Kraszna-Mihályfalva.

Mihályfalva, Myhalfalwa 1380, Mychalfalwa 1410, Mihalfalwa 1464, Nagymihalfalwa 1479, Mihalfalwa 1489, Myhalfalwa 1543, Mÿhalffalwa 1570, Michalfalva, Mihalyffalwa 1588, Mihalyffalwa 1593, Kraszna-Mihályfalva 1594, Myhalfalva 1627, Karazna-Mihaljfalva 1642, Szent Mihályfalva 1647. Szent Mihálynak szentelt egyházától nyerte nevét.

A középszolnokvármegyei Mychalfalwa birtokba a Kusalyi Jakcsiakat iktatja be a váradi káptalan Zsigmond király rendeltére 1410-ben.*Jlt. perg. és Wl.

1464 márcz. 29-dikén az országbiró meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy a középszolnoki Mihalfalwa birtokba, a mely Mihályfalvi László fia, Ráskai Sebestyén Ilona feleségeé, iktassa be Darahi (?) Lászlót, kit az megillet.*Dl. 27909.

1465 febr. 28-dikán pedig a nádor azt rendeli a kolozsmonostori konventnek, hogy Myhalfalwa birtok egynegyedébe, a mely Mihályfalvi László leánya, Rajkai (?) Sebestyénné Ilona kezén van, iktassa be Darai Lászlót és Istvánt.*Dl. 27911. Úgy látszik tehát, hogy itt ugyanazon családok tagjairól van szó.

1475 körül Myhalfalwáról a Mihályfalvi György jobbágyai 20 frt 2 dr. adót fizettek.*E mű I. köt. 177. lap. 1543-ban a középszolnoki Mÿhalfalwa {719.} Pap János, Hodosi Miklós, Gáltövi Máté, Szentkirályi László, Görbeth Lőrincz és Mindszenti Aba között oszlott meg; az első kettőnek a jobbágyai 2–2 kapu után adóztak, a többiekéi pedig csak 1–1 után. Találtak még e helységben a 8 kapuszámon kívül 3 birót, 3 szabadost és 15 szegényt.*Dical.

1549-ben (a középszolnoki Mÿhalfalwán) 4 kapu után adóztak a Bene Ferencz jobbágyai, a Literatus Imre és Vai Demberéi 2–2, a Horvát Vid és Kaplin Györgyéi pedig 1–1 után. E 10 kapun kívül feljegyeztek még 2 bírót, 9 szegényt, 2 servitort és 1 új házat, továbbá Gáltövi (Kalthowÿ) Máté részéről 11 szegényt, 1 servitort és 1 új házat meg az özv. Mezőgyáni Lászlónénak 1 szegényét. 1553-ban a nevezett Vai hiányzik az összeírásból, de ugyanekkor 2 kapu után adóztatták meg Mezőgyáni özvegyének a jobbágyait és 1 szegényét is felírták.*U. o.

1570-ben (a középszolnoki Mÿhalffalwán) 2 kapu után adóztak a Bőnye Ferencz jobbágyai, ellenben a Lipcsei Miklós, Messer Gáspár és özv. Ákosi Jánosnééi csak 1/2–1/2 kapu után.*U. o. 1604-ben (a középszolnoki Mihalyfalwán) az egész falura 6 frtnyi adót vetettek ki 3 rótt ház után.*U. o.

A középszolnoki Nagymihalfalwa egyike volt azon birtokoknak, a melyeket Álmosdi Csire Kristóf fia János 1479 julius 22-dikén elzálogosított Álmosdi Csire Tamásnak.*Dl. 30220.

1489 máj. 5-dikén Mátyás király meghagyta a kolozsmonostori konventnek, hogy Mihályfalvi György középszolnoki Mihalfalwa birtokába ennek a Györgynek a leányát, Bőnyei Jánosné Katalint iktassa be.*Dl. 27963.

1491 máj. 5-dikén Mihályfalvi Anna Újnémeti Lászlóné eladja középszolnoki (bihari?) Mihalfalwa birtokát Bőnyei Jánosnak.*Dl. 27970.

A középszolnokvármegyei Myhalfalwát néhai Mihályfalvi {720.} Benedek birtokát 1492-ben Geréb László, Péter és Mátyás visszaengedik Köbölkuti Jánosnak, a ki kötelezi magát, hogy a használatba vételig a nevezett három birtokost, továbbá Becski (Szanthoi Bekch) Györgyöt és Horváth Gáspárt abban nyugodtan hagyja.*Szgy. Ez utóbbi kettő, úgy látszik csak bérlő.

1493 junius 14-dikén Ilosvai Jeromos visszaadja Bőnyei Jánosnak e Myhalfalwat, melyet özvegy Mihályfalvi Péterné Márta és fia György – Szakácsi Istvánnak s nejének, Krisztinának, zálogosítottak vala el.*Dl. 36.398. Km. Prot. M. min. p. 136. nr. 1.

1495 máj. 5-dikén Ulászló király a középszolnoki Mihalfalwa birtokban Veglesi Horvát Gáspárra és Schelin (?) Kiliánra bízza a királyi jogot.*Dl. 27981.

1518 jun. 12-dikén özv. Szentkirályi Benedekné unokáinak vallja a középszolnoki Mihalfalwa birtokbeli részét.*Dl. 36402. Km. Prot. Magn. p. 77. nr. 1.

1545-ben az Urka nevű pusztán, mely Mihályfalvához tartozik, osztozkodnak Bőnyei Gergelynek Köbölkúti Annától Köbölkúti János leányától való gyermekei, ú. m. Bőnyei Ferencz és Borbála, Sámsoni Hodosi Miklós neje és Papp Jánosnak ugyancsak Köbölkúti Annától való gyermekei ú. m. Papp István és Apollónia, Horváth Vid neje, mely ügyben királyi helytartói parancs érkezett Szolnok vármegye tisztikarához.*Nagyv. Muz. Blt.

1546 decz. 20-dikán Szolnok vármegye tisztikara s köztük Farnasi Mihály alispán tudatja, hogy május 30-án Sámsoni Hodosi Miklós középszolnokvármegyei alispán előmutatta Várdai Pál kir. helytartó 1545 márcz 6-diki levelét s annak alapján osztályt kért, Mihályfalvát illetőleg. A kiküldött fogott bírák: ú. m. Farnasi Mihály alispán, Újnémeti Bertalan, szolgabiró, Horváth János, tasnádi udvarbiró, Sarmasági István, Gálczy? Mihály, Harangi Illés, Mezőgyáni László, Szentkirályi Ferencz szept. 29-dikén a feleket így osztották {721.} meg: a Papp Jánostól Mihályfalván, a szt. Miklós tiszteletére emelet plebaniai egyház mellett épített udvarház az ott levő kertekkel és irtott földekkel együtt Papp János gyermekeinek jutott, e helyett Bőnyei Gergely gyermekei Sinkai Ferencz, Nagy Benedek, Kis Gergely és néhai Puura András jobbágyok telkeit kapták; a többi jobbágyokon is megosztoztak, az erdők és malmok jövedelmét két részre szakították.*Mult századbeli másolata a Nagyváradi Muzeumban. Bl.

1555-ben Nagymihályfalva Közép-Szolnok vármegyében Csire (Chyre) Hedvig (Csaholyi Péter özvegye) és leánytestvéreire néz.*Gr. Károlyi lt. III. 285. lap.

1586-ban mihályfalvi nemesek, Eördeög György és Benedek István, továbbá Dengelegi János, Horvát János, Rácz Jánosné Gáltövi Anna, Vajda István és Hegyi Mihály mihályfalvi jobbágyai jelen vannak, mikor Ladmóczi Horváth Jánost Bőnyei Ferencz mihályfalvi és újnémeti birtokrészébe akarják beiktatni.*Nagyv. Muz. Bl. A beiktatásnak ellentmondottak Szentkirályi György, Giróti Mezőgyáni Miklós, Szentkirályi Szentkirályi Mihály, Lőrincz, János, Gergely és Benedek, Bozzási Mihály, Papfalvi István, Horváth János, Ippi Bideskuti György, Ákosi Dobszai János, Csögi Mihály és még egynehány özvegy,*U. o. a kikkel Horváth 1588-ban kiegyezik.*U. o. V. ö. Ér-Girolt. A per folyamán Ladmóczi Horvát J. kikötötte, hogy Mihályfalván három jobbágyházhelyet, a hol t. i. Oláh Sebestén, Fuhr Bálint és Sinka János lakik, magának és örököseinek tarthassa meg.*Jlt. Ladmóczi Horváth Jánost 1590-ben is beiktatják a mihályfalvi részbirtokba.*Nagyv. Muz. Blt. egykorú másolatból.

A középszolnokvármegyei Mihályfalván 1588 jún. 16-dikán Somlyai Báthori Zsigmond erdélyi vajda az Eörményesi János és Szegedi Kata leányának, Annának, Köbölkúthi Jánosnénak és mindkét nemű utódainak egy részjószágot adományoz egy nemesi kuriával és házzal együtt, új adományozás czímén, {722.} mert ezek most is az ő kezében vannak s ezelőtt is az ő ősei birtokát képezték.*Jlt.

A középszolnoki Mihalyffalwa (rész)birtokában Báthori Zsigmond még ebben az évben Szentkirályi Mihályt és Györgyöt, az István fiait megerősíti és a privilegialis levelet nekik kiadja.*U. o.

1593 márczius 22-dikén S. Báthori Zsigmond adományul adja a belsőszolnoki (!) Mihalÿffalwa*Előfordúl Monó és Bacza után. birtok tizedének negyedét Gyulafi Lászlónak.*Zsigmond sajátkezű aláirásával és a Báthori-pecséttel. GKG. C. fasc. XXI.

Prépostváriné Széchi Kata feljegyezte, hogy Mihályfalvát ötszáz forinton vették.*U. o. A fasc. XV. XVI.

A középszolnokmegyei Mihályfalván 1607 augusztus 17-dikén Rákóczi Zsigmond Szentkirályi Istvánnak és testvéreinek új adományozás czímén egy részjószágot ad, a mely eddig is az ő kezükben volt.*Jlt.

1609-ben Kraszna-Mihályfalván lakó Németi Miklós Deákné Horhi Anna zálogba adja két szakácsii jobbágyát Gencsi Istvánnak.*Nagyv. Múz. Bl.

A középszolnokmegyei Myhalfalva azon birtokok egyike volt, a melyeket 1627-ben Golopi Elena 12,000 frtért visszaválthatólag átirat Losonczi Jánosra.*Lelesz, Prot. 66. fol. 80. an. 1627.

1628-ban a középszolnoki Myhalfalva részbirtok tárgyában mint gondnok intézkedik Losonczi János érdekében Németi Kristóf.*U. o. Prot. 68. fol. 52. et 79 an. 1628.

Krasznamihalyfalva ekkor egyike volt azon részbirtokoknak is, a melyeken megegyeztek a Ramocsaháziak.*U. o. Prot. 68. fol. 60. an 1620.

A középszolnokvármegyei Kraszna-Mihályfalván 1631-ben nemesek: Ördögh István, továbbá Salai János, neje Horhi Erzsébet s fia Gáspár.*Jlt.

{723.} 1638-ban Felsőnémeti Némethy Kristóf mihályfalvi és újnémeti részeit Ibrányi Mihály, váradi kapitánynak akarja elzálogosítani, mi ellen tiltakoznak Gencsi Anna örökösei.*Nagyv. Múz. Bl.

1642 Mindszent havának 25-dikén Szentkirályi Sándor, Érszentkirályi Eördögh István, Középszolnok vármegye hites assessorai, Szalai Gáspár, középszolnoki nemes személy, valamennyien karaznamihaljfalui lakosok előtt Karazna-Mihaljfalván lakó Horvat Vid Érszentkirályt lakó Szentkirályi Mihálytól zálogba vesz egy krasznamihályfalvi Szabó János nevű jobbágyot.*Szgy.

1647-ben egy szentmihályfalvi részt Dancs Annára írat férje: Vassali János.*Lelesz, Signat. Lib. 28. fol. 18.

1661 április 20-dikán Perecseni Nagy Andrásné Szentkirályi Katalin Perecseni Nagy Istvánnak hagyja krasznamihályfalvi jobbágyát.*Nagyv. Múz. Bl. Perecseni Nagy András «mostan Vamos-orosziban lako» krasznamihályfalvi Szabó János nevű jobbágyának fiát Istvánt, a ki Margitára ment lakni s ott házasodott meg, 1668 május 18-dikán száz frtért a jobbágyság alól felszabadítja.*U. o. 1678 deczember 23-dikán Perecseni Nagy András utódai javára tanúvallatást tartanak Mihályfalván; a mihályfalvi jobbágyok szintén tanuskodtak.*U. o. 1686 január 29-dikén Perecseni Nagy Andrásné Szentkirályi Katalin középszolnoki mihályfalvi részbirtokához, mint vérrokonoknak, Perecseni Lindvay, másként Kovács Mihálynak és nővérének is joguk van.*U. o.

1676 január 29-dikén Perecsenben kelt levél szerint Kraszna-Mihályfalván lakó Csata István jobbágy földesurának, Perecseni Nagy Andrásnak, hitlevelet adott Erdőteleki György krasznavármegyei jegyző és Dobai György krasznavármegyei helyettes szolgabiró előtt.*Csata István neve aláirásával és egy hatágú csillagot mutató durva pecsétjével. Erdőteleki pecsétjén egy törökfejes kard. Dobai pecsétjén egy madár látható. – Nagyv. Múz. Bl.

{724.} 1687 augusztus 30-dikán tiszteletes Papóczi Ferencz ifj. Fekete Györgytől Kraszna-Mihályfalván három jobbágyot vett zálogba; 1691-ben Ákosi Pap István Papóczi Ferencz fiától ugyancsak Ferencztől vissza akarta váltani, de ifj. Papóczi a váltsági összeget nem vette fel.*Nagyv. Muz. Bl. Egy 1689 január 3-dikán Ákoson kelt levél szerint Lengyel András, középszolnokvármegyei szolgabiró és Balázsházi Sámuel, hites assessor tanúvallatást tartanak krasznamihályfalvi Vajda Ferencz és Márton nevű jobbágyok ügyében; a tanúk azt vallják, hogy e jobbágyok tulajdonképen Ákosi Pap István atyafia Vida István jobbágyai voltak, azután Pap Istvánt szolgálták, de egykor Fekete György elfoglalta és azután Papóczi Ferencznek adta; tanúk voltak Mihályfalvi Zalai János és Szalai László nemesek, továbbá Veres Mihály, Pap István, Kis Ferencz örökösei és Ibrányi Ádám jobbágyai*U. o. 1690 január 12-dikén Diósadon Szolnok vármegye törvényszéke Pap István kérésére szintén ezen két krasznamihályfalvi jobbágy, Vajda nevűek ügyében itélkezik.*Kiadja az oklevelet Dobai József jegyző, aláírják Guthi István (?) alispán, Magyar-Baksay Dúl András, Tasnádi Lengyel Deák és Vérvölgyi Berkesz István szolgabirák. – Nagyv. Múz. Bl. Szakácsi Papóczi Ferencz a törvényszéken nem jelent meg, azért perét elvesztette. Jelen voltak az átadáson: özv. Kis Ferenczné, Szénás Kata, Medgyesi Sámuelné Kovács Kata és Ibrányi Ádám mihályfalvi jobbágyai.*Guthi Farkas pecsétjében egy pelikán madár, a Vérvölgyi Berkeszi neve mellé nyomott pecséten «Comitatus» szó látható. – Nagyv. Múz. Bl.

1692-en Ibrányi Ádám leköt a középszolnoki Kraszna-Mihályfalván bizonyos jobbágytelkeket nejének, Újhelyi Évának.*Lelesz, Act. an. 1692. nr. 8.

1694 deczember 21-dikén*Ákoson kelt levél. Hováth Gábor Kis Tivadar nevű mihályfalvi jobbágyát tizenkét frtért elzálogositja Pap Zsigmondnak.*Nagyv. Múz. Bl.

1699 szeptember 30-dikán özv. Medgyesi Sámuelné Kovács {725.} Katalin zálogba adja mihályfalvi részjószágát Szécsi Guthi asszonynak és gyermekeinek, Pap Zsigmondnak és nejének, Tyúkodi Nagy Zsófia asszonynak és Pap Lászlónak.*Nagyv. Muz. Bl.

1700 szeptember 3-dikán Horvát Gábor eladja mihályfalvi és érszentkirályi udvarházhelyeit egy ákosi telekért és 72 forintért Pap Zsigmondnak és Lászlónak, mint testvér szerint való atyafiainak, továbbá Szakácsi Pap Jánosnak.*U. o. Október 24-dikén*Ákoson kelt levél. Kraszna-Horváton lakó Kólya György és András a krasznamihályfalvi udvarháznak Horvát Vid után rájuk szállott harmadát egy mihályfalvi és két újnémethi puszta telekkel együtt hatvan frtért elzálogosítják ugyanezen Pap Zsigmond és László testvéreknek, Szakácsi Pap Jánosnak, továbbá Pap Zsigmondné Tyúkodi Zsófiának és Pap Jánosné Guthi Annának.*Nagyv. Múz. Bl.

1705-ben Közép-Szolnok vármegye Mihályfalváról (Külső-fél) Balog Mihály, Balog Imre, Erdéllyi János, Oláh Mihály, továbbá (érszentkirályi) Török András, Tzibere Péter, Tzibere János, Kanyó László, Pap Sámuel, Horváth Mihály, Balási Mihály nemeseket írta össze.*Szv. lt.

1760 junius 12-dikén vizsgálatot tartanak Töki Viski Gábor és Sándorházi István számára arról, hogy K.-Mihályfalván miféle örökös vagy zálogos jószágot bírtak Pap Kata és Vid más néven Visd (?) elődei.*Gencsi lt. nr. 549.

Mihályfalva egyike vala azoknak a jószágoknak, a melyeken 1778 január 17-dikén megosztozkodtak Bölöni Sándorné Török Krisztina és gyermekei.*U. o. nr. 1481.

A hadi terhekhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírták Kraszna-Mihályfalva községből a következőket. Kisebb birtokosok: Virág János, Szentkirályi Miklós, Balog Pál, öreg Balog István, Récsei Imre, Komornyik Jánosné, br. Bánfi László, Szunyog István, Katona Jánosné, Kúthi János, Kúthi {726.} Jánosné, Székelyhidi János, Szoboszlai Vass János, Kanyó János, Nagy Ábel és György, Szentkirályi Istvánné utódok, Mikó András, Balog István és Pál, Csontos Sándor, Csontos Sámuelné, Gergely László, Érsekújvári Lajos, Szilágyi Sándor, Balog Péter (bányai öreg), Gencsi György, Moja Borbála, Katona László, Bölöni Gáspár, Esztrai Szabó László, Kádár Péter és Zsigmond, Balási Ferencz, Péter és Sándor és Gencsi Nagy János; saját telkükön lakó, egyházi adómentes (immunis) nemesek: Kádár Ferencz, Veress István, Vass Zsigmondné, ifjú Balog István, Balog András és Imre, Szebeni Zsigmond, Komornyik Mihály, Vass Sámuel, Czégényi Mihály, Récsei József, Bálint Flóra, Botz János, Móricz József; más telkén lakó, adómentes nemesek: Vajda Ferencz és György, Vajda János, Bálint Gábor és János, Diószegi Sámuelné és Váradi István, saját telkükön lakó, adózó nemesek: Farkas János, Ferencz és Mihály, Makri János és Mihály; más telkén lakó, adózó nemesek: Miskotzi János, Mihály, István és András, Gyimán János, Gyimán Lőrinczné, Gyimán László, Juhász György és Mihály és Lázár Demján; pap: Kovács Imre ref.; kántorok: Fazakas György reform. és Drágus Gergely oláh; zsidók: József Márton, Isák Jákob és József; molnár: Madarasi Péter.*Szv. lt.

1805-ben összeírták a következő fegyverfogható 1. adómentes nemeseket: a) lovasok: Szentkirályi Miklós, Virág János, Farkas Sándor, Balog Péter, Szebeni Zsigmond, Récsei József, öreg Balog Pál, Balog Imre, Délczeg László, Komornyik Mihály, ifjú Vajda János, Czégényi Dániel és Sándor, Balog András, Vajda György, Újlaki Sámuel, Szász János, Bálint Flora, Pap Péter, Veres István, Szikszai István, Récsei Imre; b) gyalogosok: Bacz József, ifjú Balog Pál, Vas Sámuel, Tokai István, ifjú Kádár Ferencz, öreg Vajda János, öreg Kádár Ferencz, Bálint János és Gábor, Nagy György, Marosi {727.} György, Váradi István és Kalik Dániel; 2. adózó nemeseket: gyalogosok: öreg Farkas Ferencz és ifjú Farkas Ferencz.*Szv. lt.

Kraszna-Mihályfalvának Szt Miklós püspök tiszteletére emelt egyházát említi egy 1546-diki okirat, mint láttuk.*V. ö. Bunyitay Vincze: Schematismus 372. l.

Evang. reform. egyházát kőből az 1863–1868. években építették. A régi egyház 1862 szeptember 22-dikén tűzvész áldozata lett.

Az egyház egy borosztó kelyhének ez a felirata:

«Én Mihályfalvi Nagy Mihály csináltattam egy poharat Istennek tiszt. a templom hasz. 1624».

Az 1637 jun. 14-dikén Debreczenben tartott közzsinat talán e Mihályfalvára küldte papnak Szentkirályi Ferenczet.*Tört. Tár 1898. évf. 633. l. Az 1651 jun. 18-dikán Kállón tartott közzsinat Craszna-Mihályfalvára Viski Mihályt,*U. o. 636. l. az 1653 jun. 15-dikén Nagy-Bányán tartott közzsinat (Kraszna-Mihályfalvára) Alvinczi Jánost,*U. o. 638 l. az 1668 jun. 10-dikén Fejér-Gyarmaton tartott közzsinat tán szintén e Mihályfalura Szomodi Istvánt,*U. o. 646. l. az 1678 nov. 27–28-dikán Nagy-Létán tartott közzsinat (Kraszna-Mihályfalvára) Csengeri Pált,*U. o. 651. l. az 1705 jun. 21–22 napjain Tarpán tartott közzsinat Küküllővári Andrást küldte ide (Kraszna-Mihályfalvára) papnak.*Tt. ev. ref. I. 85–86. l.

Az 1759 okt. 10-dikén Debreczenben tartott egyházkerületi gyűlésen Karczagi Izsák, krasznamihályfalvi lelkészt megerősítették hivatalában,*Tt. ev. ref. II. 55. l. a ki 1762-ig működött, azután Szebeni András (1763–1771), Ujvárosi János (1771–1781), Hajdu János (1781–1785), Kovács Imre (1785–1802), Bajomi János (1802–1810), Naszályi János (1810–1813), Obiskuti Ferencz (1813–1834), Fekete József (1834–1841), Regéczi Nagy Pál (1841–1844), Költő László (1844-től), jelenleg Tamás László a papjai.*V. ö. Névk., ev. ref. 1875., 12. l.

{728.} Bethlen Gábor a fejedelmi dézma egy részét Kraszna-Mihályfalva evang. reform. papjának fizetésére ajándékozta.*Névk., ev. ref. 1875., 12–13. lap.

A gör. katholikusoknak fatemplomuk van.*Sch. 1886., 167. lap.

Elemi iskolája evang. reform. jellegű egy tantermű.

Ennek a helységnek is volt része a háborús idők dulásaiban. 1594 aug. 7-dikén Báthori Zs. fejedelem fel is mentette az adózás alól Ladmóczi Horváth János krasznamihályfalvi jobbágyait, a kiknek házait a tatárok fölégették.*Nagyv. Muz. Bl.

1715-ben 5 jobbágy- és 5 zsellér, összesen 10 háztartás fizetett adót, valamennyi magyar; 1720-ban 1 nemes, 18 jobbágy és 4 zsellér, összesen 23 háztartás, mindannyi szintén magyar. A népesség száma 1715-ben 90 lélek, magyar mind; 1720-ban 207 lélek, szintén magyar valamennyi.*V. ö. Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 67. l. 1720-ban három telek volt puszta már negyven év óta.*U. o. 341. lap.

1847-ben a lakosok száma 1025; róm. kath. 11, gör. kath. 156, evang. reform. 849, izr. 9.*Nagyv. Nvk. 1847., 105. l. 1890-ben lélekszáma 771; nyelvre nézve magyar 667, tót 1, oláh 103; vallásra nézve róm. kath. 34, gör. kath. 143, ágost. evang. hitv. 1, evang. reform. 564, izr. 29. Házak száma 145.

Szántóföldje 1715-ben 42, 1720-ban 413 köblös, rétje 1715-ben 17, 1720-ban 131 kapás.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 66. l. 1895-ben gazdaságainak száma 121. Területe 2794 katasztrális hold, a melyből szántóföld 1981, rét 531, legelő 137, kert 10, terméketlen 135 hold.*Mg. St. 506.

A községnek 1900-ban 2359 K. 86 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 5505 K. 27 f.

Utczái: Nagy-, Kis-, Gyöngyi-, Daróczi- és Zúg-utcza.

Határrészei: Mészeg tó környéke, Kenderföldek, Árpaföldek, Suhó (posványos hely), Csurgó, Éhmező (terméketlen), Kerekítés, Csonkás, Ökörtilalmas, Tisztaföldek és Butykai-puszta.

{729.} A Suhó határrészben levő kis dombon állítólag egynehágy törököt öltek meg a törökvilág idejében s itt is temették el őket.

Vize: a Holt Kraszna (a Kraszna régi medre; e folyó kiáradásakor jelenleg is megtelik vízzel).


Kraszna-Paczalusa. Lásd Paczalusa.

Kraszna-Tótfalu. Lásd Tótfalu.