Toldalagi | TARTALOM | Tollas |
A Toldiakkal már előzőleg foglalkoztam.* E helyt csak a következő aprólékos adatok közlésére szorítkozom
Toldi (Poldi?) Györgynek két középszolnoki kelenczei jobbágya 1691-ben jótáll Szécsi Guti Farkasnak Balás Tivadar nevű kelenczei jobbágyáért 10–10 frtig.*
1766 ápr. 30-dika előtti tanúvallatás szerint Toldi Györgynek és gróf Toldi Ádámnak joguk volt a monói Mocsárerdőhöz, de azt is vallják a tanúk, hogy valamelyik Toldiné általadta azon részét egy főkötőért és hogy emlékezetük óta azon erdőben e családnak «birodalma nem volt».*
Toldy Ádám gróf 1760-ban birtokos Alsókékes-Nyárlón,* s bírja Romlott nagy részét.* 1765-ben Kraszna-Horváton halt meg egy Toldi Ádám gróf negyvenkét éves korában.* Egy Toldi Adám gr. 1803–1804. középszolnoki helyettes alszolgabíró.
Toldi Zsigmond gróf 1776 és 1778 közt a magyarcsaholyi {628.} evang. reform. egyháznak adományt tett. 1793–1806. középszolnokvármegyei főispán.* 1797-ben böősházi, magyarcsaholyi és monói főbb, ardói, benedekfalvi, czigányii, fűrményesi és haraklányi kisebb birtokos. 1808-ban Varsolczon fél antiqua jobbágytelke volt. 1810-ben (gróf Thóldy Zsigmond) Czikó földesura.* Egy gr. Toldinak 1808-ban földje van Vaja határán; telke nincs.
Toldi Mihály előfordúl a hadi segedelemhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírt, kelenczei főbb birtokosok között.
Nagyfalusi és Feketebátori Toldi (Zsigmond?) czimerét, melyet Paal László, nagyenyedi diák («studiosus») festett, a czikói ev. ref. egyházban találjuk (1799). A két felé osztott paizsban balról: bikafej, fölötte kivont kardot tartó kar, jobbról: kivont kardot tartó csalmás hosszú hajú, magyar ruhás (áttilla) vitéz, derekán égszínkék övvel, lábán sárga, sarkantyús csizma, míg ruhája színe téglavörös. A paizson levő kilencz ágú korona felett ugyanaz az alak: jobb kezében kivont karddal, bal kezében levágott fejet tartva, mely behúnyt szemű, bajuszos.
Toldalagi | TARTALOM | Tollas |