Kene.

Kene 1279, Kenee 1475, Keene 1329.

Az oklevelekben 1279-ben a külsőszolnoki Szarvad birtokkal (Tasnád-Szarvad) határos.*Fejér, V. 2. 559. Ugyanebben az évben Kene és Tasnád között van említve Szarvad birtok, majd Oroszlán-Csaholylyal, Magyar-Csaholylyal (1429), Zölczével (1454), Szilvással és Szeödemeterrel (1475), Panittal (1534) fordúl elő.*U. o. 559–61. l.

Csakugyan e tájt találunk is egy Kenye nevű helyre.*V. ö. e mű II. k. 274. l. Talán épen ott lehetett, a hol most Tasnád-Malomszeg fekszik.

1377-ben Kalandai András mester, szolnoki alispán és a szolgabirák innen kelteznek egy levelet bizonyos hatalmaskodás tárgyában.*Zichy-Okt. IV. k. 6. 7. l.

1450-ben Kenén Szolnok vármegye törvényszéket tart.*Nagyv. Muz. Bl.

1348 május 5-dikén Csaholyi János mester az ő Csaholy és Kene nevű falui bitorlásától a tasnádi vendégeket eltiltotta, mint ezt András mester, Endre fia, Külső-Szolnok vármegye alispánja és szolgabirái bizonyítják.*Szabó K.: Az Erd. Muz. Ered. Okl., 21. l.

1352 szeptember 21-dikén Csaholyi János mester Kene nevű faluját Szarvadi Miklós a maga és testvére László szolgáival meg szarvadi s szentmiklósi jobbágyaival a köztük folyt per közben hatalmasul megtámadta, onnan tizennégy szekér gabonát Szarvadra és Szentmiklósra vitetett. Lajos király megparancsolja a várad-hegyfoki konventnek, hogy ebben {640.} az ügyben tartson nyomozást.*Szabó K.: Erd. Muz. Ered. Okl., 23. lap. A várad-hegyfoki konvent Lajos király parancsából a nyomozást megtartván, jelenti október 6-dikán, hogy Kene helység összes szomszédjainak vallomása szerint Szarvadi Miklós a maga és testvére László szarvadi és szentmiklósi szolgáival és jobbágyaival Csaholyi János mester Kene nevű faluját Sz.-Lőrincz napja után való vasárnapon hatalmasul csakugyan megrohanta s onnan tizennégy szekér gabonát elvitetett.*U. o.

Csaholyi Péternek, János fiának arra a panaszára, hogy a szarvadi nemesek Kenén, Külső-Szolnok vármegyében a házát rágyujtották, megparancsolja I. Lajos király 1358 márczius 18-dikán a váradi káptalannak, hogy tartson nyomozást.*U. o. 26. l. A káptalan a nyomozást megtartván, április 15-dikén jelenti, hogy mindenki vallomása szerint Szarvadi Miklós, László fia és Szarvadi Hégön Kenén, hol Csaholyi Péter János fia, egyik jobbágya házában hált, a házat csakugyan rágyujtották.*U. o.

Dénes erdélyi vajda megparancsolta volt a váradi káptalannak, hogy küldje ki hiteles emberét Kenére, hol a szolnokvármegyei alispán és szolgabirák törvényszéke tartatik, a végből, hogy ott a vajda emberével Parlagi Györgygyel együtt eleget tétessen Ujnémeti Péternek és Lőrincnek a Csaholyi Sebestyén oláhcsaholyi jobbágyai részéről. Erre vonatkozólag a váradi káptalan jelenti, 1367 április 11-dikén, hogy Csaholyi Péter az elégtétel adását megtagadta azért, mert a vajda levelében megnevezett jobbágyok apjai nincsenek megjelölve.*U. o. 30. l.

Egy 1379 okt. 10-dikén kelt oklevél szerint László erdélyi vajda Szolnok vármegyének Kene falu mellett tartott gyülésében Csaholyi Sebestyént az ellene már megitélt kétszer 62 frtnyi követelés alól felmenti, minthogy Csaholyi Sebestyén {641.} az itélet szerint egymaga megesküdött, hogy a követelésben teljesen ártatlan. A dolog úgy történt, hogy Tövisedi Jakab deák vádat emelt volt ellene, hogy neki adott szavát nem váltotta be. Azt állítá ugyanis, hogy midőn ő némely tövisedi és medgyesi részjószágait kiváltandó Szunai Lászlónak és Miklósnak 62 frtot tartozott volna fizetni s e végből Medgyes nevű faluját zálogba akarta vetni, e Csaholylyal szomszédos falu elzálogosításának Csaholyi Sebestyén ellene mondott és hit alatt megigérte neki, hogy annak a falunak a zálogára még a fizetés határnapja előtt 62 frtot fog adni, de ezt nem teljesítette. A királyi udvar ennek alapján elmarasztalta volt Csaholyi Sebestyént a 62 forint kétszeresében s ez alól menti őt fel az erdélyi vajda.*Szabó K.: i. m. 37. l.

Kenén 1406-ban Lachk (Jakcsi?) Jakab és a He(gén?) fia János erdélyi vajdák generális congregatiót tartanak, a melyen a Deésházi Menyői Benedek fia, László, mint tábori proclamátor (pr. castri) szerepel.*Jlt.

Szirmainál találunk egy adatot, melyben több Szatmár és Középszolnokban fekvő helység van felsorolva 1429-ből, mint a Chaholyi család birtoka. Ezek között található Keene is, melyről azonban nem lehet kétség, hogy Középszolnokot illeti. Ekkor Zsigmond király megerősíti Keene birtokában udvari hivét, Csaholyi Jánost, az István fiát és Csaholyi Lászlót.*Szirmai: Szatmár, 1810. V. 109. l.

Csaholyi János e birtokáról Csáki György áttelepített egy jobbágyot a saját Darócz birtokára. Ez ügyben 1446-ban vizsgálat folyik.*Fejér, X. 7. 97.

A középszolnoki Kenéről jobbágyokat hajtottak el Csaholyi János és László, János fia János és ezen László fiai Mátyás, Pál és György, a kik ellen ezért 1454-ben vizsgálatot tartanak Szántói Becski fiai László, Péter és Dénes érdekében.*Lelesz, C. 27. f. an 1446. nr. 18. – U. o. conv. B. 100. f. anni 1454. nr. 63.

{642.} A szolnokmegyei Kene egyike volt azon részbirtokoknak, a melyekről 1455-ben örök vallomást tesz Dengelegi Bernát számára Csaholyi Sebestyén.*Lelesz, Prot. 4. fol. 47. an. 1455.

1463-ban vizsgálat volt Csaholyi László fiai, Pál, György, Csaholyi János fiai, János, Miklós részére, Miklós erdélyi püspök ellen, ki Kene középszolnoki birtokon hozzávetőleg 400 holdat törvény ellen elfoglalt s a jobbágyokat onnan saját Tasnád birtokára telepítette, az összes lábas jószágot és ingóságot pedig elvitette.*U. o. C. 116. f. an. 1463. nr. 21.

Csaholyi Pál keresetére, melyet indított az erdélyi püspök emberei és tasnádi vikáriusa ellen, azért, hogy berontottak Keene jószágára és ott 1000 arany forintnál több kárt tettek, a mit a vádlottak tagadtak, Mátyás király 1468 márcz. 19-dikén azt ítélte, hogy ártatlan voltuk igazolására esküt tegyenek.*Tört. Tár 1897. évf. 499–500. ll.

Keneeről 1475 körül 2 frt adót fizettek a vajda (Dengelegi Pongrácz János) jobbágyai.*E mű I. k. 177. l.

A középszolnoki Kene egyike volt Csaholyi Ferencz azon javainak, a melyek Csaholyi Farkas 1534-diki tiltakozása szerint öröklés jogán e Farkasra meg Csaholyi Péterre szállandók és a melyekből a fenti Ferencz özvegyét, Ártánházi Boldizsárné Annát csakis hozomány illeti meg.*Lelesz, Act. an. 1534. nr. 3.

Ekkor Kenére vonatkozólag Ártánházi Bornemissza Boldizsár szerződésre lép Csaholyi Péterrel és Farkassal.*GKG. A fasc. XVII.

Özvegy Csaholyi Ferenczné Anna, ki most Bornemissza Boldizsár neje, visszatartotta menyasszonyi hozományában a középszolnoki Kene birtokot, melyet Csaholyi Boldizsár fia Farkas vissza akart váltani. Ezért János király 1539 október 2-dikán meghagyja a leleszi konventnek, hogy Annát idézze elébe.*A leleszi konvent jelentése János királyhoz 1539 decz. 14-dikén. GKG. A. fasc. II.

Azután nyoma vész Kenének.