Kaznacs.

Kaznacs – Kraszna vármegyében – négy volt: Alsó-, Középső-, Felső- és Magyar-Kaznacs. Alsó-Kaznacsot másként Kis-Kaznacsnak is hívták (1587). Ma Alsó- és Felső-Kaznacs van.

Nevök változatai: Coznis 1205–1235, Coznich, Koznich, {597.} Alsókaznach, Felsewkaznach 1341, Kaznach 1441, Also-Koznÿcz, Felső- és Alsókaznats 1491, Kasznats 1497, Kaznÿcz, Magyar-Kaznicz, Kaznych, Keuzepseu-Kaznych, Magyar-Kaznych, Közepse-Koznics 1523, Alsó- és Felső-Kaznacs 1527, Magyar-Kaznacs 1530, Magyar-Kaznath 1540, Magyarkaznach 1546, F.- és A.-Koznik, Magyar-Kaznak 1549, F.- és A.-Kasznach 1550, A.- és F.-Koznach 1575, Kis-Kaznach 1587; románul Kosnits 1733, Alsó-Kaznacs románul Cosniciul de jos = Kosznicsul de zsosz és Cosnicel = Kosznicsël; Felső-Kaznacs román neve: Cosniciu de sus. Ó-bolgár szó: kovács. Tehát Kovácsfalva.

Alsó-Kaznacs a Ciuntaról költözött jelenlegi helyére a gyakori áradások miatt.

Kaznacs első nyoma a Váradi Regestrumban található. Coznis*Coznis = Coznich = Kaznacs. villabeli Bonkó jobbágyait: Istvánt és Egyedet azzal vádolja ippi Bärman, hogy ezek szolgája, Rugacs ellopta 8 márka készpénzét; de István és Egyed a vas hordozásával beigazolták ártatlan voltukat.*Kandra K.: V. R. 280. l. 6. sz. j.

Koznich 1341-ben a váradi káptalannak I. Károly királyhoz küldött egyik jelentése szerint a Mezei (de Mezew) Miklós és Jakab, a Sadayn (v. Sadan) fiának a birtoka.*Dl. 3422.

A krasznavármegyei Kaznach egyike Borzási János ama birtokainak, a melyeket ez 1441 jan. 3-dikán elzálogosított 100 arany forintért Péterházi Kis Antalnak.*Dl. Km. Prot. AB. min. pag. 95. nr. 1. áthuzva.

E helységek: A.- és F.-Kaznacs 1578-tól, Magyar-Kaznacs 1590-től tünnek föl, mint Valkó várának tartozékai; azért már 1481-től követik e vár tartozékai birtoklásának történetét, de csak nagyjában, mert a birtoklás történetét Valkó egy másik tartozékának, a legelső sorban említett Bagolyfalvának a története mellé állítva, több eltérést találunk.

1481-ben Losonczi Bánfi András, bácsi nagyprépost zálogositja el a krasznavármegyei Alsó- és Felső-Kaznacs birtokát {598.} is Losonczi Bánfi Mihálynak,*Dl. 27721. mint Bagolyfalvát s a vár többi tartozékait.

1497-ben Kasznats és Felső-Kasznats, 1508-ban Alsó- és Felső-Kaznats, 1519-ben Alsó- és Felsew-Kaznach, 1523-ban Kaznÿcz, Magyar- és Közepse (Keuzepseu-) Kaznics (Kaznych) birtokok ügyében a Bánfiak s Báthoriak ismert dolgaival találkozunk.*A levéltári jelzeteket 1497–1523. évekről lásd Bagolyfalvánál.

1525-től már Ipp történetéhez igazodik sok tekintetben a három Kaznacs. Ekkor pl. Ippi Anna Kaznach birtokát és birtokjogát illetőleg is itéletet hozott az országbiró Bideskuti György és nővére, Sarmasági Miklósné Erzsébet érdekében Ippi Bertalan, Márton és Bernát ellen, de az utóbbiak megakadályozták az itélet végrehajtását Lajos királynak egy felebbező levelével.

Ezért 1540-ben az országbiró a nevezett György ügyvédjének kérésére megidézteti a három Ippi fiut.*Orsz. lt. Km. conv. lad. 35. Y. nr. 5.

1530-ban L. Bánfi Miklós cserébe veszi Kémeri Mihály krasznavármegyei Lecsmér birtokát minden javaival együtt a Magyar-Kaznacs prædiumban levő, továbbá a zoványi részbirtokért és két jobbágyházhelyért. Ha pedig ezek Lecsmérrel fel nem érnek, akkor Bánfi fizet még Kémerinek 400 forintot aranyban.*Bl. fasc. JJ.

1537-ben Alsó- és Felső-Kaznacs birtokrészbe beiktatják Somlyói Báthory István, néhai erdélyi vajda András, Kristóf és István fiait.*Gyulafehérvári kápt. lev. S. 97. (Orsz. lt.) és Bl. fasc. JJ. nr. 1.

1540-ben Magyar-Karnath szántóját Somlyói Báthori András a váradi káptalan előtt elcseréli a Nagyfalvi Losonczi Bánfi Miklós kolozsvármegyei Hódmező szántóföldjével.*Bl. fasc. KK. nr. 1. és Orsz. lt. Gy. f. kápt. cent. D. 65.

1546-ban Magyarkaznach prædium, A.- és F.-Kaznats, meg ismét Magyar-Kaznach prædium kerűl Bornemissza Boldizsárhoz, {599.} 1547–1551-ig ugyancsak e három Kaznacs forog a Bánfiak kezén.*Levéltári jelzetek Bagolyfalvánál.

1551-ben L. Bánfi Tamás Magyar-Kaznacs birtokban egy elhagyott templom, Báthori András szántóföldje és Bánfi Miklós jobbágyának szántóföldje közt levő «Hosszú feljáró Föld» nevű hat hold szántóföldet Ippi Szakácsi Lukácsnak s utódainak ajándékozza hűséges szolgálataiért.*Lásd Bánfi Tamásnak a kolozsmonostori konvent által kiállított adománylevele átiratban. Bl. fasc. nr. 1.

1553-ban 1559-ben, 1564-ben, 1565-ben, 1568-ban és 1570-ben a három Kaznacs, 1573-tól 1585-ig mindkét Kaznacsról van szó.*Levéltári jelzetek Bagolyfalvánál.

1587-ben Illádiai Palaticz Györgyné Erzsébet és fia István meg Nyvedi Horváth Mihályné Dorottya visszakövetelik Bánfi Imre örököseitől Petronella leánynegyedét, A.- és F.-Kaznach birtokok meg Magyar-Kaznach prædiumból;*Bl. fasc. ZZ. nr. 17. máj. 25-dikén a krasznamegyei Alsó-, másként Kis-Kaznach és Felső-Kaznach falut uj adományként kapja Báthori Zs. fejedelemtől Ippi László, de a beiktatásnak ellentmondanak; Bideskuti János és öcscse Tamás, Vas Pálné Szénási Anna, özvegy Kémeri Mátyásné Ippi Borbála, Ugrai Gergelynek néhai Ippi Annától származó fia Benedek és Kardos Miklósnak néhai Ippi Zsófiától származó fia József és leánya Erzsébet. 1588-ban e falvakból birtokosztályt követel Ippi Lászlótól Szodorai másként Balázsházi László.*Nagyv. Muz. Bl. 1589-ben S. Báthori Zs., erdélyi vajda Ippi Lászlónak, Kardos Józsefnek és Erzsébetnek meg Ugrai Benedeknek s örököseiknek adományozta a krasznamegyei F.- és A.-Kaznacs birtokokat, melyek miatt egykor nagy per folyt egyrészről Ippi László és István, másrészről Kardos Miklósné és Ugrai Gergelyné között.*Bl. fasc. KK. nr. 1.

1587 máj. 25-dikén Felső-Kaznacsról Bánfi Kristóf és Tamás jobbágyai, Alsó-Kaznacsról Bideskuti jobbágyai jelen {600.} vannak Ippi Lászlónak a krasznamegyei Ipp, Szék, Néháza, Márka, Felső-Kaznach, Alsó- másként Kis-Kaznach falvak és Buchon puszta birtokába való beiktatásánál.*Bl. fasc. KK. nr. 1.

Ekkortájt tehát ismét Ipp történetéhez hasonló dolgokkal találkozunk.

1590-ben Valkóvár e tartozékai: A. és F.- meg Magyar-Kaznacs prædium miatt Nagyfalusi Serédi István, Nyvedi Horváth Mihályné Várday? Erzsébet és Illadiai Palaticz Györgyné Várdai? Dorottya mint felperesek perelnek Bánfi Pál fiai: Boldizsár, Gábor és László, Bánfi István fiai: Farkas és Kristóf meg Bánfi Miklós fiai: Tamás és László ellen, kikre a fentemlitett Pál halálával szállott a per. A birtokot Báthori Zs., erdélyi vajda itélőlevele alapján a Bánfi-család férfi-örököseinek adták.*U. o. fasc. G. nr. 4.

1598 decz. 29-dikén a magvaszakadt ifjú Ippi Lászlónak a krasznamegyei alsó- és Felső-Kaznacs faluban levő birtokát Báthori Zs. a rokon Ippi Bideskuti-családnak ajándékozza és megparancsolja a beiktatást,*Nagyv. Muz. Bl. ép, mint Ippra vonatkozólag.

1638-ban Alsó- és Felső-Kaznacs birtokon osztozkodnak Bánfi Mihály és első neje Károlyi Eufrosina gyermekei: Zsigmond, György és Borbála meg Bánfi Mihály özvegye Kapi Judit és gyermekei: Dénes és Zsuzsánna.*Bl. fasc. K. nr. 15. 1646-ban szintén két Kaznacsról van szó, mikor Bánfi Mihály fiai osztozkodnak*U. o. nr. 16. és mikor az Ippi Kátai István halálával örökösök nélkül maradt ezen krasznamegyei birtokokba beiktatták Váradi Virginas Istvánt, noha L. Bánfi Zsigmond a rendes időben tiltakozott ez ellen. Bánfi megujitotta tiltakozását.*U. o. fasc. nr. 3.

1648-ban Alsó- és Felső-Kaznacs részbirtokokat ifj. Rákóczi Györgynek adományozza Rákóczi György.*U. o. fasc. KK. nr. 4. és Orszl. lt. Gyulaf. kápt. XXIV. Lib. Reg. fol. 16.

Az erdélyi kincstári perek igazgatója kihirdetvén Chegkekathai Kathai László mindkét nembeli utódainak a magvaszakadtát, {601.} a kincstár számára rendelte F.- és A.-Koznach birtokokat is; ez ellen, mint már láttuk, Ippra vonatkozólag, 1649-ben a fehérvári káptalan előtt tiltakozik idősb Ippi Bideskuti István a maga és testvérei, továbbá Ilosvai Szénás Boldizsár, Bályoki Szénás István, Ippi Tepessith Zsigmond, Haczoki Sombori Jánosné Haczoki Anna és özv. Cheghekathai Kathai Györgyné Sarmasági Erzsébet nevében.*Bl. fasc. KK. nr. 17.

Bideskuti Tamás jobbágyai azok között vannak, a kik 1666 decz. 16-dikán kezességet vállalnak nemzetes Bideskuti Zsigmondné Belÿ Erzsébet márkai jobbágyáért 100 magyar forintig.*Szgy.

1670 ápr. 5-dikén Kémeri Latran János és Csekei Kendi Ádámné Latran Borbála elzálogositanak Borbély Andrásnak és feleségének, Fodor Annának, három kaznacsi jobbágyot, kiknek neve oláhos.*Nagyv. Muz. Bl.

1672 okt. 14-dikén Apafi Mihály fejedelem megparancsolja Kraszna vármegyének, hogy a Szénás-családot Kaznacson levő részeiben is osztoztassa meg.*U. o.

Kis-Kaznacsról, mint szomszédok, Bideskuti Tamás jobbágyai jelen vannak, a mikor 1673 jan. 30-dikán Szénás Dávid, Kis Ferenczné Szénás Kata és Kémeri Dancz Jánosné Szénás Borbála testvérek között felosztják Ipp, Kaznacs, Márka, Néháza és Szék osztatlan jószágokat.*Szgy. e.

1759-ben A.-Kaznach birtokot két egyenlő részre osztják Bánfi Ferencz és Boldizsár.*Bl. fasc. ZZ. nr. 18.

1760-ban A.- és F.-Kaznats részbirtokokhoz támaszt jogigényt Sellye Tolnai János, kincstári igazgató – L. Bánfi Farkas, kormánytanácsos és a királyi tábla elnöke, Bánfi Ferencz, krasznamegyei főispán, Bánfi Boldizsár és Imre meg özv. Nagy-Barcsai Barcsai Györgyné Naláczi Sára alperesek ellenében.*U. o. fasc. O. nr. 17.

{602.} 1768-ban F.- és A.-Kaznach birtokokból kapnak leánynegyedet Vargyasi Dániel Gábor felesége Krisztina, gr. Bethlen Ádámné Zsuzsánna és Patai Szilvási Jánosné Erzsébet.*Bl. fasc. LL. nr. 10.

Wolkenstein-Trostburg gróf felesége Aspremonti Anna 1795-diki vallomása szerint A.- és F.-Kaznats Krasznához tartozik s ezeket a kincstár 1777-ben Cserei Farkas, udvari tanácsosnak adta.*U. o. fasc. yy. nr. 2.

1806-ban Alsó-Kaznacsról összeírták a gr. Bánfi, br. Bánfi, Orgovány, Vállÿ, Láposi, Kabós, Kolumbán, Szombatfalvi, Székely, Bideskuti, Ladányi, Egri, Guti, Izsák, Ajtai, Péterfi, Fogarasi, Marinka, Keresi és Margitás birtokos nemes családok tagjait, összesen 24-et. Ezek kezén volt összesen 3 adózó lakótelek; 29 lakott antiqua meg 20 lakott és 2 puszta nova jobbágytelek. Legtöbb telke volt gr. Bánfi Györgynek (2 lakott antiqua és 4 lakott nova).*Szv. lt. F.-Kaznacson a gr. Bánfi, br. Bánfi, Tisza, Izsák, Fodor, Kovács, Ladányi, Bideskuti, Orgovány, Pap, Péterfi, Kolumbán, Vállÿ, Fogarasi, Nagy, Lakatos, Láposi és Bordás birtokos nemes családok tagjainak (összesen 20) a kezén volt összesen 29 lakott és 1 puszta antiqua meg 24 lakott és 2 puszta nova jobbágytelek. Legtöbb telke volt gr. Bánfi Györgynek (6 lakott antiqua és 3 lakott nova), br. Bánfi Eleknek (3 lakott antiqua és 2 lakott nova) és Izsák Imrének (2 lakott antiqua és 3 lakott nova).*U. o.

Alsó-Kaznacs gör. kath. kőtemploma 1859-ben épűlt. az egyházközség anyakönyve 1825-ben kezdődik.*Sch. 1886. 141. lap. Felső-Kaznacson a gör. katholikusoknak a Szt.-Arkangyalok tiszteletére szentelt fatemploma áll.*U. o. 142. lap.

Mindegyik helyt gör. kath. jellegű egy-egy tantermü elemi iskola van s ezeket 1832-ben szervezték.

Kaznacson 1715-ben 3 jobbágy háztartás fizet adót; mind oláh; 1720-ban 19 jobbágy, 1 zsellér, 4 taksás, összesen 24 {603.} háztartás, magyar 15, oláh 9. Ebből következtetve a népesség 1720-ban 216 lélek, 135 magyar és 81 oláh.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 68. és 69. l.

1733-ban Alsó-Kosnits oláh családjainak száma 27, egyesült és kétnejű papja János.*Tr. Felső-Kosnitsé 17; nem egyesült papja Gábor.*U. o. 1750-ben a gör. kath. lelkek száma A.-Kosznicson 121, F.-Koznicson 201.*Tr. 1901. IX. 288. l.

1847-ben Alsó-Kaznacsnak 440 lakója van, valamennyi gör. kath.*Nagyv. Nvk. 1847., 97. l. Felső-Kaznacsnak 400 lakója közül 398 gör. kath., 2 izr.*U. o.

1890-ben Alsó-Kaznacs népessége 453, nyelvre nézve magyar 6, német 15, oláh 429, egyéb nyelvű 3; vallásra nézve: róm. kath. 1, gör. kath. 430, evang. reform. 9, izr. 13. Házak száma 99. Felső-Kaznacs lélekszáma 395; nyelvre nézve magyar 21, német 2, oláh 372; vallásra nézve róm. kath. 2, gör. kath. 369, izr. 24. Házak száma 84.

A művelés alatti területből (Kaznacson) adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 1715-ben 12, 1720-ban 112 1/2 köblöst; rétet 1715-ben 8; 1720-ban 115 kaszást. Malom 2. A malmok jövedelme 10 frt 50 dénár.*Magy. Stat. Közl. XII. köt. 68. és 69. l.

1895-ben Alsó-Kaznacs gazdaságainak száma 165. Területe 1362 katasztrális hold, a melyből szántóföld 668, legelő 378, rét 219, erdő 13, kert 11, terméketlen 73 hold.*Mg. St. 502. Felső-Kaznacs gazdaságainak száma 152. Területe 1074 katasztrális hold, a melyből szántóföld 522, legelő 309, rét 181, kert 13, terméketlen 49 hold.*U. o.

Alsó-Kaznacs községnek 1900-ban 3448 K. 50 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 2198 K. 4 f., mig Felső-Kaznacsnak 2278 K. 38 f. a cselekvő vagyona, állami egyenes adója 1591 K. 40 f.

Alsó-Kaznacs utczái: Ippi-, Zoványi, Domb-, Bugye-, Felső-Kaznacsi-, Tamás- és Réz-utcza, van két útja: Alac = Álák (árpa) útja és Szőlőhegy-út.

{604.} Határrészei: Ses = Sësz (síkság), cătră Zovány = ketre Zovány (Zovány felé), Oláh rét, Ciunta = Csuntá (csonka), Ciungi = Csunzs (tőkék), Ţěrmure = Czermurë (part), Costileasa = Kosztiljászá (halomfonadék), Poeană = Pojána, kettő is, az egyik keleten, a másik északon, (erdei rét), Szőlőhegy, Valea cu Groapa = Váljá ku Grapá (Gödör-völgy, gödrösvölgy), Legelő-domb, Irtás, Hărdăbus = Herdebusz, Fuska, Codrişoare = Kodrisarë (kis erődségek), Malomoldal, Coastea Crucii = Kasztjá Krucsij (Kereszthalom, a kereszt dombja), Balog láb, Berc = Bërk (berek), Grueţ = Grujëcz (part; liget) és Progya legelő domb.

Vizei: Berettyó, Cserese-patak (ered a Réz-hegységből, átfolyik a községen s közelében a Berettyóba ömlik), Irtási patak, vălceana Blăgoaii = Valcsáná Blegaji (Blágáné patakocskája), Progya patakja, vălceana Lungului = válcsáná Lungului (Lung [= hosszú) patakja), vălceana Tarcii = valcsáná Tárcsij (Tarka-patak).

Hídjai: Ţearină = Czárina (szántóföld) hídja (Podul Ţearinii = Podul Czárinyij) és a Nyirhíd Zovány felé.

Felső-Kaznacs utczái: Nagy-, Templom-, Záp-, Horváth-, Temető-, Onila- (a hasonnevű határrészre vezet), Halmosdi-, Cseresei-, Czigány- és Márkaszék-utcza.

Határrészei: Luncă = Lunka (völgy), Părău = Pereu (völgyecske), Piskolcz, Dealul Onila = Gyálul Onilá (Onila (?) domb), Curături = Kuraturj (földcsúszamlások), Dealul Burdului = Gyálul Burduluj (Burd nevű? dombja), Lupoi (nőstény farkasok), Ţîgănesci = Cziganyësty (czigánytelek?), Dealul Mare = Gyálul Márë (a nagy domb), Szállás, Szenuny (?), Drumul Morii = Drumul Morij (malomút mente), Codrisoare = Kodrisarë (erdőségecskék), Szőlőhegy, Temetődomb, Legelődomb, Cicera = Csicsërá, Tăul Dumbrăvii = Tóul Dumbrávij (a ligetben levő tó).

Patakjai: Cserese- és Curături-patak (ered a hasonnevű határrészben) és Vălceana Smidii = Valcsáná Szmizij (a sűrű erdőségben eredő patakocska).