Vas

1450-ben Kávási Vas Mihály, Kávási Vas Pál tanúskodnak egy Tasnád-Szántón történt hatalmaskodás ügyében.*U. o. Blt.

Thordai Vas Imre deák, mint Imrefi János ügyvédje szerepel ennek Rátóti Gyulafi István ellen 1583-ban folytatott perében.*GKG. A. fasc. II. és XVII.

1587 máj. 25-dikén Vas Pálné Szénássy Anna ellentmond, mikor Ippi Lászlót a krasznavármegyei Ipp, Szék, Néháza, Márka, Felső-Kaznacs falvak és Bucsum puszta birtokába akarják beiktatni.*Nagyv. Múz. Blt.

Vass György 1593 márczius 28-dikán Báthori Zsigmondtól az egész Balázsházát nyeri,*Hodor K.: Doboka, 550. lap. melyet 1600-ban czegei Vass Ferencztől, mint ellenfelétől, elvett Mihály vajda.*U. o. Gróf Czegei Vass Ádám 1774-ben Kraszna vármegye főispánja.

{702.} Wass Imre gr. kamarás, a kormánynak valóságos belső titoknoka, 1829–1830. középszolnokvármegyei helytartó. Talán ő birtokos 1837-ben Alsó- és Felső-Kékes-Nyárlón (Wass gróf).*Hodor K.: Doboka, 530–531. l. Özvegy Vass grófné Szentgyörgyön birtokos ekkor.*U. o. 519. l. Imre 1854-ben halt meg. Neje br. Jósika Róza.*Nagy Iván, XII. 82. és 472.

Vas János, tasnádi lakos 1690-ben középszolnok-vármegyei hites assessor.*Szgy.

Szoboszlai (Szoboszlay) Vas István középszolnoki főjegyző 1712-ben, 1714-ben (a jún. 28-dik és következő napjain Szilágyfő-Keresztúron tartott tisztújításon választva), 1719-ben (az április 26-, 27- és 28-dik napjain tartott tisztújításon állásában megmarasztalva) és 1719–1724.,*Gencsi-lt. nr. 960. azután 1732-ben alispán. Közben 1713-ban őt és Kengyel Gábort követekül küldték a medgyesi országgyűlésre, «holott egy részint kell agitáltatni a zilahi nemesség és civisek között controversiában forgó dolgoknak». Utiköltség számukra 60 rh. frt volt, melynek felét a vármegye, felét pedig a zilahi nemesség adta; 1715. évi április 14-dikén Kengyel Gábor helyett őt küldik egy német forint diurnum mellett Zilahi Gergely társául a szebeni diétára. 1718 febr. 22-dikén ő és Guthi Dénes követek az erdélyi diétán. Költségül számukra 60 m. frtot rendeltek. Ez István, zilahi lakos 1718-ban Bagosi Kováts István; bagosi lakostól szántóföldeket, a Juhos-domb s Sarmás nevű szőlőhegyeken szőlőket, a Tyukól-utczán telket, a Tálas István házát a Kandia-utczán vette vagy zálogosította.*Bagosi Károly családi levelei közt Zilahon.

István, az István, alispán fia, 1790 szept. 20-dikán kap nemesi bizonyítványt Közép-Szolnoktól.*V. Test. 156. l.

Egy Vas István, középszolnoki assessor 1781-ben.

Szoboszlai Vas Sándor 1741-ben szintén középszolnoki assessor.

{703.} Közép-Szolnok vármegye 1753 május 10-dikén Szoboszlai V. Sámuel, borsodvármegyei rudabányai, György, gömörvármegyei aggtelki, 1757 június 21-dikén Sz. V. Mihály, biharvármegyei kabai lakosoknak ad nemesi bizonyítványt.*V. Test. 30., 156., 233. l.

Vas János de Szoboszló, érszentkirályi lakos, nemességét 1771 jan. 30-dikán igazolja Közép-Szolnok vármegye.*P. C. Product. 40. l. Kétségkívül ez a Szoboszlai Vas János volt 1781-ben középszolnoki assessor.

Minden bizonynyal e család tagja az a Szoboszlai Mihály, a kit érszentkirályi saját telkén lakó, adómentes nemesek közt találtunk. (1797.)

Szoboszlai Vas Gáspár 1781-ben homagialis esküt tett Közép-Szolnokban.

Ugyanekkor Vas Mihály és György, kraszna-czégényi nemeseket meg Vas István és János, krasznamihályfalvi nemeseket találjuk a homagialis esküt tevők névsorában.

Vas Ferencz árvái, ifj. Mihály, nemes István, László róm. kath. harangozó, György, ifj. György és János szegények, másik György és István csizmadiák 1790-ben a somlyai adózók névjegyzékében fordúlnak elő. Idősb Vas István, somlyai lakos 1792-ben azt kivánja igazolni, hogy a családja tagjai Doboka vármegyében nemesi szabadsággal élnek.*Orsz. Lt. nem. invest. Kraszna. Vas Ferencz, Mihály és Pap Vas János 1847–1848. somlyai polgárok.

1797-ben Vas-családok tagjai Ákoson, Ér-Szentkirályt (köztük Szoboszlai Vas Gáspár és János), Kraszna-Czégényben, Kraszna-Mihályfalván (köztük Szoboszlai Vas János) és Magyar-Csaholyban kisebb birtokosok, vagy saját telkükön lakó, egyházi adómentes nemesek; Nemes Vas Mihály kövesdi urasági tiszttartó.

{704.} Vas István 1801-ben krasznavármegyei assessor.

Az 1805-diki összeírásban a Vas és Vass nevűekből a következők említvék: István és Sámuel, ákosi, György és János, krasznaczégényi és Sámuel, krasznamihályfalvi adómentes, továbbá Mihály (50 éves), magyarcsaholyi (gyalogosok), Szoboszlai V. Gáspár, Mihály és Pál, érszentkirályi adómentes nemesek (lovasok). Ezek, István kivételével, homagiális esküt is tettek.

Vas Sámuel 1827-ben krasznavármegyei sebész és ideiglenes vármegyei orvos. – Egy Sámuel 1837–1838. borzási, 1838-ban (Vass Sámuel) hadadnádasdi evang. reform. pap (meghalt Nádasdon).

Vass Lajos 1875-től rátoni evang. reform. pap.