Szunyog

Jeszeniczei és Budetini Zunyogh Gáspár, a ki 1630 előtt kővári kapitány,*Gróf Lázár Miklós: Erdély főispánjai. 193. l. 1639-ben (Gáspár de Bugiatin) Szent-Péterfalván és Felegregyen birtokos,*Szgy. (1657 előtt, tehát ez idő tájt, Jeseniczei Szunyogh) Gáspárnak ezeken kívül Hídalmáson is volt birtoka. Jobbágyai 1639-ben (Szuniogh de Bugiatin) tanúk Görcsöni Serédi Istvánnak Doboka vármegyében kapott (Ördögkút és Pósa) birtokaiba való beiktatásánál.*U. o. Gáspár (Jenyczei Szunyogh) és neje L. Bánfi Zsuzsánna 1641-ben Gyerőmonostori Kemény Jánosnak s örököseinek eladták örök áron a középszolnoki kövesdi, sarmasági, szigeti stb. részeiket.*Bl. fasc. LL. nr. 5. és Szgy.

Szunyogh János tanú 1645-ben, mikor Balogh Mihály és neje Balásházi Anna zálogba adták kispaczali birtokukat Váradi Zsigmondnak.*Szgy. Szunyog Ferencz 1721-ben Dancs-részt bír Nagy-Paczalban, a hol Szunyog-részen bírt Bozóki Ferenczné két telket, melyek egyikén örökös jobbágy lakik.*Bl. 1742-diki tanúvallatás szerint Szunyog Ferencznével közösek a Kraszna-Czégényben levő Boros jószághoz tartozó kaszáló rétek, mely jószág tizenkét jobbágytelekből áll s melynek tulajdonosai L. Bánfi Farkasné Bagosi Erzsébet és a Vayak.*GKG. A. fasc. VII.

Debrenben 1681-ben Szunyog Mária az evang. reform. egyháznak egy czintányért adott; e Mária Török Zsigmond neje (1690).*Gencsi-lt. nr. 851.

Szunyog (másutt Szunyoghi) Dénes 1781-ben homagiális esküt tett Közép-Szolnokban.

{600.} Farkas 1797-ben kőrösi főbb, domoszlói, oláhnádasdi és orbói (Szunyogy) kisebb birtokos. – Nagy Iván említ egy Szunyoghi Szunyog Farkast, ki Újnémeten és Ér-Szentkirályt birtokos.*Nagy Iván, X. 899. Egy Farkas 1867-ben középszolnoki tiszteletbeli esküdt.

István 1797-ben a sámsoni főbb, az alsószopri, ákosi, krasznamihályfalvi, szeődemeteri és újnémeti kisebb birtokosok közt fordúl elő.

Jánost a kőrösi, nagypaczali és orbói kisebb birtokosok közt találjuk.

Dienes, érszentkirályi saját telkén lakó, adómentes nemes 1797-ben. 1805-ben lovas az itteni fegyverfogható adómentes nemesek közt; homagiális esküt is tett (Szunyoghy Szunyog Dénes). 1804-ben középszolnoki assessor.

1805-ben Szunyog András, érszentkirályi fegyverfogható adómentes nemes gyalogos; homagiális esküt is tett.

Szunyog Józsefnek 1806-ban Kémeren két lakott antiqua jobbágytelke volt.

Nagy Iván az érintett Farkason kívül a következőket említi még a Szunyoghi Szunyog-családból: Szunyogdi Szunyogh Rudolf özvegye Eulália Újnémeten, Gyula, István, Sándor, Sámuel és Sámuel neje Szentkirályi Mária Újnémeten és Érszentkirályon, Mihály és Dániel Ilosván és Kémeren, Dániel Alsó-Szopron birtokosok, Rudolf 1841-ben az erdélyi országgyűlésen követ.*U. o.

Talán a Szunyog név lappang Thylini Zymyloygh György, tasnádi tiszttartó nevében, a ki 1536-ban megveszi 550 magyar forinton Szentkirályi Ferencz ákosi birtokrészét.*Orsz. Lt. Km. conv. lad. 27. S. nr. 51.