| Kebetelke. | TARTALOM | Kecskésfalva. |
Keczel ma kettő van: Magyar-Keczel és Oláh-Keczel. Az oklevelekben előforduló Fel-Keczel ez utóbbinak felel meg. Mindkét Keczelt Kraszna vármegyéből kebelezték Szilágy vármegyébe. Középszolnok vármegyének legrégibb adólajstromában is van egy Keczel: Kezel (penitus deserta est), mint Drágfi-birtok, Aranyos mellett.* Ennek nem maradt semmi nyoma, ez mint látszik, már a Hunyadiak korában teljesen elhagyatva állt.
Nem egészen bizonyos, hogy a krasznavármegyei Heotel puszta, melyet 1598 decz. 29-dikén úgy emlegetnek, mint a magvaszakadt ifjú Ippi Lászlónak birtokát, a mikor azt Báthori Zs. a rokon Ippi Bideskúti családnak ajándékozza s megparancsolja a beiktatást,* vajjon csak elferdített neve Keczelnek vagy pedig itt valamely Ipp, Kémer táján fekvő pusztáról van szó.*
Oláh-Keczel oláh falut Valkó várához számították, ezt {612.} egy alkalommal (1368) Külső-Szolnok vármegyében fekvőnek említik.
Nevöknek változatai: Fulkechel 1341, Kezel 1345, Felkechel 1359, Magyarkeczel 1388, Keczel 1422, Oláhkechel 1471, Felkeczel 1490, Kecel-Alszeg 1498, Felsewkeczel 1553, Magyarkeczelÿ 1583, Heotel? 1598, Oláh-Keczel 1504, Magiar-Keczel 1605, Ketzel 1733. Török szó: kopasz. (Személynév.)
A mikor 1341-ben Fulkechel oláh falu birtokába Dancs mestert beiktatják, mint állítólag a Valkó várához tartozó birtokba, János a Zelemer fia, Miklós a Jakab (de Zelemer) fia nevében tiltakozott.*
A váradi káptalan 1345-ben kelt levelében bizonyítja, hogy Péter ispán, a Péterke fia, jelenlétében Mike a maga részbirtokát Kezel birtokban az erdélyi püspöknek adományozta.*
1368-ban Felkechel (külső Zonuk vármegyei) községben a János fiának, Miklósnak a nagyanyjáról, Chycháról maradt negyedet a kolozsmonostori konvent előtt, mint jogos örökséget rokonai János és Péter átadják.*
1388 márczius 22-dikén a váradi káptalan a nádor parancsára Magyar-Keczel birtokot Tamás, János fia, Miklós, Egyed fia, András, másik János fia, másrészről Keceli Miklós fiai László és Balázs közt két egyenlő részre osztja.*
1422-ben a krasznavármegyei Keczel birtokba beiktatják Szele Lászlót.*
Felkechel birtokot említi egy 1420 körül kelt oklevélbe szőtt 1361-iki okirat a Pálvára és Kis-Récse birtokok határában.*
1451 decz. 13-dikán Hunyadi János kormányzó meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy Ipi Lászlót vezesse Zele István és fivérei Magyar-Keczel krasznamegyei birtokába, mely őt megilleti.*
{613.} 1470 szept. 20(?)-dikán a krasznavármegyei Olahkeczel birtoknak ama részeit, a melyeket Récsei Gergely zálogban bir, kiváltja Keczeli Szele Balázs.*
Magyar-Keczel és Felkeczel negyedét 1490-ben N. Marton Erzsébet eladja Keczeli Zele Mártonnak örökáron.*
1496 szept. 7-dikén Keczeli Szele Márton és néhai Balázs fiai István és Demeter krasznavármegyei Magyar- és Oláh-Keczel birtokát elkülönítik.*
1498 febr. 18-dikán Ulászló király rendeli a kolozsmonostori konventnek, hogy Geréb László erdélyi püspököt Kecel-Alszeg krasznamegyei birtokba vezesse be. E birtokot Keceli Mátyás leánya Margit, Sámsondi Bak Ferencz felesége hagyományozta volt néhai Miklós erdélyi püspöknek;* ápr. 5-dikén Kecel-Alszeg (krasznavármegyei) birtokba mikor Geréb László erd. püspököt beiktatni akarták, Zele Márton, Vai András és Zakácsi Nagy György a beiktatásnak ellene mondottak, miért is a király elé idéztettek.*
1504 máj. 24-dikén Ulászló király meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy a krasznamegyei Keczel-Alszeg birtokba iktassa be az erdélyi püspököt, Bocsaki Miklóst. Ez alkalommal is megtudjuk, hogy e birtok azelőtt a Keczeli Margité volt.*
1533-ban Keczel és tartozékainak egy évi tizedét Báthori Istvánnak adományozta Statilius, erdélyi püspök.*
Magyar- és Oláh-Keczel azon birtokok közé tartozott, a melyekbe 1548-ban beiktatták Luca Jánost és Józsefet.*
1548-ban Magyarkeczel részbirtokba és az itteni kuriába ugyanakkor beiktatják Kisserjeni Ferenczet.*
Mindkét Keczelbe (részbirtokok) 1549-ben beiktatták Keczeli Szele Klárát, Annát, Elenát, Magdolnát és Orsolyát.*
{614.} 1553-ban a krasznamegyei Kecheelben 14–14 kapu után adóztak özv. Szele Klára és Szele Miklós özvegyének a jobbágyai. A 28 kapun kívül volt e helységben még 2 biró, 20 szegény, 5 servitor és 5 új ház,* a krasznamegyei Felsewkechelen Szele Miklós özvegyének a jobbágyait 4, a Szele Kláráéit pedig 2 kapu után rótták meg adóval. E 6 kapun kívül találtak itt még 1 birót, 27 szegényt, 3 servitort és 9 új házat.* 1604-ben Oláh-Keczelben és a két Seredenben, Becski György részéről, 2 jobbágyházat adóztattak meg.* 1605-ben Magyar-Keczelben 1 1/2 jobbágyházát adóztatták meg Becski Györgynek. ugyancsak 1605-ben a két Keczelben 2 jobbágyház adózott a nevezett Becski özvegye részéről.* 1583-ban István király elrendeli, hogy Keczeli Nagy Mihály birja és feltakartathassa Magyarkeczelÿ részjószága tizedét, a mint azt már az erdélyi vajda is megengedte.*
1619-ben Becski Anna, ki Keczelben lakott, elzálogosítja a magyarkeczeli és felkeczeli részjószágait harminczhét arany forinton Báthori Katának oly kikötéssel, hogy azokat 10 évig sem maga, sem utódai ki nem válthatják.*
1686 jan. 29-dikén Perecseni Nagy Andrásné Szentkirályi Katalin krasznavármegyei magyar- és oláh-keczeli részbirtokához, mint vérrokonoknak, szintén joguk van Perecseni Lindvay másként Kovács Mihálynak és nővérének.*
1701-ben a Magyar- és Oláh-Keczelen levő Horváth Miklós-féle részbirtokból szintén kielégítette Guthi Farkas Horváth Zsófiát.*
File Mihály m.-keczeli nemes személy, Farmatin Józsefné, Kálnoki Éva m.-keczeli, Bethlen Ferenczné Rédai Krisztina o.-keczeli jobbágyai azok között vannak, akik 1715 április 8-dikán kezességet vállalnak Guthi Dénes oláhkeczeli jobbágyáért, Nyilas Tivadarét s ennek fiáért.*
{615.} 1755 jun. 13-dikán Oláh-Keczelben összeirják ama javakat, a melyek Gencsi Zsigmondot és Keczeli Györgyné Gencsi Erzsébetet illetik.*
1808-ban M.-Keczelről összeírták a gr. Teleki, Viski, gr. Toldalagi, Ördög, Fejérvári, Farnos, Makó, gr. Rédai, Szentmarjai, Czikó, Matolcsi, Komornyik, Ecsedi adómentes és Hari, Kocsis adózó birtokos nemes családok tagjait, összesen 20-at. (Ör. Szőlősi Mihály Szentmarjai László zálogosa.) Ezek kezén volt összesen 2 curia, 4 1/2 adómentes lakótelek, 55 1/2 antiqua és 24 nova jobbágytelek; ezen kívül Szőlősi (ifjabb Mihály), Ferencz, Mokán, Todora, Bucs, Marosán, Róka és Dehelán nevű nem nemes családok kezén 5 antiqua és 5 nova. Legtöbb jobbágytelke volt gróf Teleki Lajosnak (17 antiqua, 8 nova); ezt követi gróf Toldalagi Lászlóné (10 1/2 antiqua, 1 nova) stb.*
O.-Keczelből összeirták a gr. Teleki, Guti, Szentmarjai, Popa, Száva, Ördög, br. Wesselényi, gr. Andrási, Farnas. gr. Rédei, Jakab, Kozma, Komornyik, Virág, Gencsi br. Kemény, Erdőteleki és Linkner birtokos nemes családok tagjait, összesen 22-t. E családok kezén volt összesen 43 antiqua és 76 ¾ nova jobbágytelek, ezeken kívül a Kontrás, Pap, Nyilas, Moga, Bika, Czók és Jero? nevű nem nemes családok kezén 4 antiqua és 5 nova. Legtöbb jobbágytelke volt gr. Teleki Lajosnak (13 antiqua, 22 nova); ezután következik Guti Krisztina 8 (antiqua, 10 nova) stb. Báró Wesselényi Farkasnak itt egy antiqua és négy nova jobbágytelke volt.*
Az evang. reform. templom kicsiny, de csinosan gót stylben épűlt. Hosszúkás szentélyét gót boltozat fedi; ablakai csúcsivesek s szép vésések láthatók a szentélyben a kép helyén. A Hunyadiak századából való a krasznahorváti s a szamos-ardói templomokkal együtt. Mind a háromnak teljesen hasonló a beosztása és alakja.*
{616.} A reformáczió valószinűleg kezdetben eljutott a község magyar lakói közé, de az evang. reformátusok anyaegyházközsége csak 1747-ben alakúlt, a mint a Faggyas István esperessége alatt készült legrégibb anyakönyvben olvasható:
«Néhai tsztes. Béres Zsigmond pápista lévén, a prædikátornak azt és annyit adott, a mennyit akart, mivel akkor Horváthi volt a mater ecclésia. De miután szaporodtak a keczeliek, kérték a partialist, hogy magokra képesek papot tartani és ez alkalommal bizonyos fizetésre kötelezték magokat.»*
Klenódiumai a tizenhatodik század végéről s a tizenhetedik század elejéről valók. Harangjait 1766-ban és 1792-ben öntötték.
A Perecsenben 1668 március 21-dikén tartott synodus Bornemissza Miklós s felesége Bikalyi Klára válóperét tárgyalta ebből az egyházközségből.*
Papjai, a kik közül többen, az egyház környékén vannak eltemetve, ezek voltak:
Tyukodi István, ki Krasznáról jött. Itt nyugszik. Ezt Vasvári János követte, ki szintén itt halt meg. 1666–1693. Berzi János, kit az 1666 augusztus 11-dikén Biharon tartott közzsinat,* 1713. Szilágyi István, kit az ez évi június 8-dikán Csatáron tartott közzsinat küldött;* meghalt Egrespatakon. 1741. Kabai Gergely, meghalt eklézsia nélkül Vérvölgyön. 1747–1801. Zilahi János. Székbeli biróságot is viselt, meghalt Sz.-Bagoson. 1764. Visnyai János. 1764–1806. Fagygyas István. 1806–1809. Kőrösfői Dániel. 1809–1818. Vég József. 1818–1830. Vég József, az előbbinek fia. 1830–1854. Jancsi Nagy Sándor. 1854–1867. Nagy Sándor, az előbbinek fia. 1868. Rácz Péter, a ki jelenleg is működik.
Berzi Jánosnak ilyen forma volt a conventiója a keczeli {617.} eklézsiában: 1 Minden házas ember ad két-két kalangya búzát, huszonhat kévéjével, a kinek tíz kalangya lesz. Ha nem lesz ennyi, a régi öreg vékával ad kettő, a mely két véka tesz zilahi hármat. 2. Minden ember két-két zilahi veder bort ád, mely tíz-tíz közönséges ejtelből áll. A kinek bora nem lenne, fizet a bor helyett 66 denárt, «a mint a partialis végezte». 3. két hold földet, a melybe belemegy két köböl búza, «jó idejében» kötelesek szántani; a prédikátor magvával vetik be. Az aratásnál a leányok, a kiket tanít, tartoznak segíteni. A hivek be is hordják a búzát s a pap csűrébe rakják. 4. Minden ember egy-egy jó mezei boglya szénát ad, be is hordják a maga idejében. Azonkívül egy rétet lekaszálni, felgyűjteni s a szénát erről is szintén behordani kötelesek. 5. Fát eleget hoznak, kereszteléstől egy kenyér s egy tyúk jár. Esketéstől, halott felett való prédikálástól semmi. 6. Özvegy asszony, ki csak gusalyától él, három sing vásznat, a kinek pedig oly nőtelen fia van, hogy a maga erejével szánthat, egész bért ad. A kinek «czimborában járó» fia van, az ilyen fél bérrel tartozik. «Leánytól, ha meghal» egy kendő keszkenőt kap.*
Az egyházban Széki gróf Teleki Lajos czímere látható.
A görög katholikusoknak kőtemploma Magyar-Keczelen 1857-ben,* Oláh-Keczelen 1785-ben, újból 1878-ban épűlt. Anyakönyvök mindkét helyt 1824-ben kezdődik.*
Magyar-Keczelnek két elemi népiskolája van: evang. ref. és gör. kath., egy-egy tanterműek. A gör. kath. 1860-ban, az evang. reform. 1873-ban épűlt. Oláh-Keczelen csak gör. kath. elemi iskola van.
Egy 1675-diki összeirás szerint Magyar-keczelen Kapus vagy Kupas (?) Péternek 2 fia van, 4 ökre, 5 tehene, 4 juha, 10 disznója, 2 méhe, 1 lova. Horváthi Ferencznek 4 fia, 4 tehene, 1 tulka, 3 disznója. Puszták: Varga Benedek és {618.} Pál pusztái osztatlanok az atyafiak közt; a templom alatt való puszta, melyet Nagy Péter pusztájának hívnak. Oláh-Keczelen Hegedűs Péternek 4 ökre, 3 tehene, 2 tulka, 3 disznója, 2 lova. Bika Gergelynek 1 fia, 2 ökre, 3 tehene, 2 méhe s Perse pusztája van.*
Magyar-Keczelen 1715-ben 11 jobbágy-háztartás fizet adót, magyar mind; 1720-ban 15 jobbágy-, 1 zsellér-, 1 taksás-, összesen 17 háztartás, mind magyar. Ebből következtetve a népesség száma 1720-ban 153 lélek, mind magyar.* Oláh-Keczelen 1715-ben 5 jobbágyháztartás van, ebből magyar 2, oláh 3. 1720-ban 8 jobbágy-, 3 zsellérház volt, ebből 6 magyar s 5 oláh.* Körülbelül 54 magyar s 45 oláh, összesen 99 lélek lakott benne.
1733-ban Ketzel oláh családjainak a száma 20, (egyesült papja Fülöp),* 1750-ben Oláh-Keczely-en a g. kath. lelkeké 326.*
Magyar-Keczelen 1847-ben a lakosok száma 545; róm. kath. 6, gör. kath. 405, evang. reform. 134.* Oláh-Keczelen 376 a lakosok száma; valamennyi gör. kath.*
1890-ben Magyar-Keczel lélekszáma 865; nyelvre nézve magyar 453, német 1, oláh 400, egyéb nyelvű 11; vallásra nézve r. kath. 12, gör. kath. 401, evang. reform. 437, izr. 15. Házak száma 187. Oláh-Keczel lélekszáma 1382; nyelvre nézve német 15, oláh 1349, egyéb nyelvű 18; vallásra nézve gör. kath. 1367, izr. 15. Házak száma 267.
Minthogy Magyar-Keczelnek kevés vetés alá való földje volt, az oláhok földébe kellett vetniök. Erre nézve a fehérvári országgyűlés, 1646 márczius 11–27. napjain, az 1643. évi 29. t.-cz. szerint járt el, vagyis más falu határán szánthatnak s szőlőt művelhetnek, de dézmát abból nem tartoznak adni.*
Magyar-Keczelen a művelés alatti területből adózás czéljaira {619.} összírtak szántóföldet 1715-ben 43, 1720-ban 69 köblöst; rétet 1715-ben 36; 1720-ban 59 kaszást; szőlőt 1715-ben 31, 1720-ban 51 kaszást.* Oláh-Keczelen 1715-ben 30 köblös szántót, 20 kaszás rétet; 1720-ban 31 1/2 köblös szántót és 45 kaszás rétet írtak adó alá.* 1895-ben Magyar-Keczel gazdaságainak száma 198, területe 2928 katasztrális hold, a melyből szántóföld 1200, erdő 846, legelő 296, rét 265, kert 119, szőlőparlag 42, terméketlen 160 hold.* Oláh-Keczel gazdaságainak száma 294, területe 3833 katasztrális hold, a melyből erdő 1473, szántóföld 1365, legelő 317, rét 303, kert 171, szőlőparlag 28, terméketlen 176 hold.*
1900-ban M.-Keczelnek 19,643 K. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 4768 K. 68 f.
O.-Keczelnek 14,539 K. 94 f. becsértékű a cselekvő vagyona, állami egyenes adója 5270 K. 36 f.
Magyar-Keczel utczái: Alszeg-, Hid-, Malom-, Szénakert-, Külszeg-, Erdő-, Kraszna- és Posta-utcza.
Határrészei: Magdolna, Rét, Magyaros, Szőlőalj, Bortóka, Hosszú, Tölgyes, Lándzsabükk, Asztaltartós, Kecskehát, Puszta, Tér, Szénakert, Vágott-berek, Gyertyános. Erdők: Katrics, Elő- és Koszta-bükk, Csúpos. Szőlőhegyek: Nagy-hegy (Aranó), Kis-hegy, Morgó és Hajnal-hegy.
Oláh-Keczel határrészei: Coastea Bogárdului = Kasztjá Bogárduluj (Bogárd halma), Turda, Ciungi = Csuzs (fatőkék), Făget = Fazsët (bükkös), Dealul Ciontului = Gyálul Csontuluj csontos hegy), Dos = Dosz (hát), Diós, la Rîtul Morii = lá Ritul Morij (a malom rétje), sub Dîmb = szub Dimb (dombalja), Diós la Pustă = Diós lá Puszta (pusztai diós), Pśană = Pojáná (erdei rét), Rîturi = Riturj (rétek), Kukukrét. Erdők: Mestecini = Mësztecsiny (nyirfás), Meszes. Szőlők: Costile Cornilor = Kosztilë Kornyilor (somfás halmok) és Gerepse. Patakjok a Kóliczka.
| Kebetelke. | TARTALOM | Kecskésfalva. |