Haraklány.

Harakyan 1415, Haraklyán, Haraklyan 1429, Haroklyan 1512, Haroklÿan 1543, Haroklan 1549, Haraklány 1618, Haraklán 1622, románul Hereklanul 1733.

1415-ben szolnokvármegyei, 1429-ben külső-szolnokvármegyei, 1495-től középszolnokvármegyei helység.

1415 nov. 13-dikán «a szolnokmegyei Harakyan» birtokért per folyik Kusalyi (Jakcsi) György és István, meg Odi János között. A pert elhalasztja a nádor.*Zichy-Okt. VI. 376., 377. l.

1429 jul. 15-dikén a «külsőszolnoki Haraklyan» birtokba Haraklyáni István János fiát, András fiait Lukácsot és Lászlót, János fiait Jánost és Lászlót iktatják be.*Dl. 27861.

1458 márcz. 2-dikán Dobai Sándor Mihályné elzálogosítja a szintén külsőszolnoki Haraklyan birtokbeli udvarház-helyét Nagydobai Gogán Balázsnak.*Dl. 36405. Km. Prot. Michael pag. 12. nr. 2.

Közép-Szolnok vármegye legrégibb adóösszeirásába Haraklyanban (Haraklányi?) Mihály 7 frt 2 kr. s (Haraklányi?) György 8 frt 3 drral vannak fölvéve.*E mű I. k. 180. l.

1543-ban (a középszolnoki Haraklÿanban) 8 kapu után adóztatták meg a Haraklányi Miklós jobbágyait. Volt ekkor {503.} a helységben 1 biró, 5 szabados, 11 szegény és 1 puszta telek.*Dical. 1549-ben (Haroklanban) 7 1/2 kapu után rótták meg adóval a Haraklányi Miklós jobbágyait, a kiken kívül feljegyeztek még 8 szegényt és 5 servitort.*U. o.1570-ben (Haraklÿanban) 5 kapuszámnyi adót fizettek a Haraklányi János jobbágyai.*U. o.

1495 okt. 16-dikán Tőkés Miklós örökbe vallja a középszolnoki Haraklyan falubeli birtokát Szilágyszegi Péternek.*Dl. 36398. Km. Prot. M. min. p. 237. nr. 2.

Itt levő részbirtokát Haraklányi Miklós 1512-ben, ha ő örökös nélkül hal el, Deésházi Mihályra s másokra hagyja.*Szgy.

1524-ben az itteni részbirtok elidegenítése miatt tiltakozik Haraklányi Miklós ellen Haraklányi Árva István,*Lelesz, Prot. 5. fol. 235. an. 1524. aug. 1-sején Borzási Györgyné Haraklányi Borbála örökbe vallja ezt a birtokát fivérének, Miklósnak, kitől azért Vártelek és Puszta-Bádon prædium felét kapja.*Dl. 36400. Km. Prot. R. p. 238. nr. 1.

Rátoni Miklós és Gáspár el akarják idegeníteni e birtokbeli nemesi telküket, de 1535 jan. 14-dikén tiltakozik az ellen Haraklányi Miklós;*Dl. 36402. Km. Prot. T. min. p. 24. nr. 1. aug. 30-dikán haroklyanyi birtokukat elcserélik Borzási György és sógora, Haraklányi Miklós.*Dl. 36405. Km. Prot. Michael p. 358. nr. 1.

Nádasdi Tamás gróf országbiró, Fogaras földe és Vas megye főispánja előtt megjelent Horváthi Peres Gáspár, Haraklányi Miklós nevében, és ott előmutatva előbbinek perhalasztó parancsát, előadta, 1546, Fülöp és Jakab apostolok ünnepe körül, hogy Borbála, Wajai Borzássy György özvegye és fia Miklós, előbbinek «Kesaraÿarofewld» nevű földrészét, mely Haroklany középszolnoki birtokához tartozik és mely bokros és irtatlan volt, kiirtották és belőle szántóföldet csináltak, az ő nem csekély kárára azt maguk részére elfoglalván. Ez ellen Pokatheleki Konde Lázár azt állította, hogy a peres földrész nem Haraklánhoz, de Wajahoz tartozik. Ebből kifolyólag meghagyták a kolozsmonostori konventnek, hogy {504.} hites emberét küldje ki, a királyi biztossal s tegyenek igazságot a szomszédok és jobbágyok esküje alapján. Hadadi Móré Jánost, Bőnyei Mátyást, Csalmasi Gergelyt, Kádár Ferenczet, Lelei Kaplyon Lőrinczet, Orbán Pétert vagy Zsigmondot jelölte ki az országbiró királyi emberekül Haroklyanból.*Orsz. lt. Km. conv. lad. 26. B. nr. 60.

Haraklányban 1618-ban Árva István Haraklányi Miklósnak egy nemesi házhelyet ad örök tulajdonul.*Egy 1818 jan. 29-én Lélében összeírt oklevél-lajstrom szerint. (Szgy.)

1622 aug. 2-dikán Mátyás Demeter és Mátyás János, más névvel Haraklányi Demeter és Haraklányi János, továbbá Bóné András jobbágyok fogadják, hogy Haraklányi Miklós neve alá Haraklánba visszatérnek, kik elhagyták volt lakóhelyüket (Haraklánt) s Harakláni Pált, Lászlót s Istvánt.*Szgy.

A somlyai várban 1634 juniusban Szaniszlófi Báthori Kata asszony perecseni, Serédi haroklányi jobbágyai Haroklányi István s felesége Demaneczki Petronella s leányuk Haroklányi Zsuzsánna egy itteni jobbágyáért, Oláh Györgyért, a ki a somlyai várban vasban és fogságban van, kezességet vállalnak, hogy az illető örökös jobbágyuk lesz.*Szgy. Kilencz viaszpecsét helye.

1635-ben Harakláni Miklósnénak az osztályegyezségnél itt jobbágyokat adnak.*Szgy.

1656 okt. 19-dikén Benedekfalván lakó Ramocsa Mihály, Közép-Szolnok vármegyének egyik alispánja és Menyőben lakó Debreczeni István, egyik szolgabiró tudatják, hogy «az elmult felső időkben» Haroklányi Zsuzsánna Gólya György felesége itt levő részjószágára Görcsöni Serédi Istvántól ötszáz magyar frtot kért, a miért Serédinek s felesége Kamuthi Katának bocsátja a részjószágot.*Orsz. lt. kolozsm. conv. fasc. S. nr. 4. 27. fiók.

Apafi Mihály fejedelem 1679. évi augusztus 6-dikán kelt levelében megerősíti Serédi Benedeknek azt a jogát, hogy Haraklány nevű falujánál vámot tarthasson. Elrendeli, hogy a kereskedők és utasok azon a helyen vámot fizessenek s {505.} Serédinek úgy a haraklányi, mint más vámjaihoz való joga épségben maradjon.*Szgy.

Haraklyán birtokot 1701 ápr. 19-dikén I. Leopold király Serédi Péter bárónak adományozta a volt birtokos nemes Haraklányi Mihály magtalansága miatt.*Jlt.

A hadi terhekhez való hozzájárulásra 1797-ben a községből a következőket írták össze. Főbb birtokosok: gróf Andrási Károly és gr. Kendefi Rákhel, gr. Bethlen Gergelyné; kisebb birtokosok: Pelei Mihály, Szabadszállási István és György, Halmágyi József, Bene Antal, Ladányi Sámuel, Fejérvári János, (gr.) Teleki László, gr. Toldi Zsigmond és Posztai Ádám; pap: Popa Juvon oláh; kántor: Pap Simon oláh; molnár: Morár Mitruj.*Szv. lt.

A gör. katholikusoknak fatemplomuk van. Anyakönyvük 1824-ben kezdődik.*Sch. 1886. 165. lap. Egy tanteremű elemi iskolájok 1897-ben épűlt.

A helység újra 1713-ban kezdett telepűlni; azelőtt sokáig puszta volt.*M. Stat. Közl. 340. l.

1715-ben 7 jobbágy háztartás fizetett adót és pedig 5 magyar és 2 oláh, 1720-ban 24 jobbágy és 3 zsellér, összesen 27 háztartás, ebből 14 magyar és 13 oláh. A népessép száma 1715-ben 63 lélek, magyar 45, oláh 18; 1720-ban 243 lélek, 126 magyar, 117 oláh. A lakosok vezetékneve magyar ugyan, de nyelvre nagyobb részük oláh.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 66. l.

1733-ban Haraklányban (Hereklanul) 44 volt az oláh családok száma; egyesült papja Ignácz nevet viselt.*Tr.

1847-ben a lakosok száma 584; róm. kath. 5, gör. kath. 372, evang. reform. 7.*Nagyv. Nvk. 1847. 108. lap. 1890-ben lélekszáma 578; nyelvre nézve magyar 25, oláh 553; vallásra nézve róm. kath. 6, gör. kath. 553, evang. reform. 12, izr. 7. Házak száma 105.

Szántóföldje 1715-ben 57, 1720-ban 304 köblös, rétje {506.} 1715-ben 32, 1720-ben 100 kapás.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 66. l. 1895-ben gazdaságainak száma 111. Területe 1656 katasztrális hold, a melyből szántóföld 948, rét 481, legelő 124, kert 35, terméketlen 68 hold.*Mg. St. 506.

A községnek 1900-ban 3741 K. 24 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 2261 K. 36 f.

Határrészei: Corni = Korny (somfák), Valea din Jos = Váljá gyin Zsosz (Alsó-völgy), Coaste = Kasztë (halom), Rîturile Satului = Riturilë Szátuluj (a falu rétjei), Mál (hegy, a románban: agyag).


Hatvan. Lásd Er-Hatvan.