| Verebélyi | TARTALOM | Veresmarti |
Ákos, Ákosi (Árkosi). Veres István utódai és Palóczy György, nagydobai lakosok 1676 május 18-dikán három ákosi jobbágyot zálogosítottak el.* Királydaróczi Veres János és Árkosi Veres István 1748-ban több más rokonukkal együtt folyamodtak Mária Teréziához a birtokaikra vonatkozó összes oklevelek kiadása végett, hogy jogaikat azokkal a középszolnokvármegyei Ákoson, Szakácsiban és Újnémeten levő részjószágaikban biztosíthassák.*
Veress István és Mihály de Ákos 1741-ben, id. és ifj. Zsigmond, ákosi nemesek, 1781-ben homagiális esküt tettek.
Árkosi Veres Ferencz, néhai Árkosi Zsigmond fia, Veres Krisztina, néhai Veres Zsigmond leánya, továbbá Érszentkirályi Veres Mihály és János 1786-ban Közép-Szolnok vármegyében, Ákoson birtokosok.*
Badacson. 1808-ban ide való Veres Papokkal találkozunk.*
Borzási. Boziasi Veres Gál egyike azoknak, a kik elfoglalták Losonczi Bán fiainak: Lászlónak, Jánosnak, Györgynek Csaholyi Jánosnak, Istvánnak, Miklósnak, Daróczi Bereczknek és Kémeri Jánosnak egy kémeri házát és a kik ellen ezért 1465-ben vizsgálatot tartottak.*
Bőnye. Veres János leánya, Klára azok között volt, a kiket 1480 ápr. 8(?)-dika előtt Bőnyei Tamás, László és János bepereltek egy bőnyei birtokrészre vonatkozó iratokért.*
Bürgezd. Veres Benedek és Veres Ferencz 1519-ben Bürgezden birtokosok a Csizérek és Bilgezdÿek közvetlen szomszédságában.* Ferencz, mint szomszédos birtokos volt jelen, a mikor a Kisdobai Szabó Tamás fiainak átadták a Bürgezden levő részjószágot.*
{715.} Derzsida. L. Sarmasági.
Deésházi. Deésházi Veres Györgyöt 1424-ben a Kusalyi Jakcs fiai: István és György s e György fiai: János, László, Mihály és az említett Jakcs István fia, Mihály Garai Miklós nádor elé idézik, mert ez birtokba iktatásuk alkalmával a középszolnokvármegyei Deésháza birtok átadása ellen tiltakozott.*
Ér-Kávás. Az 1805-diki nemesi összeírásban találkozunk ide való ily nevű családdal.*
Ér-Szentkirály. Érszertkirályi Veres János, mint királyi előttemező szerepelt 1717 ápr. 10-dikén itteni és újnémeti telkek elzálogosításánál.* Talán ő 1714-ben a külső félben kommisszárius, 1730-ban középszolnoki esküdt assessor.* Mint Ákosnál érintettük, Érszentkirályi Veres Mihály és János, néhai Veres Mihály fiai 1786-ban birtokosok a középszolnoki Ákoson.*
Ér-Szodoró. 1547-ben Szodorói (Zodoroi) Veres Jánost megidézték özv. Sarolyáni Márton Tamásné Juliánna és Nagy Albert özvegye, előbb Tyúkodi Császár Bálintné, Erzsébet egy szodorói puszta jobbágytelek elfoglalásáért.*
Gyökeresi. Gyeukeresi Veres Miklós egyike vala azoknak, a kik, mint szomszédok, jelen voltak 1579-ben, a mikor be akarták iktatni Rátóti Gyulafi Lászlót a középszolnoki Köőd, Kelencze birtokokba és Aranyosmező, másként Aranyos-vára praediumba. 7*
Halasi. Halasi Veres Gábor 1804–1819. középszolnoki assessor (1819-ben árvaszéki bíró), 1844-ben középszolnokvármegyei esküdt. – Halasi Veres József 1830–1831. középszolnoki assessor, 1837-ben helyettes szolgabíró, 1840-ben ülnök.* L. még Halasi.*
{716.} Ilosva. 1707-ben Veres Andrást Gencsi György és neje, Dobai Erzsébet egy ilosvai telek kibocsátására idézik meg.* 1731 márczius 7-dikén pedig nyomozzák Gencsi István és György érdekében, hogy Veres András mily jogon és czímen bír telkeket Ilosván és Lompérton.* Veres János, krasznavármegyei (?) táblabíró 1733 ápr. 26-dikán aláírt egy egyezséget ilosvai és lompérti jobbágytelek tárgyában.* 1734 november 28-dikán ő és Váradi György visszabocsátják egy ilosvai telek felét az imént említett Gencsi Istvánnak és Györgynek.*
Ipp. Ippi Veres Miklós 1848 előtt krasznavármegyei adóíró biztos.*
Kalóztelki. Weres Domokos de Kalozthelek 1481-ben tanúskodik Bihar vármegye két kiküldött szolgabírája előtt, hogy a nagyfalusi vásárról hazatérő debreczeni kereskedőket Kalóztelek (Kárásztelek) és Kémer között senki más nem rabolhatta ki, mint a nemes Somlyai Báthoriak jobbágyai és szolgái.*
Keresztúri. A Keresztúri Veres-család már 1447-ben említve van.* Keresztúri Veres Mihály, Keresztúri Márton, Keresztúri Nagy Antal, Keresztúri Tamás, Keresztúri Barta Pál, Keresztúri Mihály meg Keresztúri Kelemen és István 1448 aug. 11-dikén egymást kölcsönösen ügyvédjeiknek vallják, továbbá: Deésházi Sebestyént, Nagydobai Csízér Fülöpöt, Nagydobai Mocsi Istvánt, Lelei Nagy Bálintot, Madai Tamást és Keresztúri Mihályt.*
Kémer. L. Borzásinál és az 1806-diki összeírásban.
Királydaróczi. Id. Veress János de Királydarócz 1741-ben, id. és ifj. János 1781-ben középszolnoki assessorok. Király-Daróczi Veres János – mint Ákosnál érintettük – 1748-ban több más rokonával együtt folyamodott Mária Teréziához a birtokaikra vonatkozó összes oklevelek kiadása végett, hogy {717.} jogaikat azokkal a középszolnokvármegyei Ákoson, Szakácsiban és Újnémeten levő részjószágaikban biztosíthassák.* Királydaróczi Veres András a XVIII-dik század közepe táján középszolnokvármegyei kommisszárius (Vitéz Andor mellett; tasnádi járás); talán ő 1741-ben középszolnoki assessor.
Kis-Doba, Kisdobai. A Kisdobai Weerees-család 1471-ben szerepelt.* Weerees János azok között van, a kik ez évi ápr. 18-dikán Kis-Doba birtokrészei, bizonyos gyümölcsös és az ezekről szóló oklevelek tárgyában kiegyeztek Török Istvánnal, Albertfi Péterrel, Deésházi Mártonnal, néhai Kisdobai László fiával, Domonkossal, Kisdobai Imre fiának, Jánosnak fiaival: Mátéval, Lukácscsal és Balázszsal, Deésházi Istvánnal, Deésházi Balázs fiával, Benedekkel meg Kisdobai László fiával, Balázszsal.*
Kövesd. E birtok egy negyedébe is be akarták iktatni 1487-ben a Mayádi László fiait, a mi ellen tiltakozott Sarmasági Weres László.* Sámsoni Veress István 1687 körül jelen volt, mikor itt a Gyerőmonostori báró Kemények elfoglalják a Sarmasági-féle középszolnokvármegyei birtokokat.*
Kraszna. 1808-ban találkozunk ide való ily nevű családdal.*
Kraszna-Mihályfalva. Veres Mihály örökösei tanúskodtak 1689 jan. 3-dikán két krasznamihályfalvi jobbágy ügyében tartott tanúvallatásnál.* 1790-ben Közép-Szolnok vármegye közönsége visszahelyezte előbbi adómentességébe Veres István krasznamihályfalvi nemest, a kit, bár adómentes nemes volt, mégis minden elitélés nélkül megadóztatott volt Osvát István biztos.*
Kucsó. Veres Zsigmondot 1749 máj. 2-dikán a kucsói jószág {718.} elzálogosított részeinek ki nem bocsátásáért megidéztette Gencsi György,* ki pert is folytatott ellene, de e pert 1758 máj. 2-dikán megszünteti.*
Lecsmér. 1806-ban van szó itt ily nevű családról.*
Lele. Veress János, lelei nemest Közép-Szolnok vármegye 1705-ben lovas zsoldos állítására írta ki.
Lompért. Veres Mihály 1674 jún. 9-dikén zálogba vett húsz forinton Boér Ferencztől egy lompérti puszta telket.* 1698 júl. 16-dikán kétségkívül a már Ilosvánál említett Veres András elzálogosít egy lompérti telket Nánási Istvánnak és nejének, Gencsi Annának.* Andrással Ilosván 1707-ben és 1731-ben is találkoztunk,* valamint Jánossal 1733-ban és 1734-ben.*
Márkaszék. 1806-ban van szó itt ily nevű családról.*
Mocsolya, Mocsolyai. A Mocsolyai Veres-családdal már 1470 körül találkozunk.* 1547-ben, mint szomszédokat, megidézték Mocholyai Weres Andrást, Ambrust és Pétert, a mikor beiktatták Paladinics Jánost Vicsa birtokba.* 1549-ben Weres Ambrus, mocsolyai egytelkes nemes 25 dénárnvi adót fizetett.* Veres Gábor és Lőrincz nemesek (de Motsolya), 1550-ben, a mikor a néhai Deésházi Kelemen középszolnokvármegyei birtokrészeit osztották fel örökösei között, mint szomszédos birtokosok jelen voltak Ököritón a határkijelölésnél.* András (Mocholyai? Weres) azok között van, a kiket ugyanezen évben mint szomszédokat Sámson birtokba hívtak, a mely alkalommal megjárták a néhai Sámsoni Gergely és Mihály itteni birtokrészét és átadták Bőnyei Mátyás felperesnek.*
Mocsolyai Veres Ferencz, sámsoni lakos 1658–1696. középszolnoki hites szolgabíró.* 1689-ben (Mocsolai Veres {719.} Ferencz) jobbágyai tanúskodtak egy szécsi birtok ügyében tartott tanúvallatásnál.* 1697 márcz. 1-sején zálogba vette Vid Zsigmond sámsoni jószágát.* 1703-ban (Mocsolyai Veress Ferencz, szilágysámsoni lakos, nemes ember) tanúskodott a néhai Sarmasági György hagyatéka ügyében.*
Mocsolyán lakó Veres István, középszolnoki szolgabíró 1667 november 27-dikén a krasznavármegyei Récsén az Egri Zsigmond (Kraszna vármegye assessora) házánál van valami ügyben.* Talán más Veres István, a ki egyébiránt szintén mocsolyai lakos, 1669–1687. középszolnoki hites assessor.* Mocsolyai Veres István 1675–1682. közt is középszolnoki nemes hites szolgabíró,* egyike (Moczolyai Veres István, középszolnoki szolgabíró) azoknak, a kik a vármegyének 1682 január 30-dikán Ököritón tartott gyűlésén bizonyitják, hogy hány falu maradt pusztán Várad megvételéből, hányat égettek el a németek, hányat pusztitottan el a törökök, a szatmári tolvajok és kuruczok.* 1683–1684. alispán.* Fiai: Mihály, István és János, kikkel 1676-ban találkozunk.* 1687-ben valamelyik Veres Istvánnak egy jobbágya jótállott Guthi István és neje Erdőteleki Judit egy jobbágyáért.* Ez az István egy időben szerepelt Sámsoni* Veress Istvánnal, talán egy vele.
Mocsollyai Veres Zsigmondnak 1694-ben a középszolnoki Szécsen egy jobbágya jótáll a Valkay Erzsébettől elszökött Kis Gergelyért. Veress Sigmond úr, András és Mihály, mocsolyai nemeseket Közép-Szolnok vármegye 1705-ben lovas zsoldos állítására írta ki.
Veres Zsigmond és György de Mocsolya 1741-ben homagiális esküt tettek.
Veress István 1750-ben a mocsolyai evang. reform. egyház {720.} kurátora. (Előtte ez egyház a sámsoni filiája volt.) Bizonyára ő (Veress István, mocsolyai) kap 1764 január 31-dikén Közép-Szolnok vármegyétől nemesi bizonyítványt.*
Veres Ferencz, Mihály, Péter és András, mocsolyai saját telkükön lakó adózó nemesek 1781-ben homagiális esküt tettek.
1790-ben Közép-Szolnok vármegye közönsége visszahelyezte a mocsolyai Veres-családot előbbi adómentességébe ezen vármegye bizonyítványa és jegyzőkönyvezései alapján.*
Nagy-Doba. Mint Ákosnál érintettük, Veres István utódai és Palóczy György, nagydobai lakosok 1676 május 18-dikán elzálogosítottak három ákosi jobbágyot Pap István és neje, Guthy Anna, ákosi lakosoknak.*
Nagyszegen 1741-ben Veres Tódor, György, 1781-ben Veress Lup, Ursz, id. és ifj. Zaharie, Ignácz, Péter és Juon, nemesek tettek homagiális esküt. 1790-ben Közép-Szolnok vármegye közönsége visszahelyezte a nagyszegi Veres-családot előbbi adómentességébe azon armalis alapján, melyet e család 1674 jún. 15-dikén Apafi Mihály fejedelemtől nyert.*
Ököritó. Veres Gergely 1720 jún. 9-dikén elzálogosította itteni jobbágyát telkével együtt Gencsi Györgynek.*
Pelei Veres Péternek és Györgynek 1689-ben több marháját ellopta Guthi Farkas jobbágya; a károsúltak Guthitól huszonöt magyar forintot kaptak azokért.*
Perecsen. Veres Tamás 1606-ban Mayadi Gergelynek Lónyai Istvánnal kötött egyezségénél, mint tanú szerepelt e helységben. Veress Józsefné 1801-ben az itteni evang. reform. egyháznak egy ónkannát adott.*
Póstelke. Veres Mihály és Gál fia István azok között voltak, kiknek a középszolnoki Póstelke birtokba való beiktatását {721.} hagyta meg 1447 jún. 19-dikén a kolozsmonostori konventnek Perényi László, országbíró.*
Ráton. Az 1808-diki összeírásban találkozunk itt ily nevű családdal.*
Récse. 1549-ben Récséből többek között Weres Balázst is maguk mellé vették özv. Vajai Bozzási Györgyné Borbála és fia, Miklós, a mikor elfoglaltak és bevetettek Haraklányi Miklós Vártelek birtokán és nyirsidi birtokrészén tizennyolcz hold szántót. Ez ellen Haraklányi nevében panaszt emelt Horváti Peres Gáspár, mire az országbíró helyszíni vizsgálatot parancsolt e tárgyban.* Veres Zakariás, assessor 1616-ban krasznavármegyei nemes személy, Récsében lakott. A krasznavármegyeiek 1632-ben Somlyón tartott gyűlésökből követül küldik Rákóczi György, fejedelemhez, panaszszal a gyülevész hadak garázdálkodásai miatt. – Kétségkívül az ő neje az a Veres Zakariásné Récsei Judit, kinek 1630-ban joga volt Varsolcz falu Apró nemesek részéhez.*
Veres Tamásnak 1652-ben Récse határán földei vannak, melyek kétfelől szomszédosak Guthi Istvánnak egy kerekhegyes földével.* Egy Veres Tamás (de Récse) 1653-ban krasznavármegyei juratus assessor.* Talán ennek a Récsei V. Tamásnak neje Balázsházi Zsófia, a ki Tatárországban fogságban volt, a honnan kiszabadúlt, de Veres Tamástól való gyermekei még «oda be rabságban» vannak; hogy ezek sarczában a Veres Tamás szilágyi, krasznavármegyei részjószágát elzálogosítsák, a mint Récsei Egri Zsigmondnak és Szécsi Gúthi Farkasnak 1689 előtt a fogarasi országgyűléshez tett jelentésökből tudjuk, a nemes ország megengedte. Csakhogy e két leány életben léte felől semmi hír. Balázsházi Zsófia rabságában férjhez ment néhai tekintetes nagyságos {722.} Kornis Gáspárnak ugyancsak tatár rabságban levő szolgájához, a kitől két leánya és egy fia lett. Récsei Egri Zsigmond és Szécsi Guthi Farkas 1689-ben attól tartanak, hogy a rokonuktól, a Veres Tamástól való leányok neve alatt az igaz vérektől el akarják idegeníteni a jószágot, melynek árán aztán az idegen gyermekeket váltják ki. Kijelentik, hogy mihelyt az ő atyjokfiainak életben való léte igazolva lesz, azonnal készek letenni a sarczot.*
Sarmasági. A Sarmasági Veres-családdal 1487-ben találkozunk.* Sarmasági Veres László a néhai Sarmasági Elek fiai nevében tiltakozik ekkor, midőn a középszolnokvármegyei Sarmaság, Sziget, Kövesd, Remete, Korond, Girókuta és Derzsida birtokok egy negyedébe be akarják iktatni a Mayádi László fiait.*
Sámson. Sámsoni. A Mocsolyai Veres-család tagjai közt találkoztunk már Ferenczczel, ki 1697 márcz. 1-sején zálogba vette Vid Zsigmond sámsoni jószágát,* 1703-ban pedig (Mocsolyai Veres Ferencz, szilágysámsoni lakos, nemes ember) tanúskodott a néhai Sarmasági György hagyatéka ügyében.* Sámsoni Veres István – mint Kövesdnél érintettük – 1687 körül jelen volt, a mikor a Gyerőmonostori báró Kemények elfoglalták Kövesden a Sarmasági-féle középszolnokvármegyei birtokokat. Sámsoni Veres János, Petrevityi Horváth Kozma gondviselője, középszolnokvármegyei lakos, egyike azoknak, a kik 1692-ben Fónyi Istvánt és Jódi Simont beiktatták Szikszay Györgynek középszolnoki szamosújlaki ősi részébe.* Veress Ferencz úr és György, sámsoni nemest Vérvölgyről Közép-Szolnok vármegye 1705-ben lovas zsoldos állítására írta ki.
{723.} Sándorházi. A Sándorházi Veres-család 1428-ban és 1444-ben tűnik föl.* Veres György s Klára a Sándorházi János gyermekei 1441.* Sandorhazai Werews Benedeket 1530-ban tanúnak jelölte ki János király, a mikor meghagyta, hogy Vicsa birtokba iktassák be Őrmezői Móré Jánost.* 1549-ben (Weres Benedek, sándorházi egytelkes nemes) 25 dénárnyi adót fizetett.*
Somlyó. Szűcs Veres Istvánt, Veres Sándor szegényt a somlyai adózók 1797-diki névsorában találjuk. 1808-ban Veres Mózes somlyai lakosnak Badacsonban két antiqua jobbágytelke volt, ő és András fordúlnak elő ekkor a somlyai nemesség névsorában. Veress András és István meg H. Veress József 1847-ben és 1848-ban itteni nemesekül említvék.
Szakácsi. L. Királydaróczinál.
Szécs. Veres István 1665 okt. 27-dikén mint királyi előttemező, szerepel egy szécsi jobbágy eladásánál.* Veres Ferenczné 1699-ben a középszolnokvármegyei Szécsen birtokos. Jobbágya Barnucz Péter.* – Mint láttuk, Mocsolyai előnevűek is szerepeltek itt. 1689-ben Mocsolai Veres Ferencz jobbágyai tanúskodtak egy szécsi birtok ügyében tartott tanúvallatásnál.* 1694-ben Mocsollyai Veres Zsigmondnak a középszolnoki Szécsen egy jobbágya jót áll a Valkay Erzsébettől elszökött Kis Gergelyért.*
Szilágy-Szeg. 1805-ben találkozunk itt ily nevű családdal.*
Tasnád. 1805-ben találkozunk itt ily nevű családdal.*
Újnémet. L. Ér-Szentkirály és Királydaróczi.
Vicsa. L. Mocsolyai és Sándorházi.
Zilah, Zilahi. Veres György, zilahi esküdt 1614-ben Makai Fábián, nemessel és Szabó Márton, bíróval együtt folyamodott Zilah város összes lakossága nevében Bethlen Gábor, erdélyi fejedelemhez, hogy megerősítve s idézve a Báthori Zsigmond 1594 márcz. 1-sején kelt kiváltság-levelét, a város összes lakosságát mentse fel mindennemű adó- és vámfizetés alól.* Veres János 1690-ben zilahi bíró. 1781-ben Mihály székely-, Ferencz tyúkól, András kraszna-utczai lakosok. 1790-ben Közép-Szolnok vármegye közönsége visszahelyezte előbbi adómentességébe Veres Ferencz, zilahi nemest, a ki beigazolta, hogy volt armalisa. Veres Ferencz 1811-ben zilahi, Zilahi Veres László 1840-ben kolozsvári esküdt.* Weress János 1848-ban zilahvárosi képviselő.
1797-ben KD. Veress Ferenczné, Veres János, Veress József, Veress Miklós, ákosi, Veress Mihály, érszentkirályi, nemes Veres László, mocsolyai és ököritói, Veres László, sámsoni kisebb birtokosokat, Veress István krasznamihályfalvi, nemes Veres Ambrus, nemes öreg Veres András, nemes öreg Veres Ferencz, nemes Veres Márton, nemes ifjú Veres Mihály, nemes öreg Veres Péter, hadrokkant (invalidus), nemes ifjú Veres Péter, nemes Veres Zsigmond, mocsolyai, Veress Ursz, András (André), Gergely (Gligor), Flora (Flóris), id. János (Vonucz), ifjú János, Vazul (Vaszalia), Farkas (Lup), nagyszegi saját telkükön, Mots(olyai) Veres Ferencz, ákosi saját telkén lakó, egyházi adómentes nemest, Árkosi Veress Ferenczné, ákosi más telkén lakó adómentes nemeseket vették föl a hadi terhekhez járúlók jegyzékébe. – Az 1805-diki összeírásban (Veress, Veres, Weress) a következők említvék, lovasok József és László, ákosi, Antal és István, krasznamihályfalvi adómentes, továbbá András (26 éves), érkávási, József (25 éves, {725.} br. Bánfi László tisztje), tasnádi nemesek; gyalogosok: Ambrus M. Antal és Ferencz, meg D. Ferencz, ákosi, A. János, érszentkirályi, A. és F. Mihály meg Zsigmond, Ferencz, István, László, id. Péter, András, Márton, Ambrus és János, mocsolyai adómentes, Flora, Joszip, Kosztántye, Mitru, Ursz, Vaszalika és Vonucz, nagyszegi meg Zsigmond, szilágyszegi adómentes, továbbá József (35 éves), érszodorai és Ferencz (35 éves), tasnádi nemesek. Közülök Ambrus, László, D. és M. Ferencz, ákosi, Antal, krasznamihályfalvi, Zsigmond, Ferencz, István, László, id. Péter, András, Márton, Ambrus és János, mocsolyai, József, szodorai, András, érkávási és Ferencz, tasnádi, kívülök Antal és M. József, ákosi, ifjú József, id. József, ifjú András, más András, ifjú Ferencz, Mihály, más Ferencz, ifjú Péter és ifjú Mihály, mocsolyai, Imre, szeődemeteri, János, szilágypaniti (adózó) és K. József, tasnádi nemesek homagiális esküt tettek. – 1806-ban Veres Benjáminnak és Lászlónak Márkaszéken három lakott és egy puszta antiqua meg hét lakott és két puszta nova jobbágytelkök, Benjáminnak Ippon egy adómentes lakótelke meg egy lakott antiqua és négy lakott nova jobbágytelke, Lászlónak Lecsméren egy lakott antiqua jobbágytelke, id. Ferencznek és ifj. Ferencznek Kémeren másfél adómentes lakótelkök volt. 1808-ban Veres Mózesnek, a ki – mint Somlyónál láttuk – somlyai lakos, Badacsonban, Jánosnak és Miklósnak Somlyón volt két-két antiqua jobbágytelkök; Jánost lovasnak írták ki. Badacsonban két és egynegyed adózó lakótelkök és egy antiqua jobbágytelkök Veres Pap Jánosnak, Tivadarnak (Tógyer) és Péternek is volt, a kiket Kraszna vármegye gyalogosoknak írt ki, de egyiknek sincs sem köntöse, sem fegyvere. Valamennyien «a királyi cassát őrző adózó nemesek». Egy Ferencz, ki Ákoson lakik, Lompérton bírt egy antiqua és egy nova jobbágytelket. Sándornak és Istvánnak, kiket gyalogosoknak írt ki Kraszna vármegye, egy és egynegyed antiqua, egy és egynegyed nova jobbágytelkök volt Krasznán, {726.} István, krasznai lakosnak fél antiqua jobbágytelke volt Rátonban. András – mint Somlyónál láttuk – a somlyai, Józsefné a perecseni nemesség névsorában fordúlnak elő és pedig utóbbi azzal a megjegyzéssel, hogy «adózó nemes birtok nélkül». Egy Istvánt és Józsefet gyalogosoknak vettek föl ekkor a somlyai adózó nemesek közül.
Evang. reform. papok: Veress Ferencz 1747-ben paniti, 1750 táján somlyóújlaki, Veres Márton 1754-ben szintén somlyóújlaki, Veress Benjámin 1778–1810. ippi (1788-ban egyházmegyéjében székbeli bíróvá esküdt), Veres István 1787-ben sámsoni, Veress Zsigmond 1800–1811. nagypaczali, Veress György 1817–1864. kémeri. Utóbbi Elekes Eneás «interimalis praedikátor» után 1817 novemberében foglalta el papi állomását; 1832-ben jegyző, 1864-ben nyugalomba vonult s még ez évben meghalt. – Veress Sándor zsibói jelenlegi.
Tisztviselők (az egyes helyeken már említetteken kívül)
Közép-Szolnok vármegyében: Weres János 1714-ben kommisszárius a külső félben, Veres Zsigmond 1732-ben szintén a tasnádi járásban, 1772-ben assessor, Veress András 1741-ben assessor. Veres Ferencz 1800–1808., János 1807-ben assessor egy (Veress) Ferencz 1867-ben esküdt.
Kraszna vármegyében Veres László 1721-ben assessor,* János 1747-ben (krasznavármegyei?) szolgabíró,* Veress Miklós 1800–1801. főügyész, 1815-ben assessor, László 1801-ben szintén assessor, József 1813-ban al- s még ez évben főszolgabíró, 1834-ben táblabíró, Veres Károly 1831-ben assessor, Veres József 1861-ben csendbiztos.*
Szilágy vármegyében: 1896-ban Veress Sándor dr. első aljegyző, később főszolgabíró (zilahi járás, 1902 máj. 29-dikén halt meg.)
Területünkön szó esik még ezekről: Veres György 1441-ben, {727.} Sándorházi Klára férje,* Veres Borbála 1755-ben Rátoni Nagy András neje.*
| Verebélyi | TARTALOM | Veresmarti |