| Lecsmér. | TARTALOM | Lompért. |
Lelej 1330, Leley 1334, Kis-Lele 1337, Lelee 1475, Lelew 1514, Leleh 1549, rómánul is: Lelii = Lëlij. Személynév. Középszolnokvármegyei tövisháti helység.
Márton, dévai várnagy és ispán már 1330-ban igényt tart Lelej birtokra Ugrin fia István és Ramacha fia András ellenében.* Egy 1330-diki okirat Kis-Lelejt is említi, mint a melyet már régóta bír Márton comes,* a ki 1334-ben Lelejt foglalja el, a Kaplyon-család ősi birtokát.* 1334-ben Külső-Szolnok vármegye alispánja, János, bizonyságot tesz, hogy óvást tettek Ördög András fia, Miklós és atyjafiai Leley nevű birtok elfoglalása miatt a dévai várnagy ellen.* 1337. nov. 27-dikén Leley és Kisleley birtokot felosztják Menyői István Ugrin fia, Ramacsa fia András, János fia Péter, Pál fia Tamás és Miklós fia László között.*
A szolnokvármegyei Lelej nevű birtok (in comitatu de Zonuk) voltakép Károlyi Ördög Simonnak és Bagosi Simonnak ősi jószága, a mint kijelentik András, Külső-Szolnok vármegye alispánja és szolgabírája 1345. okt. 24-dikén Sződemeteren tartott gyűlésökből.*
Lele előfordúl 1383-ban Hadad-Nádasd., Bogdánd, Korond határjárásainál.*
{16.} 1461. jul. 31-dikén a középszolnoki Lele határában levő Azalosfew nevű föld bitorlásától eltiltja Adi Mártont, Sándorházi Gergelyt és Jánost, Lelei Lőrinczet és Andrást meg Sándorházi Nagy (Magnus) Györgyöt Lelei Kaplyon Miklós.*
1466 nov. 16. körűl Lele birtokbeli részek és Medwestelek kaszáló fölött egyezséget kötnek egyrészről Lelei Kaplyan Miklós és Dénes, Lelei Kaplyan Mihály fia, Demeter és Lelei Kapyan Gergely fiai: János, Imre és Gergely, másrészről Sándorházi Nagy Sándor fiai: György és Gergely, Vérvölgyi László fia, András, Lelei Kakas Gergely fia, András, Sándorházi Tolvaj Tamás fiai: Benedek és Albert, Sándorházi László fia, Pál és Lelei Adi Márton leánya, Anna.*
Közép-Szolnok vármegyének legrégibb, 1475 körüli adólajstromába két Lelee van fölvéve, az egyik Szilágy-Szeg és Nyirmon közt, Tolvaj (Tholwal) Benedek, a másik – Menyő és Cseh közt – Dénes (Dionisy) birtoka 3 és 13 frt adóval.* 1543-ban (a középszolnoki Lele) Kaplin Tamás özvegye, Fábián Péter, Kaplyan Imre, Halmosi Gergely és Kőrösi (Keressÿ) Ferencz között oszlott meg. Az elsőnek jobbágyait 2 kapu után adóztatták meg, már a következő kettőét csak 1–1 kapu után, míg az utolsó kettőé még 1 kapuszámnyi adót sem fizethettek. Kőrösinek meg éppen csak 1 szabadosa volt. Összeírtak egyébiránt még – a 4 kapuszámon kívül – összesen 3 bírót, 6 szabadost, 8 szegényt, a kiktől már nem követelhettek adót.* 1549-ben (Leleh-ben) 2 kapu után adóztatták meg az Orgonás János jobbágyait, ellenben a Halmosi Gergely, Fábián Péter, Kaplin Imre és Kaplini Lőrinczéit csak 1–1 után. E hat kapuszámon kívül találtak még e helységben ekkor 1 bírót, 8 szegényt, 2 servitort és 4 új házat.* 52–25 dénárnyi adóval rótták meg Kádár Ferencz, Nagy Miklós, Nagy Demeter, Barta István, Mikó Tamás, Borbély {17.} Kristóf és Péter Lőrincz, egytelkes nemeseket.* 1554-ben a Kaplyan Imre jobbágyai 1 1/2, a Kaplyan Lőrinczéi 2, a Kaplyan Istvánéi pedig 1 kapu után adóztak, míg a Szilágyszegi Pál, Spáczai Menyhért, Majos Máté, Mÿonreskű? Sebestyén és Orgonás Jánoséi 1 kapu után sem tudtak adót fizetni. A 4 1/2 kapuszámon kívül találtak ekkor e helységben még 2 bírót, 10 szegényt, 8 új, 3 puszta és 2 leégett házat.* 1570-ben 2–2 kapu után adóztak a Pandi János és Kaplan Ferencz jobbágyai, a Kádár Ferenczéi 1, a Szilágyszegi Páléi pedig 1/2 kapu után.* 1604-ben együttesen 2 rótt ház után 4 forintnyi adót fizetett, a Szilágyi István és Pandi Ferencz jószága.*
1488 márcz. 13-dikán Mátyás király meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy Adi Anna Lele birtokába iktassa be ennek férjét, Szilágyszegi Pált, a kit ama birtok zálogjogon illet.*
1492. febr. 13-dikán Szentkirályi Fábián Ambrus eladja Lelee birtokát Dobai Györgynek és fiának, Ferencznek.*
1495. okt. 16-dikán Tőkés Miklós örökbe vallja e falubeli birtokát Szilágyszegi Péternek.*
1514-ben Lelei Kaplyan Dénes* Deésházi Antaltól akar egy itteni (Lelew) részt visszaváltani,* melyet még Kaplyan Illés zálogosított volt el.*
Lelei Majus Máté lelei kuriáját megtámadta Kusalyi Jakcsi Mihály, a kit a fenti Máté azért 1547-ben megintet.*
Lelei Orgonás Jánosné Erzsébetet ennek lelei kuriájában gyalázta Lelei Fábián Péter, a kit azért 1548-ban az említett Erzsébet és Nagydobai Nagy János megidéznek.*
1549-ben Leléről Hadadi Móré Jánost, Bőnyei Mátyást, Halmassi Gergelyt, Kádár Ferenczet meg Kaplyan Lőrinczet jelölte ki az országbíró királyi biztosokúl, a mikor meghagyta {18.} a kolozsmonostori konventnek, hogy Haraklányi Miklós érdekében hozzon ítéletet a Haraklyánhoz tartozó, Keserajáróföld nevű földrészt illetőleg özv. Vajai Borzási Györgyné Borbála és fia, Miklós ellenében.*
Gyulafi László emberei hatalmaskodtak Szilágyszegi Pál Lele és Győrtelek birtokain. Ezért Báthori Kristóf 1577. ápr. 10-dikén maga elé idézteti Gyulafit.*
1581-ben Lele birtokon (?) tanúvallatást tartottak Gyulafi-pénzek hovaviteléről Rátóti Gyulafi István számára.* 1628 jan. 15-dikén pedig a hadadi Jakcsi-jószág tárgyában tartanak itt tanúvallatást.*
Lele 1639 előtt Spáczai János birtoka volt, a ki Rákóczi György ellen a budai vezér segítségével pártot ütött, a mi miatt birtokait elvesztette. A fejedelem 1639 okt. 25-dikén Medgyesen kelt levelében Görcsöni Serédi Istvánnak, az ő főlovászmesterének s krasznavármegyei főispánnak adományozza, kit be is iktatnak még ez évi decz. 22-dikén. Ez adományozásnak azonban a kijelölt törvényes határidőn belül Harangi László ellentmondott, mivel Lelét hajdan Spáczai Mihály Thamássfalvi Miklóssal közösen bírta.*
Sámsoni Harangi László 1640 jun. 22-dikén meginti Majtényi Andrásné Szigeti Zsófiát, hogy az első férjétől, Nagydobai Spáczai Mihálytól hátramaradt Lele részbirtokból őt megillető hozományt vegye fel, magát a részbirtokot pedig bocsássa vissza.*
1647-ben nemes Szabó István, lelei lakos – Kisdobai Dobai Péter, középszolnokvármegyei alispán, Ramocsa Mihály, Bán István, szolgabírák, Adorján Tamás, Literatus Imre hites assessorok előtt Kis-Dobán – örökösen ad egy házhelyet Lelében, minden jövedelmével Szécsi György, kis-dobai lakosnak.*
{19.} 1716 jun. 20-dikán Lelének, mint Szécsi György és neje, Guthi Judit jószágának a felosztására ezeknek a leánya, Zsombori Jánosné, Szécsi Zsófia meginti Gencsi Györgyné Dobai Erzsébetet és Csatári Andrást.*
1718 decz. 14-dikén Ilosvai Dobai György és neje, Szécsi Judit gyermekei a szüleikről maradt lelei részjószágon megosztozkodnak.*
1721 febr. 24-dikén Dobai András elad egy telket Lelében örök ágon Gencsi Györgynek és nejének Dobai Erzsébetnek.*
1705-ben nemesek: Budai Ferencz, Gál Mihály, Somodi János, Szabó Gergely, Bethlen Gergely, Szekeres Miklós, Deák István, Szuka Mihály, Némethi János, Erdődi Benedek, Komlósi István, Pap Miklós, Veress János, Szécsi István, Somodi István, Al. Kis János, Szabó György, Alberth János; Dablyoniak: Szávuly István, Szávuly János, Gurzó Illés, Gyurkó Mihály.*
A hadi terhekhez való hozzájárulásra 1797-ben Lele községből a következőket írták össze. Főbb birtokosok: a Kerekesianus-árvák; saját telkükön lakó, adómentes nemesek: Rácz Pál, Erdődi Ferencz, Kis István, idősb Kis János, özv. Erdődi Istvánné, özv. Kis Ferenczné, Kis András, Görgei Dániel, Bányai János, ifjú Kis János, Erdődi Sándor, özv. Baróti Jánosné, Nagy Pál, Erdődi István, Mike Zsigmond, Farkas László, Csoma-Erdődi János, Kis József és Farkas, özv. Kis Andrásné, özv. Erdődi Mária, Szikszai István és Debreczeni Sándor; saját telkükön lakó adózó nemesek: Csomos János, András és Ferencz, Radics János, Balla Mária, Mihály és János, ifjú Pap István, Gál István, Barta Ferencz, özv. Kattra Erzsébet, idősb Gál János, ifjú Gál János, özv. Szabó Jánosné, Katra Ferencz, János és András, Szekeres István, idősb Szekeres János, Szekeres András, Somodi István, idősb {20.} Pap István, ifjú Doba Mihály, Somodi Zsigmond, Németi József, özv. Lövő Jánosné, özv. Doba Ferenczné, Síkos Mihály, Gál Mihály, Várdai István, özv. Somodi Erzsébet, Somodi Sámuel, Doba Pál, Rácz Ferencz, Doba Zsigmond, Kovács János, ifjú Doba János, Doba István, idősb Doba Mihály, ifjú Kis János, Pap János, Somodi László, Szekeres Ferencz, Szekeres Zsigmond, P. Szabó András, Pap András, Doba András, idősb Doba János, Várdai András, özv. Szekeres Istvánné, Szabó József, Péter Ferencz és István, Doba? Ferencz, ifjú Deák János, ifjú Deák Mihály, Deák István, Deák István (kétszer), idősb Deák János, ifjú Szekeres János, Nagy István, Doba József, özv. Görgei Jánosné és Csomós István; urasági tiszt: Sós András; pap: Marosi György; ref. iskolamester: Borbély Sámuel; oláh kántor: Bencze Tógyer; molnárok: Molnár Tógyer és Németi Pál.*
Az 1805-ben nemesi fölkelésre összeírt adómentes nemesek névsorában a következők fordúlnak elő: Erdődi Ferencz lóval, Kiss András és János alkalmatlanok, Debreczeni Sándor gyalog, Soós András lóval, idősb Kiss István gyalog, ifjú Kiss István lóval; Erdődi Zsigmond, Elek és Imre, Erdődi Csoma János és Szerencsi Fekete Ferencz gyalog; Sombori Dániel és Csákány János lóval; Farkas László, középső Kiss István, Nagy József, ifjú Bányai Ambrus és Erdődi Csoma Zsigmond gyalog; Kiss József lóval;* adózó nemesek a következők: idősb Pap István, ifjú Pap István, Pap Ferencz, ifjú Pap András, Pap Miklós, idősb Pap András, ifjú Pap János, Szekeres Zsigmond, idősb Szekeres János, ifjú Szekeres János, Szekeres István, András és József, Somodi István, Sámuel, József, Ferencz, Zsigmond és László, idősb Deák István, idősb Deák János, ifjú Deák János, ifjú Deák István, Deák József, Ferencz, Mihály és Dániel, Várdai András, Sándor és István, Gál János, idősb Gál Mihály, ifjú Gál Mihály {21.} Gál István és Sándor, Mike Zsigmond, Németi József, János és Ferencz, Katra János és András, Doba András, idősb Doba János, Doba József és Zsigmond, ifjú Doba János, Doba Mihály és István, ifjú Doba András, Doba Mihály, Ferencz és László, Gombos István;* Balla Mihály és János, Csomós János, Ferencz, András és István, ifjú Csomós András, Szabó János és Ferencz, Rácz Ferencz és István, Rápóti Ferencz, Kovács János, Jákob György, Kis János, Kozma Vonuj, Komlósi János, István és Ferencz, ifjú Komlósi Ferencz, Komlósi Mihály, Síkos Mihály, Németi József, Páji András, Nagy István, Farkas János, Kulcsár István, ifju Újvárosi András, Tálas Dániel, Petők Ádám, Lakatos György és Síkos Ferencz.*
A reformátusoknak egyik jelentékeny egyháza lehetett itt.
Az 1678. nov. 27–28. napjain Nagy-Létán tartott közzsinat elhatározta, hogy a szilágyi megyében a lelei szokást tartsák meg.*
Az evang. reform. egyház 1783–1788 közt épűlt. Az egyházközség anya- és jegyzőkönyvei 1778-ban kezdődnek. Klénódiumai közt legrégibbek az a kehely, melyet Isten dicsőségére a lelei eklézsiához Pap Ferencz csináltatott s az a keresztelő edény, melyet Buzutai Kata adott, 1698-ban. Egy, 1772-ből való tányérát Pap Zsigmond és István adta.*
A tizenhetedik században Kiskémeri Tamásnak ez volt a saláriuma: a nemes ember borból, búzából, zabból, törkölyből, méhből, bárányból egész dézmát adott. A község másfél kalangya búzát; 8 drt, – mivel a pásztor ad a coenára (t. i. az úrasztalát ellátja) – «gyónó (!) pénzül»; egy-egy véka őrlést, a ki nem örülhet, 6 drt fizet. Fát elegendőt hoznak, egy rétet lekaszálnak, be is hordják a szénát, de már a gyűjtésével nem tartoztak.*
{22.} Papjai: 1653. Tyukodi János, kit az ez évi jún. 15-dikén N.-Bányán tartott közzsinat,* 1664. Bagosi András, kit az ez évi júl. 13–14-dikén Debreczenben tartott közzsinat,* 1666. Kémeri Miklós domesticus, kit az ez évi július 4-dikén Szatmár-Németiben tartott közzsinat küldött.* 1717. Tordai György, meghalt Sz.-Nagyfaluban, 1754. Csernátfalusi Péter, 1773–1792. Simon József.* 1787–1823. Marosi György, 1823–1833. Tiboldi István, 1833–1872. Barabás János, 1872–1897. Kovács Sándor.
A gör. katholikusoknak fatemplomuk van.*
1750-ben a gör. kath. lelkek száma 34; de ezek részén templomról, papról, kántorról vagy papi illetményről nincs szó.*
Evang. reform. jellegű egy tantermű elemi iskolája 1650 körűl szerveztetett, új iskola épűlt 1875–1876-ban.
Lelén 1715-ben 7 jobbágy- és 1 zsellér-, összesen 8 háztartás fizetett adót; 1720-ban 1 nemes-, 8 jobbágy-, 2 zsellér-, 5 taksás-, összesen 16 háztartás. A népesség száma 1715-ben 72 lélek; 1720-ban 144 lélek, magyarok mindnyájan.*
1733-ban Lelében (Leleu) 5 oláh család volt.*
1847-ben a lakosok száma 1090; róm. kath. 10, gör. kath. 135, evang. reform 945.* 1890-ben lélekszáma 877; nyelvre nézve magyar 732, német 2, oláh 143; vallásra nézve r. kath. 4, gör. kath. 147, ágost. hitv. evang. 2, evang reform 684, izr. 40. Házak száma 190.
A művelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 1715-ben 26 1/2, 1720-ban 138 köblöst, rétet 1715-ben 18, 1720-ban 45 1/2 kaszást; szőlőt 1715-ben 10, 1720-ban 60 kapást.* 1895-ben gazdaságainak száma 237. Területe 2017 katasztrális hold, a melyből szántóföld 1308, rét 99, erdő 231, legelő 104, kert 24, szőlő (parlag) 16, terméketlen 35 hold.*
{23.} A községnek 1900-ban 11,595 K 72 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 3016 K 16 f.
Határrészei: Temető-oldal, Kerek-mező, Alsó-oldal, Zabmező-, Szél-, Nagy-rét, Hozolyaszél, Szénafű, Medvés, Kákonyoldal. Szőlőhegyek: Vénhegy, Újhegy, Kákonyhegy, Oláhszőlő, Polyás-hegy, Sinai hegy.
Kerek-mező határrészében van egy névtelen kisded forrás, melynek veres vizét a köszvényben szenvedők állítólag sikerrel használják.
A Vénhegyen 1898 április 26-dikán Choma Albert szőlőjében földforgatás közben Deák Lajos napszámos egy avúlt fedelű, egykarú (a fedeles söröspohár alakú) ónkannában egy darab aranypénzt, 52 tallért, 222 huszas-szerű, 398 tízkrajczáros nagyságú, továbbá 127 egészen apró ezüstpénzt talált. Az aranypénz III. Ferdinándé, 1646 évszámmal. A többi pénz is a tizenhetedik századból való.
| Lecsmér. | TARTALOM | Lompért. |