| Mon. | TARTALOM | 2. Nyirmon. |
1369-ben Mont a Jakcsiak kapták.* Egy, kétségkívül tizenhatodik századbeli jegyzék szerint is a Jakcsi-javakhoz tartozik.*
A Mony birtok felét illetőleg Kusalyi Jakab fia, Miklós más személyében esküdött meg; ezért ellene 1378-ban parancs- levelet adnak ki Monyi (Eliás) Illés fia, László érdekében.*
A kolozsmonostori konvent 1413 decz. 19-dikén jelentést tesz Mon birtoknak (a megye nincs kitéve) Bereczk presbiter, Bartha Damján unokái, László fiai, Albert, Mihály, Pál, Lőrincz, István fia és fenti Lőrincz fiai, János, Mihály, Bálint, Illés fia, Imre, moni nemesek, másrészt Jakcz (így!) unokája, György fia, János, Kusalyi Jakcsi unokája, István fia, Mihály székely comes, fenti György fia, László, Kusalyi István fia, László alperesek közti meghatárolásáról. A határjárás kezdetét vette a bold. szűz moni templomának szentélyétől s ért egy vízmederig, a hol határjeleket állítottak. Innen északnak fordúlva, egy hegy csúcsára, majd pedig ugyanazon irányban a fenti templom szőlejéhez meg annak tövéhez, ugyanez irányban egy völgybe egy vízmederig, mely Mon birtokot Menyew {89.} birtoktól elválasztja, a hol két jelet állítottak, innen vissza a templomig, ettől délre egy folyóig, meg egy erdőig, két-két jellel. Az erdőben egy gyertyán («Gyorgyan») fánál jellel, a Doba birtoktól Nyrmon birtokig vezető útig, két jellel.*
A váradi káptalan Zsigmond királynak 1423-ban Budán kelt beiktató parancsára Kusalyi Jakcsi György fiának, tisztelendő Dénesnek Mon birtokába György másik fiát, Jánost, ennek nejét, Annát meg fiait, Lászlót és Györgyöt iktatta be.*
1450 július 26-dikán Mon birtok elidegenítésétől Moni Imre és fia, László, Moni Lőrincz, Moni Bálint és Moni Egyed eltiltják apáikat, továbbá Barta Lászlót, Pétert, Pált és Jánost, utóbbi László fiait: Pált és Albertet meg Tamás fiát, Demjént.*
A Menyői Péter elvesztette középszolnoki Naghmon birtokot V. László király 1457 jan. 31-dikén Kwesi Simonnak adja.*
1459 június 27(?)-dikén Mon birtok elfoglalásától eltiltja Menyői Albertet és fiát Menyői Domokos.*
1475 körül Monból a György jobbágyai 3 frtot fizettek adóban.* 1543-ban Naghmon Kusalyi Ferencz, Ramocsa Imre, Pázmány Péter és Deésházi László között oszlott meg. Ezek jobbágyai 1–1 kapu után adóztak. Összeírtak még a 4 kapun kívül 1 bírót, 5 szabadost és 12 szegényt.* 1549-ben Nagmon Ramocsa Imre, Deésházi Lajos és Kusalyi Ferencz között oszlott meg; utóbbi kettőnek a jobbágyai 3–3 kapu után adóztak, míg az elsőéi csak 1 után. E 7 kapun kívül volt ekkor e helységben még 1 bíró, 11 szegény és 4 servitor.* 25–25 dénárnyi adót fizettek Kún Pál és Török Pál, egytelkes nemesek, Borbély László, féltelkes pedig 13 dénárnyit.* 1554-ben 2 kapuszámnyi adóval rótták meg a Dobai Lázár jobbágyait, a Haraklányi Miklóséit pedig csak 1 után. E jobbágyok {90.} 1549-ben a Deésházi Lajoséi voltak. E 3 kapuszámon kívül feljegyeztek még Dobai Lázár részéről 1 szegényt, a Dobai Páléról szintén 1-et.* 1570-ben (Naghmonban) 1 kapu után rótták meg adóval a Kusalyi István jobbágyait.*
1492 jan. 19-dikén és 20-dikán Nagh Moni (dictus) Révész (Rewez) Márton, majd Kusalyi Jakabfi György Bőnyei (Bewnyei) Jánosnak örökbe vallják Nagh Mon birtokukat.* Hogy azonban néhai Nagymoni Révész Miklós e falubeli birtokát az itt említett Nagymoni Révész Márton és özv. Nagymoni Beke Jánosné Erzsébet el akarják idegeníteni Bőnyei Jánosnak, még ez évi okt. 12-dikén tiltakoznak ez ellen özv. Menyői Kis Domokosné Ilona és özv. Bideskúti Kún Miklósné Zsófia.*
1496 jun. 30-dikán Geréb Péter országbíró meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy néhai Bewnyei Balázs fiát, Jánost, vezesse e birtokba, mely néhai Kwssali Jakabfy György fiaié, Lászlóé és Péteré, és mely őt zálogjog alapján megilleti.*
1546-ban az itteni puszta jobbágytelkek visszabocsátására intik Szilágyszegi László, Dobai Pál meg Menyői Ramocsa Imre és Lőrincz Török Pált, Miklóst, Jánost, Györgyöt és Dénest, Kún, más néven Antos Pált és Mihályt, Lőrincz Benedeket és Albertet, Gál Illést meg Simon Mihályt.*
1549-ben néhai Deésházi Kelemen Naghmon birtoka Deésházi Lajos kezén van, azt ekkor Móré Márton és Haraklányi Miklósné Deésházi Borbála vissza akarják venni, állítván, hogy az úgy női, mint férfi ágon megilleti őket. Ezzel szemben Lajos ügyvédje a jelenlegi birtokos tulajdonát igyekszik igazolni, a miért is a király vizsgálatot rendel.*
Ferdinánd király 1549-ben meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy Kussali Jakabffy Ferencz és György {91.} kérésére idézze meg Thewrek Pált, Dénest, Györgyöt, Nagmani Antos Mihályt, Werwelghi Domonkos Imrét e birtok egy részének kiadása tárgyában, mely rész a felpereseket zálog révén megilleti.*
1554-ben egy itteni rész birtok elidegenítése miatt tiltakozik Menyői Ramocsa Imre ellen Menyői Ramocsa Lőrincz.*
Ferdinánd király 1555-ben azt hagyja meg a kolozsmonostori konventnek, hogy Kisdobai Székely Lázárt és Kristófot vezesse Naghmon középszolnokvármegyei birtokba, mely őket néhai Kussali Jakchy Mihály örökvallása alapján megilleti. A proponált tanúk: Spatzay Menyhért, Nagy János, Nagy Dobay Chyzer Miklós, Menyewi Ramocha Imre, Georgh Ferencz, Kys Dobay Ban Ferencz. A konvent jelenti, hogy a konvent embere Nagydobai Nagy Jánossal a helyszínén összehívta a szomszédokat, úgymint: Anthos Pált, Lewryncz Albertet és Györgyöt, Thewrek Pál és Jánost, Naghmoni Kwn Miklóst, Nagydobai Kechkes Tamást, Zabo Györgyöt, Kysdobai Warga Istvánt, Eged Miklóst, Georgh Mihályt, Werweolghi Ramochya Pétert, Dobochy Andrást, Menyewi Tholvay Istvánt, Naghmani Nagy Ágostont és Gábort, Haroklyani Lászlót és Istvánt, Nagy Ambrust, Zilaghzeghi Jánost, és a parancsnak eleget akart tenni, de ennek Naghmoni Kwn Miklós, Kwssali Jakabffy Ferencz tiszttartója (provisor) ellentmondott.*
1582-ben e birtokra vonatkozólag Jakabfi Ambrus és Móricz ellentmondanak özv. Jakcsi Boldizsárné Révai Annának.*
Egy részjószágon 1591-ben megosztoztatják Jakabfi Kusalyi Móriczot, Dobai, másként Székely Gábort és Jánost, Ippi Bideskúti Jánost és Félegyházi Balázst.*
1624-ben Alszegi Erzsébet gyermekei: Petkes Tamás és Borbála az itteni rétet, mely a Bányákon van, nem adják az Alszegi-részhez.*
{92.} Nagimont 1639 okt. 5-dikén Nagydobai Spáczai János hűtlensége miatt elvesztette s azt Rákóczi György fejedelem a főlovászmesterének, Serédi István krasznavármegyei főispánnak adományozza.*
1640 junius 22-dikén Sámsoni Harangi László meginti Majtényi Andrásné Szigeti Zsófiát, hogy az első férjétől, Nagydobai Spácai Mihálytól hátramaradt itteni részbirtokból őt megillető hozományt vegye fel, magát a részbirtokot pedig bocsássa vissza.*
1732 előtt itt és Nyirmonban Fodor András és neje, Szécsi Guti Zsuzsánna, majd ezek örökösei, Fodor Zsigmond, Fodor János, Fodor Kata is birtokosok. Az örökösök a birtokot 1733-ig felosztatlanul használják.*
Egy részbirtokot 1732-ben a Dobai-család magvaszakadta után a Gencsi-család bír, de ez évi jul. 7-dikén e családot törvénybe idézteti a kincstár.*
A hadi segedelemhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírták Nagjmon községből a következőket: saját telkükön lakó, adómentes nemesek: Tömösvári Jónás, Vécsei Sándor, Kerekes Péter; más telkén lakó, adómentes nemes: Nagy Pál; saját telkükön lakó, adózó nemesek: Bányai György, Balog Ferencz, Téglás Ferencz, Mátrai János, Balog András, Oláh Péter, András és József, Alszegi Mihály és Ferencz, özv. Szabó Jánosné, idősb Osvát András, Osvát Mihály és János, ifjú Osvát András, Osvát Péter, Mészáros József, ifjú Téglás János, Kis-Várdai Vajda Ádám, Téglás András, Adi János, Balog János, özv. Ungvári Jánosné, Kovács György, idősb Téglás János, özv. Oláh Mihályné, Szabó György, Adi András, Balog Péter és Bakó János; más telkén lakó, adózó nemesek: Dobai M. István és Demeter Mihály; pap: Bessenyei Sámuel ref., kántor: Szarvadi Mihály ref.*
{93.} 1805-ben összeírták a következő fegyverfogható 1. adómentes nemeseket: a) lóval: Szipoly Bálint és Bessenyei Áron; b) gyalog: Vécsei Sándor; 2. adózó nemeseket gyalog: Adi Bálint és János, Oláh Péter, Ferencz, Mihály, András és József, Bányai György, Balog István, Téglás Ferencz, Márton János, Alszegi Ferencz és Mihály, Kovács György, Kis János, ifjú Osvát András, Gecző István, Mészáros József, Osvát Péter, Balog Péter, Ungvári Bálint és András, Téglás András, Balog János és András, Téglás János, ifjú Balog András, Bakó János és idősb Osváth András.*
Nagy-Monnak 1367-ben fakápolnája volt.* Andrásról, a moni eklézsia papjáról szó van már 1383-ban, a ki András apostol kápolnájának az igazgatója. Az egyház – mint előbb is láttuk – a boldogságos Szűz Mária tiszteletére van szentelve.*
Evang. reform. egyháza gót stilű, egy harangját a tizenötödik században öntötték.* Egy másik harangja már «a nagymoni reformata ecclesia számára öntődött 1874-ben».
Az egyház menyezetén ezek olvashatók: «Ezen templom épűlt t. Nagy Pál uram nagy részben való segítségével». «A mennyezet készült 1755-ben Vári János papságában». A tornyot fából nemrég, 1842-ben építették; 1861-ben igazították.
Az anyakönyvek 1772-ben kezdődnek, klenódiumait (czinedények) Adi Bálint, Téglás János, Nagy Miklós és Salamon Miklós adományozták. Egy aranynyal és selyemmel himzett kendőt 1741-ben Czerjék György adott.
Az egyházközségről egyébiránt a tizenhetedik századtól vannak adataink. Nagymon és Nyirmon (Nyrmon) együtt tartottak prédikátort. Nagymon mindenből egész dézmát adott. Nyirmon másfél kalangya búzát. Kereszteléstől tyúk és kenyér {94.} járt. «Fát elegendőt» kapott a Pap. 1620 április 24-dikén Dobán azt határozta az egyházmegye: mivel a nagymoniak és nyirmoniak sok időtől fogva egymással való háborúság miatt prédikátort nem tarthattak, most egymással újabb egyezségre léptek az ecclesia (t. i. egyházmegye) előtt meg Közép-Szolnok vármegyének szolgabírája: Adorján György és Dobai Boldizsár uraimék előtt, kétszáz forint kötés alatt, melyet a szolgabíró és viczeispán csak házától kimenve is, minden törvénybeli remédiumok ellen megvehessen, hogyha Banga Ferencz uram is borából, búzájából, árpájából, tönkölyéből, zabjából, méhéből, bárányából az igaz dézmát, mint keresztyén patronus, meg nem «adnája», hasonlóképen a nagymoniak is, az ő szokott fizetésöket s a prédikátor házára, kertjére s iskolára való gondviselésöket ki nem «szolgáltatnájak», ellent tartván a keresztyéni szent dologban; a nyirmoniak is azon bírság (mulcta) alatt fogadtak minden egyezséget, szolgálatot és fizetésöknek igazán való kiszolgáltatását. Ekképen rendelt az ecclesia tanítót közikbe, ki szolgáljon híven mindenekben.*
A Csehben 1643 ápr. 29-dikén tartott synoduson arról folyt a tanácskozás, hogy a «nagymoni templom építését nem akarják a nyirmoniak», illetve nem akarnak segédkezni annak tovább építésénél, «mert magoknak van templomjok».* «Uras emberek is nem érkeznek reája».*
Ev. ref. papjai: 1629. Mihályfalvi András, kit az ez évi jun. 17-dikén Váradon,* 1631. Zilahi Márton, kit ez évi szept. 7-dikén Báthoron,* 1634. Székelyhidi Mihály, kit az ez évi jun. 18-dikán Szatmárt,* 1638. Dobrai András, kit az ez évi jun. 6-dikán Nagy-Bányán,* 1652. Jánosi Imre, kit az ez évi jun. 2-dikán Váradon tartott közzsinat küldött.* Tsomorkányi Márton, Magyarói Mihály, 1679. Szalacsi János, kit az ez évi jul. 2-dikán Szoboszlón tartott közzsinat küldött,* 1755. Vári János, 1759. {95.} Angyalosi Zsigmond, meghalt Récsében, 1772–1779. Báthori András, 1779–1782. Gaal András, 1782–1790. Kun István, 1790–1796. B.-Jenői Kovács János, 1796–1802. Bessenyei Sámuel, 1802–1814. Fetés Antal, 1814–1819. Surányi Mihály, 1819–1826. Püspöki Zsigmond, 1826–1832. Zilahi Kele János, 1832–1837. Pataki Áron, 1837–1854. Szarvas Bálint, 1854–1859. Székely István, 1859. Sebess György, jelenleg Ferenczi Endre.
Elemi iskolája evang. reform. jellegű egy tantermű.
Nagy-Mon mint curialis helység 1715-ben, ép úgy, mint 1720-ban kimaradt az adóösszeírásból.*
1847-ben a lakosok száma 373; valamennyi gör. kath.* Nagyobb szám, mint 1890-ben, a mikor 259 lakosa van; nyelvre nézve magyar 249, oláh 10; vallásra nézve r. kath. 4, gör. kath. 10, ágost hitv. evang. 4, evang. reform. 222, izr. 19. Házak száma 52.
1895-ben gazdaságainak száma 119. Területe 624 katasztrális hold, a melyből szántóföld 292, erdő 151, rét 105, szőlő parlag 32, beültetve 1, legelő 13, kert 1, terméketlen 29 hold.*
A községnek 1900-ban 310 K becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 778 K 52 f.
Utczái: Templom-utcza és Temető-sikátor meg Szőlőhegy-sikátor.
Határrészei: Verőfény-oldal, Nagy- és Kisrét, Csűrös-kert, Vérvölgy felőli fordúló. Erdők: Párgy, Bükk. Szőlőhegyek: Dombszőlő és Pogányvár.
1804 jun. 4-diki tanúvallatás alkalmával említik Nagy-Monnál a Szék út feljáróját. E tanúvallatás szerint Nagymon-Újfalú nagymoni határ volt.*
Egy mocsár vizét csúz ellen állítólag sikerrel használják.
{96.} Nagy-Mon egészen a nagymonújfalusi patakig terjedt, mely a Bálvány felől a Szabó Miklós-féle bálványi szőlő felé foly. A községet az itt dúlt csaták, – mint a nép is regéli, a tatárjárás, – apasztották.
| Mon. | TARTALOM | 2. Nyirmon. |