Zámbó

Györgyöt (dictus Zámbo) Zsigmond király királyi biztosul jelölte 1391-ben a krasznavármegyei Pálvára és Kis-Récse birtokok átadásához, a mely birtokokat Keresztúri Balázs fia, Mihály zálogosított el Péter erdélyi püspöknél.*Szgy.

Kalota Sz.-Királlyi idős Zámbo Ferencznek Kelenczén volt egy részjószága. K.-Szentkirályról 1774 febr. 9-dikén írja, hogy még szegény idvezült felesége, Rácz Mária, életében megigérte a házuknál régtől fogva szolgáló Makszim Gligornak, jobbágyuk, Kelenczei M. János fiának, hogy az öreg M. Lupucz jobbágyuk holta után, ennek házát neki adja. Most e Gligor meg is mátkásodott Kelenczén.*U. o. Zámbó Ferencz 1679 táján tiltakozik Sombori Zsigmond ellen az ifjabb Dobai János-féle zsákfalvi részjószágra vonatkozólag.*U. o.

Zámbó Jusztina s mások 1775-ben megállapítják a szécsi evang. reform. pap fizetését. E Jusztina (árva) Szécsről 1789 decz 16-dikán kelt levelében Dénes nevű fiát, egy exczellencziás úr kegyeibe ajánlja, kihez levelét is intézi. Egy fia «kisasszony {765.} havától fogva» tizenegy esztendős, Somlyón grammatikát tanúl.*Szgy.