| Ilyéstelek. | TARTALOM | Inó. |
Ilswa 1321, Ilsua 1338, Iloswa 1441, Ylosva 1503, Ilosfa 1551, Ilossva 1583, Ilozsva 1688.
Ilosva a szláv Jelicka, Jolšva égerfa szónak felel meg.
Rendszerint krasznavármegyei, de néha középszolnoki és szatmárvármegyei helység, voltaképen a helység egyrésze tartozott Szatmárhoz, a mint ezt már tudjuk. Egy 1338-dik évi okiratban Uyuar megyében (Ujvár, a mi tollhiba Szatmár helyett) fordúl elő.
Az ilosvai jobbágyokra vonatkozólag 1609-ben elrendelte a kolozsvári országgyűlés, hogy felettük nem Szatmár vármegyében, hanem Kraszna vármegyében tartsanak törvényt.*
1624-ben, mint alább látni fogjuk, városnak írják.
1809-ben tizenkilencz telek tartozott Szatmárhoz, a többi Középszolnok és Kraszna vármegyékhez.*
1321-ben Ilswa krasznavármegyei birtokukat Draai Tamás fiainak Albertnek és Petőnek visszabocsátja Tamás a Farkas fia.*
1337 máj. 1-sején I. Károly király előtt Drugeth Villermus nádor a fiutód nélkül elhalt Lackfi Domokos leányának Klárának az őt illető leánynegyedül Ilswa birtokot kiadja.*
Ilosvai Györgynek ilswai és összes kraszna- és szolnokvármegyei birtokait a tulajdonosuk lázadása miatt Zsigmond király 1404-ben elvevén, azokat a hozzá hű Ilosvai Jánosnak és Gilbertnek, Istvánnak, továbbá Jakabnak adományozza.*
Ilosvának s a már előbb megismert Babuktelkének meg Hosszúmezőnek s részben Derzsidának, továbbá, mint látni {552.} fogjuk, Mojádnak, Lompértnak, Szoldobágynak a története sok tekintetben összevág.
1416-ban Ilosva birtok felől megjárják Somlyó város határát,* s ez évi máj. 15-dikén Ilosva birtokot, mint pl. Hosszúmezőt is, meghatárolják Báthori György fia János meg Ilosvai István fiai Gilber és János között.*
1427-ben Iloswát, mint Majádi László birtokát, ennek kiskorusága idején, Ilosvai György több birtokkal együtt zálogba adja a váradi káptalan előtt Jakcsi Dénesnek, János és Mihály székely ispánoknak, Kusalyi Jakcsi Lászlónak, István fiának, (L. filius St. Jakch de Kwsal). Azonban Majádi László 1435-ben Palóczi Mátyás nádor előtt visszaváltja a többi birtokokkal együtt; s 1486-ban Mátyás király ezekben Majádi István és Györgyöt (úgy látszik, László fiai) megerősíti, a Kőrösi Zsigmondnál levő oklevelet pedig nekik kiadni rendeli.*
Ettől kezdve a birtoklás lépést tart Hosszúmezővel a tizennyolczadik század végeig némely eltérésekkel. 1781-ig mellőzöm is amaz adatokat, a melyek egyébiránt az Ilosvai, Majádi, Dománhidai, Fancsikai, Kőrösi, Cseh, Drágfi, Császári, Szele, Báthori, Guthi, Bőnyei, Tordai, Rátoni, Ilosvai, Dobai, másként Banga, Csegedi, Rápolti, Bélteki (Mihályné Hídi Margit), Berendi, Bökényi, Sarmasági, Borbély, Sándorházi (Istvánné Dobai Banga Zsófia), Erdélyi, Szilágyi, Fekete, Gencsi, Szentkirályi, Szentmarjai (Lászlóné Csoba Juliánna), Wesselényi (István, 1731), Horváth, Lónyai, Korda családoknak s ezek rokonsága dolgairól úgyszólván teljesen ismétlődnek, a perlekedést, a kincstár s a Gencsiek közt, a melyet Mária Teréziának 1760 márcz. 12-dikén kelt ítéletlevele zár be, hanem csupán az eltérő adatokra szorítkozom.*
A krasznavármegyei Ilosva részjószág 1446 előtt a Kusalyi {553.} Jakcsi László kezében volt, mert ő a gyámja az Ilosvai György leányainak Dorottyának és Margitnak.
1446-ban a gyám átadja Hunyadi Jánosnak, az erdélyi vajdának és Közép-Szolnok megye főispánjának, a ki a jogos tulajdonosok kezébe bocsátja még ez évben és azok utódainak örökös birtokul.
1478-ban Ilosva már a Domahidi László birtoka, a ki a Domahídi István és az Ilosvai Dorottya fia.*
1461 okt. 3-dikán Ilováról Török Lászlót ügyvédjének vallja Ilosvai Gelbert László.*
1479-ben az ilosvai részbirtokot Rezgei Pál kezéből Domahídi Istvánné Fancsikai Dorottyának itélik, kit az vér szerint megillet.*
Ilosva egyike volt azon jószágoknak, a melyekből Fancsikai Annát hozomány és nászajándék illeti meg és a melyekből ezen Anna fiait: Besenyei Nagy Györgyöt, Ágostont és Miklóst 1486-ban kielégítik Majádi János, István és György.*
1489-ben Ilosva egy részét Mándi Ambrus Kraszna vármegye főispánja bírta.*
1493-ban vizsgálatot tartanak e birtokon elkövetett, hatalmaskodásokért Báthori Miklós és özv. Gerbed Miklósné Anna érdekében Gerbed Tamás, Sarmasági András és János, Kémeri Nagy Imre, Vajai Balázs és fiai: Dávid, Imre, Ábrahám, Miklós, Pál ellen.*
1493 jun. 14-dikén Ilosvai Jeromos elzálogosítja a krasznavármegyei Iloswa falubeli birtokát fiának, Miklósnak.*
1504-ben Cseh Zsigmond elzálogosít itt egy jobbágytelket Görbeth Tamásnak* hat arany frtért.*
Ilosvai Görbet Pál és fia, János, Tarnosi Cseh Zsigmond s leánya Margit ilosvai jószágait megtámadták és részben {554.} elfoglalták Majádi István, János és György meg Drágfi György, a kiket azért 1508-ban meg is idéznek.*
Ilosva egyike volt Literatus Mihály azon részbirtokainak, a melyeket ez 1519 márcz. 15-dikén végrendeletileg nejére és két leányára hagyott.*
1525-ben az ilosvai nemesi udvarházba meg a hozzátartozó Majád, Derzsida, Száldobágy részbirtokok felébe, miután Majádi Jánost, Istvánt és Györgyöt ítéletileg ellentmondásuk visszavonására kötelezték, beiktatják Laszthoczi Lászlót és édes anyját, Ilosvai Dorottyát.*
1526-ban megjárják az itteni határt.*
1545 julius 31-én Majádi Boldizsár s Majádi Katalin e birtokon osztoznak.*
1549-ben Ilosvai Gerbed Anna, néhai Gerbed András leánya zálogba veti ilosvai és lompérti részét Somlyai Bátori Andrásnak huszonöt frtért.*
1549-ben Barát Kelemen és neje, Katalin elfoglalták a krasznavármegyei Ilosva birtokban egy udvarháztelek negyedét, a mely osztály révén Bőnyei Mátyást illeti, hat hold földdel együtt. Ez ellen 1551-ben panaszt emel Bőnyei, mire Barátot és nejét megidézik. A nevezett udvarháztelek ekkor puszta.*
A krasznavármegyei Ilosva részbirtok elfoglalásáért 1550-ben megidéztetik Bőnyei Mátyást Magosmarti Hatvani László, Magosmarti Patho Menyhért és Berendi Baráti Kelemenné Katalin.*
1550-ben Ferdinánd király előtt megjelennek Dobai János és felesége Anna, és előadják, hogy Gylbert Lőrincz és Ilosvai Cseh Miklós előbbiek e birtokrészébe minden ok nélkül fegyveres kézzel betörtek, és ott Abran Tamást, Ilosváról, {555.} Evseok Pétert, Bereczk Mihályt, Jolin Benedeket, és Zarwadi Orbánt, előbbiek Lamperth birtoki jobbágyait megsebesítették, valamint hogy fenti Gylbert Lőrincz, Pousa Jánost, előbbiek Derzsida középszolnoki birtokbeli jobbágyát puskával agyonlőtte. A király meghagyja, hogy alpereseket idézze meg a káptalan, mely parancsnak az 1550 Benedek napja utáni szombaton eleget tett.*
Majádi László krasznamegyei Ilosfa birtokán, melyet Tardi Zsigmond és Sámsoni Kőrösi ? (Ewressy) Ferencz bírnak, megosztozott ezekkel Bőnyei Mátyás és birtokba is akarja venni az anyai jogon őt megillető részt. 1551-ben Ferdinánd király a nevezett Bőnyei kérésére meghagyja, hogy iktassák be ezt megillető részébe, ellenkezés esetén pedig idézzék meg Tardit és társát.*
1553-ban (a krasznamegyei Iloswa-án) a Dobai János jobbágyai 4, a Dobai Tamáséi 2, a Drágfi özvegyéi 1 1/2 kapu után adóztak, ellenben a Literatus Mihály, Kőrösi Ferencz, Károlyi Lőrincz, Ilosvai Miklós, Somlyói Báthori András és Nádasdi Boldizsáréi csak 1–1 után. E 13 1/2 kapun kívűl feljegyeztek még 2 bírót, 20 szegényt és 4 új házat, továbbá Rátoni János részéről 1 szegényt és 2 leégett házat, a Pató Istvánéról 3, a Majádi Bertalanéról pedig 1 szegényt. Említve van, hogy Dobai János szegényeinek összeírását ezek szegénysége miatt nem engedték meg.*
1561-ben Spáczai Gáspárt beiktatják azon ilosvai jobbágytelekbe, melyet Majádi Jánostól cserébe kapott. Ugyancsak a fenti Spáczainak ad e Majádi egy ilosvai jobbágytelket egy hevesmegyei sadani jobbágytelekért.*
1563-ban a krasznamegyei Ilosva birtokba beiktatják Fancsikai Nagy Jánost és Ispán Jánost.*
1570-ben Dobai János árváinak: Györgynek és Jánosnak {556.} itteni kuriáját hatalmasul elfoglalta Sarmasági Miklós, a kit ezért ezen árvák gyámjai megidéztetnek.*
A krasznavármegyei Ilosva birtokbeli tizedet 1576-ban a Bánfiaknak adományozta S. Báthori István, lengyel király.*
1577-ben per folyik Ilosvai Dobai János és Dobai Miklós között azon ilosvai, Bodor Benedek nevű, Drágfi-féle jobbágyért, a ki az ilosvai részbirtokkal fenti Jánosnak jutott; de a jobbágyot Miklósnak ítélik.*
Két örökre eladott ilosvai jobbágytelek visszaszerzése végett Szintai Boldizsár pert folytatott Sinkai János ellen. E tárgyban 1578-ban határozatot hoz Kraszna megye.*
1582-ben itt birtokos Dobai alias Bangha György.*
A krasznavármegyei Ilosva részjószágot minden hozzátartozóval s a benne gyakorolt királyi jogokkal együtt a Báthori István fia, István lengyel király és erdélyi fejedelem egyik 1583 máj. 9-én Krakkóban kelt adománylevelében Ilosvai Cseh Miklósnak és mindkét nemű utódainak adományozza új adomány czímén. Tekintetbe veszi ez adományozásnál a Cseh Miklós érdemeit s azt a körülményt, hogy e részjószág az ő ősei birtokát képezte már ezelőtt is s most is a Cseh Miklós birtoka.*
1858-ben az itteni részbirtokba Szatmári Miklóst iktatják be.* Szatmári Miklós az érdemdíjúl kapott ilosvai jószágra írt összeg fejében 700 frtot befizetett a kamarának, miről 1589 decz. 5-dikén nyugtatványt vesz a szepesi kir. kamara jövedelmeinek kezelőjétől.* A szepesi kamara a szatmári várhoz tartozó krasznamegyei ilosvai részjószágot az akkori szatmári kapitánynak Szatmári Miklósnak 2600 frtért inscribálta hűséges szolgálatjáért 1591-ben.* Az ilosvai részjószág (a szatmármegyei rész) Szatmári Miklós leánya Erzsébet, elsőben Bangha Dobai Jánosné, azután Katona Mihályné, {557.} successióján végre a Sándorházi familiára, mint Szatmári Erzsébet maradékára szállott.*
Az itt levő Peterághot (alias peteragha vocata in porcione Iloswa vocata, in C. Crasnensi), a nemesi kuriával együtt, – mely az örökösök nélkül elhalt Drágfi Gáspár birtoka volt – Báthori Zsigmond (1591 a Gyulafehérvártt kelt privilegialis levelében) szintén Szopori Szatmári Miklósnak adományozta.*
1586-ban az ilosvai jószágba beiktatják Gencsi Jánost és Csűri Istvánt, de Pernesi Kispaczali Jánosné Hasas Elena és Kispaczali Ferencz ellentmondanak.*
1602 előtt a krasznavármegyei Ilosva a Zsombori Farkas birtoka volt, de 1602-ben Básta György generális és Keövesdi Székely Mihály tiszántúli kapitány Trogeri Lodi Simonnak adják érdemei jutalmául.* Ekkor Ilosvai Benedek Deák a Básta György rendeltéből többekkel együtt átadja Trogei Lodi Simonnak a Zsombori Farkas Közép-Szolnok és Kraszna megyékben levő birtokait minden más helyen levő birtokaival együtt.*
1604-ben a krasznavármegyei Ilosván és Lompérton 1 jobbágyház adózott özv. Zemléni Jánosné és Dobai István részéről; a Kereki Ambrus és Paczali Balázséról is 1; Pató Ferencz, Zsombori Zsigmond, Szabó Péter, özvegy Majádi Lászlóné, Rátoni István, Kőrösi Mihály, Zilahi Benedek, Literatus Gáspár és Berei Pál részéről szintén 1.* Katona Mihály, Oláh-Keczelben és a két Szeredenben pedig Becski György részéről adóztattak meg 2 jobbágyházat.* 1605-ben Katona Mihály részéről (Ilosván) 1/2 jobbágyház adózott.*
1612-ben Gábor fejedelem megparancsolja, hogy Dobai Zsófia asszonyt Sándorházi István hitestársát ilosvai ősi jószágában Horváth Petronia asszony Dobai István özvegye ellen megoltalmazzák.*
{558.} 1613-ban Szatmári Anna s fia Fülpösi Miklós itt, a szatmárvármegyei részen levő jószágát Erdélyi Györgynek s Erdélyi Istvánnak (felesége Horváth Zsófia) zálogosítja el,* febr. 20-dikán Dobai Banga Istvánné Horváth Petronella és fia, Miklós elzálogosítják ama két ilosvai jobbágytelküket, melyet a Csató István telkének hívnak, tartozékaival együtt Székely Mihálynak.*
1615 február 10-dikén Dobai Banga Istvánné Horváth Petronella elzálogosítja itt a Szász György-féle puszta telket Szarvadi Mihálynak.*
1620 táján Ilosván Beniczki Imrének nemes udvarháza van.*
1621 szept. 20-dikán az itteni apai és anyai jószágokon megosztozkodnak Ilosvai Dobai Banga István gyermekei: Lázár Tamásné Zsófia, Latrán Menyhértné Anna, Ujhelyi Lászlóné Erzsébet, Zsuzsánna, Miklós és Borbála.*
1634 máj. 11-dikén Gencsi Fruzsina elcseréli az ilosvai és lompérti jószágait Gencsi Bálint beregmegyei részbirtokáért.*
1635 jan. 23-dikán Majádi Gáspár, Kraszna vármegyének egyik hites bírája előtt Sándorházi István s felesége Dobai másként Banga Zsófia, másfelől Szentlászlai István, a ki a középszolnokmegyei Sentkiralion lakik, megegyeznek, hogy a mely örökséget a krasznamegyei Ilosván Szentlászlai István bírt (a mely annak előtte Mátyásné Szomléni Erzsébeté volt), azt Sándorházi Istvánnak s felségének adja meg maradékaiknak, viszont azok Szentlászlai Istvánnak s maradékainak, a középszolnoki Zálnokon (Sanakon), Csanáloson (Cinaloson) adnak cserében örökséget.*
1639 nov. 4-dikén Lompérton lakó Erdélyi János zálogba adja öcscsének, Istvánnak, 40 frtért egyik szőlejét, mely az ilosvai határban a szécsi «Verőfényben» volt, tanuk voltak {559.} Barlai András, Szodorai Kristóf hites bíró, Szabó János, Makai János nemesek.* 1642-ben Kereki Pálné, Keresztesi Erzsébet és gyermekei: István, András és Balázs adnak cserében az ilosvai határon a szécsi Verőfény irányában fekvő három hold földet Dobai Miklósnak és utódainak ugyanezen határon a somlyói úton felüli Kerekbükkön fekvő három hold földért.*
1641-ben némely, a szatmárvármegyei részben eső ilosvai részjószág iránt – Szatmár vármegye alispánjai és szolgabírái igazolása szerint – Erdélyi Györgygyel és Istvánnal perben állott Sándorházi István és felesége Dobai Zsófia (alias Banga).*
A krasznavármegyei Ilosvát 1643 előtt Rápolthi Szerafin és Bálint bizonyos részösszegért eladták volt Dobai (Bangha) Jánosnak. 1643-ban e birtokot az ott levő nemesi kuriával Dobai (Bangha) Zsófia átengedi Dobai (Bangha) Zsuzsánnának, mint Dobai (Bangha) István és Horváth Petronella egyenes örökösének.*
1645 jun. 7-dikén Kereki Pál elzálogosítja Ilosván a Far nevű helyen fekvő szőlőjét Erdélyi Istvánnak.*
1649 márcz. 7-dikén Nagy Péter levelet ír Agárdról tán ezen Ilosván lakó fiához, Nagy Demeterhez.*
Kereki Ferencz és Pál elzálogosítottak egy ilosvai szántóföldet meg egy rétet, melyek a Lesencze nevű helyen fekszenek, Szénás Boldizsárnak; ez azonban 1649 máj. 23-dikán visszabocsátja azokat Petkes Istvánnak és nejének, Kereki Annának,* jun. 4-dikén Rákóczi György erdélyi fejedelem meghagyja, hogy a Kereki Páltól és nejétől, Sarmasági Erzsébettől hátramaradt itteni jószágon osztozkodjék meg Haczaki István, ki nejétől Kereki Magdolnától született fiának Lászlónak a gyámja, Petkes Istvánné Kereki Annával.*
{560.} 1651-ben az itteni jószágok ügyében Rátóthi Gyulafi László tiltakozik Ilosvai Ferencz ellen.*
1651 jan. 8-dikán a Szalai Mihályról itt maradt javakon megosztozkodnak eme Mihály leányai: Erzsébet és Anna asszonyok.*
A krasznavármegyei Ilosvát Váradi Szilágyi János és neje, Majádi Klára elcserélik 1652-ben Nagy (Fancsikai) István és neje Szénás Anna biharmegyei birtokaiért.*
1654-ben Kügyi Virág Ferencz és neje, Szilágyi Zsuzsánna krasznavármegyei ilolsvai birtokukat és jobbágyaikat is odaadják cserébe Szénási Dávidnak egy kübölkúti biharmegyei birtokért.*
1655 decz. 16-dikán Bereczki Péter elzálogosítja Ilosva határán a Far nevű hegyen fekvő szőlőjét Erdélyi Istvánnak.*
Adorján Mihály krasznamegyei szolgabiró, récsei lakos, és Szodorai Kristóf krasznamegyei hites assessor ilosvai lakos előtt 1656-ban a krasznavármegyei Ilosván Beniczki Imre házánál Pipalyi Borbála, Pándi Péter házastársa előadja, hogy annak előtte «eltávoztathatatlan szükségtől kényszeríttetve» zálogba adta negyven magyar frtért Fazakas Miklós nevű jobbágyát házával és ehhez tartozó minden örökséggel említett Beniczki Imrének. A felek erről most zálogos levelet iratnak, s Pipalyi Borbála kötelezi magát, hogy Beniczki Imrét vagy nejét Vid Erzsébetet vagy örököseit az említett jobbágy birtokában nem háborgatja és egyszersmind szavatosságot vállal.*
Ilosván lakik 1657-ben Fancsikai Nagy István, Sándorházi Ferencz.*
1658 ápr. 19-dikén az itt lakó Majádi Gáspár zálogba veszi Szénás Dávidnak nagy-derzsidai, Erdélyi Kozma nevű jobbágyát negyvenhét frtért.*
{561.} 1664 jan. 5-dikén Csögi másként Berei Pál örökre elcserél egy itteni puszta telket Bereczki Istvánnak egy szántóföldért. Eme puszta telket a Ferencz János puszta telkének nevezik. A szántóföld «a Közliget fara» nevű helyen fekszik.*
1667 jul. 4-dikén Ilosvai Erdélyi Miklós átengedi az itt fekvő összes javait Gencsi Zsigmondnak, a ki azokat mindaddig szabadon bírhatja, a míg neki tetszik «ad bene placitum usque».*
1667 aug. 1-én Sándorházi Péter elzálogosítja Dobai György nevű, ilosvai jobbágyát Gencsi Zsigmondnak.*
1668 szept. 2-dikán Szénás Dániel, itteni lakos elzálogosítja a Béres István kertje végénél fekvő telkét Bereczki Pálnak.*
1669 jan. 4-dikén Sándorházi Ferencz és neje, Túri Zsuzsánna elzálogosítják itteni jószágukat a jobbágyokkal együtt Dányádi Zsófiának;* február 15-dikén Szénás Dávíd elzálogosítja itt a Lesencze-rétet Gencsi Györgynek;* a krasznavármegyei Ilosván lakó Dobai György Szilágy-Szécsben lakó Szécsi Györgynek adja a középszolnoki Szakácsiban levő részbirtokát és házhelyét.*
1670 jan. 15-dikén Erdélyi István elzálogosít szabad építhetés mellett egy itteni curalis telket és egy ahhoz tartozó jobbágyot Gencsi Zsigmondnak és nejének, Filep Erzsébetnek;* febr. 3-dikán Ilosvai Erdélyi Miklós elzálogosít egy itteni curialis helyet Gencsi Zsigmondnak;* márcz. 12-dikén Csögi István elzálogosít bátyjának két itteni jobbágytelket;* julius 22-dikén Csögi Boldizsár elzálogosít egy itteni jobbágytelket Bely András és Jánosnak.*
1671-ben a krasznavármegyei Ilosván lakott Benes Dávid nemes ember, kinek a középszolnoki Ákoson pusztatelke volt.*
{562.} 1672 máj. 13-dikán Sándorházi Ferencz leköt egy itteni örökös jobbágyot negyvenöt forint adósság fejében Gencsi Istvánnak;* jul. 10-dikén Szénás Dávid visszabocsát Dobai Györgynek egy itteni földet, mely a Csorgó nevű helyen fekszik;* okt. 14-dikén Kraszna vármegye parancsot kap Apafi M. fejedelemtől a Szénás-családnak a krasznavármegyei Ilosván levő részeiben való osztoztatására is;* decz. 31-dikén Szénás Dávid elzálogosít egy itteni nemesi háztelket tartozékaival együtt Vinczellér Mihálynak.*
Ilosváról, mint szomszédok, nemes Dobai György jobbágyai jelen vannak, a mikor 1673 jan. 30-dikán Szénás Dávid, Kis Ferenczné Szénás Kata és Kémeri Dancz Jánosné Szénás Borbála testvérek között felosztják a krasznamegyei Ipp, Kaznacs, Márka, Néhaza és Szék osztatlan jószágokat.*
1673 febr. 26-dikán az ilosvai Dobrányi-féle pusztatelket Gencsi Bálintné Balajti Klára öröklési jogán váltja vissza Gencsi Zsigmondtól Gencsi György;* ápr. 25-dikén Csomai Mózes, gencsi lakos, elzálogosítja az ilosvai határon levő, némely szántóföldjeit és egy kaszálóját Dobai György ilosvai lakosnak.*
1674 ápr. 23-dikán az ilosvai határon az Erje nevű hegyen fekvő szőlőt birtokába adják Dobai Györgynek.*
1677 márcz. 30-dikán Bereczki István elad bizonyos feltételek mellett egy itteni «örökséges» telket örök áron Ilosvai Bereczki Pálnak. Jelen vannak: Szénás Dávid és Balajthi (Balajtsi?) Ferencz nemes személyek és Csoka Ferencz meg Keresi János paraszt személyek.*
1680 jan. 1-én Ilosván lakó Keresi János elzálogosít «az Érjében a Far alatt az Báts pataka mellett Demeter Vargának 21 új polturákért 3 czikkely földeket,» melyeket 1720 február {563.} 25-dikén Mindszenti Gencsi György kivált felesége, Dobai Erzsébet jogán.*
1681 jan. 3-dikán Sándorházi István elzálogosítja az itteni határon a Palánt nevű szőlőjét Szentkirályi Istvánnak.*
1684 ápr. 16-dikán Kis Ferenczné Szénás Kata és Dancs Jánosné Szénás Borbála tiltakoznak az ellen, hogy Vintzellér Mihály azon ilosvai curialis telken építsen, a melyet a tiltakozók apjától, Szénás Boldizsártól szerzett.*
1688 decz. 28-dikán Király Istvánné eladja az itteni határon az Egres nevű hegyen fekvő szőlőjét örökre Adoni Szabó Jánosnak.*
A Kraszna vármegyében levő Ilosván lakó Fancsikai Nagy István Perecseni Nagy Andrásnak s nejének szentkirályi Katának és örököseinek nyolczvan forintért zálogba adja a középszolnoki Szécs községben lakó György Demjén nevű jobbágyát Erdélyi István krasznamegyei hites assessor és Kávási Pál, krasznamegyei nótáriusnak Perecsenben 1688 márczius 2-án kelt levelük szerint.*
1689 jun. 21-dikén Ilosván és Lompérton tanúvallatást tartanak Guthi Farkas javára Récsi László szécsi és sámsoni birtokára vonatkozólag.* Tanúskodnak itt: özv. Fejér Mihályné Szalay Anna és Szodoray György ilosvai lakos nemesek, meg Erdélyi István, Nagy Lázár és Hidy (Hiri?) György ilosvai jobbágyai is.*
1690 máj. 8-dikán Demjén István visszabocsátja a zálogösszeg átvétele után azon ilosvai szántóföldet, a mely a Lesenczén fekszik, Gencsi Györgynek.*
1694-ben Ilosváról Hídi Sándor Guthi Farkasnak zálogosította el: néhai Ilosvai Hídi Gergely udvarházhelyét, paraszt házhelyeket; Nagy István, János Deák, Székely István és Fekete János telkét.*
{564.} 1694 márcz. 14-dikén Petkes Erzsébet elzálogosítja itteni curialis telkének felét id. Gencsi Györgynek.*
Zsigmond János elzálogosított itt a Felső-téren hat szántóföldet Dányádi Zsófiának, kitől 1695-ben visszaváltja azokat Gencsi György.*
1695-ben jul. 18-dikán Sándorházi István elzálogosítja két ilosvai jobbágyát telkestül Gencsi Györgynek és nejének, Dobai Erzsébetnek;* nov. 28-dikán Nagy Lázár leköti Csoka János ilosvai jobbágyát telkestül bizonyos adósság fejében Gencsi Györgynek,* a kinek 1696 ápr. 16-dikán Drágha János zálogosítja el azon ilosvai szőlőjét, mely az Újhegyen fekszik,* s 1697 szept. 4-dikén Bered? Csögi Boldizsár zálogosít el egy ilosvai telket Lompérti Gencsi Györgynek.*
1698-ban a krasznavármegyei Ilosván Báthori Kis Mihály hagyakozik két árva gyermekének: Istvánnak és Máriának.*
1698 jun. 4-diki örökbefogadás szerint Gencsi Andrásné Petkes Erzsébet ilosvai lakos, itteni részbirtokának a felét is örökli bizonyos pénzösszeg erejéig az örökbefogadott Ilosvai Szabó János.*
1699 jun. 1-sején Szőts János és neje, Bodog Juliánna elzálogosítanak az ilosvai határon az Egresszeg nevű előhegyen két pászma szőlőt Munkácsi Zombori Mihálynak.*
A krasznavármegyei Ilosván 1702-ben Ilosvai Nagy Lászlónak részjószága van, a melyen jobbágya Bereczki Pál.*
1703 febr. 5-dikén Rettegi Sámuelné Sándorházi Borbála elzálogosít egy ilosvai telket, mely az Alszeg-utczába van, Boér Ferencznek,* ápr. 12-dikén Csögi Boldizsár elzálogosít egy ilosvai telket Török Sámuelnek.*
1707-ben egy ilosvai telek kibocsátására idézik meg Veres Andrást, Gencsi György és neje, Dobai Erzsébet,* Balog {565.} András, a ki Berében Szatmár vármegyében lakik, zálogba adja a krasznamegyei Ilosva faluban egy házát telkestül nzs vitézlő Sz. Királyi Györgynek 28 magyar forintban, melynek egyfelől szomszédja Gétzi Péter uram háza;* jun. 9-dikén Szekeres István elzálogosítja ama ilosvai telkét, melyet Doba János telkének neveznek, Guthi Istvánnak;* decz 7-dikén Szentkirályi István bizonyítványt vesz arról, hogy azon ilosvai szántóföldjéből és szőlőből, melyek a szatmárvármegyei részen vannak, a kincstárt nem illeti meg a tized.*
1711 szept. 16-dikán Gyarmati György és neje, Nagy Erzsébet, Nagy Györgyné, Nagy Paula meg ifjú Gyarmati György elzálogosítják ilosvai kuriájukat, melyet anyjuktól, Bökényi Katától örököltek, Gencsi Györgynek és nejének, Dobai Erzsébetnek. Az említett elzálogosítók utódai tovább zálogosították e kuriát.*
Dobai Miklósné Szabó Klára ellen a férjéről Ilosván s más ehhez tartozó részbirtokokban hátramaradt javak felosztása tárgyában pert folytatott Gencsi György. E tárgyban 1712 szept. 19-dikén itéletet hoz Kraszna megye.*
Géczi Péter, krasznavármegyei Bülgezden lakó nemes, 1714-ben Guthi Dénesnek nyolcz évre zálogba adja 14 frt 28 denárért az ilosvai határban az új hegyen levő kis szőlőjét; azon kikötéssel, hogy a visszaváltásért Géczi Péter szavazatosságot vállal. A szőlő szomszédosa kelet felől Guthi János jobbágya Kovács János, nyugot felől nemes Helmeczi István;* márcz. 24-dikén Szentkirályi László eladja azon ilosvai telket, melyet Varga János telkének hívnak, örök áron Gencsi Györgynek és Dobai Banga Erzsébetnek;* majd Szentkirályi László eladja azon ilosvai telkét is, a melyen Farkas György jobbágy lakik, örök áron id. Gencsi Györgynek.* Gencsi György az {566.} itteni határon a Felső-tér nevű helyen visszakap Szentkirályi Istvántól, Lászlótól és Györgytől öt földet, a melyekhez Gencsinek vérségi joga van.*
1715 ápr. 18-diki kelettel fenmaradt egy hitelesítetlen jegyzék azon ilosvai jobbágyokról, a kik Sós Pandáról ennek leányára, Gencsi Györgyné Dobai Banga Erzsébetre szállottak részben.*
1716 jul. 22-dikén Szentkirályi Gergely elzálogosít Ilosván egy jobbágytelket Szabó Györgynek és nejének, Demjén Katának;* jul. 22-dikén Szentkirályi Gergely elzálogosítja itt a Felszeg-utcza alján lakó Bodor Mihály nevű jobbágya telkét tartozékaival együtt négy évig visszavonhatatlanúl Hídi Györgynek.*
1717 febr. 3-dikán egy itteni zálogos telket vált ki Szentkirályi Györgytől Gencsi György.*
1718 decz. 14-dikén Ilosvai Dobai György és neje, Szécsi Judit gyermekei megosztozkodnak a szüleikről maradt ilosvai részjószágon.*
1719 ápr. 13-dikán Enyedi Jánosné Valkai Erzsébet ilosvai fekvőségének és jobbágyainak megállapítása végett vizsgálatot tartanak Lakatos János és Szabó Mihály javára.* ápr. 14-dikén Lompérti Gencsi György ajándékúl adja Ilosván a Híd-farkán fekvő örökös telkét minden teher nélkül bizonyos feltételek mellett Kisdobai Jakab Péternek.*
1719 ápr. 27-dikén Helmeczi István kiváltja azon ilosvai telket, melyet Récsei Huszti Ferenczné Szentkirályi Mária bír zálogban, és aztán elzálogosítja Gencsi Györgynek;* május 20-dikán tanúvallatást tartanak Gencsi István részére arról, hogy Ilosván mikor és hány jobbágytelket zálogosított el Szekeres Mihálynak Lövei János, Sándorházi Kata második férje;* decz. 12-dikén és 1720 febr. 2-dikán egy ilosvai Képiró István {567.} nevű jobbágy kibocsátására inti Szentkirályi Istvánt és Györgyöt Dobai Banga Erzsébet.*
1720 febr. 5-dikén egy ilosvai jobbágytelek zálogösszegének felvételére inti Huszti Ferenczné Szentkirályi Máriát Dobai Banga Erzsébet;* febr. 19-dikén Gencsi György vérség jogán kiváltja Szentkirályi Lászlótól azon ilosvai jobbágytelkeket, melyeket Lörti (?) János zálogosított el és a melyek zálog útján szállottak Szentkirályira;* szept. 9-dikén Dobai János nevű ilosvai jobbágyának ki nem bocsátásáért Gencsi György megidézi Guthi Juliannát.*
1721 jan. 20-dikán vizsgálatot tartanak az iránt, hogy Ilosván hány curialis és hány jobbágytelket birnak Gencsi György és István;* febr. 28-dikán vizsgálatot tartanak Gencsi György részére az iránt, hogy amaz ilosvai három lakott és három puszta házhelyet, melyeket Ilosvai Dobai másként Banga Miklós elzálogosított volt Gyulafi Zsuzsánnának, kik bírják;* márcz. 7-dikén egy ilosvai zálogos telek ki nem bocsátásáért megidézik Szentmarjai Zsigmond érdekében Gencsi Györgyöt;* egy ilosvai meg egy hosszúmezői zálogos telek elfoglalásáért Szentmarjai Zsigmond, mint neje, Szénás Zsófia megbizottja, megidézi Gencsi Györgyöt;* Szentmarjai Zsigmondné Szénás Zsófia illosvai jobbágyainak a szántóföldjeit és rétjeit is jogtalanúl használja Gencsi György, a ki ellen tiltakozik a fenti Szentmarjai, mint neje megbizottja;* szept. 18-dikán egy ilosvai Varga nevű jobbágytelek kibocsátására idézi Huszti Ferenczné Szentkirályi Máriát Gencsi György;* decz. 24-dikén ugyancsak egy Képíró István nevű ilosvai jobbágy zálogösszegével megkináltatja Szentkirályi Istvánt Gencsi György.*
1722-ben Szentkirályi György visszabocsát egy ilosvai {568.} féltelket Gencsi Istvánnak;* febr. 12-dikén két ilosvai telket öröklési jogon vált vissza Huszti Ferenczné Szentkirályi Máriától id. Gencsi György;* máj. 3-dikán Szentkirályi György eladja azon ilosvai jobbágytelkét, melyen Képíró István lakik, örökre Gencsi Györgynek és nejének, Banga Erzsébetnek.*
1726 jan. 23-dikán az Ilosván netalán létező öröklési jogukat Szilágyi György és neje, Csögi Sára meg Szentgyörgyi Anna átengedik Gencsi Györgynek és utódainak.*
1727 jan. 23-dikán Sándorházi Zsigmond és Ferencz tovább zálogosítják azon ilosvai részbirtokot, melyet Sándorházi Ferencz zálogosított volt el, Gencsi Györgynek;* ápr. 7-dikén ifjú Guthi György az ilosvai határon a Kis-hegyben egy puszta szőlőhelyet ad dézsmára Csoka Péternek.*
1729 febr. 26-dikán nyomozzák, Gencsi István, ilosvai lakos érdekében, hogy az ilosvai határon miféle Erdélyi-jogon bírt réteket és szántóföldeket Gencsi Zsigmond;* márcz. 8-dikán pedig azt nyomozzák, hogy Ilosván az Egres nevű szőlőhegyben hány pászma szőlő volt. E szőlőt Szénás János zálogosította volt el Dezső Gáspártól Zsigmond Jánosnak és Bereczki Istvánnak;* szept. 9-dikén Gencsi István ilosvai lakos, megidézteti Erdőteleki Szentmarjai Zsigmondot, mint neje, Szénás Zsófia megbizottját, a ki eltiltotta őt, az ilosvai határon az Ehmezőn fekvő szántóföldje használatától;* szept. 20-dikán is nyomozzák, hogy ezen az Éhmezőn mily jogon bír egy földet Gencsi István, ilosvai lakos.*
Gencsi István és György megosztozkodnak az ilosvai határon fekvő Karullyos nevű táblaföldön és a győrteleki határ széléig nyuló puszta szőlőföldön,* majd pedig Biró kútja és Tót János dombja alatti szántóföldeken.*
1730 szept. 9-dikén egy itteni jobbágytelek visszabocsátására {569.} idézteti meg Gencsi István Váradi Zsigmondné Fejér Pandát.*
1731 márcz. 7-dikén vizsgálatot tartanak Gencsi István és György érdekében azon ilosvai curialis telek tárgyában, melyet Sándorházi Kata, előbb Latrán Andrásné, utóbb Lővei Jánosné birt,* majd azt nyomozzák Gencsi István és György érdekében, hogy Ilosván mily jogon és czímen bir telkeket Veres András,* s hogy itt hány jobbágyot birt Pacho Ferencz és ennek halálával kikre szállottak ama jobbágyok;* április 9-dikén Dobai, másként Banga György halálával ilosvai telkeken osztozkodtak Guthi István és György,* továbbá Gencsi György és Dobai Banga Erzsébet fiai: István és György;* jun. 4-dikén Csögi Pál törvényes megbizottja, Gencsi István leteszi a bizonyos itteni jobbágytelkekért Ecsedi János ellen indított pert.* Okt. 30-dikán br. Wesselényi István megidézteti Gencsi Istvánt és Györgyöt az itt levő részbirtok ki nem bocsátásáért.*
1732. febr. 3-dikán Sándorházi Péter elzálogosít a Bökény-utczában egy paraszt féltelket Gencsi Istvánnak és nejének, Pécsi Klárának.*
1784 márcz. 5. előtt Sándorházi Ferencz is tovább zálogosítja ilosvai részbirtokát e Gencsi Istvánnak és nejének, Pécsi Klárának.*
1733 ápr. 26-dikán Gencsi István és György megegyeznek egy itteni jobbágytelek tárgyában Somodi Istvánnal és nejével, Tyúkodi Zsófiával.* Vid Mihály zálogba vett Gencsi Bálinttól egy itteni jobbágytelket, melyet Vid utódaitól kiváltanak 1734 decz. 18-dikán Gencsi István és György,* míg {570.} febr. 25-dikén Sándorházi Ferencz továbbzálogosítja az itteni részbirtokát, melyet Túri Zsuzsánna zálogosított volt el;* nov. 28-dikán pedig Veres János és Váradi György visszabocsájtják egy itteni teleknek a felét Gencsi Istvánnak és Györgynek.*
1735. okt. 23-dikán Sándorházi Zsigmond és Ferencz továbbzálogosítják ilosvai részbirtokukat Gencsi Györgynek.*
1736 jul. 23-diki kelettel fenmaradt egy hitelesítetlen jegyzék arról, hogy az ilosvai felső puszta malomhelyhez, mely Gencsi Istvánnak jutott, miféle szántóföldek és rétek tartoznak.*
1738 okt. 28-dikán vizsgálatot tartanak Gencsi István érdekében az iránt, hogy az ilosvai határon a Kerek-Bükk nevű előhegyen a Csorgó dombon szabad volt-e az a föld, melyet Csoka Péter szőlőnek fogott fel, vagy azelőtt osztották volt fel a birtokosok között a régi telkek száma szerint.*
1739 febr. 18-dikán Gencsi István elcseréli a Felszeg-utczában az öreg Csonka János-féle telkét Gencsi György azon ilosvai telkeért, melyet ez Asztalos Jánostól kapott cserébe.* Jun. 19-dikén Gencsi István és György megosztozkodnak az ilosvai határon atyjukról maradt allodialis és jobbágy-földeken.*
1740 előtt (tizenhatodik században?) Silo máskén Szabó Dániel megosztozkodik az ilosvai javakon Ilosvai Jánossal és Mihálylyal.*
1742 decz. 16-dikán Décsei Sándor visszabocsátja azon ilosvai telket, melyet Szász György telkének neveznek, Gencsi Györgynek, a kit az öröklés jogán megillet.*
1745 jan. 10-dikén vizsgálatot tartanak Gencsi György részére arról, hogy az ilosvai határon Badacson felé folyó Lapis-patak és a Büdös-bükk nevű erdő közt fekvő tisztást meddig birják az ilosvai birtokosok.* Okt. 23-dikán az ilosvai {571.} közös erdőket felosztották.* Nov. 13-dikán Sándorházi Ferencz továbbzálogosítja ilosvai részbirtokát Gencsi Györgynek.*
1747 febr. 25-dikén Gencsi Zsigmond és neje Sebes Sára Ilosván egy kuriát vesznek örök áron (örökösítnek) Erdélyi Ferencz és Miklóstól.*
1750 jun. 11-dikén Nyíri Andrásné Rettegi Kata eladja többek között ilosvai részbirtokát, a mely őt apja és anyja után illeti meg, haláláig évenként kiszolgáltatandó életjáradékért Gencsi Györgynek és Zsigmondnak.*
Balajti Pál és Klára testvérek ilosvai részbirtokát fejedelmi ajándékul kapta Boér, másként Huszár Ferencz; a mi ellen Gencsi György tiltakozott. Boér azonban nem indított pert ezért az ellentmondó ellen, minek 1761 márcz. 1-én ismét ellentmond Gencsi György.*
1765 ápr. 7-dikén Sándorházi István elzálogosította az itteni részbirtokát Sándor Ferencznek.*
1773 előtt (1689 tájt)* Gencsi Bálint az ilosvai jószágot végrendeletileg Gencsi Zsigmondnak és Gencsi Zsófia Gombos Péternének hagyja.*
1777 márcz. 25-dikén azon ilosvai puszta jobbágytelkeket, melyeket a kincstár számára lefoglaltak volt, további rendeletig visszaadatják Gencsi Györgynek.*
És azután 1781 febr. 8-dikán Gencsi Jánosné Diószegi Krisztina a Nagy Lázár után maradt ilosvai részbirtok kibocsátására inteti Gencsi Zsigmondot, Györgyöt, Ferenczet, Józsefet és Zoltán Ferenczné Juliánnát;* febr. 10-dikén pedig Gyarmathi Györgyné Nagy Erzsébet, Pap Györgyné Nagy Panda és Gyarmathi György elzálogosítják az itteni részbirtokukat {572.} és jobbágyaikat Lompérti Gencsi Györgynek,* épen, mint Hosszúmezőn.
Az ilosvai Nagy Lázár-féle részbirtok kiadására 1800 máj. 16-dikán meginteti a Gencsieket Toldalagi Lászlóné gr. Korda Anna és meg is kináltatja őket bizonyos kisebb összeggel.*
1808-ban Ilosváról összeirták a Gencsi, Keczeli, Makrai, Felszegi, Modi, Balog, Szénás, Kerekes, Zoltán, Borbély, Árvai, Szentkirályi, Csögi, Preksa, Ágoston, Kanyó, Verebei, Guti, Czikó, br. Huszár, Csatári, Mohai, Makai, Sebes, Szilágyi, Szikszai Jakab, Osvát, Almási, Goris, Kovács, Géczi, Rákosi, Kolcsár, Újvárosi, Hiri, Szőlősi, Birtalan és Zabolai birtokos nemes családok tagjait, összesen 57-et. Ezek kezén volt összesen 7 curia, 10.5 adómentes és 5.3 adómentes és 5.3 adózó lakó telek; továbbá 47 antiqa és 7 nova jobbágytelek. Legtöbb jobbágytelke volt Gencsi Györgynek (6 1/2 antiqua és 1 nova), ezt követik: Gencsi Klára utódai (5 antiqua), Gencsi Imre (1 antiqua és 4 nova) stb. Ezeken kívül a Varga, Szilágyi, Kérei, Péntek, Géczi, Németi és Demjén nem nemes családok kezén volt 1 adózó lakó telek és 4 antiqua jobbágytelek.*
1809-ben Ilosva birtokosai: Gencsi József, Sándor és Imre, Kéttszeri István, Szikszai Ferencz.*
1819 márcz. 31-dikén Borbély Dániel elcseréli az ilosvai határon a Kerekbükk nevü szőlőhegybeli részét Gencsi Ferencz ugyanazon határon a Láz nevű szőlőhegybeli részeért.*
Ilosván az evang. református s a róm. kath. híveknek van egyházuk, a gör. katholikusoknak Badacson az anyaegyházok.
A református egyház gót stilű, szentélye a nyolczszög három oldalával záródik, a falakat támasztó pillérek erősítik. A két ajtaja csúcsíves. A tornya újabbkori.
{573.} A templom menyezetének felirása azt mondja, hogy Tiszteletes Bölöni Pál prédikátor szorgalmatos gyüjtéséből Gencsy György és neje Dobay Banga Erzsébet urasszony istenes indulatjából Tiszteletes Visky Márton prédikátorságában végezték be 1711 julius 6-án.
A templomot 1871/2-ben is újították s alatta sírboltot fedeztek föl.
Az egykor Ilosván létezett unitárius egyház mellett ennek a reform. egyháznak egy harangja bizonyít legjobban, a melynek ez a felirata:
Concav. Soli Deo Gloria Anno D. MDCXXIIII. Ez alatt: «Joan. Horvat Cura. Et Judex Gene: Ac Nob. Stph. Erdeg.» Legalól: Sup: Nobil. Civium 93 Oppidi Ilosva.
Az egyház klénodiumai közül két poharan és egy kenyérosztó tálon van felirás.
Az egyik, talpas, kivül-belül aranyozott ezüst pohár felirata ez: Gentsy Üdösb Gentsy György és Dobai Banga Ersébet Conf(eral)ták vala az Ilosvai Refor: Sz. Ekknak in Anno 1713 Mostan pedig ezen formára az Unokája Gentsy Gentsy Sigmond Renováltatta tiszta szivébül Anno 1769. Ekkor készittette Gencsi Zsigmond a belül aranyozott ezüst kenyérosztó tálat is, melynek felirata a következő. Gentsi Gentsy Sigmond az Ilosvai Refor: Sz: Ekknak Maga Párjával Sebes Sárával tiszta szivébűl ajánlya Anno 1769. A jelenleg keresztelő pohár gyanánt használt, egykor urvacsorai ezüst pohár szintén a Gencsiektől való, felirata: Gen. Gy. Es Dom. Sus. Confer. Az Ilosvai Refor. Sz. Ecahoz 1765 Eszt.
Van még nehány selyem és fátyolszerű teríték arany, ezüst, s többféle selyem himzéssel, az 1714, 1719, 1751. és 1769. évekből.
1784 jan. 15-dikén Jakab Péterné Filep Borbála Ilosván papi telekként egy féltelket ajándékoz a ref. ecclesiának.*
{574.} Az ilosvai hívekre egy 1629 febr. 15-diki egyházmegyei határozat azt mondta ki: hogy a vő a ki ipával lakik s marhájok is együtt van, egy bérrel tartozik a lelkipásztornak. Az özvegyasszony, a kinek szőlőöröksége van s a fia kapás, hasonlóképen. Ha nincs szőleje az özvegynek, hanem csak guzsalyával «keresi életét», három sing vászonnal tartozik. «Így, a hol búzával fizetnek, hasonló a fizetés.»*
Papjai: Szentegyedi Istvánt az 1604 febr. 23-dikán Csengeren,* Sámsondi Mártont az 1657 jun. 17-dikén Nagy-Bányán,* Szalontai Istvánt az 1688 nov. 7-dikén Kölcsén,* Váraljai Mártont, az 1699 szeptember 27-dikén Krasznán tartott közzsinat tán erre az Ilosvára küldötte,* 1724-ben Baczoni Gergely itt halt meg. 1729-ben Bocskai János székbeli biróságot is viselt, meghalt Vérvölgyön. Ezt követte Olaszi István, meghalt Szilágy-Somlyón eklézsia nélkül. 1782–1795. Király György, innen Vizaknára hivatott káplánnak. 1795–1814. Zabolai István, 1814–1835 Faragó István, 1835–1880. Galló József. Ezt követte Csák Emil, a ki pelei körlelkész lett.* Jelenlegi papja Borbély Sándor.
A róm. katholikusoknak 1868-ban Szaniszló Ferencz püspök kápolnát építtetett, a mely parochiává 1870-ben lett. 1868 előtt a szilágysomlyói parochia filiája volt. Magyar nyelvű anykönyvök az 1868. évtől kezdődik. Szt. József temploma 1881-ben épűlt s a következő év szept. 19-dikén Zajnai János krasznai főesperes szentelte fel. Van egy oltára, orgonája s kőtornyában három harang.*
Állami és róm. kath. elemi iskola van, egy-egy tantermű. Az államit 1896-ban szervezték, a róm. katholikust 1863-ban építették.
1862-ben Kolosi Antal, szilágysomlyói lelkész írja, hogy Ilosván leégett a róm. kath. iskola.*
{575.} 1715-ben 1 nemes, 12 jobbágy, összesen 13 háztartás fizeti az adót; magyar mind. 1720-ban 8 jobbágy, 10 zsellér, 2 taksás, összesen 20 háztartás, magyar 19, oláh 1. Ebből következtetve a népesség száma 1720-ban 180 lélek, 171 magyar és 9 oláh.*
Kraszna vármegye 1694 jun. 24-diki határozata szerint az ilosvai jobbágyok minden terményükből kereszt- vagy vékaszámra 11-ből egyet tartoztak dézsmába adni, a nemesek ellenben a saját majorságukból semmit sem.*
1847-ben 1126 a népesség száma, még pedig róm. kath. 67, evang. reform. 1051, izr. 8.* 1890-ben lélekszáma 746; nyelvre nézve magyar 540, német 9, oláh 322, egyéb nyelvű 39; vallásra nézve r. kath. 140. gör. kath. 171, evang. reform. 407, izr. 17. Házak száma 135.
A művelés alatti területből adózás czéljaira összeirtak szántóföldet 1715-ben 138, 1720-ban 61 köblöst; rétet 1715-ban 55, 1720-ban 41 kaszást; szőlőt 1715-ben 24, 1720-ban 19 kapást.*
1613 márcz. 6-dikán az ilosvai birtokosok határozatot hoznak arról, hogy mivel büntessék azon nemeseket vagy parasztokat, a kik a határon, a korcsmárlásban vagy más földesúri jogok ellen kihágást (prævaricatio) követnek el s miként hajtsák végre a büntetést. Aláirták e határozatot, mint választott birák: Kún István, Borbély Mihály és Gencsi István.*
1749 decz. 15-dikén az ilosvai birtokosokat megidézik e község erdőinek felosztása tárgyában.*
1758 máj. 22-dikén Ilosva helység korcsmárlását oklevélileg szabályozzák.*
1764 máj. 11-diki tanúvallatás szerint az ilosvai, lompérti és hosszúmezői határok a legelésre nézve közösek, de megkülönböztetvék egymástól.*
{576.} Határa egyébiránt hegyes, völgyes, agyagos; fája, szőlője elegendő. (1809).*
1895-ben gazdaságainak száma 179. Területe 3014 katasztrális hold, a melyből szántóföld 1380, legelő 948, erdő 328, rét 147, szőlő (parlag) 118, beültetve 6, terméketlen 43 hold.*
A községnek 1900-ban 4596 K 90 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adó 3886 K 10 f.
Utczái: Felszeg-, Alszeg- és Bökin-utcza.
Határrészei: Tövisköz, Kishegy, Fertő, Liget, Batinnya, Szénaság, Újhegy, Pakulárház, Tér, Péterág, Halastó, Csorgóalja, Karéjos, Czigánymetszés, Egresoldal, Vadalmás. Erdők. Kerekbükk, Tölgyes és Szóldob. Szőlőhegyek: Kerekbükk, Hamvas, Csorgó, Erje, Lukamis, Kincseshegy.
| Ilyéstelek. | TARTALOM | Inó. |