| Tótprónai | TARTALOM | Tömösvári |
Már a csehi vár történetében megismerkedtünk a Tökölieknek szilágysági birtoklásával.*
{647.} Késmárki Tököly István Gyulafi Máriának a férje (1649)* s a Gyulafiakkal való családi összeköttetés szerezte meg úgy Istvánnak, mint fiának, Imrének, a csehi javakat. Imre, mint tudjuk, anyjától, Gyulafi Máriától örökölt jószágaira vonúlt Erdélybe, mikor haldokló atyját a császáriak ostromolták Árva várában.*
Gróf Késmárki Tököli István (sz. 1623, meghalt 1670) is perelt gr. Balassi Imréné gr. Barcsai Judittal – mint látszik – a csehi várhoz tartozó jószágokért.* I. Rákóczi Györgynek Közép-Szolnok vármegyéhez küldött parancsa szerint Tököllyi praefectusa-, udvarbírája- s egyéb alattvalóival szemben kellett oltalmazni Barcsai Zsigmondné Gyulafi Borbálát Szilágy-Cseh várabeli házaiban,* míg 1659 jan. 22-dikén azt hagyta meg II. Rákóczi György Közép-Szolnok vármegyének, hogy foglalja le Tökölyi úrtól Barcsai Zsigmondné számára azon csehi házakat, melyek az osztozáskor ennek jutottak.*
Apafi Mihály, erdélyi fejedelem 1668 okt. 31-dikén beleegyezik Késmárki Teökölyi Imre adománylevelébe, melylyel krasznavármegyei alsóvárczai és középszolnokvármegyei illyésfalvi birtokait Illyésfalvi Popa Istvánnak és örököseinek adja. Meg is bízta a megyéket, hogy az iktatást végezzék.*
Tökölyi asszony 1699 előtt eladta a csehi jószágot a visszaváltási jog fenntartásával Apafi Mihálynak* s így kerűlt a Tököliné Gyulafi Mária csehi részbirtoka a Tököliek révén ifjú Apafi Mihály birtokába.* 1741 márcz. 25-dikén is, mint Tököli-féle jószágot említik a szilágycsehi javakat.* 1797 ápr. 22-dikén Sz.-Csehből Gyulai József azt írja Liber br. Kászoni Bornemisza Józsefnek Abafájára, hogy az első osztálylevélből tudhatja Bornemisza, mi jutott a Tököli-részre.*
| Tótprónai | TARTALOM | Tömösvári |