| Valk | TARTALOM | Valkó |
A tizenhatodik század derekán Sarmasági előnevűekkel találkozunk, a kik Menyőben is bírtak. Innen ugyanazon Valkainak Menyői előneve. Valkai Osvald egyike vala azoknak, a kik ellen 1458-ban Csaholyi Pál és István javára vizsgálatot tartottak, mert megtámadták fegyveres kézzel a középszolnokvármegyei Panit birtokot.* Sarmasági Walkay Ozsvátot ügyvédjöknek vallják 1459 szept. 15-dikén és 1461 okt. 3-dikán* Ilosvai Gelbert László,* 1460 júl. 31-dikén Rátoni Lőrincz, Rátoni Szabó Antal meg Rátoni Bertalan és fia, János,* 1461 okt. 28-dikán Baksai Márton, Haraklányi {690.} György és Miklós, Sándorházi Tolvaj Albert, Sándorházi Gergely és György meg Sándorházi Balázs fia, János.* 1466 okt. 30-dikán Sándorházi Ambrus, a György fia, Menyői (menyewi) Walkay Ozsvát, fia György, s ennek leánya, Veronka, Cseteházi Gergelyt, Szakácsi István deákot, Sándorházi Miklóst, Beczenczi Miklóst, Sándorházi Tolvaj Benedeket, Lelei Bíró Miklóst, Beczenczi István deákot, Menyői Espán Pétert, Illést, Homoki Lászlót, Ákosi Antalt stb.,* Sarmasagi Walkay Osvát 1461 okt. 1-sején zálogba veszi Majádi Lászlónak Ilosva, Lompért, Hosszúmező , Derzsida, Száldobágy és Szakácsi falvakbeli birtokait.* Özvegye (Wakay? Ozsvátné) Erzsébet, továbbá Szilágyszegi Hodosi Mihály, Szilágyszegi Márton, Deésházi Mátyásné Dorottya, Deésházi Kelemenné Dorottya és Szilágyszegi Hodosi Lászlóné Zsófia 1470 aug. 22-dikén (?) kölcsönösen egymást vallják ügyvédjeiknek s másokat is.* Vakai (?) Ozsvátné 1470 aug. 22-dikén a középszolnoki bőnyei és szilágyszegi részbirtokokat Szilágyszegi Mátyásné Dorottyának adta el.*
Néhai Walkoi Ozsvát gyermekei: Ambrus, György, Miklós, Veronka és Dorottya azok között voltak, a kiket 1467 jan. 9-dikén Sarmasági Elek feloldott az ellene elkövetett hatalmaskodás következményei alól.* Sarmasági Walkay Ambrust (de Sarmaság) akarták 1492-ben Mayadi István, János és György kiküldetni, hogy Iloswai György birtokaira való igényöket megvizsgálják.*
A tizenhatodik század derekától, úgy látszik, más családbeli Valkaiak tünnek elénk. Egy Miklós jobbágyai 1543-ban (Walkai, Walkaÿ) Újlakon* kilencz, Köődön két, Alsó- és Felső-Szopron meg Kelenczén egy-egy, 1549-ben (Valkaÿ, Walkai, Walkay) Monóban három, Alsó-Szopron, Köődön és {691.} Kelenczén egy-egy kapuszámnyi adót fizettek, Felső-Szopron az ő részén egy servitort és két szegényt találtak ekkor; kelenczei jobbágyait 1553-ban (Walkay Miklós) is egy, 1570-ben (Walkaÿ) pedig az újlakiakat három, a köődieket egy kapu után rótták meg adóval.* 1544-ben (Valkaj Miklós) ellentmondott, a mikor a leleszi konvent Ferdinánd királynak ez évi jan. 29-dikén kelt parancsára a János király megerősítette oklevél alapján Drágfi Gáspárt és Andrást be akarja iktatni a peéri, etei, szeődemeteri, usztatói, hadadi, horváti, széplaki, csányi, vicsai meg mindkét szopri részjószágokba és a kit ezért a konvent megidézett.*
Talán arról a Valkói Valkai Miklósról volt szó, a kinek érdekében a boldogságos szűz Máriáról elnevezett kolozsmonostori konvent – György, váradi püspök, kincstárnok és királyi helytartó sürgető rendelete következtében és egy királyi ember közbenjárására – 1546-ban egy nyomozó levelet adott ki, mely szerint néhai Somlyói Báthori István ő nagysága az édes anyját, néhai Bánfi Zsófia nemes úrnőt néhai Bánfi János nemes részbirtokaiból és összes javaiból megillető leánynegyedet egészen felvette és azt neki egészen lefizették és kiadták, sőt a leánynegyed értékén felül még három birtokot is elfoglalt: Ballát, Baksát és Goroszlót.*
Valkoi Miklós (egr.) 1546-ban Báthori Szaniszlófi Andrást, Istvánt és Kristófot, a kik maguknak követelik Somlyó birtok tizedének ama negyedét, melyet Valkói bérbe vett az erdélyi püspökségtől, meginti,* míg őt (Valkoi Miklóst egr.) és nejét, Petronellát Krasznai Pándi Literatus Ferencz varsolczi földjeinek elfoglalásáért, gyümölcsöseinek tönkretevéséért és kivágásáért, szénás kertjeinek lelegeltetéseért meg más hatalmaskodásokért perelte.*
{692.} E Miklóssal sűrűn találkozunk, mint a Csire Petronella férjével.
1549-ben Valkay Miklósné Petronella, Somlyói Báthori Szaniszlófi András, Kristóf és István, Kisvárdai Mihályné Erzsébet és Sarmasági András a krasznavármegyei somlyói, perecseni, hídvégi, sutakujlaki, győrtelki, gyulakutai, csehi, endrefalvi, kerestelki, badacsoni, szorosi, maladei és más, szabolcs- és szatmárvármegyei jószágokon osztozkodnak.*
Valkai Miklósné Csire Petronella hatalmaskodás miatt panaszkodott Báthori Györgyre, a kit 1559 június 23-dikán Izabella, 1501 aug. 14-dikén János Zsigmond idéztek meg ezért.*
Vitézlő Valkay Miklós felperes és Báthori György között «az Zopron valo jobbagyok feleol és Keod, Kelenchjeÿ erdeo haznanak és tyzed diznanak és waltho penzenek elwytele feleol» 1560 okt. 2-dikán mondtak itéletet. Báthori visszabocsátja a köődi és kelenczei erdőt, a mely azelőtt a Valkayé volt, a tized disznókért és váltópénzért tizenkét öreg disznót meg 3 frt és 10 pénzt adjon a felperesnek. Mindkét fél köteles ebben megnyugodni 100 frt terhe alatt.*
Valkay Miklós (Nagyesküllői?) ugyancsak ekkor számos jobbágyával beütött Dancs Györgynek a krasznavármegyei kémeri birtokára meg a Geszthes praedium területén levő Geszthes nevű erdejébe, továbbá Dancs Györgynek Nagy Pál nevű jobbágyát, kit Kémery János hurczolt udvarába, tettleg bántalmazta és kínozta, ezért Dancs György 1561-ben panaszt emelt ellene János Zs. király előtt, ki Valkayt jobbágyaival és Kémery Jánossal együtt maga elé idézte.*
Valkai Miklós, neje Csire Petronella, leánya Zsombori Lászlóné Zsuzsánna azután Gyulafi Lászlóval pereltek hoszszasan. Gyulafi 1569-ben Köődön, Kelenczén hatalmaskodott, Gyulafi emberei 1574-ben Széplakról, Vicsáról űzték el {693.} Közép-Szolnok vármegye küldötteit, kik Valkai Zsuzsánna Zsombori Lászlóné érdekében jártak el, Zsuzsánnát és Valkai Miklóst 1577 után pedig azért perelte Gyulafi László, hogy amazok jobbágyai Újlakon meg a mosóbányai erdőben okoztak rongálásokat.* Miklós (Nagyesküllöi Valkai, kinek leánya Zsombori Lászlóné Zsuzsánna) Rátóti Gyulafi László ellen többek között ama köődi és bakszegi földek miatt indított pert, a mely ügyben az alperes 1578-ban visszahívta megbizottját a nélkül, hogy a fejedelmet vagy ellenfelét kielégítette volna.* 1579-ben (Valkai Miklós), mint szomszéd, volt jelen, a mikor Gyulafi Lászlót Köőd, Kelencze birtokokba és Aranyosvára praediumba akarták iktatni.*
Valkai Miklós és a veje, Sombori László, az erdélyi tizedek bérlője, a felesége, Valkai Zsuzsánna (a Valkai Miklós és Chyre Petronella leánya s az Álmosdi Chyre András unokája) nevében 1577-ben Báthori Kristóf erdélyi vajda előtt Kusalyi Jakcsi Boldizsárral szemben a Hadadban levő Csire-rész nevű birtokért s az azon levő kastélyért pörölnek, a pör már régóta folyik, egyszersmind új pört indítanak Jakcsi ellen a középszolnokvármegyei Ujlak birtokon erőszakosan elfoglalt földrészek miatt. De a pörök békésen végződnek, a Valkaiak átengedik a Hadadban tevő kastélyukat és Csire-rész nevű birtokukat Jakcsinak meg utódainak; ez pedig a középszolnokvármegyei Újlakon levő birtokainak háromnegyed részét és Zsákfalva birtokát tíz lakott jobbágytelke kivételével adja cserében.*
{694.} Walkaÿ Miklós ellen a kolozsmonostori konventnek 1579 virágvasárnap előtt való csütörtökön kelt kiadványa szerint per folyt a középszolnoki Ákoson Drágos Tódor érdekében, a mely ügyben Gyulafi Lászlónak esküt kellett volna tennie; de betegség miatt nem jelenhetett meg s csak tiltakozott a konvent előtt jogai megőrzése végett.* Ákoson előzőleg egy Walkaÿ Imre szerepel, a kinek itt levő jobbágyai 1543-ban egy kapu után fizettek adót.*
Valkai Miklós középszolnoki köődi s más birtokán 1583-ban és 1585-ben Gyulafi István hatalmaskodott.*
Valkaÿ Anna, Borbála és Zsuzsánna 1572-ben Kusalyi Jakcsi Mihály ellen Hadad vára és a Csire-rész nevű részbirtokok elfoglalása miatt tiltakoztak.* 1584-ben Valkay Anna a maga és leánya, Potentiana, továbbá Valkai Erzsébet és ennek gyermekei: Thomori Katalin, Petronella, Anna, Borsvai Zsigmond meg utóbbi Anna leányai: Zsombori Erzsébet és Borbála nevében 1584-ben az ellen tiltakozott, hogy Zsombori László adományul kapja néhai Csire Petronellának köődi, kelenczei és újlaki részbirtokait, a melyeket Zsombori néhai neje, Valkai Zsuzsánna után bírt.*
Valkay Albert tasnádi nemes 1584-ben jelen volt, midőn Csűry Istvánt és Gencsi Jánost szakácsii birtokukba akarják beiktatni.*
Valkay László jobbágya 1656-ban (a mikor e Valkay néhai) Kémeren egy jószágfelosztási eljárásnál volt jelen.*
Valkai Erzsébet 1676-ban, mint Telegdi Balajti Ferencz neje,* ez évi október 20-dikán, mint Kávási Pál anyósa* van említve. Egy Valkay Erzsébetről 1695-ben, mint Enyedi János nejéről van szó,* a kinek a sarmasági, ilosvai, lompérti és győrtelki jobbágyai és itteni fekvő jószága megállapítása tárgyában {695.} tartottak nyomozást 1719 április 13-dikán Lakatos János és Szabó Mihály részére.*
Mint Szénás Dávidné merűl föl egy Valkai Zsuzsánna, a ki Fekete Ferenczné Sarmasági Erzsébet ellen folytatott pert bizonyos hatalmaskodásért. Apafi Mihály 1671-ben új itélet tárgyában rendelkezett Kraszna vármegyénél.* Talán e perben sújtották Feketénét pénzbüntetéssel, melynek fejében két ippi jobbágytelkét foglalták le 1692 febr. 29-dikén.*
Egy Zsuzsánna a VI. Bideskúti István neje.
Zilahi Valkai András 1750-ben ballai evang. reform. pap.
Valkai János 1816–1821. zilahi esküdt.
Egy Valkai Péter, mint Szomolyai Katalin férje, Szentegyedi (Zenth Eghedi) előnévvel jelen meg 1524-ben.*
| Valk | TARTALOM | Valkó |