| Szilasi | TARTALOM | Szilágyszegi |
Szilágyi
Kisdobai Zylaghi Mihályt 1449 máj. 30-dikán ügyvédjének vallotta Nagydobai Mátyus István.* Talán ugyancsak őt (Zylagi Mihály) vallják ügyvédjöknek 1450 júl. 26-dikán Moni Imre, Moni Bálint, Moni Egyed, Moni János, Moni Jánosné Baksai Szabó Ilona, Vérvölgyi András, Deésházi Sebestyén és Ferencz, Deésházi Máté, Menyői Barta fia, Albert meg leányai, az említett Deésházi Ferencz neje, Potentiana és Nagydobai Péterné Skolasztika.*
Horogszegi Zylagi Mihály nándorfehérvári várkapitány (M. Zylagy filius condam L. Bernolth, de Horogzeg, capitaneus castri Nandoralbensis) birtokot adományoz 1456-ban Alsó-Baksán néhai nagydobai Csete Pál fiának, Szilágyi Mártonnak,* a kit be is iktattak.* 1460 febr. 11-dikén Kusalyi Jakcs Péter és társai tiltakoztak az ellen, hogy Horogzegi Szilágyi Mihálynak adományozza a király a középszolnoki Radna castrumot.*
SZIKSZAI LAJOS SZOBRA
a szilágyvármegyei közkórház kertjében.
{567.} Fraknói Vilmos szerint* e Szilágyiak Bosnyákországból származnak a Garázda-nemzetségből, melynek ősi fészke Gorázda a Driva partján. A Garázda-Szilágyi czimer: lángokból kiemelkedő zerge.
Szilágyi Bálint, Benedek és Ferencz 1466-ban a Károlyi-Domahidy hatalmaskodási perben a Domahidy felperesek mellett eskütévő tanúk.* 1620 aug. 17-dikén is szerepel egy Szilágyi Bálint, a ki a mellett tanúskodik, hogy Ilosvai Gencsi Bálint odaadta a gencsi és szakácsii részeit Csűri Miklósnak.*
1475 körül Szilágyi Pál kávási birtokos (jobbágyai két forint adót fizettek).* Másik Zÿladi Pál, 1549-ben, menyői egytelkes nemes, 25 dénárnyi adót fizetett.* Talán más Szilágyi Pál középszolnoki alispán 1591-ben.*
1532-ben Ewsi Zylaghy György magára vevén a rokonainak terhét, Szentkirály és Vérvölgy középszolnokvármegyei birtokait tartozékaival együtt Zentkyrali Moldoway Antalnak adja el tizenkét forinton.*
Kwssaly Zylagy Jakabot 1547-ben megidézték, mint szomszédot, a mikor beiktatták Paladinics Jánost Vicsa birtokba.* 1552-ben is egy Zylagy Jakabot idéztek meg, mint szomszédot, a mikor beiktatták Zilahi Székely Jánost egy zilahi udvarházba.* 1714-ben III. Károly Szilágyi István, kusalyi esküdtnek meg Vásárhelyi György, kusalyi reform. lelkésznek adatja ki a középszolnokvármegyei Kusalyra vonatkozó összes leveleket megerősített átirásban.* (A Kusalyiakról alább is lesz szó.)
{568.} Zÿlagÿ Jakab Somlyó-Újlakra való ember 1548-ban Somlyói Báthori András szolgája, a kinek számára nemességet kérnek a királytól. A kérelemhez mellékelve a nemesi czímer rajza. (Sarkantyús magyar alak jobb kezében kard, a balban egy levágott török fej.) Báthori András aztán a krasznavármegyei Wÿlakon egy nemesi házhelylyel ajándékozza meg hűséges szolgáját.*
A krasznavármegyei Somlyó-Újlakon született Szilágyi Ferencz tanügyi és egyházi iró 1702 okt. 4-dikén.* Kolozsvárt tanúlt, a hol 1794-ben lelkész, 1797-ben a történelem, 1821-ben a teologia tanára. Iskolai használatra írt művei közül Deák grammatikája (1814) válik ki. 1828 decz. 4-dikén halt meg. Fia Ferencz iskolai tanácsos és történetíró, a ki Kolozsvárt született 1797 ápr. 14-dikén s Budapesten 1876 május 20-dikán halt meg. Zilah történelméből (1870), Id. és ifj. báró Wesselényi Miklósról (1870) írt művei érdekelnek bennünket közelebbről; fia Sándor a nagynevű történettudós, a budapesti m. kir. tudományegyetemi könyvtár igazgatója volt.
1549-ben Zylagi (?) Miklós, mindszenti egytelkes nemest 25 dénárnyi adóval rótták meg.*
1604-ben Zylagy István és Pándi Ferencz lelei jószágát együttesen két rótt ház után négy forinttal adóztatták meg.*
1669-ben valószinűleg másik Szilágyi Istvánnak vannak jobbágyai Ákoson, a kik márcz. 11-dikén elismerik, hogy Kis Ferencz öt ákosi jobbágyot váltott ki Szilágyi Istvánné Belényesi Judit, óvári lakostól.*
1608–12-diki oklevelekben Szilágysomlyói Szilágyi János fordúl elő, mint kővári kapitány. Kisnemes család, nem a régi híres Szilágyi-család.* 1619-ben egy Szilágyi Jánosnak a felesége, Lónyai Eufrózina (?) plenipotentiát ad a birtokai megtarthatása érdekében.* 1626-ban özvegy Somlyai Szilágyi {569.} Jánosné Lónyai Borbála(!) ad plenipotentiát Sennyey Sándornak.*
Somlyai Szilágyi, másként Lakatos Mihály 1741-ben krasznavármegyei assessor. Kétségkívül e Szilágyi-Lakatos-család tagja az a Szilágyi L. András, a ki 1804–1827., meg L. Benjamin, a ki 1826-ban volt assessor Kraszna vármegyében. Itt különben 1804-ben egy Szilágyi Sámuel is assessor.
Szilágyi Zsigmond 1741-ben somlyai elüljáró.
József 1847–1848. somlyai polgár.
1652 febr. 4-dikén Váradi Szilágyi János és neje, Majádi Klára elcserélik az ilosvai, hosszúmezői és lompérti birtokaikat Fancsikai Nagy Istvánnak és nejének, Szénás Annának a biharvármegyei Köbölkút és Fancsika részbirtokaival.*
Az 1690–1745 közti években Szilágyiakkal sűrűn találkozunk Ilosva környékén. Szilágyi András 1690 febr. 25-dikén egy másolt idézést nagyderzsidai erdő tárgyában,* 1700 ápr. 20-dikán egy tanúvallatást Lónyai-féle szécsi telkek tárgyában írt alá.* 1727 ápr. 18-dikán is talán ő szerepel, mint királyi előttemező egy rátoni telek elcserélésénél.* 1716 máj. 5-dikén Szilágyi Péter is királyi előttemező hídvégi háztelkek elzálogosításánál.* Szilágyi György és neje, Csögi Sára meg Szentgyörgyi Anna 1726-ban Gencsi Györgynek és utódainak engedik át az Ilosván, Hosszúmezőn, Hídvégen, Derzsidán és Majádon netalán létező öröklési jogukat.* Szilágyi Mihály 1738-ban krasznavármegyei szolgabíró.* Szilágyi Zsigmond 1745 nov. 13-dikán tanú ilosvai részbirtok továbbzálogosításánál.*
Szilágyi Ferencz tasnádszarvadi lakos, nemes ember jobbágyáról is szó került a Dabjonban 1732-ben végbe ment tanúvallatások alkalmából, a ki talán Dabjon környékbeli szomszédos vala a Fodor örökösöknek jobbágyával.*
{570.} Szilágyi János zilahi tanácstag és polgártárs 1676-ban jelen volt, mikor Balog Andrásné kraszna-utczai János Deáknak egy pinczét telkestül, továbbá Borbély István egy telket ugyancsak János Deáknak s örököseinek adott el.*
Szilágyi András 1780-ban zilahi választó polgár. 1781-ben Sz. B. András, Szilágyi Ferencz, György, K. Szilágyi István, János, másik és harmadik János(?) meg V. Szilágyi János zilahi, kraszna-utczai, Márton, Miklós székely-utczai, András, Mihály, István tyúkól-utczai lakosok, András, János, M. János alszeg-utczai gazdák. Szilágyi János 1816–1821. zilahi esküdt.
Szilágyi B. Károly öreg honvéd Zilahon.*
1705-ben Szilágyi János, vérvölgyi nemest Újlakról és Márton, tasnádi nemest Közép-Szolnok vármegye lovas zsoldos állítására írta ki.
1741-ben Báthori (de Báthor) Szilágyi István, Lelében Sz. János, Sámsonban szintén egy Sz. J., Zilahon Sz. György, János és István civisek tettek homagiális esküt.
1797-ben Szilágyi nevű családok tagjai Ákoson (Szilágyi L. Sándor), Böősházán, Deésházán, Domoszlón, Ér-Hatvanban; Ér-Szentkirályt, Király-Daróczon, Kraszna-Mihályfalván, Szeő-Demeteren és Tasnádon kisebb birtokosok, saját telkükön lakó egyházi adómentes, saját telkükön, vagy másén lakó adózó, vagy pedig fegyverfogható nemesek, továbbá adózó szabad állapotú lakosok, János szeődemeteri urasági kulcsár, Sámuel tasnádi urasági udvarbíró.
1805-ben Sándor, ákosi adómentes nemest lovasnak, György és István, érszentkirályi adózókat pedig gyalogosoknak vették föl, Mibály (56 éves), ifjú János (28 éves) és id. János (40 éves), szeődemeteri adózó nemesek, Mihály, mocsolyai saját telkén lakó szabados. A szeődemeteri Mihályról {571.} megjegyezték, hogy meglehetős erőben van. Id. Jánost kivéve, a homagiális esküt tevők közt is szerepelnek valamennyien. Az a Mihály, kiről – mint mocsolyai adózó nemesről – említve van, hogy homagiális esküt tett, valószinűleg egy személy az imént említett mocsolyai szabadossal. Kívülök Antal, tasnádi nemes meg Dániel, ifj. Mihály, Péter, Miklós, József, Márton, Ferencz és István, kusalyi adózó nemesek is tettek homagiális esküt.
1806-ban Szilágyi Istvánnénak egy lakott antiqua és három nova jobbágytelke volt Zoványban.
1808-ban János, bagosi, István és Mihály, nagyfalusi és Sámuel, somlyai adózó nemesek gyalogosok. Talán ennek a Sámuelnek volt Bürgezden harmadfél antiqua és egy nova jobbágytelke. András szintén gyalogos Kraszna vármegyéből, de nincs neki sem köntöse, sem fegyvere, Ilosván egy adómentes lakótelke és három antiqua jobbágytelke, Lompérton pedig három antiqua és egy nova jobbágytelke volt, tőle utóbbi helyen egy antiqua jobbágytelket zálogban bír Csomós Gáborné. Szilágyi Ferencznek és Kádár Istvánnak Varsolczon van fél adózó lakótelkök; őket is kiírta gyalogosoknak Kraszna vármegye, de nekik sincs sem köntösük, sem fegyverök. A Kraszna vármegyétől szintén gyalogosokul kiírt Sándor és József, krasznahorváti lakosoknak van még Kraszna-Horváton két antiqua és egy nova, ezenkívül Sándornak Paliczkán egy, Józsefnek Borzáson két antiqua jobbágytelkök.
Szilágyi Péter 1809-ben a perecseni evang. reform. egyháznak kórust készíttetett.
Ily nevű családok tagjai közül Kraszna- és Közép-Szolnok vármegyékben hivatalokat viseltek a már említetteken kívül a következők:
Szilágyi Zsigmond 1770-ben krasznavármegyei királyi ember.*
{572.} Szilágyi S. Antal egyike vala ama krasznavármegyei birtokosoknak, a kik 1860-ban a Széchenyi özvegyéhez intézett részvétfeliratot aláírták.* Valószinűleg ő az a Szilágyi Antal, ki 1861-ben krasznavármegyei törvényszéki ülnök.
Szilágyi Sándor 1861-ben tiszteletbeli aljegyző, 1862-ben esküdt, 1869–1871. szolgabíró (1870 előtt helyettes) Kraszna vármegyében.
Szilágyi János 1841-ben középszolnoki esküdt, 1848-ban zilahvárosi képviselő.
Evang. reform. papok. Szilágyi István 1713-ban Magyar-Keczelben, meghalt Egrespatakon, András 1715-ben Krasznán, a honnan Felső-Bányára ment, János 1722-ben Magyar-Valkón, a ki ugyancsak Egrespatakon halt meg, György, a ki 1752-ben egyházmegyéjében székbeli bíró, Nagy-Dobán, János e század közepén szintén itt (itt is van eltemetve), István 1754–1762. Bagoson, később (Kr.)-Horváton, majd 1776–1786. Varsolczon, egy István 1798–1816. Tasnádon, Mihály 1849–1878. Kraszna-Horváton, 1878–1886. Panitban, Károly 1858–1871. Mocsolyán, 1871-ben halt meg, Márton 1860–1883. Bürgezden, János jelenleg Lecsméren.
| Szilasi | TARTALOM | Szilágyszegi |