| Zsombori | TARTALOM | Zsuki |
{779.} Zsombori, Magyarnagyzsombori
{780.} 1469 márcz. 16-dikán Sombori Péter (a Gergely fia) a dobokavármegyei kendermezei, galponyai, farkasmezői, borzovai, őrmezői birtokrészeit Sombori Lászlónak (a Tamás fia),* ez évi okt. 11-dikén Péter s László, Draghi Zsigmond s Tamás, mint osztályos atyafiak az itt említett meg a kisesküllői birtokrészeiket Monoszlói Csupor (Chwpor) Miklósnak (erdélyi vajda s székely ispán, magnif.) zálogba vetik,* majd pedig 1471 okt. 22-dikén a néhai Gergely fia Péter eladta Lászlónak, a néhai Tamás fiának, a dobokavármegyei Galponya, Őrmező, Farkasmező, Kendermező, Borzova (vámmal) helységekben levő részeit.*
1473 jan. 19-dikén özvegy Sombori Lászlóné és leánya (Fruzsina) a részükre néhai Sombori László birtokaiból járó hitbér, jegyajándék illetve leánynegyedre nézve Sombori Péterrel, a néhai Gergely fiával kiegyeznek. Lászlónénak s leányának képviselője Somkereki (Erdély) Miklós, a kinek leánya Potencziána a Sombori László özvegye.* Ez évi okt. 26-dikán özv. Sombori Tamásné Hedvig krasznavármegyei (Somlyó, Perecsen, Hidvég, Csehi, Badacson, Győrtelek, Kerestelek, Gyulakuta és Pusztamalade birtokrészek) és kolozsvármegyei helységekbeli részeit (és lovakat) Patai Dezső Antalnak s Esküllői Ördög Simonnak és gyermekeiknek, mint tőle leszármazott rokonainak átadja.*
Sombori Péter 1492 május 26-dikán Rákosfalut Sólyomkői Sziráki Mátyásnak zálogosítja el,* augusztus 20-dikán pedig zálogba veszi Drági Márknak Szent-Péter, Alsó-Füzes, Rákos, Kendermező, Galponya, Farkasmező, Borzova, Őrmező, Kékes s más falvakbeli birtokait a drági, őrmezői és zsombori vámmal együtt.* 1507 november 8-dikán megveszi Hidalmási Kántor Balázs, Pál és Márton Magyar-Egregy {781.} birtokát a vám negyedével együtt.* A kolozsmonostori konventnek ekkor kelt bizonyságlevele szerint Péter (fiai Péter, Benedek s Mihály) azt az igéretet tette, hogy Hidalmási Kántor Pál, Márton és Balázs romlotti, kékesi és nyárlói birtokát számukra a zálogban tartó Szilágyszesi Páltól visszaszerzi, Rákost s Kendermező felét nekik leköti.* Ennek a konventnek 1520 jan. 24-dikén kelt bizonyságlevele szerint Péter fiai Péter, Benedek, Mihály és János a Somi Gáspár által használatra apjuknak átengedett Banyika és Balázsháza birtok (Doboka) miatt a Somi Gáspár ellen indított pert leteszik.* Ugyanekkor Somi Gáspár néhai Sombori Péter fiainak, Benedeknek s Péternek (a többi testvérek kivételével) mint jószágkormányzóinak a számadásból származó adósságokra s az okozott károkra nézve menedéket vall.* A mint ugyancsak ez a konvent 1524 jan. 12-dikén kelt zálogvalló levelével bizonyítja: Sombori Sombory Péter és Benedek farkasmezői (dobokavármegyei) birtokukat Bélteki Drágffy Jánosnak zálogba vetik.* Sombori Sombory Benedek 1525 jan. 28-dikán Őrmező birtokát Gyerőfi Zsigmondnak zálogosítja el és a békés birtoklásért kezességet vállal kisesküllői birtokának lekötésével. (E Benedek testvére Péter).* A már többször említett konventnek 1526 márcz. 1-sején kelt zálogvalló levele szerint Sombori Péter és Benedek a dobokavármegyei őrmezei birtokukat bizonyos összeg, továbbá az általuk Somi Gáspárnak (neje Peréni Margit, leányok Anna) s ez által Drágfi Jánosnak elzálogosított borzovai, ismét általuk az utóbbinak elzálogosított farkasmezei birtokok visszaadása fejében Drágfi Jánosnak zálogba vetik. Mint egyik Sombori leányai: Margit, Klára, Fruzsina említvék, azután szó van még két Somboriról: Mihályról és Jánosról.*
{782.} Talán a Péter fiai az a László és Péter, a kik Szucsáki Thomory Demeternek a dobokavármegyei Galponya birtokért 1561-ben lefizették a zálogdíjat s ez alapon a birtokot visszakövetelték. Azonban Thomory magának tartott bizonyos részt, a melyet János Zsigmond, 1568-ban, végre is ennek itélt.* László azután is vissza akarta venni a Galponyán levő, azon részbirtokot, melyet nagybátyja, Benedek elidegenített Thomory (alias Thotos) Istvánnak, de a részbirtok 1570-ben is a Thomory Demeter, Th. István fia, kezében van.* 1575-ben László (és Kémery János özvegye) ellen Kémery István a kolozsvármegyei Középlak birtokáért indított pert. A birtokhoz azonban a fejedelmi itélőszék végzése szerint Lászlónak nem volt joga, az a Középlaki Kémery Jánosé.* László, Báthori István pénzügyi igazgatója, hűségéért ettől 1576-ban a dobokavármegyi Magyar-Egregyet kapta adományul.* Báthori Zsigmond is tekintetbe vette Lászlónak, az ő tanácsosának és az erdélyi tized bérlőjének érdemeit, s neki adományoz egy böősházi birtokrészt, mely Böősházi Menyhért halálával a kincstárra szállt, de a beiktatásnak többen ellentmondtak, köztük a nevezett Menyhért özvegye, Sombory Katalin nevében Dienes András. A tiltakozókat megidézték.* A per Báthori Gábor fejedelemre jutott és Sombori László halála miatt ennek fiára Gáborra, az ellentmondók igényei haláluk miatt Dévai Györgyre szálltak. A birtokot a fejedelem végre is Sombori Gábornak és utódainak adja.* (Gáborról később szólok.) A Péter fia Lászlónak volt a neje Valkai Zsuzsánna, kinek Köőd birtokát 1569-ben,* a Köőd birtok határán fekvő részjószágát, Bakszeget 1577-ben elfoglalta jobbágyaival Gyulafi László,* s ki mint felperes megbízott által folytatja Gyulafi László és Horváth Boldizsár ellen a Drágfi Gáspár és Csire Ferencz között – úgy látszik – Vicsa, Horvát és Széplak {783.} birtokokért támadt pert,* s ki 1573-ban is pert folytat Horváth Boldizsár ellen.* Tán ennek a Sombori Lászlónak volt Lompérton is birtoka 1582-ben.*
Talán a László s Valkai Zsuzsánna fia volt az a Farkas, a kinek Jakab Péter nevű, domoszlai jobbágya egy somosi jobbágyért,* majd pedig az ő Kis Farkas nevű, somosi jobbágya egy másik somosi jobbágyért vállalt kezességet (1567?).*
Básta György* 1602 márczius 10-dikén meghagyta többeknek – köztük Ilosvay Benedek deáknak, Lompérti Majádi Gábornak, Ilosvai Istvánnak Kraszna vármegyéből, hogy Trogeri Lodi Simont vezessék e Sombori Farkas birtokaiba, névszerint Köőd, Kelencze, Alsószopor, Felsőszopor, Ujlak, Szakácsi, Derzsida, középszolnoki, Kémer, Domoszló, Ilosva, Lompért, Majád, krasznai, Zsombor (egy udvarházzal), Egregy, Rákos, Kendermező, Zutor, Középlak, Szentkirály, Topa, Berend, Nagyesküllő, Kisesküllő, Pánczélcseh, Borzova, Farkasmező, Szentelek, Vaskapu, Galponya, Dal, Ugrucz, Milovány, Ujfalu, dobokai, Magyar-Bányabükk, Oláh-Bányabükk, Szent-Egyed, kolozsi, Szent-Márton, Egerbegy (egy udvarházzal), Gerend, Lóna, tordai, Álmosd, bihari birtokaiba, melyeket ő és Keövendi Zekely Mihály, Ormosd és Krappina ura, tiszántúli és szatmárvári kapitány, tekintetbe véve Lodi érdemeit neki adtak.*
A család egyik János nevű tagja egyike vala azoknak, kiknek János Zs. megparancsolta, hogy jelenjenek meg az imént említett Galponyán s tudják meg, mi részben maradt vissza e birtok Szucsáki Thomory Demeternél.*
Haczoki Sombori János férje volt annak a Haczoki Annának, {784.} kinek nevében 1649-ben idősb Ippi Bideskúti István tiltakozik a krasznavármegyei Ipp, Szék, Néháza, Cserese, Halmosd stb. birtokok ügyében.* Sombori Jánosné ippi jobbágyai, mint szomszédok, jelen voltak 1673 január 30-dikán, a mikor felosztották Szénás Dávid, Kis Ferenczné Szénás Kata és Kémeri Dancz Jánosné Szénás Borbála testvérek között a krasznavármegyei Ipp, Kaznacs, Márka, Néháza és Szék osztatlan jószágokat.* Ez évi október 14-dikén Kémeren tartott tanúvallatás szerint Somborinét vagy Szegedi Györgyöt szolgálta Ippon Szabó János, a ki most Debreczenben lakik.* 1688 márczius 18-dika előtt Sombori Jánosné Háczegi Ama birtokait a fejedelmi kincstár számára foglalták le, most Kövecsesi Dants Jánosnak, illetőleg nejének, Szénás Borbálának adják.* 1702 júl. 13-dikán vizsgálatot tartanak Sombori János javára az iránt, hogy Szécsi György Ráczkövi Istvánnak hagyta-e végrendeletileg ama csaholyi, érszentkirályi, csányi, paczali, balázsházi és kávási részbirtokokat, a melyeket Dancs Jánostól vett volt zálogba.* Sombori János első (?) neje Szécsi Zsófia (1716 előtt.)*
Sombori Erzsébet és Borbála, mint Thomory Anna leányai azok között vannak, kiknek nevében 1584-ben Valkai Anna tiltakozik az ellen, hogy Sombory László adományul kapja néhai Csire Petronella köődi, kelenczei és újlaki rész-birtokait, mert ezeket Zsombori néhai neje, Valkai Zsuzsánna után bírta.*
Mint előbb mondók, Sombori Gábor Lászlónak a fia, folytatta s meg is nyerte ama pert, melyet apja egy középszolnoki böősházi birtokért kezdett, de halála miatt be nem fejezhetett,* 1604-ben, Sombory Gábor és Szikszai György köődi jószága fizetett együttesen öt rótt ház után 10 frtnyi {785.} adót,* míg Sombory Gábor részéről Ujlakon három rótt ház után 6 frttal kellett adózni.*
1604-ben egy Sombori Zsigmond, Pató Ferencz, Szabó Péter, özv. Majádi Lászlóné, Rátoni István, Kőrösi Mihály, Zilahi Benedek, Literatus Gáspár és Berei Pál részéről Ilosván és Lompérton 1604-ben egy jobbágyház,* Sombori Somborÿ Zsigmond, Becski György, özv. Cseffei Jánosné, Lázár András, és a Sükösdi-árvák részéről Kémeren egy telek adózott. (1605-ben Becski György részéről Kémeren egy telek fizet adót.)* 1679 táján egy Sombori Zsigmond (talán a Mária testvére) ellen Zámbó Ferencz az ifjabb Dobai János-féle zsákfalvi részre vonatkozólag tiltakozik.* 1722 előtt tán ugyanez a Sombori Zsigmond mond ellent, a mikor Horváth Simont beiktatták Sombori Farkas rákosi, újfalusi, galponyai, farkasmezői, zsákfalvi, egerbegyi, lompérti, majádi, szakácsii és más megyebeli jószágaiba.*
1764-ben Sombori Zsigmond (a László s Micske Borbála fia) perel nővére és mostoha anyja ellen a dobokavármegyei Rákos, Galponya, Borzova, Farkasmező, Brusztur, Kékes-Nyárló, Ördögkút, Banyika és Hidalmás, továbbá a középszolnokvármegyei Zsákfalva és Köőd birtokokért s még más, kolozsvármegyei és fehérvármegyei birtokokért s e birtokok közül neki itélik Bruszturt (máskép Somró-Újfalut); Mária Terézia meghagyja a beiktatást.*
1629-ben Zsombori Sándort illeti ama szamosújlaki szőlőnek a fele, a mely szőlőt Kállai Gáspár váltott ki hét forinton. Az újlaki udvarházat Sombori elajándékozta Kállainénak.*
Zsombori Anna 1647-ben a szamosújlaki evang. reform. egyháznak egy ónkannát és két tányért adott.
Sombori Sombori György jelen volt Borosjenői Korda Zsigmondnak és nejének Fel-Egregybe történt beiktatásánál 1655-ben.*
{786.} Egy Zsombori György 1762–1770. zsibói evang. református pap.
Munkácsi ’Sombori Mihály 1699 jún. 1-sején zálogba vesz Szőcs Jánostól és nejétől, Bodog Juliánnától az ilosvai határon két pászma szőlőt.*
Magyarnagyzsombori Zsombori Antal 1758-ban Guthi Benjámin kérésére a szécsi evang. reform. egyháznak parochia és templomhelyet ad.
Más családból való lesz az a Zsombori Márton, a ki 1767–1795. szilágycsehi evang. reform. pap.
1797-ben egy 'Sombori Márton utódai az oláhnádasdi, továbbá Sombori Ádám és Gergely a zsákfalvi, Elek a szécsi kisebb birtokosok közt fordúlnak elő. Ez utóbbiak kétségkívül a Magyarnagyzsombori családból valók; de ismét más családból való lehet az a Sombori Dániel, a kit lóval vettek fel az 1805-ben nemesi fölkelésre összeírt, lelei adómentes nemesek névsorába.
Sombori Elek, zsombori lakosnak 1808-ban Halmosdon egy antiqua jobbágytelke volt.
1837-ben Zsombory nemeseket Borzován, Rákoson, Somró-Ujfaluban, Szent-Györgyön, Farkasmezőn, Zsombori ivadékokat Szent-Péterfalván találunk.*
A Magyarnagyzsombori Zsombori családnak itt szereplő tagjai közül a legtöbben biztosan fölismerhetők a mellékelt családfán.
| Zsombori | TARTALOM | Zsuki |