Kraszna.

Carazna, Carasna, Karasna (1205–1235), Karazna, Krazna, Crazna (1341).

A hasonnevű folyótól nyerte nevét, mely mint már tudjuk, szláv eredetű s azt teszi: «szép».

Krasznavármegyei helység, 1445-ben Somlyóhoz, 1546-ban 1590-ben Valkó várához tartozott.

Szerepet játszott a kurucz-világban.*V. ö. e mű I. k. 425. l. A bujdosók Krasznán többször tartottak gyűlést, így pl. 1673-ban, 1679 julius 20-dika körül, Apafi részéről Thököli Imrét utóbbi alkalommal innen küldték a bujdosók közé főgenerálisnak.*Angyal Dávid: Thököly Imre.

Lakossága a Rákóczi korban a kurucz-csapathoz jó részt szolgáltatott.

Már az 1217–1235 közti Váradi Regestrumban előfordúl, {700.} még pedig többször: a krasnai udvarbiró, Topa előtt Pecselyi Szalók négy ökrének elhajtásával vádolja badacsoni Márkot, Ivánt és Márczelt.*Kandra K.: V. R. 278. 280. lap. A Carazna-i udvarbíró, Sebe, Gábor bilotus és Lukács pristaldus előtt lopással vádolják a horváti Zamát.*U. o. 386. l. Carasna-i ispán, Ágya előtt gyujtogatással vádolják báni Zsedényt.*U. o. Carasnai Ágya ispán előtt hatalmaskodással vádolják Panyit fiát Györgyöt.*U. o. 392., 394. l.

A mikor 1341-ben Karazna birtokába, mint állítólag a Volko várához tartozó birtokba Dancs mestert és fiait beiktatják, mint ilyenkor szokásos és törvényes, összehívták a szomszédokat s a kiknek a szomszédságban birtokuk van, ezek közül a törvényes időre sem maguk nem jelentek meg, sem megbizottat nem küldöttek a határ megmutatására Benseteluke birtokosai, a Pethő Mihály fiai: Tamás és László, meg Fark Mihály.*Dl. 3422.

A váradi püspökség itt levő birtokrészeit Vitéz János püspök elfogatásának hirére a Losonczi Bánfiak rögtön elfoglalták.*Bunyitay: A Váradi Püspökség Története, II. k. 258. l.

A Somlyóhoz tartozó, krasznavármegyei Karazna egyike volt azon birtokoknak, a melyeken Losonczi Bán fia, István határjeleket állított fel, a mi ellen 1445 okt. 25-dikén a váradi káptalan előtt tiltakozik Báthori Szaniszló fia, István a maga és fiai: György, István, Mátyus, János, Miklós, továbbá Báthori János fia László nevében.*Dl. 29.788.

1454-ben János, váradi püspök, Peterdi János, Radványi Tamás, Dengelegi Bernát és Baluki Szilveszter jogtalanul foglalták el Bánfi János, György, András, Mihály és Katalin, Bánfi Istvánné Margit, Chahol János és Kusalyi Jakcsi László fiai: András és Péter krasznavármegyei Kraszna birtokát, a miért azokat meg is büntették. László, magyar király meghagyja a megyei bíráknak, hogy ez ügyben nyomozást tartván, {701.} adják vissza a birtokot jogos tulajdonosainak s rendeljék elébe a püspököt társaival együtt,*Bl. fasc. KK. nr. 16. márcz. 5-dikén arról hallunk, hogy amazok a Losonczi Bán István Crazna birtokát foglalták el.*Dl. 27.669.

Több más helységgel együtt (e?) Kraszna helységnek a fele részét Mátyás király 1461 április 24-dikén Semsei Jánosnak és Vilmosnak, László fiainak, úgyszintén nőrokonaiknak, Agathának Nagymihályi Ödönfi Ambruzsnénak s Margitnak Butkai Benedeknének adományozza.*Gr. Teleki József: Hunyadiak kora Magyarországon. 484. l. Ezek birtokában voltak a helység fele részének addigelé is.

1479-ben András jogdoktor és testvére (de Losoncz) engedélyt nyernek Mátyás királytól arra, hogy Kraszna városban élő jobbágyaik felett biráskodjanak.*Mátyás király privilegialis levele átiratban. Bl. fasc. YY. nr. 3.

1481-ben Losonczi Bánfi András, bácsi nagyprépost elzálogosítja e birtokát is Losonczi Bánfi Mihálynak.*Dl. 27.721.

1491 jul. 20-dikán e birtokot elosztják Losonczi Bánfi Dénes, Ferencz, László és Mihály között.*Dl. 27.737.

1497-ben L. Bánfi László cserébe adja Kraszna birtokot L. Bánfi János más megyebeli birtokáért.*Bl. fasc. A. nr. 22.

1498 decz. 19-dikén Nagydobai Mátét be akarták iktatni e birtokba, de Losonczi Bánfi György fia Ferencz felmutatott egy oklevelet, mely szerint e birtokot Ulászló király neki adta.*Dl. 27.767.

1508-ban, 1519-ben és 1520-ban Kraszna is, mint pl. Bagolyfalva, Báthori Szaniszlófi István s Bánfi István és László kezén forog.*Crasna Bl. KK. nr. 18. – Lelesz, Act. an. 1508. nr. 3. – Krazna: Dl. 36.402. Km. Prot. Magn. p. 151. nr. 1. – Karazna: Bl. fasc. H. nr. 17.

1520 jan. 13-dikán Losonczi Bánfi István Krazna városában egy jobbágytelket adományoz Krasznai Baksa Györgynek, a kit kivált a parasztlázadáskor tanusított hűségeért meg is nemesít.*Dl. 36.402. Km. Prot. Magn. p. 163. nr. 1.

{702.} 1522-ben L. Bánfi Péterné Petronella leányának Annának adja a krasznavármegyei Kraszna birtokát, melyet urától bizonyos pénz fejében törvényesen kapott,*Bl. fasc. LL. – Dl. 36.400. Km. Prot. R. min. p. 19. nr. 1. nov. 28-dikán (a krasznavármegyei) Krazna birtokot Bánfi Miklós oda adja Báthori Istvánnak azon 15 bánfihunyadi jobbágytelekért, a melyek e Báthorira Lulai Jánosról szállottak, a ki a fenti Miklós apjától bírta azokat zálogban.*U. o. R. min. p. 83. nr. 1.

1523-tól 1575-ig némely kisebb eltérésekkel a birtoklás története ismét oly mederben halad, mint Bagolyfalváé. 1523-ban a krasznavármegyei Kraszna oppidum részbirtokba beiktatják Somlyói Szaniszlófi Istvánt.*Lelesz, Stat. Z. 175. és Bl. fasc. KK. nr. 18.

1533-ban Kraszna és tartozékainak egy évi tizedét Báthori Istvánnak adományozta Statilius, erdélyi püspök.*U. o. fasc. W.

A krasznavármegyei Crazna részjószágba 1537-ben beiktatják a Somlyói Báthori István néhai erdélyi vajda fiait: Andrást, Kristófot és Istvánt.*Orsz. lt. Gy. F. Kápt. lev. S. 97. és Bl. fasc. JJ. nr. 1.

Az 1546 és 1547. évek teljesen összevágnak Bagolyfalvával, a mikor özv. L. Bánfi Gáspárnét meg Bornemissza Boldizsárt, mint Valkó vára tényleges birtokosát megidézik Nagyfalusi Losonczi Bánfi Miklós és Bonczhídai Losonczi Bánfi László,*Lelesz, Act. an. 1546. fasc. 2. nr. 81. s Nagyfalusi L. Bánfi Gáspár elzálogosította e birtokát Ártánházi Bornemissza Boldizsárnak,*Bl. fasc. E. nr. 8. majd pedig a városban levő részbirtokokat egyenlően osztják meg Sarmasági András felperes és Báthori Szaniszlófi András, Kristóf és István alperesek között.*U. o. fasc. KK. nr. 4. Bonczhidai Bánfi Miklós, István és Gábor megintik a bonchidai Bánfi Péter leányának, Annának Madarasi, másként Apanagyfalusi Apafi Györgytől született gyermekeit: Gábort és Borbálát, hogy az anyjuk után e Kraznából megillető leánynegyedet is vegyék fel, a jószágot {703.} pedig bocsássák vissza.*Lelesz, Act. an. 1547. fasc. A. nr. 16. Bánfi Gáspár özvegyét Annát és leányait: Zsófiát, Borbálát és Dorottyát pedig Bánfi András leánya, Sződemeteri Horvát Györgyné Katalin idézteti meg az itteni részbirtokok ügyében.*U. o. Act. an. 1547. fasc. 4. nr. 14.

1548-ban Somlyói Szaniszlófi Báthori Anna, Bélteki Drágfi Gáspár, majd Homonnai Drugeth Antal özvegye elzálogosítja itteni birtokát Szaniszlófi Báthori Andrásnak, Kristófnak és Istvánnak,*Bl. fasc. JJ. nr. 5. a kik pénzzel elégítették ki nővérüket,*U. o. fasc. KK. nr. 9. Gyf. kápt. lt. XX. 16. miről elismervényt is vesznek.*Lelesz, C. Kraszn. Prot. 3. folio 200. Ellenök Sarmasági András és Valkói Miklósné Csire Petronella a Kraszna városbeli részbirtokért is pert folytatnak.*U. o. Act. an. 1548. fasc. 4. nr. 15.

1549-ben Krazna birtokot is egyenlőkép osztották fel özv. Kisvárdai Ambrusné L. Bánfi Petronella felperes és L. Bánfi Imre fiának és leányai: Zsófia, Borbála és Dorottya alperesek.*Bl. fasc. KK. nr. 3.

1550-ben Nagyfalusi L. Bánfi Miklós ötven frtért tovább zálogosítja a Kraszna városában levő birtokát S. Báthori Andrásnak.*U. o. nr. 6.

Ferdinánd, magyar király 1550-diki intő és bizonyító levele szerint a krasznamegyei Kraszna birtokot örökös jogon bírta idősb Bonczhidai L. Bánfi István,*U. o. nr. 11. a mint ezt, s az 1549-ben történt osztozkodást már, pl. Bagolyfalvánál, láttuk.

1551-ben S. Báthori András azon feltétellel kapja L. Bánfi István Kraszna városában levő birtokrészét, hogy a Báthori-család hagyjon fel a Bánfiak ellen folytatott perekkel és adja vissza ezeknek magyarországi és erdélyi birtokait.*U. o. nr. 4.

1553-ban (a krasznavármegyei Kraznán) 34 kapu után adóztak a Somlyói Báthori András jobbágyai, a Bánfi Gáspár özvegyeéi 9 1/2, a Horvát Györgyéi 9, a Telegdi Mihályéi 3, a Pandi Jánoséi 2 1/2, az Apafi Gáboréi 2 és a Bánfi Miklóséi {704.} 1 1/2 után. E 61 1/2 kapun kívül feljegyeztek e helységből még 3 birót, 89 szegényt, 21 servitort és 23 új házat.*Dical. Ekkor az itteni részbirtokon megosztoztatják L. Bánfi László fiait: Miklóst, Pált, Ferenczet és néhai Bánfi László Bernát fiának fiát, Menyhértet.*Bl. fasc. ZZ. nr. 16.

Valkó többi tartozékaival Bánfi Miklós és István átadják, illetve visszaadják Horvát Györgynek és leányainak, meg Telegdi Mihálynak Karazna birtokot is*U. o. fasc. SS. nr. 8. s ezzel a birtoklás története ismét ismeretes nyomdokon jár. Az 1559 és 1568-diki pörlekedések Valkainé és a Bánfiak*Karazna oppidum: Lelesz, Act. an. 1559. nr. 45. Bl. fasc. M. nr. 20. közt, «a Réz nevű kerületben fekvő Kraszna» birtokról II. János adománya Bánfi Farkas részére,*U. o. nr. 2. és nr. 11. 1573-diki határjárás s birtok-felosztás,*U. o. fasc. G. nr. 6., nr. 7. és nr. 8. Bánfi Pál beiktatása, a kivel Bánfi Borbála s mások perelnek,*U. o. MM. nr. 16. ezek a dolgok Krasznára nézve is fölmerűltek.

1567-ben a krasznai pinczében, saját házában öt hordó bora volt Bozzási Lukácsnak. Ugyancsak Krasznán vetése, továbbá Lecsméri Nagy Máté nevű jobbágya van említve.*Nagyv. Múz. Bl.

1572-ben talán Berekszói Hagymási Kristófot is beiktatják egy itteni részbirtokba.*Lelesz, Stat. H. 52.

Krazna város tizedét 1576-ban a Bánfiaknak adományozta S. Báthori István, lengyel király.*Bl. fasc. O. nr. 18.

1582-ben Kraszna birtokra vonatkozólag Jakabfi Ambrus és Móricz ellentmondanak özv. Jakcsi Boldizsárné Révai Annának.*Orsz. lt. Gyulaf. kápt. fol. 123.

1584-ben a váradi káptalan Báthori Zs., erdélyi vajda megbizásából átirja a L. Bánfi Boldizsár krasznavármegyei Karaszna birtokáról szóló határjárási levelet.*Bl. fasc. M. nr. 16.

A krasznavármegyei Kraznán István lengyel király, majd Báthori Kristóf egy puszta házhelyet adott Maróti Nagy Mihálynak {705.} szolgálatai jutalmául. E helyen Nagy házat emelt, melyet 1587 márcz. 12-dikén nejének, Szele Orsolyának hagyott végrendeletileg.*Nemz. Múz. Becski lt.

1590-ben Valkó vár tartozéka, Kraszna birtok miatt Nagyfalusi Serédi István s mások, mint felperesek perelnek Bánfi Pál fiai s mások ellen. A birtokot végre is a Bánfi-család férfiörököseinek adták Báthori Zsigmond, erdélyi vajda itélőlevele alapján.*Bl. fasc. G. nr. 4.

1607 jul. 25-dikén Somlyai Báthori Gábor krasznai Thamáshidai Varga Tamás nevű jobbágyának Krasznán egy házat ad, mely Fábián András magvaszakadtával szállott Báthorira.*Orsz lt. kolozsm. conv. R. A. fasc. I. nr. 13., 35. fiók.

1638 jan. 13-dikán este Haller Gábor Krasznán van.*Haller Gábor naplója. (lásd Gr. Mikó Imre: Erdélyi Tört. Adatok.

1648-ban idősb Rákóczi Gy. fejedelem ifjú Rákóczi György fejedelemnek és nejének Báthori Zsófiának adományozza érdemeik elismeréseül atyai jóindulatból a krasznavármegyei Kraszna birtokot is.*Bl. fasc. KK. nr. 4.

1676 nov. 19-dikén Szegedi Ötvös Mihály, krasznai lakos, krasznavármegyei hites biró.*Nagyv. Múz. Blt.

1681-ben Báthori Zsófia fejedelemasszonynak a Kraszna városbeli részbirtokát az ingatlanokkal együtt lefoglalták bizonyos tartozás fejében Magyar-Véggyantai Boros László számára.*Bl. fasc. XX. nr. 22. és fasc. YY.

Ötves Mihály azon krasznai kuriában vett lakást, a mely kuria Bánházi Pálné Báboni Erzsébetet illette, ezért ez 1682. aug. 7-dikén tiltakozott Ötves ellen és egyúttal meg is intette, hogy költözzék ki.*Gencsi lt. nr. 964.

1686 jun. 6-dikán Krasznán Bogy István, biró házánál tanúvallatást tartanak Pap Jánosné Guthi Anna Kolozs vármegyébe költözött jobbágya ügyében.*Nagyv. Múz. Blt.

{706.} 1712 jun. 30-dikán azon krasznai telek tárgyában, melyet Bánházi Pál zálogosított el, tanúvallatást tartanak Alszegi Istvánné Daróczi Kata számára,*Gencsi lt. nr. 729. a kinek e határon a Gálnátpataka mentén elterülő földjét és a Lógószék nevű helyen fekvő rétjét lefoglalta Kovács Ferencz, jóllehet Alszeginé lefizette a zálogösszeget. ezért 1715 julius 1-én megidézik Kovácsot.*U. o. nr. 935.

1726 febr. 7-dikén azon krasznai háztelek kiváltására, melyet Dobai András jogán zálogosított el Nagy Borbála, az említett Dobai felhatalmazza Gencsi Györgyöt és ennek fiát, Istvánt.*U. o. lt. nr. 950.

1751 máj. 13-dikán Pándi Erzsébet átbocsátja többek között a karasznai javait, melyek reá és testvérbátyjára, Lászlóra szállottak, id. Mező Gyulai Andrásnak és ifj. Mező Gyulai Andrásnak oly feltétellel, hogy ezek gondját viseljék az említett két Pándinak.*Orsz. lt. kolozsm. conv. N. R. A. fasc. J. nr. 4., 35 fiók.

1752-ben Kraszna városban és a hozzá tartozó falvak részbirtokaiban meg egyéb javakban tényleges birtokosok: báró Bánfi Farkasné Bagosi Erzsébet, br. Hadadi Wesselényi Ferenczné Rhédei Zsuzsánna, gr. Kis-Rédei Rhédei Farkas és gr. Borosjenői Székely László meg Ádám, Vaji Waji László és Mihály.*Bl.

1753-ban II. Rákóczi Györgyné Báthori Zsófiának a krasznamegyei Kraszna városban levő kuriája is a Bánfi család mindkét nembeli ágára száll, miután a rajta levő terhet kifizették.*U. o. fasc. XX. nr. 19.

1779-ben az Ujváros-Kraszna városában fekvő birtokokat Nagy-Károlyi Károlyi Antal kapja.*U. o. fasc. KK. nr. 20.

1808-ban Krasznáról összeirták a gr. Teleki (Eszter, Lajos), Boros (Klára), Lakatos, br. Bánfi, Szabó, Aracsai Kovács, Veres, Almási, Szigeti, Gyulai, Fodor, Goris, Berei, Pap, Hosszúaszói {707.} Kovács, Péntek, Birtalan, Nagy, Gombos, Gecse, Kovács, Kis, Beke, Fazakas, Filep, Horvát, Hajas, Ecsedi, Márkus-Szabó, Jakab, Kőszegi, Hunyadi, Török, Köpeczi (József*Cserei Farkasné conventiósa.), Karsai, Fogarasi és Antal nemes családok tagjait, összesen 95-öt. Ezek kezén volt összesen 4 curia, 166 1/3 antiqua és 128 nova jobbágytelek. Legtöbb telke volt Boros Klárának (1 curia, 50 antiqua, 55 nova), Lakatos Jánosnak (1 curia, 33 antiqua, 23 nova), gr. Teleki Eszternek (1 curia, 34 antiqua, 20 nova) stb.*Szv. lt. A Kőszegi és ezt követő családoknak semmijök sem volt.*U. o. A krasznai kisebb birtokosságnak 2–2 antiqua jobbágytelke volt Fűzesen és Jaázon.*U. o.

A krasznai uradalom történetét megismertük már előbb. Itt csak azt említem meg, hogy Kraszna város és az ehhez tartozó uradalom elidegenítéseért Bánfi Pál ellen Nagymihályi L. Bánfi Boldizsár tiltakozott,*Lelesz, C. Kraszn. Prot. 21. fol. 100. és 22 fol. 12. voltakép Kozárvári Nagy Péter a maga és fenti Pál fiai: Boldizsár, Gábor és László meg Bánfi György és Farkas nevében.*Bl. fasc. KK. nr. 18. – L. II. k. 235–242. l. A Krasznai Uradalom.

Evang. reform. egyházát már láttuk műemlékeink közt.*E mű I. k. 606–607. l. Mennyezetén a város czímere látható: koszorúban egy szőlőtő fürttel, két szál búzakalászszal, a négy szögleten négy madárral. A mennyezetén bibliai tárgyú festések is vannak.

Az egyik harangját «Az isten dicsőségéhez való buzgó szerelméből, a krasznai ref. ekklézsia számra, az ekklézsiának 3 megromladozott harangjaiból maga tulajdon költségével öntettette mltos. idősb. Vajai Vajy Mihály úr, mint főbb curator és possessor úr, rettegi harangöntő Lázár György által. Anno Dni 1767.» E szavak mellett még olvasható rajta: «Solt. L. 1–5. Az Isteneknek istene a Jehova mondja, gyüjtsétek én előmbe az én szenteimet, kik én velem szövetséget tettenek az áldozat által.» A másik harangot «Öntette a krasznai ref. ekklézsia maga tulajdon költségével isten dicsőségére, harangöntő {708.} Lázár György által Anno 1767.» Azon is vannak szent szavak: «Ezsai: 11–3. Jertek fel a Jákob istenének házába, hogy megtanítson az ő utaira és járjatok az ő utaiban.»

Úrasztali készletei között az egyik talpas ezüst pohár méltgs. Gállfy Zsuzsánna és mltgs. Gállfy Farkas adománya. A másik kókuszdióból való, de gazdag aranyozott ezüst foglalattal ellátott pohara, ezzel a felirással: «Sub littera A. S. 1660.» Pápai János és Gáspár adománya. Egy tányéron ez a felirás olvasható: «A krasznai ref. ekklézsiának 1767 esztendőben csináltatta árva gróf Teleky Eszter.»

Az egyházközség 1609 előtt mindenesetre létezett, mert az 1609 okt. 9-diki erdélyi országgyűlés abban a tekintetben rendelkezett, hogy Krasznán, a hol a prédikátor jövedelmét elvették s helyette pápista papot akartak hozni, a jövendő gyülésig minden a régi állapotban maradjon.*Szilágyi Sándor: Erd. Orszgy. Emlékek, VI. köt.

Ama «krasznai salarium» szerint, melyet Tyukodi Istvánnak 1651 november 15-dikén állapított meg a Varsolczon tartott partialis synodus, a papnak minden házas ember másfél kalangya búzát, egy-egy veder bort (mely tesz hat somlyai itczét) ad. A ki nem adhat kalangyát, az két véka búzával adózik; a bort pedig 33 dénárral váltották meg. Jövevény ember, a kinek se öröksége, se háza nincs, 40 drt fizetett. Kereszteléstől egy tyúk s egy kenyér járt, temetéstől semmi. Fát adtak elegendőt. Két rétet kellett lekaszálniok, felgyűjteniök s a szénát beszállítaniok. «Ház építése, búzának betakarítása, fedése övék». Ha kára lenne a prédikátornak, a kár nem a pásztoré. Az özvegyasszonyok három sing vásznat adnak a papnak, a mesternek (t. i. iskola-) másfél singet.*P. S. E. I. r. 14. l.

A szomszédos Ráthon – a tizenhetedik század elején – a prédikátornak negyven kalangya búzát fizetett összesen, még pedig kár nélkül takarítják be, «ha kár lészen benne, az az «egyházfiaké», t. i. a hiveké. Egy rétet lekaszálni, felgyűjteni, {709.} a szénát betakarítani is kötelesek voltak. Aztán egy-egy tyúkkal, hat szekér fával adóztak. A prédikátor háza környül való építés közönséges a «krasznaiakkal». Temetéstől semmit sem adnak.

Az iskolamester jövedelme Krasznán és Ráthonban ez idő tájt a következő volt:

Krasznán minden házas ember ad tizenhárom kéve buzát, egy-egy itcze bort. A ki kévebúzát nem adhat a mesternek: egy-egy véka búzát ad, a kinek bora nincs: 12 drt. Fát elegendőt kap. «Az communitast az scholában az krasznaiak építik». Leánytemetéstől egy kendőkeszkenőt adnak.

Rátonban minden ember fél-fél véka búzát, két-két szekér fát. A mester házát az iskolában a rátoniak építik. Minden házas ember egy-egy polturát vagy 3 drt. fizet. Minden halottól 8 pénz jár.*P. S. E. I. r. 14. l.

Papjai: Ujfalusi, Bölöni, Dezső, továbbá Tyukodi István, ki itt halt meg. Helyébe választatott fia Tyukodi János. Az 1671 jun. 7-dikén Debreczenben tartott közzsinat Krasznára Vittelki András domesticust küldte,*Tört. Tár 1898. évf. 647–48. ll. a ki 1681-ben is itt lelkipásztorkodik, meghalt Sz.-Bagoson, 1715. Szilágyi András, ki innen Felső-Bányára ment, 1724. Visnyai János, székbeli biróságot is viselt, meghalt M.-Keczelben, 1738–1740. Csernátoni Sámuel, 1740–1742. Katona Imre, meghalt Tasnádon, 1742–1746. Gyöngyösi István,*Tt. ev. ref. II. 174. l. 1753–1754. Albisi Tamás, 1754–1790. Szatmári N. István, székbeli biróságot is viselt, 1759-ben titoknokká, 1775-ben esperesé választatott, meghalt jul. 9-dikén. 1783–1825 november 4-dikéig Málnási Sámuel, ki Sz. Nagy István mellé káplánnak jött, ennek halála után rendes pappá választották, 1826–1865. Szikszai József, ki negyven éven keresztül szolgált, buzgó tagja volt az egyházmegyének is, 1866 május 2-dikától Bakcsi Sándor.*Egyházmegyei lt. és Nk., ev. ref., 1877. 9. l.

{710.} Az evang. reform. templom czintermében van egy, Vay Ábrahám építette sirbolt.

A római katholikusoknak 1847-ben Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt kápolnájok van.*Nagyv. Névk. 1847. 101. l. A jelenlegi egyházat az ötvenes évek elején építették; 1857-ben szentelték fel.

A krasznai róm. kath. egyház udvari káplánjai 1780-tól kezdve: Forgách Pál gróf 1780. Talán Cserei Farkasnál, mint vendég időzött s ekkor keresztelt meg s temetett el egyeseket, mert ez évben már váradi kanonok. Bőre Márkus, Csató Ambrus és Kelemen Mansvetus 1785-ben, Blási Bonaventura 1789-ben (Ferencz-rendiek). Farkas István 1886-ban. Előbb éradonyi administrator s alesperes, 1896-ban nyugdíjba ment.*Bunyitay Vincze: Schematismus 354. l. Itt s a következő lapon a többi papok neveit is megtaláljuk.

A gör. kath.-oknak fatemplomuk van. Anyakönyvük az 1824. éven kezdődik.*Sch. 1886., 147. lap.

Van három elemi népiskolája: állami, róm. kath. és gör. kath.. Az állami nyolcz, az utóbbi kettő egy-egy tantermű. Az államit 1885-ben szervezték, ennek számára 1893-ban egy két tanteremből és egy tanítói lakásból álló új épületet emeltek, most 60.000 koronát meghaladó költséggel díszes új épületet nyer az egész iskola. A róm. kath. iskolát 1850 körül szervezték. Az állam (1894-ben) kisdedóvóintézetet is állított.

Kraszna városa – mint Bél Mátyás 1753-ban irja – azelőtt sűrűn lakott város, de a kedvezőtlen idők folytán annyira megfogyott, hogy városnak alig nevezhető. Somlyótól keletre egy mértföldnyire fekszik.*Bél M.: Comp., 120. l. Most nagyközség, járási főszolgabirói hivatallal, van kaszinója, takarékpénztára, posta- és táviróhivatala, gyógyszertára, önkéntes-tüzoltó-egyesülete, szeszgyára, volt konyakgyára is. A Kraszna mezővárosban levő polgári olvasóegylet alapszabályait az egylet elnöke br. Győrfi Lajos, alelnöke Szász György és jegyzője Lázár Ferencz 1862-ben nyujtják be megerősítés végett.*Szv. lt. Kj. 209.

{711.}


KRASZNA.*Kraszna. Eredeti fényképfölvétel után.

{712.} 1666-ban Kraszna oppidum Szent-Mihály adója 75 frt, e mellett adnak 2 őzet, 2 juhot, 8 ejtel vajat, 8 ejtel mézet, dézmatyukot karácsonyra s husvétra minden ember egyet-egyet*Orsz. lt. Cons. et urbar fasc. 113. nr. 17.; 1715-ben 23 jobbágy, 5 zsellér, összesen 28 háztartás fizetett adót, magyar 26, oláh 2; 1720-ban 32 jobbágy, 25 zsellér, 1 taksás, összesen 48 háztartás mind magy. Ebből következtetve a népesség száma 1720-ban 432 lélek, mind magyar.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 68. és 69. l.

Lakossága 1849-ben 800 lélek, «kik többnyire kézműipar után élnek»,*Kanya Pál: Népsz. Földr. Okt. 76. l. 1890-ben lélekszáma 3281; nyelvre nézve magyar 2981, német 1, tót 2, oláh 294, egyéb nyelvű 3; vallásra nézve r. kath. 251, gör. kath. 395, ágost. hitv. evang. 3, ev. reform. 2428, unit. 5, izr. 198. Házak száma 569. A «bibliotheka-épület», mely most magtárul szolgál, a Cserei-féle könyvtártól vette nevét, mely a szabadságharcz idején züllött szét.

A művelés alatti területből adózás czéljaira összeirtak szántóföldet 1715-ben 290, 1720-ban 226 1/3 köblöst, rétet 1715-ben 95, 1720-ban 188 kaszást; szőlőt 1715-ben 95, 1720-ban 169 kapást.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 68. és 69. l. 1895-ben gazdaságainak száma 536. 6844 katasztrális holdnyi területéből szántóföld 3394, erdő 1477, rét 595, legelő 434, szőlő parlagon 207, beültetve 4, kert 184, nem termő hely 549 hold.*Mg. St. 489.

A krasznai tormát híresnek mondják.*Zoványi Lajos: A lakóhely ismertetése és Szilágy vármegye földrajza, harmadik kiadás, 25. l. Országos vásárai népesek, különösen állatvásárai.

A községnek 1900-ban 77748 K. 59 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 18878 K. 52 f.

Utczái: Alszegi Nagy-, Sár-, Malom-, Képtető-, Kandia-, Szibéria-, Gát-ucza, Alsó-piacz, Barom-piacz, Templom-, Vetye- (vechie = vetyë (oláh) = öreg, vén, ó-) utcza, Alsó- és Felső-országut mente, Felszegi Nagy-, Péntek, Ráton-, Somlyó-, Bolygó, Décsei-, Máron-utcza.

{713.} Határrészei: Hosszú, Csorda-dülő, Simon-pataka, Kelencze, Pippan, Csere-oldal, Fuvasztó, Dél-szovárkó, Észak-szovárkó, Szovárkófark, Pap-domb, Martócza-kert, Dirika, Dirikafark, Szélesné kútja, Kis-talló, Kallós-kert, Sűrű-kert, Doromb-kert, Kis-kút, Nagy-mező, Mál, Tánczoló, Hangyás, Kapus, Sütő-oldal, Sovány, Csonkás, Szárazpatak, Horgas, Irtvány-oldal, Bán-szeg, Halom, Mocsár, Kilip, Hegyalja, Kenderföld, Nagy-hegy, Zsilicze, Kis-hegy, Nosza-hegy, Mocsár-hegy, Kutudgya, Kenderföldláb, Puszta-malom-gödre, Viz-közt, Nagy-gödör, Csonka-tábla, Telek-oldal, Borzafás-láb, Görbe-láb, Alsó-, Felső- és Belső-szélkerek, Zugoly, Borós-oldal, Gát-szeg, Csapó-mart, Hosszú-nyíl, Kerek-tó, Kurta-nyíl, Gárdon, Varsolczi határszél, Nagy-rét, Domb-fark, Hát, Petrezselymes, Csádé, Lógószék, Katrics, Kertes-rét, Péntek-tere, Túlsó-erdő, Mocsár-erdő, Mocsár-fark.

A Hosszú határrésznek a helység mellett levő részén volt állítólag Cserei Farkasnak egy füvészkertje.

Krasznát egész hosszában a hasonnevű folyó szeli át.