Vid

Az Ákosi Vid, másként Ákosi Pap Vid-családot már megismertük.*L. Ákosi Pap-család 1583, 1588 máj. 18. és jún. 15., 1590 júl. 22. körül, 1612; 1628, 1767.

Lajos királynak 1382-ben lelt levele szerint a Wÿd (s Vid) fiai: László, András és János még régebben az Irinyi László fiainak, meg Jakcs mesternek s fiainak adták a kusalyi részjószágot. A Vid meg az Irinyi fiai aztán a keresztúri részjószágot kapják a Jakcsiaktól.*Szgy.

Vérvölgyi (Werwelghi) Wyd Jánost királyi emberül jelölte ki II. Ulászló, a mikor 1492 decz. 9-dikén meghagyta, hogy Oláh-Nádasd birtokba iktassák be Bőnyei Tamást. E királyi parancsot 1493 ápr. 12-dikén hajtották végre, a mikor a fenti Vid jelen is volt, mint királyi ember.*Dl. 36,398. Km. Prot. M. min. pag. 123. nr. 1. Egy Werwelghi Vÿd Péter azok között volt, a kiket Kisdobai Antal, Pál, Lázár és Kristóf megintettek Vérvölgy birtok felosztására.*Lelesz, Act. Bercs. fasc. 34. nr. 9. (prot. IX. pag. 111.) – Kelet nélkül. 1519-ben (Vérvölgyi Vid Péter) mégis ellenszegűlt a felosztásnak, a miért a leleszi konvent Lajos király elé idézte, hogy vonakodásának {743.} adja okát.*Szgy. Ugyanez évben (Vÿd Péter), mint közbenjáró, békéltető szerepelt, a mikor a fenti Kisdobaiak egy kísdobai részjószágon osztoztak rokonaikkal.*U. o. 1534-ben (Wyd Pétert), mint szomszédot, megidézték, a mikor beiktatták Sámsoni Kőrösi Ferenczet Kis Lajos keresztúri és orbói részbirtokaiba.*Orsz. Lt. Km. conv. lad. 27. K. nr. 24.

Nemes Keresztúri (Kereszturi) Vid Ferencz 1546-ban bepanaszolja a középszolnoki alispánokat és szolgabírákat, mert ezek elhalasztották ama felebbezésnek a királyi kúriához való átküldését, a mely felebbezést Vid egy keresztúri kúria tárgyában Keresztúri Dobszai János ellen folytatott perében adott be.*Lelesz, Act. an. 1546. fasc. 1. nr. 48. Keresztúrról királyi biztosul van kijelölve 1549-ben, a mikor az országbíró azt hagyta meg a kolozsmonostori konventnek, hogy Haraklányi érdekében hozzon itéletet a Vajaiakkal szemben, kik elfoglaltak és kiírtottak egy Haraklányhoz tartozó földrészt.*Orsz. Lt. Km. Conv. lad. 26. B. nr. 60. A fenti Wÿd Ferenczet, mint keresztúri egytelkes nemest, 25 dénárnyi adóval rótták meg ekkor.*Dical. Nagydobáról ekkor a többek között talán szintén őt (Wyd Ferenczet) jelölték királyi emberül, a mikor meghagyták a kolozsmonostori konventnek, hogy Haraklányi Miklós javára Vártelkén és Nyirsiden tartson helyszíni vizsgálatot özv. Vajai Borzási Györgyné Borbála és fia, Miklós ellen.*Orsz. Lt. Km. conv. lad. 26. H. nr. 1. Vid Ferencz ellen is pert folytatott Dobszai János a keresztúri közös területek megosztása tárgyában. 1560-ban II. János király meghagyta Közep-Szolnok vármegye közgyűlésének, hogy ezt az ügyet újból tárgyalja.*Gencsi-lt. nr. 920. Vid János, továbbá Mihály és Menyhért keresztúri nemesek 1559-ben tanúkként szerepeltek a Bodon és Csiglen nevű erdők hovatartozásának megállapítása végett tartott nyomozásnál.*Nagyv. Múz. Blt. e.

Wid Gáspár 1589-ben tanú, a mikor Wesselényi Ferencz {744.} öt zsákfalvi jobbágyot vett Zilahi János árvája képviselőjétől, György deáktól.*Szgy.

Vidi*L. még Vedi. Bereczkfi-család Békés vármegyéből származott át Közép-Szolnok vármegyébe Érmindszentre. A család első ismert tagja, Mihály, 1535-ben Zapolyai János király szakácsa volt, fia András, a kiről 1552–64-ben van említés, vagy ennek utódai húzódtak Érmindszentre.*V. ö. Dr. Karácsonyi J.: Békés várm. tört. III. 27., 28. 1. A Vid Bereczffy Andrásról maradt ősi jószágokon 1596-ban osztozkodnak a szolnokvármegyei Mindszenthen Vid Bereczffi Miklós gyermekei s a Miklós testvérének fia: Vid Ferencz. Ezeket az ősi jószágokat eddigelé a «villongó és hazánk felháborodott sorsa miatt nem oszthatták fel némely részében.» A szolnokvármegyei Sámsonban tizenkét házhely «két igaz részre,» t. i. fele Vid Ferencz, másik fele pedig Vid Balás, Vid Anna és Ilona részére ment. Mindszenthen a templom mellett húsz házhely hasonlóképen két igaz részre oszlott. Ilona még hajadon levén: ruházatjára a szentkirályi hat házhely hagyatott férjhezmeneteléig, azután Szentkirályt is osztályra bocsátják; addig pedig Vid Anna gondviselésében hagyják. (Még a békésvármegyei Szent-Miklós helységen osztozkodtak.)*Haan Lajos: Békésmegyei Oklevéltár. I. 207–208. l.

Az itt szereplők:

Vid Bereczffy András 1552–1564., Vid Bereczffi Miklós, N. N., Vid Balás 1596., Vid Anna – Kőrösi Pál 1596., Vid Ilona 1596., Vid Ferencz 1596., Erzsébet – Paksy János, Borbála – Bagosy Pál 1642.

Sámsoni Vid Lászlóné Gencsy Annát azon mindszenti részjószágban, melyet ennek előbbi ura, Újnémethy István, Dengeleghi Miklóstól kapott cserében egy szabolcsvármegyei birtokáért, krasznavármegyei Kis-Paczalban lakó Zokoly Farkas {745.} és felesége, Kólya Ilona ellen 1618 decz. 21-dikén megvédte özv. Dengeleghy Miklósné Parlaghy Anna.*Nagyv. Múz. Blt. egykorú másolat. Sámsoni Vid László, nemes, 1621, decz. 16-dikán jelen volt egy szakácsii puszta házhely zálogba adásakor.*U. o. e. E (Sámsoni Vid) László és neje (Gencsi Anna, Gencsi István leánya) 1628-ban cserébe adtak egy ákosi jobbágytelket Sándorházy Istvánnak és nejének, Dobay Zsófiának egy alsószopori jobbágytelekért, ráadásul még egy mindszenti telket is adnak Sándorházi Istvánnak.*U. o. e. Vid László 1633 nov. 4-dikén aláírt egy szerződést zálnoki s más jobbágytelkek elzálogosításáról.*Gencsi-lt. nr. 1398. 1634 máj. 2-dikán (Vid László) birtokos Újnémeten.*Nagyv. Múz. Blt. Mint 1635 július 25-dikén értesűlünk, Vid László és ennek Gencsi Annától származó László és Borbála gyermekei csak őszszel akartak osztozni az érmindszenti szántóföldeken és réteken Szénás Boldizsár gyermekeivel.*U. o.

1620 táján Pándi Péterné Pipalyi Borbála vallomása szerint neki meg bátyjának Vid Mihálynak osztalékul jutott egy szakácsii jobbágy, a kihez való jogát Borbála átengedte 20 frtért bátyjának, s ez aztán a jobbágyot Beniczki Imrének és nejének, Vid Erzsébetnek adta.*Szgy. 1652 márcz. 24-dikén Vid Mihály aláírt egy lompérti udvarház stb. eladását tartalmazó szerződést;*Gencsi-lt. nr. 41. majd zálogba vett Gencsi Bálinttól egy ilosvai jobbágytelket, melyet 1734 decz. 18-dikán kiváltottak Vid utódaitól Gencsi István és György.*U. o. nr. 114.

Vid Erzsébet és férje, Beniczki Imre, ilosvai lakosok, 1655 decz. 9-dikén 25 magyar forinton zálogba vettek Kemény János győrtelki jobbágyától a győrtelki határon egy rétet nyolcz évre.*Szgy. A fenti Erzsébet 1656-ban is, mint Beniczki Imre neje van említve.*U. o. Vid Zsigmond 1690 márcz. 14-dikén egy sámsoni telkét Török Zsigmondnak és nejének, {746.} Szunyog Máriának,*Gencsi-lt. nr. 851. 1697 márcz. 1-sején a sámsoni jószágát Mocsolyai Veres Ferencznek,*U. o. nr. 820. más. 1699 júl. 9-dikén tíz évig visszavonhatatlanul az atyjától, Lászlótól örökölt belső-, közép-, külsőszolnok-, szatmár- és biharvármegyei részbirtokait Bagosi Lászlóné Józsa Borbálának zálogosítja el.*Gencsi-lt. nr. 819. és 909. másolatok. 1753-ban hiteles másolatot adtak ki az ő (egr.) számára ama vizsgálatról, mely arról folyt, hogy Közép-Szolnokról származott-e Zemplénbe Vid László apja, Zsigmond, avagy az előbbi Zsigmond fia-e ezen Lászlónak és arról, hogy bírt-e az utóbbi Zsigmond örökséget Sámsonban és Mindszenten.*Lelesz, Act. an. 1753. nr. 16.; prot. folio 11. Vid Zsigmondot (55 éves, egészségtelen) lovasnak vették föl az érmindszenti fegyverfogható nemesek 1805-diki névsorába. Homagiális esküt is tett.