Varga

Warga Illést, mind szomszédot megidézték 1552-ben, a mikor beiktatták Zilahi Székely Jánost egy zilahi udvarházba.*Orsz. Lt. Km. conv. lad. 27. S. nr. 45. Vargha Gergely neje 1576-ban tiltakozott távollevő ura és fia nevében az ellen, hogy a zilahi Hagymásmező rétbe beiktatták Báthori Kristóf adománya alapján Zilahi János deákot. A tiltakozót megidézték.*U. o. Z. nr. 1. Varga András, zilahi polgár {696.} és lakos 1633-ban Borbély Mihálylyal együtt Váradra ment s az egyház levéltárának requisitoraitól tíz oklevél hiteles másolatát kérik és kapják is ki, a melyek Zilah várost kiváltságokkal ruházták fel.*Szgy. Varga Pál György zilahi főbíró jelen volt 1676-ban, mikor Balog Andrásné kraszna-utczai János deáknak eladott 18 magyar forintért egy pinczét telkestül, továbbá Borbély István a maga telkét ugyancsak János deáknak s örököseinek 14 frtért.*U. o. K. Varga István 1690-ben zilahi bíró. Nemes Varga Erzsébet és férje nemzetes Szűcs Bálint, zilahi lakosok 1690 febr. 24-dikén zálogba vették 1000 magyar forinton két esztendeig kiválthatatlanul Hadadi Wesselényi Pál nyirsidi, karikai, csigleni, prodánfalvi és varasitói birtokait.*Wl. Varga István 1780-ban zilahi választó polgár. János és István 1781-ben zilahi tyúkól-utczai, ifj. Mihály, Sz. János, Mihály székely-utczai, János, Márton, István, Ferencz, kraszna-utczai lakosok, egy János alszeg-utczai gazda. Egy János 1811-ben zilahi esküdt. András 1848-ban zilahi tanácsos, 1849 áprilisban a Hunyadi-honvédhuszárokhoz állott; 1876-ban zilahi polgármester. Sándor 1883-ban szilágyvármegyei szolgabírói segéd, majd zilahvárosi tanácsos.

Kysdobai Warga Istvánt, mint szomszédot, megidézték 1555-ben, a mikor be akarták iktatni Székely Lázárt és Kristófot Nagy-Mon birtokba.*Orsz. Lt. Km. conv. lad. 27. S. nr. 20. 1559-ben (Varga István, kisdobai nemes) tanuként szerepel a Bodon és Csiglen nevű erdők hovatartozásának megállapítása végett tartott tanuvallatásnál.*Nagyv. Múz. Blt.

Varga István 1670-ben somlyai elüljáró. Varga Ilona 1756-ban a somlyai evang. reform. egyháznak egy kisebb ónkannát adott. Varga János, László, Miklós, Simon, gör. kath. harangozó és Tógyer 1790-ben a somlyai adózók, Varga István 1821–1834 közt a somlyai elüljárók, talán ő és László 1847–1848 közt az itteni polgárok jegyzékében említvék.

{697.} Varga István 1687-ben krasznavármegyei perecseni lakos, hites bíró.*Szgy. 1694 előtt perecseni Menyhárt Mihály elzálogosított Kóka Mihály, perecseni lakosnak két rétet; ezek egyikének közbírája volt Varga István, esküdt ember is.*U. o.

Varga János, csáni nemest K.-Daróczról Közép-Szolnok vármegye 1705-ben lovas zsoldos állítására írta ki.

1741-ben Varga András Diósadról, Varga István Sarmaságról, Varga Mihály, István, K. Varga Mihály zilahi civisek tettek homagialis esküt.

Varga István 1780–1787. tasnádszántói evang. reform. pap.

1797-ben Varga nevűek Diósadon, Nemes-Kesziben és Zálnokon saját telkükön, vagy másén lakó, adózó nemesek; Márton szeéri molnár. Az 1805-diki összeírásban György, szakácsii fegyverfogható adózó nemes és Ferencz, deésházi adózó szabad állapotú lakos említvék, kiket gyalogosoknak vettek föl. Ugyanez évben János, Mihály, másik Mihály, György, András, József, István és fia Mihály, diósadi adózó nemesek homagialis esküt tettek.

Varga István és Pál 1807-ben Tasnád város esküdtei.*U. o.

Varga András 1814–1825. monói, 1825–1838. mocsolyai evang. reform. pap, meghalt 1838-ban Mocsolyán.