| Kecskésfalva. | TARTALOM | Kelencze. |
Kegye ma csak egy van, de az oklevelekben Alsó-kegye, Felső-Kegye, Magyar-Kegye, Oláh-Kegye és Váralja-kegye helységnevekkel találkozunk. Ezek mind a mai Kegye környékén feküdtek; a nép egyiknek-másiknak a helyét ma is elég pontosan meg tudja mutatni.
{623.} Felső-Kegye a Komorós-erdő Várdomb nevű részén a Régi falu határrészben feküdt, honnan a gróf Károlyi-család csak mintegy száz éve telepíttette a falut mai helyére.
1417-ben Magyar-, Váralja- és Oláh-Kegye Szolnok vármegyéhez tartoztak, de Báthori Istvánnak és Benedeknek kérésére, királyi rendelő végzés mellett Szatmár vármegyéhez csatoltattak, a kiket egyúttal bennök új királyi adomány mellett megerősítettek.* 1647-ben Kyde név alatt mint középszolnoki helység szerepel. 1700-ban Alsó- és Felső-Kegyével ismét mint középszolnokvármegyei helységekkel találkozunk, ugyanez évben az ecsedi uradalom tartozékai is.
Nevének változatai: Tede 1205–1235, Kege 1300, Kegye 1374, Kegie 1391, Kigye, Magyarkege, Oláhkege, Waralyakege 1417, Alsókege, Felsewkege 1446, Alsó-, Felső-Kege 1629, Kyde 1647.
Talán Kegyét rejtegeti a Váradi Regestrumban előforduló Tede nevű hely. Az ezen villabeli Merse lopással vádolja a szolnoki vár vendégbarátját, Vadafalusi Jánost, a ki a vas hordozása közben csakugyan bűnösnek találtatott.* S minden bizonynyal Kegyéről van szó 1300-ban, mikor a váradi káptalan beiktatja Thelát, Nezdát és Pált a zálnoki, szakácsi és gyurói Anduma (Anduma de Zaznog, de Zakacho, de Gyuro) fiait Kege birtokba, melyet 1297-ben Erdew fiától Dénestől kaptak többek között Újnémeti Chama fia Márton meg Zanuki Lőrincz fiai Róbert és György beleegyezésével.*
Kege Szakácsii Erdélyi Jakab ama birtokai között volt, a melyeket – úgy látszik – el akartak foglalni Csögi Péter és rokonai meg mások, a kik ellen 1354 okt. 17-dikén tiltakozott a nevezett Erdélyi.*
1361 ápr. 24-dikén a kegei birtokot Kegyei Márton fia János és ennek fiai Szántói Pethő fiai János és István javára {624.} eladják vagy elzálogosítják, de tiltakozik ellene a bácsi káptalan előtt, a mint ezt a káptalan bizonyítja, Szakácsi Jakab fia László a maga, valamint testvérei György, István és Miklós nevében.* Kege 1374-ben Szakácsi Erdélyi Gergely fiának, Jakabnak a birtoka, a melyből többen foglaltak el földet és telket erőszakos úton s határjeleket állítottak fel, a miért a jogos tulajdonos a váradi káptalan előtt bevádolja őket.*
Szántói Pető fiainak: János és Istvánnak kegyei szolgáját a szabad úton ölték meg és fosztották ki Szarvadi László fiai: László és István, a kik ellen ezért 1379-ban vizsgálatot parancsolnak.*
1410-ben Kegyét a Báthori nemzetség bírta.* 1421-ben «Szakácsi János, Dengelegi Sigmondnak jobbágya lefizetvén a földes urának a föld váltságot, által akart menni lakni Kegyére, a Báthoriak helységébe, de említett Dengelegi elvitte két asztag életjét, kilencz ökrét, négy méhkasát és hatvan sertését».* 1423-ban Majádi György a Báthoriak jobbágyát ölte meg Kegyén.*
Az erdélyi püspök is birtokos a tizenötödik században, mert az erdélyi püspök Kegye és Tasnád jószágáról hajtottak el száz ökröt Bályoki Szilveszter és neje meg emberei, a kik ellen ezért 1468 okt. 29-dikén elrendelik a vizsgálatot.*
1567 táján Alsó-Kegyén Nyirbátori Istvánnak van jobbágya, ki kezességet vállal Somosi Farkas János nevű jobbágyáért.*
1584-ben Kegyéről Báthori Miklós nevű fejedelmi jobbágy van jelen, mikor Csűri Istvánt és Gencsi Jánost szakácsii jószágukba akarják beiktatni.*
1629-ben Alsó- és Felső-Kegye kir. adománynyal Bethlen Istvánnak és feleségének Széchi Máriának adatott.*
{625.} 1633-ban «Alsó-Kegye falu és Felső-Kegye puszta kir. adománynyal» Nyári Bernárdnak ajándékoztatott.*
A középszolnoki Kyde* egyike vala ama részbirtokoknak, a melyeket Vassali János nejére, Dancs Annára írt át, a miért 1647-ben tiltakozik ellene nővére, Katalin.*
1700 körül Alsó-, Felső-Kegye a Rákócziak birtoka volt. Szabadságharczukban természetesen elvesztették.* Akkor említik Alsó- és Felső-Kegyét az ecsedi uradalomhoz tartozónak, mikor Rákóczi Ferencz fejedelem 1700 szept. 27-dikén ötvenezer forintért tíz évre zálogba adja ennek az uradalomnak felét gróf Bánfi György erdélyi kormányzónak.*
Gróf Károlyi Sándor Alsó- s Felső-Kegyét 1719-ben, mint régenten az ecsedi várhoz tartozottat kérte föl.*
Egy 1704-diki összeírás szerint* Alsó-, Felső-Kegye jobbágy lakosai telekadót, ajándékot nem adnak; vetésből, bárányból, rajból, sertésből (pázsittizeddel) nem tartoznak adózni; hanem ha az urak erdejére makkra sertéseket hajtanak, akkor ha 10, ha 100, vagy több, egy-egy ember csak egyet ad a sokból; váltsága az öregnek 2 dénár, a malacznak semmi. A korcsmáltatás s szolgálat, mint Börvelyben, tudniillik karácsonytól Szent Mihály napig a földesúré, Szent Mihály után karácsonyig a falué; «az úr borát szerrel szokták árulni». Aratáskor, kaszáláskor, a míg kivánják, addig tartoznak szolgálni; de ezen kívül «egy hétig az úrnak, kettőig magának dolgozik».
Erdejök jó van. A Zánoknak egyik része bikkes, tölgyes s cserés. A tiszt engedelméből szabad ide járni fáért a szentmiklósiaknak; de makktermő fát 12 frt büntetés alatt nem szabad vágni.*
1777-ben erősítették meg Kegye birtokában gróf Károlyi {626.} Antalt új királyi adomány mellett (gróf Aspremonthnak örökös bévallása által.)*
Kegye földesura aztán (1809) a gróf Károlyi ház.*
Kegye régi gör. kath. egyház. Temploma kőből a szent arkangyalok tiszteletére van építve, a papi lak szintén kőből. Anyakönyve 1830-tól kezdődik.* De a régi fatemplom 1766-ból való. Ezt a régi faluból telepítették át.
Gör. kath. jellegű egy tantermű elemi iskoláját 1876-ban szervezték.
Kegye oláh falu, mint Szirmai írja, lakosa óhitűek, a kiknek ekkor (1810) még fatemplomuk volt.*
1890-ben lélekszáma 838; nyelvre nézve magyar 38, német 7, tót 70, oláh 717; egyéb nyelvű 3; vallásra nézve r. kath. 85, gör. kath. 720, ágost. hitv. evang. 2, evang. reform. 21, izr. 7. Házak száma 152.
«Az uraságnak 1810-ben csinos kertje van – mondja Szirmai – melybe szép udvarház, istálló építtetett, keresztül foly a hegyekből a legegészségesebb s kimeríthetetlen vízforrás és az erdélyiekkel vetekedő szép lovak nevekednek benne».*
Kegye határáról 1810-ben azt irja Szirmai, hogy nagy kiterjedésű, földje fekete és jó termő, terem búzát, rozsot, tengerit, kaszálója, rétje bőven van; három erdeje van, ezeken kívül még egy, az ú. n. Bajos-erdő a papjuk külön használatára. Van aztán még szőlőhegye, kővágó bányája, hamuzsírt főző háza.*
1895-ben gazdaságainak száma 200. Területe 9050 katasztrális hold, a melyből erdő 5626, szántóföld 1246, legelő 1161, rét 587, szőlő (parlag) 47, kert 1, terméketlen 382 hold.*
A községnek 1900-ban 10,025 K. 42 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 4642 K. 98 f.
{627.} Határrészei: Dealul Cehal = Gyálul Csëhal (Csehál-domb), Csonkás, Dealul Corbului = Gyálul Korbuluj (hollós halom), Alunet = Álunyet (mogyorófás), Poeană Bozi = Pojáná Boz (Boz tisztása), Kegye dombja, Poeana Remetii = Pojáná Rëmëtyij (Remete erdei rétje), Voivodeasa = Vojvogyászá (voevod és voivod = vojvod (vajda) főnévből képzett melléknév = a vajda neje), Dealul Boerisci = Gyálul Bojëristy (nemesi tanyák, udvarházak halma), Teiuş = Tyëjus (hársfás), Valea Brátis = Váljá Brátis (Brátis-völgy), Crăciun = Krecsun (személynév), Dealul Bumbului = Gyálul Bumbuluj (gomb-halom), Dealul Codri = Gyálul Kodri (erdőségi domb, jelenleg cserjés hely), Dealul Rogozului = Gyálul Rogozuluj (sás-halom), Mesteacăn = Mësztjáken (nyirfa), Ulmez = Ulmëz (szilfás?, mely Szolnok várához tartozó várjobbágyok birtoka volt), Satul Bětrân = Szátul Batrin (régi falu), ebben van a Szilváskert; Dealul Oaşului = Gyálul Uásuluj (Avas), ennek másik neve: Csikós-kert; Chiminiş = Tyiminyis és Tyimnyis (köményes), Kegye-patak völgye (Valea Chegi = Váljá Tyëzsi). Erdők: Kis- és Nagy-Szekeres, Komorós és Heresztes.
A Komorós határrészben levő Huta nevű helyre a grófi uradalom néhány tót családot telepített.
A kegyei határszélben most is láthatók a hajdani zálnoki vár romjai.
| Kecskésfalva. | TARTALOM | Kelencze. |