Gurzófalva.

Gurzofalwa 1549, Gorzoffalwa 1570, Gorzófalu 1594, románul Fetindie 1733, Fetindea.

Középszolnokvármegyei helység, de más az a Fekonda, a melyet az oklevelek Turbucza, Győrtelek, Mutos mellett Kővár tartozékai közt említenek.*V. ö. Csánki I. k. 555. l. – GGK. A. XX. L. Tóhát.

Kétségtelen, hogy eredetileg az erdélyi püspök birtokaihoz tartozott, mert, mint egy 1594-diki oklevél említi, Zilahhoz számították.*Nagyv. Múz. Bl.

{465.} 1549-ben 5 kapuszámnyi adóval rótták meg a kincstárnok jobbágyait, a kiken kívül volt még a helységben 6 szegény és 1 új ház. 1553-ban a váradi püspök a földesúr e helységben.*Dical. 1570-ben 3 kapu után adóztatták meg a császár jobbágyait.*U. o.

1589-ben Báthori Zsigmond Sarmasághi Miklósnak adományozza. Majd a birtokba, a melyről az is el van mondva,*Orsz. lt. Gyulaf. kápt. II-dik Lib. Reg. fol. 472. hogy előbb a néhai Sarmasághi Miklós s azután özvegye: Révai Anna (előbb Kusalyi Jakcsi Boldizsárné) tulajdona volt, Péterfalvai Bencze Istvánt iktatják be.*Orsz. lt. Gy. f. kápt. cent. S. 49.

1593-ban e birtokba Kendi Gáborné Révai Katát iktatják be.*Orsz. lt. kolozsm. conv. fasc. R. nr. 7. 20. fiók. 1594 okt. 3-dikán Báthori Zsigmond megparancsolja Massai Ferencz somlyai udvarbirónak, hogy Gorzó falut, melyet «annak eleötte Zilahtul zakaztathunk volt el» és a melyet akkor Kendi Gábornak adott, bocsássa vissza a zilahiaknak.*Eredetije N.-vár. Múz. Bl. Kendi Gáborné szül. Reway Kata 1595-diki végrendeletében leányainak, Annának és Margitnak, hagyja.*Szgy.

1641-ben Jenyczei Szunyogh Gáspárné L. Bánfi Zsuzsánna Kis-Rédei Rhédey Ferencz jelenlétében pénzszükség miatt eladta e birtokot az ottani malommal együtt örök áron és visszaválthatatlanúl Gyerő-Monostori Kemény Jánosnak és örököseinek.*Bl. fasc. LL. nr. 5. 1643 május 20-dikán Serédi István Kemény János fejedelmi főkomornyik javára mond le a birtokról.*Szgy.

Gurzófalva történetében egy alkalommal Kemény János fejedelem özvegyének Lónyai Annának a nevével is találkozunk. 1683 április 10-dikén Mocsolyára, Veres István, középszolnokvármegyei szolgabiró, Sas Mátyás és Móré Péter, assessorok előtt a fejedelemasszony meghitt iródeákja: vitézlő Nagy Gábor s az ő nagysága szilágyi jószágának a gondviselője: Lőrincz János, az előbbi úrnője pecsétes levelével, {466.} jártak Gurzófalva ügyében, a melyet Lónyai Anna nemes Szőcs Bálint, zilahi lakosnak kétszáznegyven magyar forintért zálogba vetett volt, de úgy, hogy kiválthatja. A Kemény János fiának, Simonnak a gyermekei, azon alapon, hogy a «fejedelem szerelmes házastársának a káptalanok előtt» bizonyos összegben a Kövesden levő udvarházát minden hozzátartozandó jószágival «életéig» adta, hogy az asszony szabadosan «élhessen belőle», tehát mert «az édes jobb atyjok néhai Kemény János úgy kötötte volt feleségének», hogy «élhessen belőle», Gurzófalvát pénz nélkül akarták elvenni. Ezért küldte ki a fejedelemasszony az ő szolgáját, végezzen Szőcs Bálinttal, egyik se valljon kárt, meg is egyeztek olyképen: Szőcs Bálint visszabocsátja Gorzófalvát a fejedelemasszonynak, hogy a maga kezénél inkább megoltalmazhassa, «mivel azon jószág nem kövesdi, hanem fiscalis», Szőcs Bálint Somlyón, a Kis Ferencz jobbágy házát, korcsmájával együtt, kapta, míg a fejedelemasszony leteszi a kapitális összeget.*Wlt.

Gurzófalváról Andrási István és Kemény László jobbágyai azok között vannak, a kik 1715 ápril 8-dikán kezességet vállalnak Guthi Dénes oláhkeczeli jobbágyáért, Nyílas Tivadarért s ennek fiáért.*Szgy.

A haditerhekhez való hozzájárulásra 1797-ben a községből bári Kemény Simont és Pop Vonu oláh kántort irták ki.*Szv. lt.

Gurzófalván a gör. kath.-oknak fatemplomuk van.*Sch. 1886. 163. l. Gör. kath. jellegű egy tantermű elemi iskolája 1899-ben szerveztetett.

1703-ban Gurzófalu birtokban a jobbágyok szolgálata a szükséghez képest történt. Törvénykezésök: a falu székéről Egeres-Patakra vitték törvényöket, onnan Zilahra s esetleg még a vármegyére. A két forintos birság fele az udvarbiróé, fele a falué; a 12 forintos birság a földesúré, ebből a falunak s az udvarbirónak 1–1 forint járt. Egyéb tizeddel nem {467.} tartoztak, csak bárány-, disznó- s méhdézsmával. A bárány váltója 4 d., rajtól 2 d., sertéstől makkról 12, pázsitról 4 d. Korcsmát még eddig nem árúltak. Erdejök Egerespatakkal határos, az erdő harmada – jövedelmével – a Keményeké.*Orsz. lt. Urb. et Cons. fasc. 64. nr. 17.

1715-ben 3 jobbágy háztartás fizet adót, mind a három oláh; 1720-ban 3 jobbágy, 2 zsellér, összesen 5 háztartás és pedig 2 magyar és 3 oláh. A népesség 1715-ben 27 lélek; mind oláh; 1720-ban 45 lélek, 18 magyar és 27 oláh.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 66. l. A lakosok vezetékneve magyar ugyan, de nyelvre nagyobb részük oláh. 1720-ban három telek volt puszta már husz éve.*U. o. 341. lap.

1733-ban 17 oláh család volt; papja görögkeleti és kétnejű.*Tr. 1750-ben a gör. kath. lelkek száma 120.*Tr. 1901. IX. 284. l.

1847-ben a lakosok száma 378; valamennyi gör. kath.*Nagyv. Nvk. 1847. 107. l.

1890-ben lélekszáma 256; nyelvre nézve magyar 5, oláh 251; vallásra nézve gör. kath. 249, izr. 7. Házak száma 51.

Szántóföldje 1715-ben 14, 1720-ban 40 köblös; rétje 1715-ben 9, 1720-ban 10 kaszás.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 66. l. 1895-ben gazdaságainak száma 99. Területe 1592 katasztrális hold, a melyből erdő 942, szántóföld 331, legelő 222, rét 51, kert 16, terméketlen 30 hold.*Mg. St. 506.

A községnek 1900-ban 2753 K. 60 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 807 K. 6 f.

Határrészei: Valea Morii = Váljá Morij (Malomvölgy), la Oltoani = lá Oltouány (az oltványoknál), Meszes, la Rîturi = lá Rituri (a réteknél), Gerebse, Dealul Niculii = Gyálul Nyikulij. Erdők: Meszes, Csetelús, Pădurea Bisericii = Padurjá Biszericsij (templomi erdő), Poeni = Pojëny (erdei rétek).

Vizei: Valea Morii = Váljá Morij (malmos patak) és Valea Sěcii = Váljá Szecsij (kiszáradt patak).