III.–IV. kötet.

Aka, Markus, Szelezd helyekről van szó Turolynál. VI. k.

Alsó- s Felső-Szopor, Domoszló, Hidvég, Kelencze, Kémer, Köőd, Szamos-Újlak helységekre vonatkozó 1667-diki adatot l. Cseffei családnál. V. k.

Borzás, Csalános, Lecsmér, Récse, Vaja, Varsolcz, Zálnok 1573. L. Borzási családnál. V. k.

Csán, Magyar-Csaholy, Peér, Usztató 1701. L. Bossányi családnál. V. k.

Csompasz, Gerebse s Felkeczel 1368. L. Cseke (Csompaszi) családnál. V. k.

Ilosva 1698 előtti adatot l. Bánóczi vagy Csögi családnál. V. k.

Karvalytelek, Mikótelek, Tizni, Versintelek (ez utóbbi Deésháza határrészei közt) helyekről 1. Kökényes-Radnót. V. k.

A ZSIBAI KIR. JÁRÁSBIRÓSÁG.

Márkaszék, Zálnok (1327). L. Turoly nemzetségnél. VI. k.

Mocsolya, Sarmaság(h) 1357. L. Mocsolyai családnál. VI. k.

Récse, Vártelek, Zálnok 1694. L. Barczi családnál. V. k.

A krasznai állami elemi népiskola (nyolcz tanterem, igazgatói lakás) s Zsibón a kir. járásbírósági épület s fogház az 1902-1903. években épűltek.

Egy egynyilásu, oszlopos rácsozatú vashíd 1904-ben (márczius–augusztus) készűlt a Krasznán Szilágy-Somlyó belső területén (a csucsa-nagykárolyi állami közúton) a kereskedelemügyi m. kir. miniszterium hídépítő osztályában készűlt tervek alapján 70.000 korona költséggel.

A híd nyílása 35.6 méter, szélessége: kocsipálya 6 méter, gyalogjáró két oldalt egyik-egyik 1.50 méter. A hídfők somlyói és somlyógyörtelki kőből valók.

A szilágysomlyó-margitai vasút ugyancsak egy krasznai hidon haad át a másik képen Nagyfalú felé.

Egyes helyek nevének eredetéhez.

Borzás. A csanádvármegyei Borzás falu nevét, mint Borovszky írja, a határában burjánzó földi bodzától vette.*Dr. Borovszky Samu: Csanád vármegye története. II. k. 65. l.

A SZILÁGYSOMLYÓI KRASZNA-HID.

Csókás (III. k. 135. laphoz). Kétségkívül az itt tanyázni szerető csókákról nevezték el.*V. ö. u. o. 113. l.

Csög. A csanádvármegyei Csög falu nevének eredelét így magyarázza Borovszky: «A csög szó régi nyelvünkben a fa bogát, csomóját jelentette s a mit ma ágas-bogas-nak mondunk, az hajdan csögös-bogas volt.» E szerint a helység nevét «a környékén szanaszét heverő fatönkökről» vette.*U. o. 123. l. Ez a magyarázat is figyelemreméltó. Az bizonyos, hogy ilyesvalami adta a helység nevét.

Darócz. Az ily nevü falvak a királyi sólymosokról, a középkorban dravczok-ról vették nevöket.*Dr. Borovszky Samu : Csanád vármegye története. II. köt. 129. lap.

Egrespatak. A csanádvármegyei Egres falú szintén az egerfaberkektől vette nevét.*U. o. 158. l.

Elyüs. A csanádvármegyei Ölyved falu onnan vette nevét, hogy lakosai hajdan vadászó ölyveket tenyésztettek.*U. o. 465. l.

Keresztúr. A csanádvármegyei Nemes-Keresztúrról azt írja Borovszky: Nevében annak emlékét hordja, hogy temploma hajdan a szent kereszt tiszteletének volt ajánlva.*U. o. 457. l.

Lele. A csanádvármegyei Lele falu nevét Borovszky a nép nyelvén kisértetet jelentő lele szóval hozza kapcsolatba.*U. o. 331. l.

Sajté. Sót jelent. Egykor sószállító szolgák falva lehetett. A só régi alakja saj, mely maig fennmaradt a népnyelvben : sajtalan. Ebből képződött a helynévalak: Sajté. – Csanád vármegyében is van egy Sajtény, régebben Sajti nevű falú, mely azoknak a szolganépeknek volt a fészke, a kik sót szállítottak Erdélyből.*U. o. 520. l.

Sámson. Alapítójától vagy első lakosától kapta nevét.*U. o. 525. l.

Szentpéterfalva. Nevét Szent Péter tiszteletére épűlt egyházától vette.

Tárnok. A csanádvármegyei Nagy-Tárnok nevének eredetéről azt mondja Borovszky: hihetőleg a csanádi vár tárnok jobbágyai laktak itt s róluk nevezték el a falut.*U. o. 447. l.