Hidvég.

FEJEZETEK

Hidvég kettő van. Az egyik a ma is létező Hidvég. A másik Tasnád-Szántó közelében feküdt s ott ma is őrzi nevét egy puszta. Az első krasznavármegyei helység, Somlyó várának tartozéka, habár néha Közép-Szolnokhoz számították, így pl. 1461-ben, 1475 körül s 1493-ban. Szántó-Hidvég mindig középszolnoki hely.

Az oklevelekben az egyik Győrtelek után(1351), Csehivel (1356), Badacsonnal, Perecsennel (1461), Kerestelek után Ilosvával (1493), Sutak-Újlakkal (1549), Szoros és Maladé (1585), Hosszúmező és Derzsida (1726), Lompért és Hosszúmező között (1731), Mojáddal (1755), a másik: Szántó és Szilvás között (1484), Zölczével (1491), Szeődemeterrel (1543), Szodoróval (1549) fordúl elő.

Nevöknek változatai: Hidueg 1351, Hydweg 1352, Hidwegh 1435, Hidvég 1421, Hidvegh 1435, Hyddegh és Zydvegh 1425–47, Hydvegh 1461, Hydwegh 1473, Hydweegh 1484, Hÿdvegh 1549, Hdwegh 1570.

Az 1475 körüli adólajstromban Hyddegh és Zydvegh fordúl elő. Az előbbi, Báthori-birtok 9 frt 1 dr. adóval, a mai Hidvégnek felel meg, de utóbbi is ugyancsak ennek más része lesz, minthogy épen e vidéken, Badacson mellett említik, {508.} itt György 5 frt adóval van fölvéve,*Csáki. I. k. 556. l. Nem lehetetlen azonban, hogy e György alatt valamelyik Csáki vagy Becski rejlik.