| Kopántelke. | TARTALOM | Kovácsülése. |
Ma csak egy – középszolnoki – Korond van. Az oklevelek azonban Kis-, Nagy-, Oláh-, Tóth-, Felső-Korondról beszélnek.
1545-ben (Korond részbirtok), 1564-ben (Nagy-Korond), 1570-ben (Korond) Hadad várának tartozéka.
Nevének változatai: Totkorond 1423, Toth-Korond, Felső-Korond, Korond 1466, Koronth 1487, Nagh korond 1543, Olah korond 1547, Kis-Korond 1550, Nagykorond 1564, Kyskorond 1569. Kerekerdőt (korong) jelent.
Korond helység is a németek pusztítása alkalmával égett le és pusztúlt el 1682 előtt.*
Határát 1383-ban járják meg.*
Mária királynő adományul adja Korond falut Jakcsi mester fiainak: Györgynek, Istvánnak, Andrásnak, Dénesnek és Dávidnak.*
A váradi káptalan Zsigmond királynak 1423-ban kelt {682.} beiktató parancsára Kusalyi Jakcsi György fiának, tisztelendő Dénesnek Korond (magyar) és Tótkorond birtokaiba ellentmondás nélkül beiktatta György másik fiát Jánost, ennek nejét Annát, meg fiait: Lászlót és Györgyöt.*
1487-ben (?) Kusalyi Jakcsi László elzálogosítja a korondi részbirtokát Bélteki Drágfi Bertalannak.*
1451-ben Báthori Szaniszló fiának, Istvánnak itélik Kusalyi Jakcsi László fiai: András és László ellenében.*
1461. márcz. 23-dikán Jakcsi János elzálogosítja a középszolnoki Korond falubeli birtokát Kusalyi Jakcsi Péternek és fiának, Ferencznek meg Potentiana asszonynak.*
1464-ben Kusalyi Jakcsi János fia, György ellenében be akarták iktatni bizonyos itélet alapján Báthori Szaniszlót, de Jakcsi emberei ellenség módjára megakadályozták.*
Az 1475 körüli adólajstromban két Korond van: Korondról Jakcsi János jobbágyai 2 frt 2 dr., István jobbágyai 3 frt 3 dr., Felső-Korondról Sarmasági Elek (Alexj) jobbágyai 5 frt 2 dr. adóval vannak fölvéve.*
1487-ben Koronth birtok egy negyed részébe, mint a nagyatyjukról, Sarmasági Andrásról maradt jogos örökségbe akarják iktatni a Majádi László fiait, de Sarmasági Weres László tiltakozik a néhai Sarmasági Elek fiai személyében és nevében a beiktatás ellen.*
1505-ben Kusalyi Jakcsi László és neje Krisztina, meg fiuk György elzálogosították az itteni részbirtokukat Bélteki Drágfi Györgynek és Jánosnak.*
Ettől fogva az 1505–1537., 1544–1545. éveken Korond, 1547-ben Nagy-Korond, 1547-ben Oláh-Korond követik Bogdánd község birtoklásának a történetét, mikor Kusalyi Jakcsi László, András, Imre, Mihály, Lászlóné Anna, Bélteki Drágfi {683.} György és János, Deésházi Péterné Kászoni Jakcsi Magdolna, Jakcsi István (Nagy-Korondon), Jakcsi András s Paposi Ordög Jánosné Erzsébet, meg Kusalyi Jakcsi Mihály, Mihály és özvegye Istvánnak, Panaszi Pázmán Farkas, Kovászói Matuznai Pálné, Jakcsi Boldizsár és Révai Anna, K. Jakcsi János, P. Pázmán Péterné, Jakcsi Klára (Oláh-Korondon), Báthori István özvegye, Katalin s fiai meg Sarmasági András a már ismert szereplők.*
Az 1543-diki összeirás szerint a középszolnoki Nagh korond három földesúr, ú. m. Jakcsi Mihály és István meg Pázmány Péter között oszlott meg. Ezek jobbágyai külön-külön 1–1 kapu után fizettek adót. Ez alkalommal feljegyeztek Jakcsi Mihály részéről még 1 birót és 1 szabadost; Pázmány részéről szintén.* 1549-ben (Nagkorondon) 2 kapu után adóztatták meg a Jakcsi Mihály jobbágyait. Följegyeztek e két kapuszámon kívül még 4 új házat és 3 szegényt. 1553-ban szintén kettő volt a kapuk száma, ezen kívül 1 biró, 2 szegény és 4 új ház. 1554-ben 1 birót, 6 szegényt, 2 új házat és 1 puszta házat találtak e helységben.*
1549-ben Kys gorondon 1 kapu után adóztak a Sarmasági Mihály jobbágyai, a kiken kívűl feljegyeztek még 3 szegényt, továbbá Perneszi Imre részéről 1 servitort és 2 puszta házat, a Sarmasági Andráséról pedig 1 puszta házhelyet.* 1564-ben (Hadad vára tartozékában) Nagykorondon 3 kapuszámnyi adóval rótták meg a Jakcsi-árvák jobbágyait, a kiken kívűl volt itt még 6 zsellér és 4 új ház. Az adó behajtását nem engedte meg Sulyok György.* 1570-ben (a középszolnoki Naghkorondon) 1 kapu után adóztak a Jakcsi Boldizsár jobbágyai.*
Azután a birtok története a kövesdi tartozékokhoz kezd igazodni.
{684.} A középszolnoki Kis-Korond egyike volt azon részbirtokoknak, a melyekbe 1550-ben ujból beiktatják Sarmasági Mihályt.* Az itteni részbirtokot 1551-ben Sarmasági Borbálának itélték oda.*
1569-ben János király felszólíttatja Sarmasági János fiait, hogy atyjuk Nagy- és Kis-Korond birtokából adják ki Anna nővérüknek a köteles részt és leánynegyedet.*
Nagy- és Kis-Korond birtokon 1570-ben a gyulafehérvári törvényszék határozatából Sarmasági Anna, Gyerőmonostori Kemény Jánosné, felperes osztozik hat fiutestvérével, mint az atyjukról, Sarmasági Jánosról maradt örökségen.* De ezek közül az idősebbik megesküszik a törvényszék határozatából, hogy abban a leányágnak része nincs s így a fiúk birtoka marad.*
Korond birtokot István lengyel király Weselényi Ferencznek adományozta érdemei jutalmául Hadad várának többi tartozékával együtt.*
1595-ben Kusalyi Jakcsi György eladja Korond és más birtokait kétszáz aranyon Bélteki Drágfi Bertalannak.*
E birtokát Kövesdi Sarmasági Zsigmond 1601-diki végrendeletében mostoha fiainak Jósika Zsigmondnak és Gábornak hagyja nejének elköltött 5000 frtja fejében.*
A középszolnoki Kyskorond egyike volt ama birtokoknak, a melyek birtokjogát illető okleveleket – ép, mint pl. a Babuktelkére vonatkozókat – Telegdi Espán István átadta Sarmasági Zsigmondnak. Ezeket az iratokat, mint már tudjuk, Sarmasági László és Gáspár unokatestvérek a nevezett Zsigmond, mint legidősebb családtag őrizetére bízták.*
1641-ben Jenyczei Szunyogh Gáspárné L. Bánfi Zsuzsánna Kis-Rédei Rhédey Ferencz jelenlétében pénzszükség miatt {685.} eladta Korond prædiumot örök áron és visszaválthatatlanul Gyerő-Monostori Kemény Jánosnak és örököseinek.*
1643 május 20-dikán Serédi István itteni birtokáról Kemény János fej. főkomornyik javára lemond.*
A középszolnokvármegyei Nagy-Korond puszta prædiumban levő részjószág 1647 előtt – mint ezt a kövesdi várnál is láttuk – a Sarmasági György birtoka volt; ez fiutód nélkül hal el, a birtokot az erd. fejed. fiscusa foglalja le; 1647 ápr. 4-én még a fiscusé, de máj. 20-án már Gyerőmonostori Kemény Jánosnak és feleségének, Sarmasági Annának adományozza Rákóczi György fejedelem.*
1668-ban előbb Kemény János, majd Wesselényi István özvegye, Lónyai Anna anyai indulatából Korond falut átbocsátotta Hadadi Wesselényi Pálnak.* 1669 jul. 11-dikén Lónyai Anna szolgája kijelenti, hogy fejedelemasszonya fentartja jogát ama falu visszafoglalhatására.*
1676 okt. 20-dikán Nagy-Korond birtokot illetőleg tiltakozik Kávási Pálné Katalin Sarmasági György és Valkai Erzsébet lánya.*
1723-ban Sarmasági Katalinnak Kis-Korondon levő birtokáért szintén pereltek Csebi Pogány Györgygyel Magyar-Gyerő-Monostori Kemény László, Zsigmond, Sámuel és Vay Anna.*
1724-ben N.-Korond is ama prædiumok egyike, melyekért Csebi Pogány György panaszt emelt Kemény János örökösei ellen.*
1797-ben a középszolnoki főbb és kisebb birtokosok és más személyek jegyzékében, kik a haditerhekhez járúlhatnak, Korond községből csupán br. Wesselényi Farkast, mint főbirtokost, továbbá Popa Nyikoláj gör. kath. papot, Murás Von gör. kath. kántort és Pirv Mihály molnárt találjuk.*
{686.} Korond János Zsigmond idejében még unitárius vallású, tisztán magyar helység.* A g. katholikusok fatemploma 1750-ben épűlt. Anyakönyvök 1824-ben kezdődik.* Egy tantermű elemi iskolájok 1860-ban szerveztetett.
Korondon 1715-ben 4 jobbágy háztartás fizet adót, mindannyi magyar; 1720-ban 2 jobbágy és 5 zsellér, összesen 7 háztartás, ebből 6 magyar és 1 oláh. A népesség száma 1715-ben 36 lélek, magyar valamennyi; 1720-ban 63 lélek, magyar 54, oláh 9.* A lakosok vezetékneve magyar ugyan, de nyelvre akkor már nagyobb részük oláh.
1720-ban Korondon négy telek volt már harmincz éve puszta.*
1773-ban 17 oláh családot jegyeztek fel; egyesült papját Gábornak hívták.*
1847-ben a lakosok száma 296; róm. kath. 4, gör. kath. 277, evang. reform. 15.* 1890-ben lélekszáma 419; nyelvre nézve magyar 49, német 1, oláh 369; vallásra nézve róm. kath. 6, gör. kath. 369, evang. reform. 25, izr. 20. Házak száma 80.
Szántóföldje 1715-ben 11 1/2, 1720-ban 23 1/2 köblös, rétje 1715-ben 11, 1720-ban 41 kaszás;* 1895-ben gazdaságainak száma 76. Területe 3082 katasztrális hold, a melyből erdő 2103, szántóföld 428, rét 316, legelő 138, szőlő (parlag) 42, beültetve 1, kert 11, terméketlen 43 hold.*
A községnek 1900-ban 2478 K. 42 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 1798 K. 96 f.
Határrészei: Fântâna Pintii = Funtiná Pintyij (Pintea = Pintye kútja), Jezer (hegyi tó), Ónos, Bacsó, Farkas-orra, Peştera = Pëstyërá (a barlang).
A Pintye kútját egy rablóbanda vezéréről nevezték el.
Jezer határrészében van egy ásványvíz-forrás, melynek vize állítólag a köszvény ellen sikerrel használható.
| Kopántelke. | TARTALOM | Kovácsülése. |