| Váradi káptalan | TARTALOM | Várai |
Dénes, váradi püspök, egyike azoknak, a kiknek Adi György deák eladja adi és mocsolyai részbirtokait, a mit 1430-ban Zsigmond király jóváhagy.*
1454-ben János váradi püspök, Peterd János, Radványi Tamás, Dengelegi Bernát és Bályoki Szilveszter elfoglalták Bánfi János, György, András, Mihály és Katalin, Bánfi Istvánné Margit, Chahol János és Kusalyi Jakcsi László fiai András és Péter krasznavármegyei Zovány, Kraszna, Goroszló és Balla birtokait, a miért őket ötezer forint birsággal büntették. László magyar király meghagyja a megyei bíráknak, hogy ez ügyben nyomozást tartsanak s rendeljék elébe a püspököt társaival együtt.*
{709.} Mátyás király 1458-ban intézkedik, hogy Vitéz János váradi püspöknek azok a krasznamegyei részjószágai, melyeket fogsága alatt a Losoncziak elfoglaltak, visszaadassanak.* Vitéz János váradi püspök: Kraszna, Goroszló, Barla és Baksa helységekben vásárolt részeket. 1484-ben birtokos volt a püspökség Almáson és Sírmezőn is, valószinüleg Bályoki réven.* Ekkor tájt vagy hat falut bírt Kraszna vármegyében a bihari határ mentén.
A váradi püspök egyike azoknak, a kik ellentmondanak, mikor a leleszi konvent Ferdinánd királynak 1544 január 29-dikén kelt beiktató parancsára a János király megerősítette oklevél alapján Drágfi Gáspárt és Andrást be akarja iktatni a peéri, etei, szeődemeteri, usztatói, hadadi, horváti, széplaki, csányi, vicsai meg mindkét szopori részjószágokba és a kiket ezért a konvent megidézett.*
György váradi püspök zilahi tisztje, Orbai Miklós vette át 1548-ban learatás végett özv. Borzási Györgyné Borbálától és fiától, Miklóstól ama várteleki szántóföldet, a melyet ezek Haraklányi Miklóstól foglaltak el.*
A váradi püspök czigányii jobbágyai 1553-ban tizenöt kapu után fizettek adót.*
| Váradi káptalan | TARTALOM | Várai |