Mojgrád.

Maÿgrad (1423), Majgrád, Maygrad (1450), Maigrad, Nÿarad*Tollhiba az oklevélben. (1609), románul is Mograd (1733), Mojgradu*Sch. 1894. 162. l. (1894) középszolnokvármegyei helység. Hadad várának tartozéka (1545). Mint már tudjuk, szláv szó.*E mű I. k. 45. l. Dácziának egykori katonai telepvárosa: Porolissum itt feküdt.*U. o. 38. l.

A Jakcsiak birtoka. A váradi káptalan Zsigmond királynak 1423-ban kelt beiktató parancsára Kusalyi Jakcsi György fiának, tisztelendő Dénesnek Maÿgrad oláh falujába ellentmondás nélkül iktatja be György másik fiát Jánost, ennek nejét Annát meg fiait: Lászlót és Györgyöt.*GKG. C. fasc. XII. Egy, kétségkívűl XVI. századbeli jegyzék szerint is a Jakcsi-javakhoz tartozik.*Wl.

1475 körül (Maygradon) a Drágfi jobbágyai fizettek adót, még pedig 4 frtot.*E mű I. k. 179. l. 1543-ban (Maÿgradon) 3 kapu után fizettek adót a Drágfi Gáspár jobbágyai; ugyanekkor volt a helységben 1 bíró, 2 szabados, 4 szegény és 1 puszta telek.*Dical. 1549-ben 1 kapu után adóztak Drágfi özvegyének a jobbágyai, míg 3 szegény és 2 új ház felmentést nyertek.*U. o. 1570-ben 2 kapu után adóztatták meg a császár jobbágyait.*U. o.

1450 decz. 14-én kelt oklevél Kusalyi Jakcsi György és testvére néhai László részjószágát említi itt, melyet Kémeri Miklós részére akartak elfoglalni, de nem engedték.*Erd. Múz. oklgy. Kemény József hagyatéka. Szabó K.: Az Erd. Múz. Ered. Okl. 64. l.

Azután Maygrad birtokba 1472-ben Bélteki Drágfi Miklóst és fiait: Bertalant, Ferenczet, Györgyöt és Pétert iktatják be.*Lelesz, Stat. D. 228.

{85.} Maygrad, Bréd és Zsákfalva között fekszik a Durulya (Drullia) erdő, a mely 1572-ben per tárgya Jakcsi Mihály meg Serédi Istvánné és fia, Ferencz között. A Mojgrádhoz való erdőt a Gyertyános patakig itéletileg Serédiék kapják.*Wl.

Az 1545–1548-diki évek története, a mely időszaknak a legfőbb eseménye Jakcsi Mihálynak a beiktatása, teljesen összevág Bogdánd történetével,*Az 1545., 1547. és 1548. évek levéltári jelzeteit l. Bogdándnál. azután Ardóhoz idomúl a története s az 1555–1557. évek, melyek főbb eseménye, hogy Mojgrád felét Báthori György s neje nyerik, teljesen egyezők.*Az 1555. és 1557. éveket l. Ardónál. Drágfi Gáspárné Báthori Anna ajándékúl adott egy szolnokvármegyei mojgrádi részbirtokot Keresztúri Dobszai Jánosnak.*Gencsi-lt. nr. 2.

1609-ben a középszolnoki Nÿarad*Előfordúlé Paptelek és Bréd között. birtokról Serédi István gondnoki vallomást tesz Palaticz János számára.*Lelesz, Prot. 51. fol. 15. an. 1609. S most már a birtoklás Görcsönhöz igazodik, mert 1724-ben III. Károly adományából br. Andrási Ferencz és József nyerik a Serédi családnak Mojgrád birtokát is. 1726 máj. 9–11-dikén Csíkszentkirályi Andrási Ferencznek mojgrádi jobbágyai meg a mojgrádi prédikátor Pap Urszuly kezességet vállalnak Wesselényi Istvánnak Varasitóról elszökött jobbágyaiért.*Wl.

A hadi terhekhez való hozzájárulásra 1797-ben Mojgrád községből gr. Andrási Károlyt, Popa Juvon oláh papot s Faur Vonucz oláh kántort írták ki.*Szv. levéltár.

Mojgrádon a gör. katholikusok fatemploma 1730-ban épűlt. Anyakönyvük 1824-ben kezdődik.*Sch. 1886. 165. l.

1733-ban 24 oláh család volt itt; görög-keleti és kétnejű papjok Vazul nevet viselt.*Tr.

1750-ben (Molgrádon) a gör. kath. lelkek száma 224, a kik részén volt egy templom, egy kántor, s illette a papot egy belső telek, meg két mázsa só.*Tr. 1901. évi IX. szám, 284. l.

Elemi iskolája is gör. kath. jellegű s egy tantermű.

{86.} Hogy a háborús idők Mojgrádot nem egyszer megviselhették, azt könnyen lehet következtetnünk, hisz épen a katonai átjáróban esett. De Hont vármegye küldöttei is följegyezték, hogy 1718-ban telepűlt*Magy. Stat. Közl. XII. k. 379. l. újra; 1720-ban már 2 nemes, 4 jobbágy, 6 zsellér, összesen 12 háztartás fizetett adót, magyar 3, oláh 9, a miből következtetve a népesség száma 1720-ban 108 lélek, 27 magyar és 81 oláh lehetett.*U. o. 67. l. Nyelvre oláh volt nagyobb része a magyar nevűeknek ís.

1847-ben a lakosok száma 242; valamennyi gör. kath.*Nagyv. Nvk. 1847. 107. lap. 1890-ben 635 lakosa van; nyelvre nézve magyar 7, német 7, oláh 592, egyéb nyelvű 29; vallásra nézve gör. kath, 609, gör. kel. 12, evang. reform. 7, izr. 7, Házak száma 127. A lakosok mészégetéssel foglalkoznak.

A művelés alatti területből 1720-ban adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 120 köblöst, rétet 48 kaszást.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 67. l.

1895-ben gazdaságainak száma 121. Területe 3400 katasztrális hold, a melyből erdő 2139, szántóföld 761, rét 281, legelő 146, kert 10, terméketlen 63 hold.*Mg. St. 506.

A községnek 1900-ban 7103 K 94 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 2094 K 26 f.

Utczái: Uliczá csá márë (Nagy-utcza), Uliczá ketre Zsák (Zsákfalu-utcza) és Uliczá Ketre Pojána (az ily határrészre vezető utcza).

Határrészei: Pojána (erdei rét), Jertásul luj Gábor (Gábor irtása), Dupa Gyál (a dombon túl), Dumbráva (liget), Frumuselë (forgószél), Ovesztenia, Feczë (oldalak), Fênaţé = Funáczë (kaszálók), Ursoae = Urszojë (nőstény medve), Pojáná Álbuluj (Álb [=fehér] nevű egyén erdei rétje), Szub Magura (a fennsík alja), Pë Magura (fennsík), Jërtásëlë Linga Druja (Druja [patak] menti írtások), Costi = Kosztj (halmok), Pomet (gyümölcsös ?), Limbá Vëcsina (szomszéd [= rokon?] nyelv), Stanii {87.} Măgurii = Sztányij Magurij (az erdős fönnsík sziklái), Pogujor nevű szikla, Peatra Drui = Ptyátra Druj (Druj nevű szikla). Erdők: Druja-erdő, Pogulor-erdő, Grapá luj Bármos (Bármos ? gödre).

Vizei: a községen át folyó Vále (patak) és Pereul Frumuselëlor (forgószeles csermely), Sereti (Serédi?) árok Kútjai, forrásai: a pap forrása, a Magurában levő forrás, Fântâna Văraştinii = Funtina Verástyinyij (a mészkemenczénél levő) kút), Funtiná Funduluj (a zugolyban levő forrás), Funtiná lá látá (a széles forrás), Funtiná Tëbil (Théba-kút) és a Ptyátra Druj határrészben a Bulbukul Druj (Druj nevű vízbuborék).