Teleki

A Teleki-család a régi Garázda-családból ered, mely Zágorhidi, Széki, Teleki, Keresztúri ágakra szakadt.

Mihály, a ki a család nagy nevének alapját rakta le, 1685-ben nyert grófi rangot. Kétségkívül ő írja 1612 júl. 31-dikén Károlyi Lászlónak, hogy Pribékfalva és Magosfalva között levő szigetet a tományiak bevetették. Minthogy pedig Magosfalvát ő bírja, azt a földet senkinek sem engedi és a dézmáját elviteti.*Gr. Károlyi-lt. IV. 493. Ő csak ennyiben érdekel, a mennyiben t. i. e helyek néha Közép-Szolnokhoz számítvák.

Itt a mi területünkön a Bánfiakkal rokonságban a XVIII. század elejétől szerepelnek.

A Teleki-leányágnak bizonyos anyai ősi tőkepénze volt a Teleki-fiúágnál. E tárgyban 1726 jan. 30-dika előtt atyafiságosan megegyeztek ifjú L. Bánfi Zsigmond és gr. Marosnémeti Gyulai István, kinek neje gr. Bánfi Judit.*GKG. C. fasc. XVI.

Gróf Teleki Mária és Liber báró Losonczi Bánfi Péter 1737-ben a szilágysomlyói evang. reform. egyháznak egy teritőt adtak.

Teleki Ádámról, a Cid fordítójáról, már előbb volt szó.*E mű, I. k. 626. l. Ádám Közép-Szolnok vármegye főispáni helytartója.*Nagy Iván, XI. 84. Kétségkívül ő az a Teleki Ádám, a kit 1766-ban Teleki Zsuzsánnával fölszólítottak, hogy a Lekcsei Sulyok György, középszolnoki főispán magvaszakadtával Cseh vár- és városból meg a hozzátartozó falvakból reájok eső birtokot adják vissza a kincstárnak.*GKG. A. fasc. XV., XVI. Gr. Teleki Ádám neje br. Wesselényi Mária, kinek halálára szép verseket is írt.*Pallas Nagy Lexikona XVI. k., 38. l. Máriától 1785-ben Kendilónán ötezer forintot vesz {617.} föl Losonczi br. Bánfi Zsigmond, a mely összegben Bánfi a középszolnoki Kraszna járásbeli Balla faluban fekvő részbirtokát zálogosítatta el, megengedvén Wesselényi Máriának a beiktatást,*GKG. B. fasc. IX., X. Ádám különben 1787-ben Kolozsvárról hívja föl az uralkodó parancsára Guthy Miklósnét, hogy ha a kitört orosz-török háború alkalmával a határon állomásozó katonaságnak illendő áron vagy ingyen adhat gabonát, rozsot, árpát, zabot, szénát, nála jelentse, még pedig sürgősen.*Szgy. Gróf Teleki Zsuzsánna 1752-ben a sarmasági evang. reform. egyháznak egy ezüstpoharat adott. 1763 febr. 3-dikán és jún. 6-dikán (br.*Másutt gr. Korda Györgyné Teleki Zsuzsánna) meginteti Gencsi Zsigmondot azon ilosvai, lompérti, hídvégi és bosszúmezői részbirtokok ügyében, a melyeket Lónyai Anna zálogosított el.*Gencsi-lt. nr. 559. és nr. 560.

Széki gróf Teleki Sámuel egyike vala azon monói közös birtokosoknak, a kikkel 1766-ban szemben áll Zabolai gr. Mikes Antal a monói Mocsár-erdő határát illetőleg. Ez ügyben ápr. 30-dika előtt tanúvallatást tartottak.*GKG. A. fasc. VII. Az erdélyi kormányszék 1791-ben közli Közép-Szolnok vármegyével II. Leopoldnak azt a leíratát, melyben széki gr. Teleki Sámuelt az erd. udvari kanczellária elnökévé kinevezte.

Teleki Eszter grófnő 1767-ben a krasznai evang. reform. egyháznak egy tányért, Teleki Lajos gr. és Toldi Sára grófnő 1782-ben a krasznahorváti evang. reform. egyháznak egy ezüstpoharat adtak.

Gr. Teleki József 1791-ben Toroczkai Zsigmond fiának, Pálnak a gondnoka.*U. o.

Br. Alvinczi Gáborné gr. Teleki Kata bírta 1792 előtt Bethlen Ádámné Bánfi Zsuzsánnának azon két tasnádi telkét, melyeket ez most cserébe adott Way Máriának.*Bl. Gr. Teleki Kata és fia G. Rhédei Ádám 1793-ban a somlyóújlaki {618.} evang. reform. egyháznak aranyozott ezüstpoharat és tányért adtak. Gr. Teleki Máriának és Katának családi czímere is látható ebben az egyházban, Széki gróf Teleki Lajos czímere pedig a magyarkeczeli evang. reform. egyházban.

Gr. Teleki Ádám utódai nagyszegi, gr. Teleki Imre és László szilágycsehi, gr. Teleki Imre bajomi és benedekfalvi főbb, alsóberekszói, alsószivágyi, alsóvárczai, felsőszivágyi, hadadgyőrtelki, illésfalvi, nagypaczali és vadafalvi kisebb, gr. Teleki Sámuel és Sándor paniti főbb, gr. Teleki Lajos domoszlói, nagypaczali és zálnoki, gr. Teleki Mihály nagypaczali kisebb birtokosok előfordúlnak az 1717-diki összeírásban.

Gr. Teleki Lajosnak és Mihálynak 1806-ban egy kúriájok, egy adómentes lakótelkök, husz lakott és két puszta antiqua meg huszonhét lakott és két puszta nova jobbágytelkök volt Kis-Paczalon. Legtöbb telke volt Lajosnak (egy kúria, tizenkét lakott és egy puszta antiqua meg tizenhat lakott nova). 1808-ban gr. Teleki Eszternek Krasznán egy kúriája, harmincznégy antiqua és húsz nova jobbágytelke, Csízérben hét antiqua és tizenkét nova, Bagolyfalúban és Boronamezőn hét-hét antiqua és egy-egy nova, Kraszna-Tótfalúban öt antiqua és egy nova, Tuszán négy antiqua, Ballaházán egy antiqua és egy nova jobbágytelke, gr. Teleki Lajosnak Kraszna-Horváton egy kúriája, negyvenkét antiqua és négy nova jobbágytelke, O.-Keczelben tizenhárom antiqua és huszonkét nova jobbágytelke, O.-Keczelben «ezeken kívül egy darab új fogásban lakik hat embere hat házban». Magyar-Keczelben egy kúriája, tizenhét antiqua és nyolcz nova jobbágytelke, Paliczkán tizenhárom antiqua, Seredenben öt antiqua és két nova, Krasznán két és egynegyed antiqua és három nova, Alsó-Bánban két antiqua és egy nova jobbágytelke, gr. Teleki Mihálynak Varsolczon fél kúriája és három antiqua jobbágytelke, gróf Teleki Ádámnak Vaján egy nova jobbágytelke volt.

{619.} Gróf Teleki Imre 1809-ben birtokos Alsó-Szopron.*Szirmai: Szatmár, 1840. II. 152. l.

1837-ben egy Teleky gróf Rákoson,*Hodor K.: Doboka, 548. l. Teleky Lajos gróf ivadékai Pósán,*U. o. 523. l. özv. Teleky grófné Felső-Kékesnyárlón*U. o. 531. l. birtokosok.

Teleki Juliánna meg Toroczkai Pál gr. 1834-ben a krasznahorváti evang. reform. egyháznak egy 1703-ból való ezüsttalpas, belül aranyozott kókuszdiópoharat adtak.

1781-ben Dálnoki Teleki László középszolnoki assessor, ugyanekkor András (de Zálnok, minden bizonynyal Dálnok helyett) homagiális esküt tett.

Teleki Mária férjével Filep Sámuellel 1824-ben a szilágysomlyói evang. reform. egyháznak egy tölgyfaszekrényt adott.

Teleki Mihály 1841-ben középszolnoki esküdt, 1847-ben tiszteletbeli aljegyző, 1861–1867. főszolgabíró (zsibai járás).

Teleki Lajos 1867-ben középszolnoki szolgabíró.

Teleki Albert és Kálmán 1867-ben középszolnoki esküdtek.