Jaáz.

Jaáz kettő volt: Alsó- és Felső-Jaáz, mindkettő a mai Jaáznak felel meg, t. i. e helység alsó és felső részének. Egyébiránt a helységnek ma három részét különböztetik meg, az egyik rész Csehál nevű.

Krasznavármegyei helységek, a melyeket 1481-ben, 1553-ban Valkó vár tartozékai közt találunk.

Alsowyaz, Felsewyaz, Felső Ujház,*Kétségen kívül áll, hogy itt tollhiba csúszott az oklevélbe. Alsó-, Felsew-Wyaz {590.} 1481, Jaáz és Felső-Jaáz 1497, A.- és F.-Jáz, Felső-, Alsó-Jhaz 1508, Fewlsew Jaaz, Alsó-, Felső-Jaz, 1519, F.- és A.-Jázz 1549, A.- és F.-Jász 1550, Fewlsewjaz, Alsójaz 1559, Jászó 1641, románul Jazul 1733, Jeasch 1750.

Neve ama kóbor jászokat, a kik a nagyfalusi halmok alatt pihennek, könnyen eszünkbe juttatja; de lehet orosz eredetű is, jelentése: Kőrösfa. Kraszna vármegyében – hiteles adataink szerint – tényleg oroszok is telepűltek.*E mű I. k. 35. és 152. l.

Birtoklásának története az 1481–1777-diki években teljesen egyezik Valkó többi tartozékainak a történetével, pl. Bagolyfalváéval.*Lásd ennél az ezen időközről való okleveleket. Ebben a nagy időközben lépésről-lépésre igazodik a két Jaáz Bagolyfalvához, azzal a csekély eltéréssel, hogy 1567-ben Jázon Borza János bor árával adós Bozzásy Lukácsnak,*Nagyv. Múz. Bl. s 1641-ben Jenyczei Szunyogh Gáspárné L. Bánfi Zsuzsánna Kis-Rhédei Rhédey Ferencz jelenlétében pénzszükség miatt eladta a krasznamegyei Jászó birtokot örök áron és visszaválthatatlanúl Gyerő-Monostori Kemény Jánosnak és örököseinek.*Bl. fasc. LL. nr. 5.

Úgy látszik, Alsó- és Felső-Jaázt sokáig megkülönböztették, mert még az 1768-diki oklevélben is A.- és Felső-Jázt találunk, a melyekből L. Bánfi Farkas és Bagosi Erzsébet fiaitól: Farkastól, Mihálytól és Györgytől peres úton leánynegyedet kapnak ezeknek nővérei: Vargyasi Dániel Gábor felesége Krisztina, gr. Bethlen Ádámné Zsuzsánna és Patai Szilvási Jánosné Erzsébet.*Bl. fasc. LL. nr. 10.

Hogy A.- és F.-Jáz a Rézalja nevű kerületben fekszik, azt kiemeli 1565-ben II. János király amaz oklevele, melylyel felszólítja Kraszna vármegyét, hogy iktassa be L. Bánfi Farkast és örököseit birtokukba, melyeket Paksi Jób és neje Bánfi Dorottya felségsértés miatt elvesztettek.*U. o. fasc. M. nr. 11.

Aspremonti Anna 1795-diki vallomása szerint Jáz Krasznához {591.} tartozik s a kincstár Cserei Farkas, udvari tanácsosnak adta.*Bl. fasc. yy. nr. 2. Az oklevél Ujusd helységről is szól, de ez nem más, mint az egyik Jaáz elferdített neve.

1808-ban Jaázról összeírták a gr. Bánfi, gr. Petki, br. Bánfi, Vai és Cserei birtokos nemes családok tagjait, összesen 8-at. ezek kezén volt összesen 25 1/2 antiqua és 32 nova jobbágytelek, továbbá a krasznai kisebb birtokosság kezén 2 antiqua. legtöbb telke volt gr. Bánfi Györgynek (8 antiqua, 16 nova), Vai Lászlónénak (5 antiqua, 3 nova) stb.*Szv. lt.

A gör. katholikusok temploma 1733-ban épűlt. Anyakönyvök 1863-ban kezdődik.*Sch. 1886. 152. lap. Egytantermű elemi iskolájokat 1850-ben szervezték.

1715-ben 2 jobbágy, összesen 2 háztartás fizetett adót; magyar közülök 1, oláh 1; 1720-ban 6 jobbágy, 4 taksás, összesen 10 háztartás, magyar 6, oláh 4. Ebből következtetve a népesség száma 1720-ban 90 lélek; 54 magyar és 36 oláh.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 68. és 69. l.

1733-ban oláh családjainak száma 14,*Tr. 1750-ben a görög kath. lelkeké 290 volt.*Tr. 1901. 288. l.

1847-ben a lakosok száma 506; valamennyi gör. kath.*Nagyv. Nvk. 1847. 101. l. 1890-ben 727; nyelvre nézve magyar 32, oláh 660, egyéb nyelvű 33; vallásra nézve r. kath. 6, gör. kath. 707, izr. 14. Házak száma 156.

A művelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 1715-ben 6, 1720-ban 15 köblöst; rétet 1715-ben 5, 1720-ban 36 kaszást. Malom 1720-ban 1.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 68. és 69. l. Malomjövedelem 3 frt 15 dénár. 1895-ben gazdaságainak száma 174. 4532 katasztrális holdnyi területéből erdő 3103, szántóföld 769, rét 267, legelő 256, kert 31, szőlő parlagon 1, nem termő 105 hold.*Mg. St. 498.

A községnek 1900-ban 17,784 K. 22 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 2488 K. 30 f.

Határrészei: Delniţe = Gyëlnyiczë (szántóföldek), Bărăciune {592.} = Baracsunyë (a barakk környéke), Dealul Ţearinii = Gyálul Czárinyij (Tilos-halom), Şes = Sesz (síkság), Rîtul din sus = Ritul gyin szusz (Felső-rét), Dumbráva, Ţearină = Czárina (tilos), Lunci = Luncs (völgyek). Erdők: Gruiul Ursului = Grujul Urszuluj (Medvehalom), Faţa Uliului = Fáczá Uljuluj (kányás oldal), Corbul Mic şi Corbul Mare = Corbul Mnyik si Korbul Márë (Kis- és Nagy-Hollós), Runk, Purcăreţ = Purkarëcz (disznófertő), Cicera Mare = Csicsërá Márë, Dumbrăviţa = Dumbraviczá (kis berek), Loding, Cioroieş = Csorojes (csurgócska), Aristie = Arisztijë, Grueţe = Grujeczë (halmok).

Ritul gyin szusz határrészben van egy poshadt tó, melyet vizének gyógyitó hatása miatt távolabb vidékről is látogatnak.