Vitéz

László özvegyétől, a kire szállottak volt Bonyó Miklós halála után Romlott helység fele és a felső- és alsó-kékesi {759.} részjószágok, Dobokai János, erdélyi alvajda ezeket magához váltotta, majd Ördög Lászlónak, Egyed fiának visszabocsátja, a mint ezt az alvajda 1408 augusztus 20-dikán bizonyítja.*Szabó Károly : Az Erdélyi Muzeum Eredeti Okleveleinek Kivonata. 45. l.

A Saphar János néhai fiai: Wythez Domonkos és Simon után maradt s a Szakácsi Perjemesektől visszaváltott szilágyszegi birtokrészeken 1474 jan. 17-dikén megegyeztek Bideskúti Kún János utódaival Szilágyszegi Buda György utódai.*Dl. 36,393. Km. Prot. F. min. pag. 171. nr. 2.

1741-ben Vitéz Gyögy Közép-Szolnokban tett homagiális esküt.

Vitéz András 1751-ben a szebeni országgyülésen Közép-Szolnok vármegye követe. 1754-ben középszolnoki szolgabíró.*Gencsi-lt. nr. 1096.

Vitéz Farkas, György, Sándor, Mihály és Gábor, csögi nemesek 1781-ben homagiális esküt tettek.

Vitéz Karácson és Péter, váradi birtokosok 1756 márcz. 4-dikén Közép-Szolnok vármegyétől nemesi bizonyítványt kapnak. Csögről származnak.*V. Test. 23. l. Vitéz Gábor és Tódor csögi lakosok nemességét 1772 máj. 22-dikén igazolja Közép-Szolnok. A váradi Karácsonnak és Péternek testvérei.*P. C. Product. 233., 280. l.

Vitéz Andor, – Éltető Ferencz után – középszolnoki szolgabíró, tasnádi járás.

1797-ben a Vitéz-család több tagja Csögön és Szeő-Demeteren kisebb birtokos, vagy saját telkén lakó, egyházi adómentes nemes; János újnémeti oláh pap.

1805-ben Sándor, Miklós, Ignácz és Tivadar, csögi, Zalanyai József, érszentkirályi fegyverfogható adómentes nemesek, József lovas, a többiek gyalogosok. Mindannyian homagiális esküt is tettek.

1806-ban Vitéz Andrásnak egy adómentes lakótelke és egy lakott antiqua jobbágytelke volt Kis-Paczalon.