| Veszprémi | TARTALOM | Veverán |
Wethesi Miklós mestert 1461 máj. 14-dike előtt id. Kusalyi Jakcs László leánya, Erzsébet,* Wethesi Jánost jún. 5-dike előtt Majádi hászló vallotta ügyvédjének.*
Vethési András és János (egr.) tiltakoznak 1511-ben nemes Vetési Péter ellen a krasznavármegyei Kékes és más szatmár-, ugocsa- és biharvármegyei részbirtokok elidegenítéseért.*
{736.} – Wethessÿ András, ákosi jobbágyai 1570-ben másfél kapu után fizettek adót.*
Vetéssy Mihály járt véres pallossal és palásttal Közép-Szolnok és Kraszna vármegyékben 1526-ban, hogy fölkelésre szólitsa a vármegyéket.*
Mezőteremi (Theremi) Wethesy Albert neje Kémeri Borbála, 1532.* 1575-ben nemes Mezőtheremi Vethéssy Péter és Balázsházi Menyhért megegyeznek a mindszenti részbirtokon és egy balázsházi szőlőn.*
Chepei Ákos Ferenczné Vethesi Piroska és Székely Lászlóné Zoltán Kathalin 1553-ban megintetik özv. Bornemissza Boldizsárné Szécsi Annát és özv. Pökri Pálné Katalint azon vallomások megsemmisítésére, a melyeket Csaholyi László, Gáspár és György tettek egy csaholyi részbirtokra és az itteni kúriára, továbbá o.-, m.-, felsőcsaholyi, paniti és zölczei meg egy szatmárvármegyei részbirtokra vonatkozólag Bornemissza Boldizsár és Pökri Pál számára.*
Vetésy László és neje Klára 1558-ban a szakácsii hegyen szőlőt vettek Szakácsi Ferencztől s annak árában 4 forintot adtak, 12 frt fejében pedig elzálogosítják Ruszuj Tamás nevű szakácsii jobbágyukat.* Vetéssy Péter és László, továbbá Orossy Kata (idősb Vetéssy Jánosnak özvegye) és fiai közt 1564-ben három részre osztották Oláhkékest, a mikor «ezen helység Közép-Szolnok vármegyében Kékes folyó vize mellett fekvőnek mondatik».*
Vetésy Péter 1586 szept. 13-dikán kelt végrendeletében a tasnádi szőlejét Vetésy Mártonra hagyja «mind termésestől», «mert atyai szőlő». A végrendelet alján látható több gyűrűs pecsét, melyek közül a két első a két Vetésy-é. Mind a kettőben tisztán kivehető a karoly (turul madár, a {737.} Kaplyon-nem jelvénye), a miből kétségtelen, hogy a Vetésyek is a Kaplyon-nemből származnak és a karoly madár a Kaplyon-nem összes családainak közös czímere volt.* Vetéssy László 1610 nov. 10-dikén kelt végrendeletének utóiratával a balázsházi és tasnádi szőleit Vetéssy Istvánra hagyja; a Kandián valót, melyet a perni szőlőn cserélt, Peres Zsigmondnéra.*
Az 1630 nov. 26-diki segesvári országgyűlésen, melyet Bethlen István hirdetett, Rákóczinak egyik követe Vetési István, a ki (követtársa, Serédi Istvánnal) kijelenti, hogy Rákóczi nem lép vissza a fejedelemségre való jelöltségtől.*
Vetessÿ Istvánnak 1631-ben puszta házhelye van a középszolnoki M.-Csaholyban.* Egy Vetéssi István 1732–1741. középszolnoki commissarius (zilahi járás). István 1749 tájt hosszú ideig szolgabíró a zilahi járásban. Egy Vetési István 1745-ben krasznavármegyei szolgabíró,* talán a kinek 1808-ban Bürgezden harmadfél antiqua és egy nova (Kraszna vármegye gyalogosnak írta ki), Rátonban (István bürgezdi lakosnak) egy antiqua jobbágytelke volt.
A Diósadban lakó Vetési István benyujtja nagyatyjának Baczó Mártonnak Ferdinánd császártól 1642-ben nyert armalisát azzal a kérelemmel, hogy az eddig használt Vetési név most élő János, István, László és Márton, valamint leendő gyermekeire nézve is megerősíttessék és helybenhagyassék. Igazolja ugyanis, hogy néhai idősb Baczó Márton elvette volt Szatmár vármegyében Vetési Zsuzsánna asszonyt, kitől való fia ugyancsak Baczó Márton, a kérelmezőnek édes atyja, és Diószegi Zsuzsánna asszonynak férje. Ily módon ragadt reá a Vetési név, háttérbe szorítván a Baczót, a mely eleiről rá maradt nevet gyermekeire áthárítani és feleleveníteni nem kivánja. Kérelmét a vármegye teljesíti.*
{738.} Vetési P. János 1647-ben kémeri evang. reform. pap, a tatárok legyilkolták.
Érmindszenten 1771-ben a Vetéssy-örökösökről van szó.*
| Veszprémi | TARTALOM | Veverán |