| Törkös | TARTALOM | Tötöri |
Török.*
1459 okt. 4-dikén Menyői (Menewi) Thewrek {649.} Simont és Pétert Bélteki Drágfi Miklós és neje, Jakcsi Erzsébet,* 1461 okt. 30-dikán Menewi Thewrek Simont Haraklányi Árva László ügyvédjeiknek vallották.*
1461 okt. 3-dikán Thewrek Lászlót Ilosváról Ilosvai Gelbert László vallja ügyvédjének.*
Menyei Thewrek Albert 1469 okt. 11(?) előtt (mert ekkor már néhai) Baksai Albertet véletlenül megölvén, özvegye s gyermekei Baksai Albert testvérének és fiainak vérdíj czimén Szilágyszeg és Menyő középszolnoki birtokban részeket adnak.* Egy másik egyidejű zálogvalló levél szerint menyei Török Albert özvegye s gyermekei a középsszolnoki Menyő birtokban ama részeket, melyeket Menyői Demáni (Demjén?) Pétertől bírnak, vetik zálogba a Baksaiaknak.* Ez évi okt. 14-dikén Baksai Albert fiai: Márton és Pál meg ezen Albert testvére, Barla meg is nyugtatják özv. Thewrek Albertné Klárát és leányait: Katát és Dorottyát arról, hogy a fenti Baksai Albert meggyilkolásáért járó díj dolgában eleget tettek.* 1472 szept. 23-dikán a kolozsmonostori konvent jelenti Mátyás királynak, hogy Thewrek Albert menyői és ezen Albert özvegyének szilágyszegi jobbágytelkeibe beiktatta Baksai Barlát, nejét és gyermekeit meg özv. Baksai Albertnét.* 1469 okt. 14(?)-dikén a Menyei Thewrekek meg Baksai Márton és Pál ügyvédeknek vallják egymást, továbbá Kémeri Bernátot, Tolvaj Benedeket , stb.*
1471 márcz. 1-én Therek László fiát, Domokost, továbbá Istvánt és Albert fiát, Pétert eltiltják néhai Kisdobai Pál néhai fia, Lukács kisdobai birtokrészének elfoglalásától Kisdobai Kakas Máté, Kusalyi Jakcsi László fia, János és György fia, János, Lelei Kakas András és Dobai Sándor.*
{650.} Thewrek István azok között van, a kikkel ez évi április 18-dikán Kis-Doba birtok részeire, bizonyos gyümölcsösre és az ezekre vonatkozó okiratokra nézve kiegyeztek Székely Mihály és Tamás, Kisdobai Kozma Dénes fia, Lukács, Kisdobai Kozma Egyed és fiai: Miklós, László és Bálint s mások.*
1549 előtt mintegy tizennégy évvel Kysdobai Therek Gáspár meg Ramocsa János és Imre elfoglalták ama vérvölgyi puszta telket, mely a közöttük azelőtt létrejött egyezség szerint Bideskúti Györgynek jutott. Ezért most Ferdinánd király utóbbi panaszára megidézteti a fentieket.* Thewrewk Gáspárt királyi emberül jelölte ki János király, a mikor 1535-ben meghagyta, hogy iktassák be Dobai Antalt Nagy-Doba, Nyírmon és Szent-Király birtokokba.*
Nemes Nagymoni Török Pál, egyike vala azoknak, a kik hatalmaskodtak Nyírmoni Kovács Antal nyírmoni birtokán és a kiket azért Kovács 1545-ben megintetett.* Ő (Nagy Moni Törek Pál), továbbá Miklós, János, György és Dénes azok között voltak, a kiket 1540-ban Szilágyszegi László, Dobai Pál meg Menyői Ramocsa Imre és Lőrincz a nagymoni puszta jobbágytelkek visszabocsátására intettek meg.* Thewrek Pált, Dénest és Györgyöt 1549-ben megidéztették Kusalyi Jakabfi Ferencz és György Nagy-Mon birtok egy részének kiadása iránt. E birtokrész a Jakabfiakat zálog czímén illeti meg.* Thörek György (de N.-Mon), 1550-ben, a mikor a néhai Désházi Kelemen középszolnokvármegyei birtokrészeit oszják fel örökösei között, mint szomszédos birtokos jelen van N.-Monban.* 1555-ben Thewrek Pált és Jánost, mint szomszédokat idézték meg, a mikor be akarták iktatni Székely Lázárt és Kristófot Nagy-Mon birtokba.*
1548-ban Kraznai Thewrÿek Gáspár és Rátoni Alszegi {651.} Mihály utóbbi fivéreinek, Benedeknek és Miklósnak meg Rátoni Alszegi Péter fiainak megbizásából magukhoz vevén Rátoni Mihály Miklós nevű jobbágyát, megtámadták fegyveres kézzel Alszegi Birtalan Istvánt és Miklóst, a kik rátoni földjükön szántottak; Miklóst megsebesítették, Istvánt pedig halálra verték. 1550-ben Ferdinánd király a két Birtalan kérésére megidézteti a hatalmaskodókat, mire a kolozsmonostori konvent jelenti, hogy eleget tett. Törököt neje, Nesthe által idézték meg.*
1549-ben Teoreok János, menyői, Pál, nagymoni, András deésházi egytelkes nemeseket 25–25 dénárnyi adóval rótták meg.*
Varsolczról a többek között Thewriek Jánost is maguk mellé vették özv. Vajai Borzási Györgyné Borbála és fia, Miklós, a mikor elfoglaltak és bevetettek Haraklányi Miklós Vártelek birtokán és nyirsidi birtokrészén tizennyolcz hold szántót; a mi ellen 1549-ben Haraklányi nevében Horváti Peres Gáspár emelt panaszt s aztán az országbíró helyszíni vizsgálatot parancsolt.*
Török István és Ferencz 1578-ban Bodoló birtoknak Haraklányi László számára történt átadásakor, mint tanúk voltak jelen.*
Teoreok Jánost megidézték, mint szomszédot, mikor a fejedelem 1596 máj. 28-diki beleegyezése alapján beiktatták Pesti Nagy Albertet Újfalu birtokba és tizenhat inói jobbágytelekbe.*
1609-ben Beonÿei Theoreok Péter Közép-Szolnok vármegye szolgabírája.*
1615-ben Theöreök Katalin és Vadász Mihály ellen a középszolnoki Tövised és más, szatmárvármegyei birtok elfoglalásáért tiltakozik Dengelegi Miklós.*
{652.} 1633 márcz. 22-dikén Török János nemes előtt kezeskednek egy szakácsii jobbágyért.* 1693 okt. 3-dikán Török János, szakácsii lakos bizonyos pénzösszeget kölcsönöz Kovács Mihály, somlyói lakosnak, a ki annak fejében leköt egy sarmasági szőlőt.*
Makai Török István és Lupsa Ilona 1651-ben a kémeri evang. reform. egyháznak egy ezüst poharat adtak.
1652 márcz. 24-dikén Török Mihály és neje, Majádi Erzsébet meg gyermekeik: György, András, Anna, Kata és Zsófia eladják visszavonhatatlanúl a lompérti udvarházukat összes tartozékaival, az ököritói és sarmasági szőlőjüket, a majádi praediumban levő házhelyüket, ennek tartozékait, továbbá egy lompérti jobbágytelket minden örökségével Gyerőmonostori Kemény Jánosnak háromszáz magyar frtért.*
1652 aug. 30-dikán nemzetes Török Ferencz, menyői lakos, zálogba vesz 26 forinton özv. Egeresi Kántor Mihályné Fenesi Annától és fiától, Jakab deáktól egy menyői házhelyet, kaszálót meg egy szántóföldet. E területen Török irtogathat, építhet; de tíz év mulva kiválthatják tőle.*
1690 márcz. 14-dikén Török Zsigmond és neje, Szunyog Mária zálogba vesznek Vid Zsigmondtól egy sámsoni telket.*
Török Sámuel mint királyi előttemező szerepel 1697 szept. 4-dikén egy ilosvai telek elzálogosításánál,* nov. 17-dikén aláírt egy egyezséget száldobi malom, curiális telek és egyéb ingóságok felosztása tárgyában,* 1698 júl. 16-dikán egy lompérti telek elzálogosításánál volt jelen.* 1703 ápr. 12-dikén zálogba vesz Csögi Boldizsártól egy ilosvai meg egy lompérti telket.* 1703-ban, 1706-ban krasznavármegyei assessor,* 1707-ben szolgabíró.*
K. Török István, és id. János menyői, másik Török {653.} István, András (utóbbit Kr.-Mihályfalváról), érszentkirályi nemeseket Közép-Szolnok vármegye 1705-ben lovas zsoldos állítására írta ki.
Török József 1722-ben szolgabíró a tasnádi járásban.*
Török Márton zilahi civis, 1741-ben homagiális esküt tett.
Török Márton és Sámuel 1780-ban zilahi választó polgárok. 1781-ben Török Dániel és Mihály zilahi tyúkól-, Ferencz székely-, János kraszna-utczai lakosok.
Török Márton 1795-ben Zilah város esküdt szenátora.
Török Krisztina Bölöni Sándor neje,* a kik 1760-ban a szakácsii evang. reform. templom újjáépítése alkalmával segitették az egyházat. Ugyanők 1750-ben ez egyháznak keresztelő poharat is készíttettek. Krisztina 1778 jan. 17-dikén gyermekeivel Ér-Szent-Király, Mihályfalva, Zálnok, Új-Német, Mindszent, Vártelek és Kémer jószágokon osztozkodik.*
Török Pál de P.-Szarvad (peleszarvadi lakos) 1771-ben Közép-Szolnoktól nemességének igazolását kéri. Elutasították.*
1781-ben homagiális esküt tettek: Török Pál de Erdőd, középszolnoki assessor; Török Ferencz, János és Mihály, érszentkirályi nemesek; Török András, szilágyszentkirályi nemes; Török Sámuel de Kolozsvár, középszolnoki assessor.
Török György és Ferencz mészáros, G. Török Ferencz szegény a somlyai adózók 1790-diki névsorában említvék.
Török Ferencz 1783-ban Közép-Szolnokban nemes személy. 1805-ben középszolnoki assessor, egy Ferencz 1837–1839. középszolnoki tiszteletbeli aljegyző. – Egy Ferencz 1861-ben krasznavármegyei tiszteletbeli táblabíró.
Ily nevű családok tagjai az 1797-diki összeírásban a következő helyeken szerepelnek: Ákoson (György, saját telkén lakó, egyházi adómentes nemes, József, Ferencz kisebb birtokosok), Ér-Szentkirályt (Mihály, András, Ferencz, saját telkükön {654.} lakó, adómentes nemesek), Gyöngyön (József, árendás), Kr.-Czégényben (talán ugyane József), Nemes-Kesziben (Pálné, saját telkén lakó egyházi adómentes nemes), Oláh-Kesziben (Pálné, kisebb birtokos), Peleszarvadról (tán ugyane Pálné, itt is kisebb birtokos), Szilágy-Szegről (Sámuel, urasági tiszt), Újnémeten (Ferencz és József, kisebb birtokosok).
Török József 1800-ban középszolnoki esküdt.
1805-ben Török József, Gáspár és Ferencz lovasok az ákosi, István lovas, Sándor, Ferencz és ifjú Ferencz gyalogosok az érszentkirályi fegyverfogható adómentes nemesek közt. József és Gáspár Ákosról s az érszentkirályiak homagiális esküt is tettek. Imre (28 éves, homagiális esküt is tett) lovas Érszodoróról. Sándor (36 éves, homagiális esküt is tett) gyalogos Nemeskesziből. Török Adám, sz.-újlaki adómentes nemes a haza csendességben való tartására fegyverrel, lóval, vagy gyalog, Sámuel, szilágyszegi adómentes nemes lóval, János, kisnyiresi adómentes nemes gyalog, András, deésházi adózó szabad állapotú lakos gyalog állhatott ki. 1808-ban Török János szintén gyalogos a Krasznáról 1808-ban összeírt adózó nemesek között.
Török Sámuel 1805-ben középszolnoki alszolgabíró, 1829-ben középszolnoki assessor.
Egy 1811-diki összeírás szerint (a székely eredetű) nemes Török János, felesége nemes Erdődi Erzsébet jogán a középszolnoki Kis-Nyiresen, Lelében, Ököritón, Rátonban, Dabjonban volt birtokos. Kis-Nyiresen kúriális telkök volt, «boronából épűlt» házzal, új gabonással, istállóval, sertés-óllal, itt még három jobbágyot, azután szántóföldeket (32 vékás), réteket (15 boglyás), lábas marhákat bírtak. Ököritói kolonikális telkök nemes Borbély Sámuelnél, rátoni telkök tiszteletes Fejes uramnál volt zálogban. E két utóbbi helyt s Dabjonban is volt egy-egy jobbágyuk, Lelében egy puszta telkök.*
Török István a zilahi evang. reform. főgimnázium tanára 1850-től harminczhat évig. A szolnokdobokavármegyei Széken született 1821 nov. 17-dikén; a nagyenyedi kollégiumban tanúlt, a hol 1844–1840. classis praeceptor, majd a marburgi egyetem hallgatója, a honnan 1848-ban hazatérve a gróf Rhédei családnál nevelő 1850 november haváig, a mikor zilahi tanárrá választották. Neje Gergely Katalin. 1886 július 3-dikán halt meg Zilahon. Atyja István, a széki evang. reform. egyházmegye esperese.* Fia István 1889-től szilágyvármegyei főjegyző, 1904 ápr. havától alispán.
Márkosfalvi és Léczfalvi T. József 1861-ben középszolnoki pénztáros, 1867-ben szolgabíró (zilahi). Mint nyug. tábornok halt meg Zilahon. Neje br. Egloffstein Berta. Gyermekeik: József †, Béla és Imre, kolozsvári orvos; Vilma Dombi Elekné, Ida Benkő Józsefné, Lenke Kerekes Sándorné, Berta Novák Józsefné †.
Papok: Török István 1771–1787. pelei evang. reform. pap.
Török Ferencz 1827 és 1868 közt hadadnádasdi, 1868–1876 közt ippi evang. reform. pap, 1837-ben traktuális fiskális, 1846-ban aljegyző, 1848-ban főjegyző, meghalt Ippon.
Ferencz 1867-től érmindszenti evang. reform. pap.
| Törkös | TARTALOM | Tötöri |