Verebélyi

Verebei. Verebély. Verebélyi Péter (egr.) egyike azoknak, a kik 1578-ban megveszik Rozsályi Kún Domokos leányaitól meg Rozsályi Kún Lászlótól és Istvántól a középszolnoki szentkirályi és orbói részbirtokokat.*Lelesz, Act. an. 1578. nr. 26.

Verebéllyi György, ákosi nemest Közép-Szolnok vármegye 1705-ben lovas zsoldos állítására írta ki.

1781-ben Imre (Verebélyi) tett homagiális esküt Közép-Szolnokban.

1797-ben István (Verebei) Ákoson kisebb birtokos, Imre ákosi, János tasnádi saját telkén lakó egyházi adómentes nemesek. Imre fia az az István (Verebelyi), a kit 1805-ben lovasnak vettek föl az ákosi fegyverfogható adómentes nemesek közé. Homagiális esküt is tett. 1808-ban egy antiqua jobbágytelket Ilosván kétségkívül ő (Verebei István) bírt, a kiről megjegyezték, hogy «középszolnokvármegyei». Fiai: Lajos, Gáspár (1841ben középszolnokmegyei esküdt), Elek, József és László. Gáspár fiai: Zsigmond, Gábor és Ignácz. Ignácz 1870–1871. krasznavármegyei esküdt, 1871-ben tiszteletbeli szolgabíró, 1872-ben Zilahon kir. aljárásbíró, 1874-ben Szilágy-Somlyón kir. alügyész, {714.} 1884-től a pestvidéki kir. törvényszéknél biró, 1896-tól kir. ítélőtáblai bíró czímmel és jelleggel.