Inó.

Ineu 1387-ben az aranyosi vár, 1549-ben Kővár tartozéka, 1604-ben a Gyulafi-jószág tartozékaként van említve, egyébiránt szolnok-, vagyis középszolnokvármegyei helység, melyet 1387. okt. 7-én Zsigmond király Kusalyi Jakcs mester fiainak, György, István s András kir. kincstárnokoknak s beregvármegyei főispánoknak ad; a birtokot (Széplakkal) Barla fiától Istvántól cserélte ki a király mármarosvárm. birtokokért.*Hazai Oktár, VII. k. 423., 424. l. Egy ideig a Jakcsiaké; 1423-ban Kusalyi Jakcsi György fiának, tisztelendő Dénesnek egyik oláh faluja, a melybe György mások fiát Jánost, ennek nejét Annát meg fiait: Lászlót és Györgyöt iktatják be.*GKG. C. fasc. XII. 1438 jul. 7-dikén a kolozsmonostori konvent előtt Bozzási János fia, György, a maga és anyja, Mártha, nevében azt jelentette ki, hogy ezt az Inót nekiek Jakcsi László fia, szintén László, más birtokokért cserébe adta, de Inót az oláhok miatt nem bírják békén megtartani, ép azért {577.} azt eladják hatszáz arany forintért a Jakcsiaknak: Jakcsi unokájának, György fiának, Lászlónak s általa László és András fiainak, meg Lászlónak, Györgynek, szintén Jakcsi unokáinak, János fiainak.*Dl. 27.868. 1472-ben Kusalyi László leánya, a Szt. Klára-szerzetbeli Erzsébet adja el a szolnokvármegyei Inóban levő fél részét bányai polgároknak, Ádámnak és Keresztélynek meg maradékaiknak.*GKG. fasc. XXI–XXIV. A budai káptalan 1499-ben II. Ulászló meghagyásából Bélteki Drágfi Bertalant iktatta be a középszolnoki Inó birtokba, a melyet id. Kusalyi Jakcsi László lánya, Erzsébet adott neki.*U. o. C. fasc. XII.

Inóról 1475 körül egyik Drágfi 19 frt adóval volt fölvéve, a mikor tehát a népesebb helységek közé tartozott.*E mű I. k. 179. lap. 1543-ban itt 8 kapu után adóztatták meg a Drágfi Gáspár jobbágyait; nem fizetett adót 1 biró, 3 szabados, 5 szegény és 3 új ház.*Dical. 1549-ben 9 kapu után adóztak Drágfi özvegyének a jobbágyai, kiken kívül volt még e helységben 22 szegény, 1 servitor és 7 új ház.*U. o. 1570-ben 2 kapu után adóztatták meg a császár jobbágyait.*U. o. 1604-ben a középszolnoki Gyulafi-jószághoz tartozó Inón 1 rótt ház után 2 forintnyi adót vetettek ki.*U. o.

Inó egyike volt néhai Jakcsi László javainak, a melyekből Panaszi Pázmán Farkast és Annát az anyjuk által kötött szerződés alapján leánynegyed illeti meg, melynek kiadására 1547-ben meg is intik Jakcsi Mihályt.*Lelesz, Act. an. 1547. fasc. 2. nr. 53.

1548-ban Kusalyi Jakcsi Mihály elcseréli az Inó, Széplak, Udvarhely és Bikácza birtokokon ama tizenegy jobbágyot, kiket néhai Bélteki Drágfi Gáspártól bír cserében, Somlyói Báthori Anna hadadi részbirtokaiért.*Orsz. lt. Km. conv. lad. 26. B. nr. 17.

1555-től a Drágfi-birtokok ismert nyomdokain haladunk. A kincstár, majd Nádasdi s mások foglalják el a birtokot,*GKG. A. fasc. XX., Lelesz, Prot. 13. fol. 108. an. 1555. {578.} mig aztán azt Báthori Györgynek és nejének, Báthori Annának meg ezek fiának, Istvánnak adományozzák János király és anyja, Izabella (1557),*Lelesz, Act. an. 1557. nr. 13. majd pedig 1575-ben szept. 18-dikán S. Báthori István Rátóti Gyulafi Lászlónak adományozza, a mikor az is kiderűl, hogy a birtok közvetetlen az előtt a hűtlenségbe esett Károlyi Lászlóé volt. Tudjuk, hogy Gyulafi hűségesen szolgálta Báthorit különösen Békés Gáspár ellenében.*GKG. A. fasc. II.

Ettől kezdve aztán a Gyulafiak kezén van a birtok, melynek tizedeit (1593 márcz. 22-dikén) S. Báthori Zsigmond adja Gyulafi Lászlónak, majd (1595 okt. 12-dikén) megengedte neki, hogy e részbirtokkal is szabadon rendelkezzék.*U. o. C. fasc. XXI., XIX.

Gyulafi László Inó magyar birtokán tizenhat jobbágytelket, továbbá Újfalu oláh birtokát adja Pesti Nagy Albertnek és mindkét nemű örököseinek oly feltétellel, hogy ez élete fogytáig szolgáljon neki. Zsigmond fejedelem 1596 máj. 28-dikán adott beleegyezése alapján a beiktatás meg is történt. E beiktatáshoz mint szomszédokat idézték meg Inóról a Gyulafi László jobbágyait: Kowach Pált és Benedeket.*Orsz. lt. Km. conv. lad. 34. E. nr. 38.

1646 máj. 13-dikán osztályt tesznek néhai Barcsai Juditnak (?) az inói határon levő birtokán. A Gecsében menvén, melyet egy régi holt Szamos vesz körül, a goroszlói határ felől egy nagy mart szántóföldnek a Goroszló felől való része Kapi Györgyé, mellette Wesselényi földe felől Bethlen Farkasné Ostrosith Borbáláé. Az inói szigetben a holt Szamos közt levő kaszáló rétet szintén megosztják.*GKG. A. fasc. VII. 1671. szept. 23-dikán néhai Barcsai Zsigmondné itteni javain Balassagyarmathi gr. Balassa Imréné Barcsai Judit és Bethlen Farkasné Ostrosits Borbála meg Kapi György osztozkodnak.*U. o. Borbálának három szökött jobbágynak a puszta telke jutott.*U. o.

A hadi terhekhez való hozzájárulásra 1797-ben a községből {579.} a következőket írták össze: más telkén lakó, egyházi adómentes nemes: Géczi Nyikora; pap: Hugyin Vaszalia gör. kath.; kántorok (deákok): Pap Vaszalia gör. kath. és Petrucz Vaszalia gör. kath.; molnárok: Logyin Toma, Horinkár Von és Flora, Brod Kifor, Horinkár Mihály, Száv Gavrila és Horinkár Gavrila.*Szv. lt. A tizenkilenczedik század elejéről való összeirásokban nem találjuk e községet.

Inónak az 1470. év körül kőtemploma volt a középen homlokcsúcscsal és czinteremmel.*Bunyitay Vincze: Schematismus… 358. l. Evang. reform. hívek a széplakiakkal papot tartottak a XVII. században.*P. S. E. I. r. 33. l. A gör. katholikusok fatemploma 1832-ben épűlt. Anyakönyvök 1824-ben kezdődik.*Sch. 1886. 176. l. Egy tantermű elemi iskolájokat 1856-ban szervezték.

A váradi káptalannak 1423-diki oklevele szerint oláh, a kolozsmonostori konventnek egy 1596-diki oklevele szerint magyar falú.

Egy a XVII. századból Csehi javak urbariuma czímmel fenmaradt jegyzék szerint Inón 17 jobbágy van.*GKG. A. fasc. XV. XVI.

1715-ben 5 jobbágy háztartás fizetett adót és pedig 3 magyar és 2 oláh; 1720-ban 9 jobbágy, 1 zsellér, összesen 10 háztartás, valamennyi oláh. A népesség száma 1715-ben 45 lélek, 27 magyar és 18 oláh; 1720-ban 90 lélek, mind oláh.*Magy. Stat. Közl. XII. köt. 65–66. l.

Marosnémeti gróf Gyulai Istvánnak szilágysági jószágában lakó jobbágyairól és zselléreiről 1729 januárjában írt jegyzék szerint három zsellér van itt.*GKG. C. fasc. XVI.

1733-ban (Innó) oláh családjainak a száma 30; egyesült papja Gábor.*Tr. 1750-ben 352 gör. kath. lélek volt.*Tr. 1901. IX. 284. l.

A csehi vár XVIII. századbeli urbariuma szerint Inón a jobbágyok száma 35. Majorság-földek két fordulóban vannak. A vizen túl a már említett Gecze nevű szigetben megterem három öreg asztag. A Vereshegyen a Felső-lábban egy szélben van három pászma szőlő és még egy pászma a Hegyfarkon {580.} ugyanazon hegyen a Nagy-Szek felől. Szent György és Szent Mihály adójában 10–10 forintot fizetnek. Darabant-pénz fejében évenként 8 forintot ad a falu. Minden harmadik évben vesznek 1 frt 25 dénár virrasztó pénzt. Vajat két pintet adnak évenként, kőtúrót hasonlóképen. Szolgálmányaikat az urak kívánsága szerint teljesítették. Törvény szerint való bírság fejében, a ki fején, jószágán marad, hét forintot fizet. Annak felhajtása az urak kegyelme szerint történt. A makkos erdőt mind az urak, mind a falubeliek szabadon használják. Búzából, borból zabból, árpából és tönkölyből ötödet adnak. Egy Taplós nevű hegyet most fogtak fel szőlőnek; abból tizeddel adóznak. Pázsit disznót, ha tíz, avagy több is van, egyet adnak; ha kevesebb van, váltója két pénz. Oszi tizedül minden tízből egyet vesznek, melynek váltóját az urak határozzák meg. Bárányból, rajméhből minden tízből egyet-egyet adnak; váltója 2–2 pénz. A korcsmálás karácsonytól Szent Mihály napjáig az uraké, azon kívül a szegény ember is szabadosan árúlhat (Szent Mihálytól karácsonyig.)*GKG. A. fasc. XV., XVI.

1847-ben a lakosok száma 500; valamennyi gör. kath.*Nagyv. Nvk. 1847. 110. l. 1890-ben lélekszáma 775; nyelvre nézve magyar 48, oláh 727; vallásra nézve gör. kath. 727, evang. reform. 2, izr. 46. Házuk száma 162.

Szántóföldje 1715-ben 24, 1720-ban 172 1/2 köblös; rétje 1715-ben 7, 1720-ban 35 kaszás. Malmok száma 1720-ban 1, ebből jövedelem 15 forint.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 65–66. l.

Gyulai Ferencz szilágycsehi birtokának 1689 jun. 5-dikéről fenmaradt lajstromában az inói majorkodó földeket Gardánfalvához számították.*GKG. nr. 17. 18.

1895-ben gazdaságainak száma 161. Területe 1947 katasztrális hold, a melyből erdő 1012, szántóföld 659, legelő 113, kert 110, rét 52, szőlő (beültetve) 1 hold.*Mg. St. 510.

{581.} A községnek 1900-ban 4778 K. 20 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 3344 K. 3 f.

Utczái: Alsó-, Nagy- és Hegy-utcza. Határrészei: Kába, Valea Roşe = Váljá Rosë (veres völgy), Mol (sár), Creangă = Krjánga (ág), Pămênturile roşii = Pamenturilë rosij (a veres földek), Valea Beriscii = V. Bëristyij (a sör völgye), Lazuri = Lázurj (írtás). Vizei: a Szamos folyó és Inó patak.