| Hosszúaszó. | TARTALOM | Hreduh. |
Hozzywmezew 1427, Hewzymezew 1441, Hazywmezew 1459, Hozywmezew 1461, Hozyu Mezeu 1475, Hozzumezeő 1486, Hozyw Mezew, Hosywmezew 1492, Hozzyumezeo 1510, Hozzumezeő 1519, Hozzwmezew 1526.
Szilágy vármegyébe Krasznából kebelezték.
1395-ben julius 6-dikán Zsigmond király egy Hosszumező helységnél van táborszálláson.*
1416-ban Hosszumező birtok felől megjárják Somlyó város határát,* május 15-dikén a birtokot meghatárolják Báthori György fia János és Ilosvai István fiai Gilbert és János között.*
Hozzywmezew 1427-ben Majádi László birtoka, de ennek kiskorúsága idején Ilosvai György zálogba adja Jakcsi Dénesnek, Lászlónak stb., 1435-ben váltja vissza Majádi László.*
Ettől kezdve (1757-ig) nagyjában egyezik a birtoklás története Babuktelkének a történetével.
A krasznavármegyei Hewzymezew egyike Dobokai Miklós és Majádi László ama birtokainak a melyekbe 1441 máj. 19-dikén be akarják iktatni Ilosvai Gewlberth fiait: Lászlót és Jánost, Ilosvai János deákot meg Bywlyei Jánost, a mi ellen tiltakoznak az előbbiek.*
1459-ben Litterati Istvánnak adják az itteni részbirtokukat Ilosvai Litteratus István meg Görbet László és János;* máj. 30-dikán Gelbert László és János örökbe vallják Hazywmezew birtokuk felét Ilosvai Istvánnak, a ki eddig zálogban bírta azt.*
{534.} 1461 okt. 1-én Majádi László elzálogosítja a krasznavármegyei Hozywmezew falubeli birtokát Sarmasági Valkai Ozsvátnak.*
Hosszúmező egyike azon részbirtokoknak, a melyekből Majádi János, István és György kielégitették Jakcsi Györgyné Majádi Elenát, az őt megillető leánynegyed fejében, mirő 1471-ben az előbbiek nyugtatót vesznek.*
A krasznavármegyei Hozyu Mezeut 1475-ben Mátyás király Gilbert Miklósnak itélte oda Szakácsi Istvánnal és fiával, Jeromossal meg Krisztinával és Katalinnak szemben.*
E birtok tárgyában 1479 decz. 12-dikén vizsgálatot rendelnek Majádi István és János, másrészt Dománhidai László közt.*
A krasznavármegyei Hozzumezeő-t Majádi János, István és György átadták Fancsikai Ágostonnak, Györgynek és Miklósnak meg özv. Besenyői Nagy Benedekné Margitnak, miről az utóbbiak 1486-ban elismervényt állítanak ki az előbbiek számára.*
Kőrösi (Kereus) Zsigmond tiltakozott, mikor többek között az itteni részbirtokba beiktatták Majádi Istvánt és Györgyöt, a miért utóbbiak pert folytattak Kőrösi ellen. Az 1486-ban hozott itélet szerint a Majádiak kötelesek lefizetni Kusalyi Jakcsi Dénesnek bizonyos zálogösszeget és a birtokot ezután megtartják. Kőrösit elmozdítják követelésétől.*
A krasznavármegyei Hozyw Mezew-t néhai Ilosvai György birtokát, Ulászló király 1492-ben Majádi Istvánnak, Jánosnak és Györgynek, mint egyenes leszármazottaknak adományozza.*
A birtok felerészébe márcz. 1-sején (Hosywmezew)* be is iktatják ellentmondás nélkül Majádi Istvánt, Jánost és Gergelyt.*
{535.} 1725 előtt Ilosvai György leányait: Erzsébetet, Margitot és Dorottyát visszahelyezik ama hosszúmezői rész birtokába, melyet Majádi István és György elfoglaltak volt.*
1492 okt. 13-dikán Ilosvai Gerbrerth Tamás elzálogosítja a krasznavármegyei Hozyw Mezew falubeli birtokát Báthori Andrásnak.*
1493 junius 14-dikén Ilosvai Jeromos zálogosítja el a krasznamegyei Hwzzyw Mezew falubeli birtokát fiának, Miklósnak.*
A krasznavármegyei Hozzywmezew egyike volt azon birtokoknak is, a melyekbeli leánynegyedi részének felét és ingóságait 1503 máj. 24-dikén néhai Darahi Barát László leánya, Jusztina férjének, Borzási Lászlónak hagyományozza, a ki viszont a vajai és borzási birtokát hagyományozza nejének.*
1507-ben Ilosvai Geurbeth Mihály elzálogosítja többek között itteni részbirtokát Ilosvai Majádi Istvánnak.*
1508-ban Ilosvai Gewrbeth Mihály itteni részbirtokába zálog czímén beiktatják magukat Drágfi György és János.*
A krasznavármegyei Hozzyumezeo részbirtokot 1510-ben Császári Szele István eladta Báthori Gergelynek, István- és Andrásnak,* majd (a krasznamegyei Hozzumezeo birtokba) beiktatták Guthi Ferenczet, de ez ellen 1519-ben tiltakoznak Ilosvai Miklós és Majádi Gáspár.*
Guthi Ferencz nem osztotta meg atyafiával, Majádi Jánossal, a miért is 1521-ben meghagyják Kraszna vármegye fő- és alispánjának, hogy idézzék meg Guthit.*
A krasznavármegyei Hozzwmezewt több helységgel Lajos király Budán 1526-ban kelt privilegialis levélben újra odaadományozza Majádi Jánosnak s fiainak Lászlónak, Györgynek, {536.} Miklósnak, Imrének és Jánosnak, Borbála, Dorottya s Erzsébet nevű leányainak; továbbá Boldizsár, Gáspár fiainak és néhai György leányainak, Dorottyának, Zsófiának s Katalinnak, nemkülönben fiának, Menyhértnek, néhai Majádi István leányának Borbálának, s mindezek örököseinek örök joggal visszavonhatlanul. E birtokot a megnevezettek már régebben is bírták, de a parasztok felkelése és mozgalma alkalmával elvesztették.*
1526-ban megjárják a hosszúmezői határt.*
1540-ben Ilosvai Györgynek itteni részbirtokába beiktatják magukat Majádi László, Imre és Miklós, de a Guthi-család ellentmond.*
A részbirtokot 1548-ban Dobai János meg akarja venni Guthi Annától, de tiltakoznak ez ellen Majádi Miklós, Imre és Bertalan.*
1549-ben (a krasznamegyei Hozzwmezew birtokban) Majádi Bertalan elidegenítette osztály révén Bőnyei Mátyás 30 holdnyi szántóföldjeit, a mi ellen utóbbi a leleszi konvent előtt tiltakozott. 1551-ben Bőnyei panaszt emel ez ügyben Ferdinánd király előtt, kinek parancsára meg is idézik Majádit.*
A krasznavármegyei Hozzumezeo részbirtokot elfoglalta Kőrösi Ferencz, a ki ellen ezért 1550-ben tiltakoznak Sámsoni Kőrösi Miklós és fia, János.*
Hosszúmező helység felosztására 1551-ben törvényes birákat kérnek Bőnyei Mátyás, Kőrösi Ferencz és Tordai Zsigmond.* Ferdinánd király meghagyja, hogy Majádi László Hozzwmezew birtokába iktassák be Bőnyei Mátyást, a kit e birtoknak része anyai jogon megillet és a ki meg is osztozott annak jelenlegi birtokosaival: Tordai Zsigmonddal és {537.} Sámsoni Kőrösi? (Ewressy) Ferenczczel. Ellenkezés esetén utóbbiak megidézendők.*
Bőnyei Mátyás cserébe adja 1551 körül az itteni részbirtok negyedét Majádi György leányainak: Ilosvai Mihályné Katának és Rátoni Jánosné Erzsébetnek.*
1553-ban a krasznavármegyei Hozzumezew a nemeseké. Ugyanekkor feljegyeztek e helységből 10 szegényt, 10 új házat és 1 puszta telket.*
Guthi Anna végrendeletileg hagyta férjére, Ilosvai Dobai Jánosra, a kit 1559-ben királyi jóváhagyással be is iktatnak,* de Majádi Mátyás ellentmondott. 1562-ben kibékűlnek, mire Dobai a békesség fejében egy ilosvai telket ad Majádinak.*
A hosszúmezői vámolási jogért 1572-ben Dobai János halálával per folyt Ilosvai Dobai másként Banga György, másfelől Dobai Banga Jánosné Guthi Anna és Horváth Istvánné Dobai Erzsébet között.*
A krasznavármegyei Hozzumező részbirtokra vonatkozólag 1575-ben Rápolti Szerafin meg Chegedi András és neje, Rápolti Anna, egyezséget akarnak kötni, a mi ellen tiltakozik Vasaljai Literatus Gábor a maga és fenti Szerafin leánya, Erzsébet személyében.*
Az itteni részbirtok elidegenítése miatt 1576-ban is tiltakozik néhai Dobai János fia, György ellen Rápolti Szerafin s leányának, Erzsébetnek megbizottja Vasaljai Literatus Gábor.*
Az itteni jószágokról szóló oklevelek kiadása iránt 1592-ben Bélteki Mihályné Hidi Margit megkeresi a leleszi konventet.*
1600-ban Dobai Banga György hosszúmezői jobbágyaiért kezességet vállalnak.*
1623-ban többek között a krasznavármegyei Hozzumezeo {538.} részbirtokáról is tesz Berendi Bekeni István gondnoki vallomást Sarmasági László számára.*
1632 február 27-dikén Majádi Gáspár, ilosvai lakos az itt lévő, egykor Majádi László bírta részjószágát megváltotta Székelyhidi Borbély Jánostól kétszáz forinton. De a jószágot Farkas Györgyné asszony: Majádi Klárának ugyancsak kétszáz forintért átbocsátja.*
Hosszúmező részbirtokért per folyt Dobai Banga Miklós és Sándorházi Istvánné Dobai Zsófia között, de 1633 február 11-dikén megegyeztek.*
1643 június 23-dikán Fancsikai Jánosné Dobai Banga Zsuzsánna meginteti Sándorházi Istvánné Dobai Banga Zsófiát azon hosszúmezői részbirtokok visszabocsátására, melyeket Dobai Istvánné Horváth Petronella zálogosított volt el Rápolti Szerafinnak és Bálintnak, kiktől mint távolabbi atyafi, Sándorháziné váltotta ki.*
1652 február 4-dikén Szilágyi János és neje, Majádi Klára elcserélik többek között itteni birtokukat Fancsikai Nagy Istvánnak és nejének, Szénás Annának a biharvármegyei Köbölkőt és Fancsika részbirtokaiért.*
Hosszúmező birtokhoz joga van Rápolti Bálint utódának, Sándorházi Ferenczné Turi Zsuzsánnának, de e jogáról 1656-ban lemond férje meg Sándorházi János, István és Kémeri Lorán Andrásné Sándorházi Katalin javára.*
Pogány Menyhértné Sarmasági Kata e részbirtokáról szóló oklevelek kiadására 1677 május 22. előtt az említett Kata megidéztette Fekete Ferenczet.*
1678 szeptember 30-dikán Nagy Lázár és neje, Bökényi Katalin eladnak tizenhat magyar forinton egy hosszúmezői puszta ősi (antiqua) jobbágytelket Sas Mátyásnak.*
{539.} 1694-ben Hidi Sándor elzálogosította itt Guthi Farkasnak a Borod Ignácz- és Simonnak örökségét.*
1711 szeptember 16-dikán Gyarmati György és neje, Nagy Erzsébet, Nagy Györgyné Nagy Panda és ifjú Gyarmati György elzálogosítják a hosszúmezői örökös jobbágytelkeiket, melyeket anyjuktól, Bökényi Katától örököltek, tartozékaikkal és az azokkal járó királyi haszonvételekkel együtt Gencsi Györgynek és nejének, Dobai Erzsébetnek. Ama telkeket a fenti elzálogosítók utódai tovább zálogosítják.*
1720 május 4-dikén Csögi István megegyezik rokonával, Gencsi Györgygyel, hogy ez váltsa ki előbbinek két itteni örökös jobbágyát, a kik Nagy Györgynél vannak zálogban 51 frtig.*
1721 január 20-dikán vizsgálatot tartanak az iránt, hogy itt hány curialis és hány jobbágytelket bírnak Gencsi György és István;* június 17-dikén pedig arról, hogy mely hosszúmezői jobbágytelkeket zálogosította el Csögi István Gencsi Istvánnak.*
Szentmarjai Zsigmondné Szénás Anna hosszúmezői jobbágyainak a szántóföldjeit és rétjeit alattomban Gencsi György használja, a ki ellen tiltakozik a fenti Szentmarjai, mint neje megbizottja.*
1723 január 22-dikén hosszúmezői Puskás Simon Péter jobbágya kiadása iránt inteti Gencsi István Biró Mózesné Gyerőfi Katát.*
1726 június 23-dikán az itt netalán létező öröklési jogukat Szilágyi György és neje, Csögi Sára meg Szentgyörgyi Anna átengedik Gencsi Györgynek és utódainak.*
Az itteni részbirtok visszaszerzése végett 1730 augusztus 30-dikán pert folytat Szentmarjai Lászlóné Csoba Juliánna Gencsi István és György ellen.*
{540.} 1731 márczius 7-dikén vizsgálatot tartanak Gencsi István és György érdekében arról, hogy itt hány jobbágyot bírt Pacho Ferencz és ennek halálával kikre szállottak ama jobbágyok;* április 9-dikén br. Wesselényi István bizonyos itteni részjószág kiadása iránt megkináltatja a váltságösszeggel ama Gencsi testvéreket,* május 31-dikén az itteni javakat Gencsi György és neje Dobai Banga Erzsébet halála után felosztják ezek fiai: István és György között;* Br. Wesselényi István október 30-dikán is megidézteti Gencsi Istvánt és Györgyöt az itt lévő részbirtok ki nem bocsátásáért.*
A hosszúmezői részbirtok egyike volt azoknak, a melyeket 1732-ben Dobai magvaszakadta után a Gencsi-család bír és a melyekért ez évi július 7-dikén e családot törvénybe idézteti a kincstár.* Ezen részbirtok később is azok között van, a melyekért a kincstár pert indított és a melyek oltalmára való állás végett 1747 márczius 21-én Gencsi György és Zsigmond megintetik Horváth Jánost, mint szavatost.* 1748 február 1-sején a magvaszakadt Ilosvai Banga Miklósnak hosszúmezői jószágát Gencsi György és Zsigmond birják, kik ellen ezért a kincstár pert folytat.* Ez ügyben 1756 május 16-dikán itéletet hoz Mária Terézia.*
1737 július 4-dikén vizsgálat folyik arról, hogy Hosszúmezőn örökös jobbágya-e Gencsi Györgynek Kis Lőrincz.*
1755 június 13-dikán itt összeírják ama javakat, a melyek Gencsi Zsigmondot és Keczeli Györgyné Gencsi Erzsébetet illetik.*
Hosszúmező egyike volt Gencsi István és neje, Pécsi Klára azon részbirtokainak, a melyeken 1757 június 1-sején megosztozkodnak a fentiek gyermekei: Zsigmond és Erzsébet.*
{541.} Az itteni jószág felosztására inteti 1759 február 5-dikén Gencsi Zsigmond id. Gencsi Györgyöt.*
Egy itteni részbirtokot Lónyai Anna zálogosított el, ezért 1763 február 3-dikán br. Korda Györgyné Teleki Zsuzsánna meginteti Gencsi Zsigmondot.* A pert június 6-dikán ráhárítja.*
1781 február 8-dikán Gencsi Jánosné Diószegi Krisztina a Nagy Lázár után maradt itteni részbirtok kibocsátására inteti Gencsi Zsigmondot, Györgyöt, Ferenczet, Józsefet és Zoltán Ferenczné Juliánnát.* Február 10-dikén Gyarmathi Györgyné Nagy Erzsébet, Pap Györgyné Nagy Panda és Gyarmathi György elzálogosítják itteni részbirtokukat és jobbágyaikat Lompérti Gencsi Györgynek.* A Nagy Lázár-féle részbirtok egyike azoknak, a melyek kiadására 1800 május 16-dikán meginteti a Gencsieket Toldalagi Lászlóné gr. Korda Anna és meg is kináltatja őket bizonyos kisebb összeggel.*
1808-ban Hosszúmezőről összeírták a Gencsi, Makrai, Pap, Zoltán, Csögi, Zabolai, Borbély, Kerekes, Sánta, Keczeli és Filep birtokos nemes családok tagjait, összesen 15-öt. Ezen családok kezén volt összesen 22 antiqua és 27 1/2 nova jobbágytelek, ezen kívül egy Tatár nevű nem nemes család kezén 1 antiqua jobbágytelek zálogban. Legtöbb jobbágytelke volt Gencsi Ferencznének (6 antiqua és 3 nova) és Gencsi Józsefnének (3 antiqua, 6 nova); ezeket követi Gencsi György (2 antiqua, 4 nova) stb.*
Hosszúmezőn a gör. katholikusoknak fatemplomuk van.* Egy tantermű elemi iskolájok 1893-ban épűlt.
1715-ben 3 jobbágy-, 1 zsellér-, összesen 4 háztartás fizet adót; magyar mind. 1720-ban 5 jobbágy-, 1 zsellér-, összesen 6 háztartás; magyar mind. Ebből következtetve a népesség száma 1715-ben 36 lélek; 1720-ban 54 lélek.*
{542.} 1733-ban az oláh családok száma 7,* 1750-ben a g. kath. lelkeké 52* volt.
1847-ben a népesség száma 349, még pedig gör. kath. valamennyi.* 1890-ben 336; nyelvre nézve magyar 14, német 3, oláh 164; vallásra nézve r. kath. 2, gör. kath. 322, evang. reform. 9, izr. 3. Házak száma 72.
A művelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 1715-ben 48, 1720-ban 28 1/2 köblöst; rétet 1715-ben 26, 1720-ban 31 kaszást; szőlőt 1720-ban 12 kapást.*
1702 május 16-dikán az itteni erdő használatától eltiltják a Kémeren és Domoszlón lakó birtokosokat.*
1745 október 23-dikán az itteni közös erdőket felosztották* s 1749 deczember 15-dikén s 18-dikán is megidézik az itteni birtokosokat az erdők felosztása tárgyában.*
1762 február 12-diki, 1764 május 11-diki tanúvallatások szerint a határon a legeltetés közös, de a földek megkülönböztetvék egymástól.*
1764-ben tartott tanúvallatás szerint, ha valaki a hosszúmezei határra vet, abból királyi dézmát nem ad, mert Hosszúmező oláh helység. Ha a hosszúmezei ember az ilosvai vagy lompérti határon vet, minden veteményből királyi dézmát fizet.*
1895-ben gazdaságainak száma 108. Területe 1113 katasztrális hold, a melyből szántóföld 560, erdő 315, rét 109, legelő 89, szőlő (parlag) 6, kert 5, terméketlen 29 hold.*
A községnek 1900-ban 4332 K. 88 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 1822 K. 94 f.
Utczái: Pietriş = Ptyëtris (kavicsos), Boduska- és Kádár-utcza. Határrészei: Plopi = Plopty (nyárfák), Bodon, Hîrisce = Hiristyë (hariskás), Ritkás, Pe Valea Neagră = Pë Váljá Nyágra (Fekete-völgy) és Nagy-Erdő.
| Hosszúaszó. | TARTALOM | Hreduh. |