| Kovácsülése. | TARTALOM | Kövesd. |
Nevének változatai: Kew 1475, Kewd, Keud 1515, Keod 1512, Köd 1526, Keodh 1537, Kewd 1543, Kwd 1545, Keőd 1549, Cheold, Köld 1555, Keoeod, Kewld 1570, Keood 1579, románul Teudu 1733, Cheudu.
Neve a kő szóból helynévképző -dvel alakúlt.
Középszolnokvármegyei helység. 1545-ben Hadad várához tartozott.
Közép-Szolnok vármegyének 1475 körüli adólajstroma két Kewről tud, az egyik Goroszlófalva és Egrespatak, a másik Vicsa és Szélszeg közt fordúl elő, mind a két helyen a Jakcsi János jobbágyait adóztatták meg, még pedig 4 frt 2 drral és 4 frttal.*
Az 1505–1569-diki évek története összevág a szomszédos Benedekfalva történetével kevés eltéréssel. Kewd, Keud, Keod, Köd, Keodh, Kwd, Cheold, Köld birtoklásánál a Jakcsiak mellett a Bélteki Drágfiakat, Berendi Dávidot, Deésházi Péterné Kászoni Jakcsi Magdolnát, Panaszi Pázmán Péternét, P. Pázmán Farkast találjuk, 1555-ben a kincstár foglalja el, {688.} 1557-ben Báthori György s neje nyerik, míg aztán elérkezünk a Rátóti Gyulafiak korszakához.*
1543-ban (a középszolnoki Kewdön Drágfi Gáspár jobbágyait 1 kapu után adóztatták meg, a Valkai Miklóséit pedig 2 után; ellenben nem volt adóval megróható 2 szegény.*
1549-ben és 1553-ban Keőd, Kewd, Drágfi özvegye és Valkai Miklós között oszlott meg, kiknek jobbágyai 1–1 kapu után adóztak. E két kapuszámon kívül feljegyeztek ez alkalommal még 6 szegényt és 3 új házat is.* 1570-ben Kewldön 2 kapuszámnyi adóval rótták meg a Jakcsi Boldizsár jobbágyait, ellenben a császár és a Valkai Miklóséit csak 1–1 kapuszámnyival.* 1604-ben (Keodön) együttesen 5 rótt ház után 10 forinttal adóztatták meg a Zsombori Gábor és Szikszai György jószágát.* 1560-ban többek között «Keod erdeo haznanak és tijzed diznanak és waltho penzenek elwytele feleol» is itélkeznek Valkai Miklós felperes és Báthori György között és mindezeket visszaitélik Valkainak.*
1570-ben Miksa új adományul adja a középszolnoki Hadad várához tartozó Keoeod részbirtokot Jakcsi Boldizsárnak és Kusalyi Jakcsi Mihálynak.*
Pereszlém kútjával együtt kapja a szolnokvármegyei Köd birtok szomszédságában levő Jacobola nevű havast Beregszói Hagymási Kristóf egy határper útján 1573-ban.*
A mint Báthori Kristófnak Közép-Szolnok vármegyéhez intézett, 1577 február 21-dikén kelt leveléből kitünik Valkai Mihály és leánya Zsuzsánna Zsombori Lászlóné panaszkodtak, hogy 1569-ben a Gyulafi László emberei Köd birtokukat, Bakszeget (Backzegh, úgy látszik Köőd határában) hatalmaskodva elfoglalták; Gyulafit a fejedelem elé idézték.* De nem jelentek meg az alperesek, a miért Báthori Kristóf elmarasztalja őket, s elrendeli a birság fölhajtását.*
{689.} A középszolnoki Bakszeghez és Köődhöz tartozó földekért Valkai Miklós 1578-ban is pert folytat Gyulafi László ellen.* Báthori Kristóf ez évi decz. 12-dikén is meghagyja Közép-Szolnok vármegyének, hogy miután Valkai Miklósnak birtokán Gyulafi László jobbágyai disznókat hajtottak el, ezer frt kárt tettek, a hatalmaskodó Gyulafit idézzék a fejedelem elé.*
Az alperes visszahívta megbizottját a fejedelem vagy ellenfele kielégítése nélkül.* 1585-ben Közép-Szolnok vármegye Gyulafi Istvánt idézi a fejedelem elé, hogy Ködön, Valkai Miklós birtokán, hatalmaskodott.*
1579-ben Drágfi Gáspár fiának, Györgynek magvaszakadtával a középszolnokvármegyei Keod birtokot Rátóti Gyulafi Lászlónak adja Báthori Kristóf.* Valkai Miklós keoldi jobbágya, Lutus Leorincz ura nevében ellentmondott, a mikor 1579-ben Rátóti Gyulafi Lászlót be akarták iktatni Köőd és Kelencze birtokokba meg Aranymező, másként Aranyos-vára prædiumba.*
Köődon és Szilágy-Cseh várában 1580-ban Forgács Margit udvarbirája, nemes Komornyik Mihály hatalmaskodott, a mit Gyulafi László fia László Báthori Kristófnak előadott.*
1582-ben a középszolnokvármegyei Köd birtokra vonatkozólag is ellentmondanak Jakabfi Ambrus és Móricz, özv. Jakcsi Boldizsárné Révai Annának, a kikkel pl. Benedekfalvánál is találkoztunk.*
Csire Petronellának Keöd részbirtokát Zsombori László birta néhai neje, Valkai Zsuzsánna után. 1584-ben Valkai Anna a maga és leánya, Potentiana, továbbá Valkai Erzsébet és ennek gyermekei: Thomori Katalin, Petronella, Anna, Borsvai Zsigmond meg utóbbi Anna leányai: Zsombori Erzsébet és {690.} Borbála nevében tiltakozik az ellen, hogy Zsombori László adományul kapja a fenti részbirtokot.*
1602 előtt Keödön Zsombori Farkasnak is volt birtoka, de azt 1502-ben Básta György generális és Keövendi Székely Mihály tiszántúli kapitány Trogeri Lodi Simonnak adományozzák érdemei jutalmául.*
Keöd részbirtokon 1617-ben megegyeztek Rosályi Kún Lászlóné Ábránfi Katalin és özv. Dengelegi Miklósné Parlagi Anna.*
1628-diki tanuvallatás szerint többek között Köldöt leánynegyed fejében kapták Báthori Elekné Jakcsi Anna és Pallagi Pálné Jakcsi Kata, a mikor ezeket a hadadi jószágból kielégítették.*
1637 jun. 17-dikén Köldről Cseffei László jobbágyai tanuskodnak Nagy-Náprádon tartott tanuvallatásnál.*
1641 jun. 5-dikén Szaniszlófi Báthori Kata rendelkezése szerint Köd jószágon Lónyai Zsigmond, Badoginé Lónyai Kata, Becski Lászlóné Lónyai Zsuzsánna fia Szántói Becski György és leánya Blibery Mellith Györgyné Zsuzsánna osztozkodnak meg.*
Özv. Kemény Jánosné Lónyai Anna elzálogosította kővárvidéki kődi jószágát nemes Tormás Gáspárnak; de ettől később kiváltotta és nemes Bucsi Istvánnak zálogosította el.*
1666-ban Szegedi Gábor és testvérhuga, Szegedi Kata asszony Kődön is ketten osztozhatnának, de Szegedi Gábor egészen átengedi hugának,* mint a hogy 1685 jun. 18-dikán Magyar Nagy-Sombori Zsombori János a maga és öcscse, László nevében is átengedi nőrokonának, Szegedi Katának örökös tulajdonul anyai ágon itten kapott örökségét az éppen akkor Nagy-Zsomboron és Miklóslakán tartózkodó kődi jobbágyokkal együtt.*
{691.} 1764-ben Köőd birtokért is perelt Zsombori Zsigmond mostoha anyjával és nővérével.*
1705-ben Kődről Közép-Szolnok vármegye ezeket a nemeseket írta össze: Dragus Tivadar, Farkas Jánosné fia, Farkas Vántza, Csaszkai János, Farkas Kosztándi; keneczeiek: Szávuly György, Szávuly Demeter; vitsaiak: Drabont Gergely, Drabont János. Nagyszegi Pap alias Pártoni Márton.*
A hadi terhekhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírták Kőd községből a következőket: saját telkükön lakó, egyházi adómentes nemesek: Drágus Gábor, Farkas Gábor, ifjú Farkas Demeter, Farkas Gligor, Farkas Demeter hadnagy, Farkas Tódor, Vaszalia és Gábor, Drágus Kosztán és János, Birta János, Alexa, Miklós és Jákob, ifjú Birta Vaszali, Birta Urszuj, idősb birta Vaszalie, Birta Józsi, Márk, Vaszalie a Nyikuli, Tógyer, Vonucz, Máftye, idősb Birta Vonucz, Birta Gavrila, Farkas Vaszilie Popi, Farkas Stefán és Lázár, Katona Rácz János, Drágus Illés, Farkas György másként Stefán, ifjú Farkas Simon, Farkas Ile, Farkas Pap Von, Farkas János és Lázár János; saját telkükön lakó, egyházi adózó nemesek: Farkas Ursz és Makové; Farkas György és Vaszali együtt; Farkas Dumitru, Kosztántye, Vonucz a Petreé, Ursz a Sofieé, Vonucz másként György, Papi Jancsi, Szabados Von, Sulán Gábor, Sut Gyorgyie, Stefán Joszip, Makari, Ferencz, Von, Gimbulucz Prokup és Nemes György; más telkén lakó, egyházi adózó nemesek: Szabados Demeter, Dimb Alexa, Szabados Nyikula, Dimb Tógyer, Budusán Ursz és Rusz Von; pap: Farkas György gör. kath.; kántor: Farkas György gör. kath.; kereskedő: Kracson Gábor örmény; molnárok: Krisán György, Bilcz Stefán, Csimpojás Von, Nyegrucz Dumitru, Kukutoj Von, Gusalo Ursz és Paszót Vaszalia.*
1805-ben fegyverfogható 1. adómentes nemesek a) lóval: Rácz Károly; b) gyalog: Birta Irimia, Illés, ifjú Birta Ilia, {692.} Birta Andréj és Ursz, idősb Birta Vaszalika, Birta Józsi, Birta Vaszalika, Tógyer, Vonucz Gyirán, Ignát, Vonucz Flori, Gavrila Flori, Gábor, Vaszalika Nikuli, Farkas Stefán, Gergely, Tógyer, Gyorgyika, Szimion, Gyorgye, Vonucz á Popi, Vaszalia Sofii, Mojsza, Demeter, Gávris, György, Illés, Gábor, Gavrila, János, ifjú Farkas Vonucz, Farkas Vaszalika Tamás, Farkas Tódor és Józsi, Drágus János, Gyurka, ifjú Drágus Illés, Drágus Gábor, idősb Drágus Kosztán, Gecze János és Mercse György; 2. adózó nemesek, szintén gyalog: Farkas Ursz, Makovéj, Gyorgye, Vaszilie, Dumitru, ifjú Farkas Györgye, Farkas Kosztán, Gavrila, Vonucz és Márk, Dimb Vonucz, Szabados Demeter, Teserán Lupucz, Szabados János és Vonucz, Pap János, Sulán Von, Budusán Ursz, Sut Gyorgye, Stefán, Ferencz, idősb Sut Stefán, Sut Gyurka és Ursz, Gimbulucz Gyorgyika, Derebán Vaszalika és Dimb Jákob.*
Köőd gör. kath. fatemploma 1550-ből való, most épűlt az új kőtemplom. Az egyházközség anyakönyve 1824-ben kezdődik.* Felekezeti jellegű egy tantermű elemi iskoláját 1864-ben szervezték.
1715-ben 7 jobbágy és 7 zsellér, összesen 14 háztartás fizetett adót, és pedig 2 magyar és 12 oláh; 1720-ban 18 jobbágy, 2 zsellér és 1 taksás, összesen 21 háztartás, ebből 4 magyar és 17 oláh.* A népesség száma 1715-ben 126 lélek, 18 magyar és 108 oláh; 1720-ban 189 lélek, magyar 36, oláh 153. a lakosok vezetékneve magyar ugyan, de nyelvre nagyobb részük oláh.
1733-ban Köőd (Teudu) oláh családjainak a száma 46; egyesült papja János (?, Oancse), a görög-keleti pedig Tivadar nevet viselt.* 1750-ben 525 gör. kath. lélek volt.*
1847-ben a lakosok száma 1071; róm. kath. 1, gör. kath. 1050, evang. reform. 11, izr. 9.* 1890-ben lélekszáma 1033; {693.} nyelvre nézve magyar 55, oláh 976, egyéb nyelvű 2; vallásra nézve gör. kath. 976, ágost. hitv, evang. 1, izr. 53. Házak száma 253.
Szántóföldje 1715-ben 35, 1720-ban 229 köblös; rétje 1715-ben 21, 1720-ban 75 kaszás; malmok száma 1720-ban 2, abból jövedelem 80 frt.* 1895-ben gazdaságainak száma 251. Területe 3317 katasztrális hold, a melyből erdő 1860, szántóföld 794, legelő 277, rét 202, kert 76, szőlő, beültetve 2, terméketlen 106 hold.*
A községnek 1900-ban 13,397 K. 60 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 4600 K. 4 f.
Határrészei: Răstoacă = Resztake (vízárok), Roşca = Roska (veres[láb?]), Újliget, Věratec = Verátyëk (nyaraló), Ciciréle = Csicsirele, Obrejini = Obrezsinyi (fennsíkok), Hirs, ennek része a Cetate = Csëtatyë (vár); Dealul Mare = Gyálul Márë (a nagy hegy), Valea Dracului = Váljá Drákuluj (az ördög völgye).
Ez utóbbi ijesztő és járhatatlan voltáról kapta nevét.
A Gyálul Márë határrészében van a Fântâna Pintii = Funtiná Pintyij (Pintea = Pintye kútja); állítólag ebbe rejtette el a híres rablóvezér, Pintye, az e vidéken összerablott kincseket s a kútat fedő követ is ő tette oda. Azonban hogy hova lett a kincs, azt a népmese sem tudja megmondani.
Köőd Csëtatyë határrészében, mint eddig hitték, a Benedekrendűek klastroma állott; de ott Aranyos várának romjai láthatók.* Záporesők alkalmával kard, alabárd, csákány, lándzsa, zabola és sarkantyú-darabokra, nemkülönben emberi csontokra is akadnak. Mindezek csaták maradványai. A mai nemzedék keveset mond e helyről.
| Kovácsülése. | TARTALOM | Kövesd. |