a három hóra felfüggesztett Érsekújvári helyett), 1819-ben árvaszéki jegyző.

Szentkirályi Pál 1798-ban somlyai elűljáró.

1741-ben Szentkirályi István de Érszentkirály, Szentkirályi András de Mihályfalva, 1781-ben Sz.-Királyi Mihály, László, István (de eadem) tettek homagiális eskűt.

A Szentkirályiak 1797-ben Ér-Szentkirályt, Kr.-Mihályfalván és Új-Németen kisebb birtokosok, vagy saját telkükön lakó adómentes nemesek, István, peéri urasági tiszt.

(Sz. Királyi) Dénes (gyalogos), (Szent-Királyi) László, István, {513.} Mihály, Gergely és József érszentkirályi, Miklós, krasznamihályfalvi adómentes nemeseket fölvették az 1805-diki öszszeírásba. Az érszentkirályi s krasznamihályfalvai nemesek, továbbá Dénes, érszentkirályi, homagiális esküt is tettek.

1808-ban a Szentkirályi családnak Varsolczon fél antiqua, Zsigmondnak Lompérton fél antiqua, Ilosván fél antiqua, egy nova jobbágytelke és egy kúriája van. Őt Kraszna vármegye gyalogosnak írta ki, de nincs neki sem köntöse, sem fegyvere.

Szentkirályi Sámuel 1837-ben, 1839–1869-ben görcsöni, 1838-ban szilágyszentkirályi evang. reform. pap (Kövesden halt meg), László 1866-tól szakácsii evang. reform. pap.

Kálmán 1867-ben középszolnokvármegyei esküdt s tbeli tiszti ügyész.

Zoltán István 1896-ban görcsöni róm. kath. plébános.

Az Érszentkirályi-családról Szikszai Lajos írt egy közleményt (Érszentkirály és a Szentkirályi-család. Szilágy. 1883. 6. szám).

A Szentkirályiak egy nemzedékrendjét, melyen azonban nem mindenütt helyezhetők el a bemutatott családtagok, a következő lapon közlöm.*A Szentkirályi-család levéltárában Ér-Mihályfalván.