2. Szamos- Nagy- és Kis-Goroszló | TARTALOM | Gurzófalva. |
Gercsen, Gerchyn, Gerchen 1405, Georchÿeon 1413, Görtsen 1464, Chhewrchen 1543, Geurchium 1547, Gorchieon 1549, Gewrcheon 1553, Geörchen 1555, Gerchon 1556, Georcheon 1609, Görtsön 1797, románul Gercsij 1733, Grčno: görcsös hely.
Középszolnokvármegyei helység, a hol 1690 jun. 21-dikén a vármegye törvényszéke két ákosi jobbágy ügyében tartott gyűlést.* Azt a tanúvallató parancsot, melyet 1694 márczius 13-dikán Kolozsvártt Bánfi György, Erdélyország kormányzója, Tasnádi Bikfalvi Zsigmond, Gábor, János és Ferencz, Szakácsi Hatvani János és Ákosi Pap István meg neje Guthi Anna részére engedett, ez évi ápr. 4-dikén a vármegyének itt tartott gyűlésén hirdették ki.*
1638 decz. 28-dikai itt volt Haller Gábor.* 1676 deczember {457.} 9-dikén irja Tököli a naplójában: «Görcsönbe szánkáztam, de ott Serédi uramat nem találtam.»*
1409-ben Gercsen birtok lefoglalásáért Kusalyi Jakcsi fiait: Györgyöt és Istvánt megidézi Bélteki Drág vajda fia Sandrin.*
A váradi káptalan 1413 nov. 2-dikán kelt levele szerint Bélteki Dragh vajda fia Sandrinus a Jakcsiaknak adja Georchÿeon birtokot és még más kettőt, mert ezek őt és testvérét Imrét fölmentették ama birság fizetése alól, melylyel a vajdát sujtották volt a Jakcsi György mester ellen elkövetett hatalmaskodása miatt.*
1450 decz. 14-dikén kelt oklevél szerint Kusalyi Jakcsi György s testvére néhai László (néhai Jakcsi János fiai) részjószága {458.} Kémeri Miklós részére akarták elfoglalni, de azt sem Jakcsi György sem Kusalyi Jakcsi László özvegye nem engedte.*
1462-ben bizonyos pénzösszeg átvétele mellett Kusalyi Jakcsi György visszabocsátotta az itteni részbirtokát Beélteki Drágfi Miklósnak,* sőt 1464-ben Kusalyi Jakcsi János – teljes kielégíttetése után – örökre visszabocsátotta Bélteki Drágfi Miklósnak.*
1494-ben Kusalyi Jakcsi Ferencz a Görcsönben levő részbirtokot is odaadta Drágfi Bertalannak az ettől visszakapott bereg- és középszolnokmegyei birtokokért.*
E birtok felét 1508 jul. 9-dikén Drágfi György oda ajándékozta édes anyjának,* a ki (jul. 11-dikén) a kusalyi apáczáknak adta.* Görcsönből 1519-ben özv. Domahidai Mátyásnénak Vigh Benedek nevű jobbágya úrnője személyében jelen van, a mikor a Kis-Dobai Szabó Tamás fiainak átadják a Kis- és Nagy-Dobán és Adon levő szomszédos részjószágokat.*
1543-ban 11 kapu után fizettek adót a Drágfi Gáspár jobbágyai; fölmentésnek örvendett azonban 1 biró, 4 szabados, 12 szegény, 2 új ház és 2 puszta telek.* 1549-ben (Georchieonben) és 1553-ban (Gewrcheonben) 7 kapuszámnyi adót fizettek Drágfi özvegyének a jobbágyai, ellenben felmentést élvezett 1 biró, 12 szegény, 2 szervitor és 8 új ház.* 1570-ben (Gerchenben) 6 kapuszámnyi adót fizettek a császár jobbágyai.*
Néhai Jakcsi László itteni jószágából is leánynegyed illette meg Panaszi Pázmán Farkast és Annát az anyjuk által kötött szerződés alapján. E negyednek a kiadására 1547-ben meg is intik Jakcsi Mihályt.*
155-ben Drágfi György e birtokához a kincstár, Báthori András vagy György, Ország Kristóf, Perényi János fiai egyaránt igényt támaszthatnak, mert ez ellen tiltakoznak Kusalyi {459.} Jakcsi Mihály fiai: Boldizsár Mihály és András.* Az itteni részbirtok elfoglalása miatt pedig Nádásdi Tamás ellen tiltakoznak ezek.*
1556-ban a Gerchonben fekvő nemesi telkeket Bélteki Drágfi György magtalan elhalálozása után Izabella királyné Báthori Györgynek és Somlyai Báthori Annának s örököseiknek adományozza.* 1557-ben Kusalyi Jakcsi Mihály fiai: Boldizsár, András és Mihály tiltakoznak az ellen.* Egy, kétségkívül XVI. századbeli jegyzék szerint is a Jakcsi-javakhoz tartozik e birtok.*
1609-ben Serédi István gondnoki vallomást tesz Palaticz János számára Georcheon birtokról.*
1681 decz. 16 előtt Fái István arra kérte Veres István szolgabirót, hogy intse meg Serédi Benedek itteni udvarbiróját, Cigányi Nagy Mártont egy közös erdő használata ügyében.*
A görcsöni kastélyhoz tartozó középszolnokvármegyei Görcsön birtokról szedni szokott tizedet a gabonafélékből s a házi állatokból 1724 jul. 13-dikán III. Károly király Csik-Szentkirályi Andrási Ferencz és József báróknak és feleségeiknek: Keresztes Katalin grófnőnek és Balassa Erzsébet bárónőnek s gyermekeiknek adományozta.* A birtok az előtt a Serédi családé volt.*
A hadi terhekhez való hozzájárulásra összeírták 1797-ben e községből a következőket. Főbb birtokos: gr. Andrási Károly; más telkén lakó, adómentes nemes: Gál Mihály; fizetést élvező urasági tisztek: Palmeri János tiszttartó és Bokotán Andrej ispán; papok: Kolcza Dávid ref. és Popa Nyekita oláh; kántor: Pap Von oláh.*
Az evang. reform. egyházra vonatkozó legrégibb adat az a koporsó, a melyet 1890-ben a templom ujjáépítésekor {460.} találtak a szószék előtt levő kriptában ezzel a felirattal: P. V. D. M. O. B: A: MDXCII (azaz: Pastor et Verbi Divini Minister, obiit anno 1592.) Ez a koporsó tehát – tekintettel az évszámra – az egyház első reformátoráé lehetett. Az öltözete, a melyben eltemették, hosszú talár tizenkét zománczozott ezüst gombbal, czipő és harisnya térdkötő bőrszalaggal.
Az egyház a tizenhatodik század elejéig Szilágyfő-Keresztúr filiája. Serédi István midőn Czigányit is Görcsönhez csatolta, a pap részére hatvan veder bort s hatvan kereszt búzát «igért istenhez s a szenteklézsiához való kegyességből az udvarból.» A mikor «elszakadott volt Keresztúrtól» az egyház, akkor a földesúr «igért» «a búza és bor mellé» «egy karaf. dolmányt és felső ruhát, egy nadrágot, két verő ártánt, két kaszáló rétet, szántást-vetést. «Az korság minden házas ember másfél kalangya búzát, egy kalangya zabot» és 25 dénárt, «egy nyílas rétet, a mennyit bír egy ember kaszálót» adott.
A Serédiek férfiágának kihaltával az udvartól való javadalom lassanként megszűnt.*
Az egyháznak egyik állítólag igen régi harangját 1848-ban Kolozsvárra küldették s az többé nem kerűlt vissza. A meglevők az újabb időkben készűltek. A nagyobbik 1841-ben, a kisebbik 1827-ben «Készítette Andrásovszky János a görcsöni ref. egyháznak» felirással.
Klenódiumok: Urvacsorai kenyérosztó aranyozott ezüst tányér a következő felirással: A görcsöni ekklesiához Isten dicsősségére Csináltatta: Seréi Péter 1697. Középen a Serédi czímer áll: egy kézben három nyílvessző. A pohár szintén ez időből származik, mert teljesen egyforma kivitelű a tányérral. Felirás nincs rajta. Egy ón kannán a következő felirás van: Sáros Berkeszi Mihály Deák Uram csináltatta a görcsöni ekklesia számára maga industriájábul 1713. Egy Úrasztali {461.} ruhán a következő felirás van: Somlyai praedikátor Filep István és hites társa Orbán Mária adták tiszta szivből, 1767. Ezeken kívül egy czinkanna Bikfalvi Ferencz ajándéka (1804), egy másik czinkanna Bikfalvy Pál Ferenczé (1783), egy czintányér «Aracs Borbálának az görcsöni urasztalára szentelt ajándéka (1783).» Jancsó Ferencztől 1775-ből van egy úrasztalára való bort osztogató, aranynyal futtatott, virágos ezüst kehely.
Papjai: Kémeri B. János, kit Sepsi N. András követett s a ki Hadadban halt meg, 1635-ben Batizi István, kit az 1635 jun. 17-én Váradon tartott közzsinat küldött.* 1646-ban Bagaméri Márton, Krasznán halt meg, 1770-ben Gazda Sámuel,* Regéczei Imre kirekesztetett, 1718–1759. Kovásznai György, meghalt Borzáson, 1736-ban Kisvárdai Mihály, meghalt Kövesden, Uzoni Lukács, meghalt eklézsia nélkül Sz.-Somlyón, 1775–1779. László István, 1776-ban Hunyadi Gerzson, meghalt Horvátban, 1776–1779. Sárkány Mihály, kit 1776 augusztus 6-dikán küldtek ide,* 1779–1782. Kibédi János, 1787–1789. Porsolt Sámuel, 1789–1791. Fetés Antal, 1791–1797. Kis György, 1793–1822. Fetés András, 1797–1801. Kolcza Dávid, 1801–1808. (ísmét) Kibédi János, 1808–1810. Kele János, 1810–1812. Bóné István, 1811–1814. Surányi Mihály, meghalt Récsében, 1814–1821. Fetés Antal, 1821–1823. Cseh Mózes, 1823–1872. Kerekes Mózes, meghalt Lelében, 1825–1829. Alszegi Sámuel, 1829–1834. Dobrai István, 1834–1836. Balázs János, 1836–1837. Szarvas Bálint, 1837–1869. Szentkirályi Sámuel, meghalt Kövesden, 1838–1847. Barabás György, 1847–1852. Dobai István, 1852–1857. Svájnicz László, 1857–1860. Gidai János, 1860–1865. Püspöki József, 1866–1889. Aracs Endre, jelenlegi lelkész: Versényi Miklós.*
A krasznai esperességhez s a szilágy-somlyói alesperességhez {462.} tartozó itteni róm. kath. egyház falán levő kőbe vésett felirat szerint Nagyfalusi Serédi István, Kraszna vármegye főispánja és felesége Kamuthi Katalin építettek egy templomot 1647-ben, de hogy kath. volt-e, vagy ujított hitfelekezetű ez a templom, adatok hiányában eldönteni nem lehet.
Az új róm. kath. templomot néhai Csik-Szent-Királyi Andrási Ferencz építette, s Szent Annának szenteltette fel Luzinszki István váradi püspökkel az 1733–1734-dik évben. Ajándékul Görcsön, Bréd, Paptelek és Mojgrád falúk tizedét adta az egyháznak.
E templomban a zilahi pap felügyelete alatt az udvari káplánok szolgáltak, a kik közül az első Salzpang Pál volt, később a zilahi parochia administratora; azután a minorita atyák következtek gyorsan váltakozva. Végre 1825-ben kerűlt ez az egyház püspöki felügyelet alá. «Udvari káplánságból önállásúvá emeltetett.»* Magyar nyelvű anyakönyve 1732-től kezdődik.
Ennek a Szent Anna egyháznak van egy oltára, a fatoronyban két csengetyűje. A szentélyben az evangelium felőli szárnyában van az Andrási grófok nemesi czímere kőbe vésve, 1778-dik évvel.*
1847-ben «kegyúr: Andrási Szerafin s Júlia grófnők.»*
A gör. katholikusoknak fatemploma 1701-ben épűlt. Anyakönyvük 1823-ban kezdődik.*
Állami jellegű egy tantermű elemi iskolája 1893-ban szerveztetett.
1703-ban Görcsönben van 11 s 16 jobbágycsalád, két részre, Serédi Péter s István részére. Szolgálni kötelesek mindenkor, a mikor s mire kell. Karácsonytyúkkal, búza-, zab-, méhdézsmával tartoznak. Erdejök nem lévén, disznótizedet {463.} nem adnak. Majorság-föld van elég, 150 köblös egy-egy forduló, kaszáló akár 300 kaszás. Törvénykezésöket kezdik a falu székén, azután fogott embert hozhatnak, harmadszor az úr székére viszik, a hol végződik ügyök. Az egy-két forintos bírság a falué, a tizenkét forintos az úré. Korcsma karácsonytól fogva szüretig az uraké.*
Adót Görcsönben 1715-ben 8 jobbágy háztartás fizet, valamennyi magyar; 1720-ban 23 jobbágy és 3 zsellér háztartás, összesen 26, és pedig 14 magyar és 12 oláh.* A népesség száma 1715-ben 72 lélekre tehető, magyar valamennyi; 1720-ban 234 lélekre, magyar ebből 126, oláh 108. 1720-ban három telek volt már negyvenöt éve puszta.*
1733-ban oláh családjainak a száma 25; gör. keleti papja Ursz.* 1750-ben a gör. kath. lelkek száma 164.*
1847-ben 32 róm. kath., 340 gör. egy., 1 ágost, hitv. evang., 280 helv. hitv. lakót találunk.* 1890-ben lélekszáma 936; nyelvre nézve magyar 589, német 6, oláh 341; vallásra nézve róm. kath. 60, gör. kath. 342, evang. reform. 527, izr. 7. Házak száma 192.
Báró Wesselényi Miklós itteni kastélyát már előbb bemutattam.*
A kastély kertjében levő körülbelül 150 cm. átmérőjű tölgyfát, mint már szintén említettem, a Serédi család egyik tagja ültette. E fa tetején most filegoria van.*
Szántóföldje 1715-ben 40, 1720-ban 427 1/2 köblös; rétje 1715-ben 46, 1720-ban 223 kaszás; szőlője 1720-ban 33 kapás.*
1895-ben gazdaságainak száma 206. Területe 2327 katasztrális hold, a melyből szántóföld 847, legelő 573, rét 508, kert 115, erdő 97, szőlő parlag 54, beültetve 10, terméketlen 123 hold.*
{464.} A községnek 1900-ban 7467 K. 26 fill. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 3580 K. 5 fill.
Utczái: Nagy-, Hegy-, Kisály-, Oláh-temető-, Tyukul-, Pataki-utcza. (Alszeg és Felszeg.) Határrészei: Kis-Ály, Halastó, Mikó, Baltă = Bálta (pocsolya), Csompasz. Rétre-járó, Szénafű, Kolozsi oldal, Nagy-rét, Nagy-Aly. Szőlők: Nagyhegy, Kolozsi, Gögény és Udvari szőlő. Erdők: Berek és Mikó. A helység déli részén Czigányi, Vártelek és Görcsön között gyönyörű változatokban terűlnek el báró Wesselényi Miklósnak szántóföldjei, legelői és erdői. E határrészben a falu mellett van a «halastó» szépen parkirozott helyen temérdek aranyhallal. E tóban van a forrása a Szilágypatak egy ágának. Távolabb a szamosvölgyi vasút fut egy igen szép völgyben, ezen irányban a Görcsönhöz tartozó határrészeknek a végén. Nyugoti részén van a görcsöni oláhságnak egy kisebb területű elpusztúlt szőlőhegye, melyet most kukoricza termelésére használnak. E mellett van a Csompasz* nevű tanya, Bogdánfi Ferencz birtoka. A határrészhez tartozó többi terület kizárólag szántóföld és legelő, báró Wesselényi Miklós és Czell Lőrincz birtoka.*
Kútjai: Falu kútja, Czigánykút és Mikó-kút.
2. Szamos- Nagy- és Kis-Goroszló | TARTALOM | Gurzófalva. |