Virág

1549-ben Récsé-ből többek között Wyragh Istvánt is maguk mellé vették özv. Vajai Borzási Györgyné Borbála és fia, Miklós, a mikor elfoglaltak és bevetettek Haraklányi Miklós Vártelek birtokán és nyirsidi birtokrészén tizennyolcz hold szántót. Ez ellen Haraklányi nevében panaszt emelt Horváti Peres Gáspár, mire az országbíró helyszíni vizsgálatot parancsolt e tárgyban.*Orsz. Lt. Km. conv. lad. 26. H. nr. 1.

Kügyi előnevűek szerepeltek különösen. Talán már ehhez a családhoz tartozik az a Virág Ferencz, a kinek a krasznavármegyei Lompérton 1654-ben udvarháza van.*Nagyv. Múz Blt. más. Kügyi Virág Ferencz és neje Szilágyi Zsuzsánna ilosvai (Kraszna vm.), derzsidai birtokaikat és jobbágyaikat és lompérti puszta udvarházuk felét, a mely Virág Ferencznek és Ilosvai Bajnóczi Andrásnak elhagyott udvarházaik közt esett, odaadják cserébe 1654-ben Szénási Dávidnak ennek köbölkúti biharvármegyei birtokáért, az ugyanott levő elhagyott udvarház telkeért és két szőlőért.*U. o.

{750.} Virágh (de Kügy) Gáspár 1675-ben krasznavármegyei assessor.*Szgy. Talán az ő (Virág Gáspár) kémeri jobbágyai tanúskodtak 1673 okt. 14-dikén egy Kémeren tartott tanúvallatásnál.*U. o.

Virág Zsigmond 1722-ben krasznavármegyei assessor,*U. o. 1731-ben alszolgabíró,*Gencsi-lt. nr. 96., 108. és 136. 1738–1745. szolgabíró,*1738: Gencsi-lt. nr. 120., 1739: u. o. nr. 129., 1742: u. o. nr. 382., 1745: u. o. nr. 279. 1739-ben jegyző.*U. o. nr. 128. Aláírt 1722 ápr. 21-dikén egy szerződést lompérti telek kiváltásáról,*U. o. nr. 1713. 1725 ápr. 23-dikán egy nyomozó levelet szintén lompérti telek tárgyában.*U. o. nr. 253. Kügyi Virág Zsigmond, nemes ember jobbágya a Dabjonban 1732-ben végbement tanúvallatások szerint szomszédja a Fodor-örökösök több jobbágyának: Kurta Gábornak, Rogozz Demeternek, Veres Péternek, Goron Demeternek.*Szgy.

Kügyi Virág Sámuel 1738-ban krasznavármegyei assessor,*Gencsi-lt. nr. 120. 1739–1754. szolgabíró.*U. o. nr. 131., 297., 605., 1082., 562., 1358., 1376 , 1092. és 1093. 1741 febr. 25-dikén (Virág Sámuel) aláírt egy ilosvai kúriára vonatkozó szerződést,*Gencsi-lt. nr. 285. 1751 ápr. 20-dikán, mint királyi előttemező, szerepelt két lompérti jobbágy továbbzálogosításánál.*U. o nr. 410.

Egy Virág Ferencz 1765–1772. középszolnoki szolgabíró,*U. o. nr. 1604. talán az a Kügyi Virág Ferencz, a ki 1781-ben középszolnoki assessor.

Kügyi Virág László és István 1772-ben,*Szgy. Péter 1772–1775.*Gencsi-lt. nr. 426. és 1584. krasznavármegyei (utóbbi 1773-ban középszolnoki?) esküdt assessorok. Péter 1775 decz. 19-dikén, mint ilyen, bizonyítja a kucsói jószágért folyó perben hozott ítélet végrehajtásának megakadályoztatását.*U. o. nr. 426.

K. Virág Károly, egyike vala ama krasznavármegyei birtokosoknak, a kik 1860-ban a Széchenyi özvegyéhez intézett részvétfeliratot aláírták.*Pesti Hirnök, 4860. évi 60. szám. Talán ő 1842-ben krasznavármegyei {751.} al(?)ügyész, 1860-ban törvényszéki ülnök, 1867 és 1870 közt főszolgabíró, 1869-ben alispán.

Virág Jánosnak 1684-ben háza van Zilahon.*Orsz. Lt. Km. conv. fasc. P, nr. 7. 27. fiók.

1797-ben Virág János krasznamihályfalvi és újnémeti kisebb birtokos, Ferencz dabjoni saját telken lakó adómentes nemes.

Virág Adám a XVIII-dik században nagydobai evang. reform. pap; egy évi szolgálat után Szigetre ment tanárnak. Virág Ádám 1806–1846. zoványi evang. reform. pap; egyházmegyéjében előbb fiskális, majd assessor lett, 1830-tól viczenótárius, 1831-től főnótárius, meghalt Zoványon 1846-ban.

Virág István 1800–1812. Bagoson volt evangelikus református pap.

Virág János 1803-ban középszolnoki assessor. 1806-ban Lecsméren két antiqua, 1808-ban Récsén egy antiqua és egy nova jobbágytelke volt.

Az 1805-diki összeírásban Virág Péter (lóval), dabjoni, s a már említett János (lovas) krasznamihályfalvi fegyverfogható adómentes nemesek fordúlnak elő. Utóbbi homagiális esküt is tett.

Virág Gáspár 1807-ben krasznavármegyei assessor. 1808-ban «a perecseni járásban van birtoka» s előfordúl a somlyai nemesség névsorában. Ekkor – a már fentebb említett s Középszolnok vármegyében lakó – Virág Jánosnak, továbbá Gáspárnak, Sámuelnek, Gábornak és Lászlónak Récsén két adómentes lakótelkök, egy antiqua meg egy és egynegyed nova jobbágytelkök volt; Kraszna vármegye – János kivételével – gyalogosoknak írta ki őket, de nincs nekik sem köntösük, sem fegyverök. Legtöbb telke (egy antiqua és egy nova) Jánosnak volt. Sámuel és Gábor Bádonban is bírtak egy-egy antiqua jobbágytelket; László, récsei lakosnak Oláh-Keczelben egy antiqua és egy nova, Kraszna-Horváton egy és egy {752.} negyed, Borzáson egy, Varsolczon fél antiqua jobbágytelke volt. – Gábor 1814-ben krasznavármegyei assessor.

Virág Zsigmond 1831-ben krasznavármegyei assessor. Egy Zsigmond 1846–1847. középszolnokvármegyei esküdt.*Szgy.

Virág Farkas 1833-ban krasznavármegyei alszolgabíró, 1834-ben táblabíró.

Ifj. Virág József (másutt Virág József) 1861–1862. krasznavármegyei tiszteletbeli esküdt; László ugyanekkor szintén esküdt.*U. o.