| Őrmező. | TARTALOM | Paczalusa. |
Paczal kettő van: Nagy- és Kis-Paczal. Az előbbit egy ízben Magyar-Paczal néven is említik. Pachal 1359, Paczal 1390, Kyspachal 1410, Kÿspaczal 1423, Naghpaczal 1486, Nagh-Paczal 1487, Pachial, Kachal, 1549, Kyspochal 1553, Pacal 1596, Magyar-Paczal 1613, Nagi-Paczall 1639.
Paczal 1390-ben krasznavármegyei, 1449-ben középszolnoki, 1524-ben külsőszolnoki. Nagy-Paczal rendszerint közép-szolnoki helység, 1546-ban mindkét Paczalt biharvármegyeinek említik. Kis-Paczal 1410-ben krasznavármegyei, 1572-ben bihar-, majd ismét krasznavármegyei, 1784-ban középszolnoki helység, 1553-ban Somlyóhoz tartozott.
1721-ben tanúvallatás folyt arról, hogy Nagy-Paczal s Kis-Paczal mely vármegyékben van, továbbá, Nagy-Paczalnak s Kis-Paczalnak külön határa volt-e? Kitünt, hogy mindenkor külön határuk volt. A nagypaczali emberek összeveszvén a kispaczaliakkal, egyik a másik határát nem merte átlépni. Nagy-Paczal Közép-Szolnokban, Kis-Paczal Kraszna vármegyében volt. Nagy-Paczalt s Kis-Paczalt a Cseres Galyfa és Baglyos sűrűje választották el.*
Kapi György Közép-Szolnok főispánja, abban az időben egy gonosztevőt «exequaltatni» akarván «és kivivén, a kispaczali nemesség nem engedte a határukba bevinni», hanem {178.} a két falú határa közt vagy határában vették fejét a gonoszi tevőnek. Váradi szolgáját, a ki Kapi György szolgáját megölte, itélték fővételre. Váradi kivont karddal gátolta meg, hogy a kispaczali határon végezzék ki a szolgát.*
A krasznavármegyei Paczal és Vaja helységeket 1849 után közigazgatás és törvénykezés tekintetében Közép-Szolnok vármegyébe kebelezték be.*
Gyulai István, báró Kemény Sámuel özvegye Macskásy Katalin, Thoroczkai Zsigmond felesége Thoroczkai Klára azt kérték, hogy a paczali határt, Nagy- és Kis-Paczalt (Közép-Szolnokban) osztassa fel az ország.*
Nagy-Paczalt Közép-Szolnokbol, Kis-Paczalt Kraszna vármegyéből vette át Szilágy vármegye. Egyébiránt a két falú majdnem egynek tekinthető, egymáshoz annyira közvetetlen közelben vannak.
Barcsai Zsigmondné Gyulafi Borbálának 1651 nov. 18-dikán kelt végrendelete szerint a Kapi-féle nagypaczali udvarházhoz e három falú tartozott: Széltalló, Bártfalva és Bajom.*
Frimon Péterné Gyulai Karolina: Lotti, a mint Kazinczy említi Dédács, Hunyadmegyében czímű versében,* melyet Gyulai Ferencznéhez írt, a ki Kohányi Kacsándi Zsuzsánna, az utolsó Kacsándi-leány volt, gróf Kuun Géza nagynénje, Paczalon halt meg s itt temették el 1862-ben. Gróf Wass Györgyné szül. Gyulai Francziska, testvére Lottinak, szintén Paczalon halt meg 1865-ben s itt van eltemetve.
1359-ben Pachal, Bajom, Machalatelek és Kistelek birtokokban a váradi káptalan I. Lajos király rendeletére határt járat. Pachal Pachali Benedek Pál birtoka. .
A határjárási okirat ezeket a helyeket említi: Monakur, Manchalapatak völgy, Hwzioazonpathaka patakocska (Hozioazoupatha, Huzioazoupathak, ma Hosszaszó Bajom határrészei {179.} között), Kurmend birtok, Omsonkwth kút, Pachul birtok, Kystelegd, Faizowelgh völgy, Ay völgy, Pagun erdő, Boglusay völgy, Baion birtok, Machalatelek birtok, (ismét Boglasay völgy), Sahousut «via magna antiqua»), Bayonfeu és Bogdanfeu, Almaspathakfe, Marlotheleke völgyek, Bayon és Chahal birtokok, Pachal birtok és Machalakwth patakocska.
Az első határ kezdődik délen a Monakur földénél, azután átmenvén bizonyos Machalapataknak nevezett völgyön a keleti részen egy tölgyfa alatt csináltak újabb határjelet földből, onnan ugyanazon a részen feljebb a Hwzioazoupathaká–hoz érvén a Jakab és Pál mester (Douse fiai) Kurmend nevű birtoka mellett emeltek újabb földhatárjelet, végűl szintén a Huzioazupathak mellett bizonyos Omsoukwtnál (valószinűleg Mosoukwth) három határjelt, melyek közül az első Kurmend, a másik Pachul a harmadik pedig Kystelegd felől jelöli a határt… stb.*
A határt Willerm kanonok (Vilmosnak régi alakja) Tarjáni István király emberével járta.*
Szalacs bírája s esküdt polgárai Paczal helység védelmére szavukat emelték ekkor.*
1390-ben a krasznavármegyei Paczal birtok felébe Kőrösi Lászlót és Mátyást iktatták be.*
1410-ben Zsigmond király a krasznavármegyei Kyspachal-t Kusalyi Jakcsi Györgynek adta és megparancsolta a beiktatást.*
A váradi káptalan Zsigmond királynak 1423. Ker. Szent János születése előtt való kedden Budán kelt beiktató parancsára Kusalyi Jakcsi György fiának tisztelendő Dénesnek Kÿspaczal krasznavármegyei birtokába ellentmondás nélkül György másik fiát Jánost, ennek nejét Annát meg fiait: Lászlót és Györgyöt iktatta be.*
{180.} Ekkor felsorolják a Paczal birtoki jobbágyok elkövette károkat Csáki Ferencz és György meg Szunai Péter és neje Katalin számára.*
Paczali András fiának, Mártonnak középszolnokvármegyei Paczal birtokát elfoglalta Szunai Péterné Katalin, a ki ellen ezért 1449-ben vizsgálatot tartanak.* Ekkor Szunai Péter és felesége Katalin részére, Paczali Ferencz és háznépe ellen is vizsgálatot tartottak, kik Paczal középszolnoki birtokban udvarházukba törtek, jobbágyaikat elverték, Katalint szégyenszemre a legilletlenebb módon szidták, az ingóságukat elhordták, és a házat felgyujtották, körülbelül ezer forint kárt okozva.*
1473-ban Álmosdi Csire Tamás megidézi Váczi Balázs mestert, nagyváradi kanonokot, ki Paczal középszolnoki birtokot köteles előbbinek visszaadni.*
Közép-Szolnok vármegye legrégibb, 1475 körüli adólajstromában Pacalról a Csire (Chyre) Tamás jobbágyai 16 frt 4 dr., s (Paczali?) László jobbágyai 4 frt adóval szerepelnek.* 1543-ban a középszolnoki Paczal Drágfi Gáspár és Paczali László között oszlott meg, amannak jobbágyai 8, emezéi 4 kapú után fizettek adót E 12 kapuszámon kívűl volt még a helységben 2 bíró, 5 szabados és 26 szegény.* 1549-ben a középszolnoki Pachialban (1553-ban Kachal) 15 kapu után adóztak Drágfi özvegyének a jobbágyai, a Harangi Jánoséi pedig 4 után. E 19 kapun kívűl találtak e helységben még 31 szegényt és 9 új házat.* 1553-ban a krasznamegyei Somlyóhoz tartozó Kÿspachal-on nemesi udvarházat jegyeztek fel Drágfi úrnő részéről.* 1570-ben a középszolnoki Paczal-on a Drágfi Magdolna jobbágyait 15, a Görbet Bertalanéit 2 és a Kende Istvánéit 1 kapu után adózták meg.*
1487 jul. 19-dikén a kolozsmonostori konvent jelenti {181.} Mátyás királynak, hogy Naghpaczali László középszolnoki Nagy-Paczal és Bajom birtokainak felébe meg Monakor, Damyantheleke, Kysthelegd, Macholathelke birtokaiba beiktatta Bélteki Drágfi Bertalant, a kit azok vétel útján megilletnek, de Nagythofalvai (?) Imre deák a Csákiak nevében ellentmondott.*
Az itt előforduló Monakor és Mocsolyatelke kétségkívűl a Nagy-Paczal határrészei közt ma is előforduló Mannakor, Mocsolya sűrűje, Kistelegd Kisteleknek felel meg. Damjántelek talán nem is Damjántelke, hanem Dánya vagy Dányás telke s akkor ezt nem is vehetjük egynek Dabjonnal, hanem Nagy-Paczal határrészei közt Dánya vagy Dányás helyen kereshetjük.
1524-ben Paczalon (Külső-Szolnokban) Bélteki Drágfi János bír egy nemesi telket,* a kit, valamint Györgyöt, 1546-ban a biharvármegyei mindkét Paczal részbirtokokba beiktattak.*
1556-ban a Paczalon (Középszolnokban) levő nemesi telkeket Bélteki Drágfi György magtalan elhalálozása után Izabella királyné Báthori Györgynek és Somlyai Báthory Annának s örököseiknek adományozta.*
1571-ben a középszolnoki Paczal, 1572-ben a bihar- és krasznavármegyei Kis-Paczal meg a középszolnoki Nagy-Paczal birtokokba beiktatják Berekszói Hagymási Kristófot.* De őt 1573-ban a paczali nemesi curia és tartozékainak elfoglalásától Perényi István eltiltja.*
1594 szept. 13-dikán Paczalt, «Báthori Istwán atta volt» Sarmasági Istvánnak; a paczali kilenczed is az övé volt.* Bocskai István tudatja ekkor Massaÿ Ferencz somlyai «prefectus»-sal, hogy a fejedelem Paczal felől gondoskodni fog; {181.} addig is vigyázzon, «hogy az kinek hol nem kell járni, ne járjon».*
Egy tizenhatodik századbeli jegyzék szerint a kraszna-vármegyei Kis-Paczal a Jakcsi-javakhoz tartozik.*
Szerdahelyi Imrefi Jánosné Iffiu Katalin elvesztette hűtlenségbeesés miatt a középszolnoki Nagy- s a krasznavármegyei Kis-Paczal felét, melyet Bethlen Gábor 1614 máj. 13-dikán Kapi Andrásnak és nejének Somkereki Erdélyi Borbálának adott, valamint a másik felét is, miután azt elcserélte Imrefi János fiától, Mihálytól.*
1618 decz. 21-dikén a krasznavármegyei Kis-Paczalban lakó Zokoly Farkas és neje, Kólya Ilona ellen Vid Lászlóné Gencsi Annát megvédi özv. Dengelegi Miklósné Parlagi Anna azon mindszenti részjószágban, melyet Gencsi Anna előbbi ura Újnémeti István Dengelegi Miklóstól kapott cserében egy szabolcsvármegyei birtokáért.*
Bethlen Gábor fejedelemnek 1627 decz. 6-dikán kelt levele szerint a nagypaczali és bajomi birtokokba való beiktatásnak ellentmondottak Boczikai István és Báthori Anna, a miért törvényben állanak Kapi András felperessel,* a kinek 1630 szept. 10-dikén Brandenburgi Katalin is odaadományozza a középszolnokvármegyei Paczalt.*
Gombkötő Pál 1639 jul. 29-dikén Nagi-Paczalban kelt levelében írja: «a minő perei voltak Barcsai (Barchiai) Zsigmonddal s ennek felesége Gyulafi Borbálával, ezekről velök megbékéllett». Alkú szerint adtak neki hat ökröt, ötven forint pénzt, a Morgó-hegyen volt szőlejét is elcserélték s a Tholvaios-hegyen adtak mást érte, e mellé is husz forintot. Minderről Váradi András és Sarolliany István nemes személyek előtt nyugtatja meg Gombkötő Pál Barcsait s nejét.*
Balog Mihály és neje Balásházi Anna a krasznavármegyei {183.} Kis-Paczalon lakó nemes személyek, itt 1645-ben kelt levelük szerint, kispaczali házukat, kerttel, erdővel stb. két szőlővel félszáz magyar forintért zálogba adták Váradi Zsigmond kispaczali nemes embernek. A szőlők szomszédjai Kovács Bálint jobbágya Makai István és Váradi Zsigmond jobbágya Kádár István.*
1647 jun. 22-dikén Kis-Paczalban lakó Kovács Bálint, Kovács Péter, Balázsházi György és Balázsházi Miklós nemesek előtt hűséget fogad egy új németi jobbágy Váradi Zsigmondné Ladmóczi Horváth Annának.* Kovács Bálint, Kovács Péter kispaczali nemesek előtt, Váradi Zsigmond a feleségének 1652-ben két ház jobbágyot ad.*
1653 ápr. 24-dikén a Kis-Paczalban lakó Váradi Gábor és Balázsházi Miklós előtt egy dengelegi jobbágy fogadott hűséget.*
1654-ben Kapi Kapy György a feleségével Bethlen Krisztinával Nagy-Paczalban lakik.*
1679 jun. 6-dikán Kapi György leányai és mostoha anyjuk Bánfi Ágnes megosztozkodnak a György ulán maradt birtokon. E szerint a paczali jószágok meg a szilágyi jószág is a leányoknak maradnak.*
A krasznavármegyei Paczal egyike volt azon részbirtokoknak, a melyekről szóló okleveleket 1689 márcz. 31-dikén Kövecsesi Dancs János átadta Szécsi Györgynek oly kikötéssel, hogy kikeresvén ama jószágokat, haláláig bírhassa, de ezután Dancs utódaira szálljanak.*
Guthi Farkasnak kispaczali jobbágyáért, Kovács Andrásért jótállanak 1695-ben Peérban.*
1701-ben Szilágy-Szécsi Guthi Farkas elcseréli kraszna-vármegyei Kis-Paczalban levő telkét Szabó Jánosnak Girolthon levő paraszttelkeért.*
{184.} Ez évi aug. 31-dikén Szécsi Györgynél Guthi Juditot megintik, hogy bocsássa ki a paczali részjószágot, a mely Szécsi György jogán Ráczkevi István tasnádi lakost illeti.* 1702 jul. 13-dikán vizsgálatot tartanak Zsombori János részére az iránt, hogy a paczali részbirtokát, melyet Dancs Jánostól bírt zálogjogban, Ráczkövi Istvánnak hagyta-e végrendeletileg Szécsi György.*
1712 aug. 4-dikén készítettek egy összeírást a nagy-paczali jószágról, a néhai Kapi Mária grófnőnek a Közép-Szolnok és Bihar vármegyében levő nagypaczali nemes udvarház helyéhez tartozandó javairól. A paczali puszta udvarházhelyen semmi épület nincs. Szomszédja Margita felől Thoroczkai István puszta udvarházhelye, Thasnád felől Macskási Boldizsárné puszta udvarházhelye. A puszta udvarház három részre oszlik: veteményes-, csűröskerti és majorháza. Majorsági szántóföldek: az Usztató felől való járásban a Szil-kútnál levő szántóföld egyik szomszédja Thoroczkai István; az Érmezőn levő föld szomszédja az udvarházhelyhez tartozó majorságrét s gróf Gyulai Istvánnak egy bujdosó jobbágya. A Monakoron való járásban levő szél-föld mellett a Dányád erdeje terűl el. Itt még egy szél-föld. Majorságrét: a Nagyrét három részre oszlik. Majorságszőlő: a Hegyestetőn egy darab, melynek szomszédjai nemzetes Guthi János parlag szőleje s Macskásiné majorság szőleje. Puszta szőlőföld: a Morgó-hegyen. Erdők: a nagy- és kispaczali erdők, kétezer sertés makkolhat rajtok: bő termés idején a bajomi erdőn ezer sertés, a magyarcsaholyi, oláhcsaholyi és zőczei erdőkön kétezer sertés bízhat. A széltallai erdőkön százhatvan. Malom a széltallai határon kettő van. Bártfalván is vannak erdők. Jobbágycsalád Paczal birtokban 5; bujdosó 2. Puszta telek 13. Bajom birtokban 4 jobbágy-család lakik, ezek Paczalban szolgálnak: inquilinus czímen 3. M.-Csaholyban 1 jobbágy. Zőczén {185.} (puszta régtől fogva) egy telek, O.-Csaholyban 2 puszta telek van. Széltalló, Bártfalu (Bihar) birtokban 8–9 a jobbágyok, inquilinusok s puszta telkek száma.*
1721 április 23-dikán középszolnoki szolgabírák Nagy-Paczalon az iránt tartottak tanúkihallgatást, hogy Nagy-Paczalon kik minő részeket bírnak? Gróf Gyulai István, Thoroczkai Zsigmondné, Thoroczkai Klára és néhai Macskási Boldizsár özvegye Kapi Anna néhai Kapi György részén, Péri Teremi Márton az Erdőteleki-részből, Endréden (Szatmár m.) lakó Kéczi Tamás Gombkötő Pál részéből, Bozóki Ferenczné Szunyog-részen, Csomaközi Zsigmond Erdőteleki-részen, Szaklányi István örökösei s Szunyog Ferencz Dancs-részt, Varasdi István Sarollyani-részt, Urai Ádám, György, Ferencz, Dávid és Sámuel ismeretlen eredetű részt bírnak. Kapi György örökösei örökös s a legnagyobb birtokosok Nagy-Paczalon. A mikor három felé osztották a Kapi-részt, 13–14 telek jutott egy-egy részre s az udvarház is három részre oszlott. Thoroczkai Zsigmondné örökös jobbágya 3, zsellére 2, Kapi Anna részéről örökös jobbágy 4. Erdőteleki posteritási is örökösök a helységben, ezeknek a részjószága áll egy nemes curialis helyből és öt colonicalis telekből, ezeken sem örökös jobbágyok, sem zsellérek nincsenek. Gombkötő Pál része is örökös, erre a részre egy telek van, rajta is lakott. Bozóki Ferenczné két telket bír, az egyiken örökös jobbágy lakik. Szunyog Ferencz – Dancs-jusson – három telket bír, két örökös jobbágya van. Saroelyani is örökös volt, egy házi nemes ember, egy telket bírt. Zálogban bírnak: Péri Szaklányi István maradéki egy telket. Kapi György tiszttartója lakott rajta. Péri Teremi Márton az Erdőteleki-részt zálogban bírja. Kéczi Tamás a Gombkötő Pál-részen szintén zálogban bír egy jobbágytelket örökös jobbágygyal {186.} Csomaközi Zsigmond fél telket (Erdőteleki-rész), Varasdi István (Sarollyani-részen) egy telket Kálmándon (Szatmár m.) lakó Nagy Ferencztől zálogosított. Az Urai-familia egy telket bír.*
Simon János ügyvéd 1752-diki levelével fenmaradt egy memoriale arról, hogy a paczali, általában a Kapi-jogot illetőleg hogyan kell eljárni.*
1743 augusztus 2-dikán gróf Marosnémethi Gyulai István kamarás, Macskási Kata Magyargyerőmonostori Kemény Sámuelné, Thoroczkai Klára Toroczkószentgyörgyi Thoroczkai Zsigmondné, Nagypaczali Keserű Zsófia Káli Kún István özvegye, Széplaki Kója Péter kispaczali nagybirtokosokat stb. arról értesítik, hogy az erdőt fel fogják osztani.*
1756 aug. 2-dikán Gyulai István részére arról tartanak Nagy-Paczalon tanúvallatást, hogy Káli Kún István miféle birtokot bír Nagy- és Kis-Paczalon? Kitűnt, hogy Kún István és neje, Keserű Zsófia mind a két faluba «idegen jusson férkeztek be».*
1769-ben a kispaczali javak visszaszerzésére gr. Földvári Ferencz megbízást kap Érhatvani Hatvani Istvántól.* (Gróf Tancsi Földvári Ferencz a nagypaczali reform. egyház pártfogói közt is szerepel.)*
1778-ban Nagy-Paczalon tartott tanúvallatás szerint «ez előtt feles esztendőkkel» Magyargyerőmonostori Kemény Sámuelné Macskási Kata halála után Alvinczi Gáborné Gyulai Kata vette birtokába a Macskási-részhez tartozó ősi szőlőket és allodialis szántóföldeket. Gyulai Kata halálával férjére szállott a paczali szőlőhegyeken termett bor. Egy darab erdős helyet maga Alvinczi fogott fel szőlőnek, a miért azt elnevezték Alvinczi-fogásának.*
1783-ban tizenöt tanú bizonyságot tesz, hogy Paczalban {187.} a Hegyes-Tető szőlőhegyen néhai gr. Gyulai István «szőlőket építtetett».*
A közép szolnoki (!) Kis-Paczal visszaszerzésére nézve is megegyeztek 1784-ben Menesági István és György meg Csoknyai György.*
1789-ben Nagy-Paczalon «dominalis cancellaria»-t tartottak az új kis-paczaliak ellen, a kik a Bodisár nevű helyet már régen felfogták szőlőnek s nem akarták építeni, tengerit, búzát termesztettek benne. A Morgó hegyesieket is megintették, hogy «valakiknek szőlejek alatt gyepjek vagyon, felépítsék».*
1797-ben a hadi terhekhez való hozzájárulásra összeírták Nagy-Paczal községből a következőket, főbb birtokosok: gróf Gyulai József és gróf Teleki László; kisebb birtokosok: gróf Rhedei Mihály, Berzentzei Mihály, gr. Teleki Imre, br. Radák Antal, br. Nalátzi Károly, Menszáros Dániel, Szunyogh János, Horváth Dániel, gr. Földvári Ferenczné, gr. Teleki Mihály és Lajos, br. Inczédi Sámuel, Urai-család, Szeredahellyi János, Irinyi Lászlóné, Diószegi Zsigmond, Bamodi Péter és Varsotzi Pál (Páál); saját telkükön lakó immunis nemesek: Nagy János és István; urasági tisztek: Kováts István, Butyka István és Papp György; papok: Lakatos György reform. és Popa Ignát oláh; kántorok: Szabó László ref. és Deák Kretsun oláh; molnárok: Hora János és Tétsi Mihály; zsidó: Azik zsidó.*
1805-ben N.-Paczalról lovasnak vették föl a Pap-család két tagját, gyalogosnak pedig a Nagy-család három tagját;* okt. 16-dikán homagialis esküt tettek a Gegesi Subha-, Kercsedi Bányai-, Erdődi Nagy-, Pap- és Nagy-családok tagjai; összesen 10-en.* (Subánénak, a nagypaczali ev. ref. egyház egyik jóltevőjének sírboltja ez egyház közelében van.)
1815 szept. 20-dikán Nagy-Paczalról Szabó Rácz Pál jelentést tesz gazdasági ügyben Gyulai Istvánnak.*
{188.} 1806-ban Kis-Paczalról összeírták a gr. Teleki, gr. Lázár, Horvát, Kólya, Dolhai és Vitéz birtokos nemes családok tagjait, összesen 7-et. Ezek kezén volt összesen 1 curia, 7 adómentes lakótelek; 47 lakott és 3 puszta antiqua meg 45 lakott és 7 puszta nova jobbágytelek. Legtöbb telke volt gróf Teleki Lajosnak (1 curia, 12 lakott és 1 puszta antiqua, 16 lakott nova) és Horvát Zsigmondnak (2 adómentes lakótelek, 11 lakott és 1 puszta antiqua, 9 lakott és 3 puszta nova).*
N.-Paczal evang. reform. egyházát. – egyik lelkészének, ifj. Makódi Mihálynak följegyzése szerint – 1560-ban állítólag Cseheregi Mátyás építtette; ugyanekkor «egy aranynyal kivarrt úrasztali készületet» Kántor Barabásné Cseheregi Anna ajándékozott az egyháznak. Igen valószínű, hogy azt az egyházat, melyet 1360-ban építettek, a tizenhetedik és tizennyolczadik században ezen a vidéken dúló török s tatár hadak lerombolták s a jelenlegi egyház újabb időből való.
A Blandrata ellen N.-Váradon 1569 okt. 10-dikén tartott zsinaton Éradonyi Mihály paczali pap is részt vett. *
Klenódiumai között a legrégibb egy 1613-ból való úrasztali fehér abrosz, melyet Kapi Anna adott «a magyar-paczali ekl. számára». A templom szószékén és falán gr. Gyulai emléktáblái állanak.
Az egyházközség anyakönyve 1764-ben kezdődik. Gróf Gyulai Lajos 1865-ben ezer forintos alapítványt tett a papi s tanítói fizetés javítására.
Papjai, a már említett Éradonyin kívül, 1752–1755. Karczagi uram, 1755–1762. Újvárosi János, 1762–1764. ifj. Székely Mihály, 1764–1767. Makódi Mihály, 1767–1769. Porcsalmi László, 1769–1772. Bátori Filep János, 1772–1775. Csengeri István, a ki után Zabó Mihály szolgált három hóig, 1780. Rákosi Márton, 1780–1792. Baksa György, 1792–1796. Becsei István, 1796–1797, Tóth Mihály, 1797–1800. Lakatos {189.} György, 1800–1811. Veress Zsigmond, 1811–1814. Sós János, 1814–1832. Tóth Gergely, 1832–1837. Vilhelm János, ki a papi hivatalról lemondott, Pestre ment, 1837–1894. Tóth Imre, azután Nagy Zsigmond.*
A gör. katholikusok fatemploma 1780-ban épűlt.*
Nagy- és Kis-Paczalnak 1646 előtt unitárius egyháza is volt.*
Állami jellegű kéttantermü elemi iskoláját 1882-ben szervezték.
1594-ben Paczalon tíz kapuszámot írtak össze. Jobbágyszolgálmányait már előbb láttuk.*
Az 1712 aug. 4-dikén néhai Kapi Mária grófnő nagy-paczali javairól felvett leltár szerint Paczal birtokban, mint már láttuk, van 5 jobbágycsalád, 2 szökött jobbágy és 13 puszta jobbágytelek.*
Nagy-Paczalon 1715-ben 4 jobbágy- és 1 zsellér-, összesen 5 háztartás fizetett adót; 1720-ban 9 jobbágy- és 10 zsellér-, összesen 19 háztartás, magyar mind. A népesség száma 1715-ben 45; 1720-ban 171 lélek, magyar valamennyi.*
Kis-Paczalt az 1715. és 1720-diki összeírások a lakatlan falvak között említik.*
1847-ben Kis- és Nagy-Paczalon 13 r. kath., 231 gör. egy., 300 helv. és 4 izr. lelket írtak össze.*
1890-ben Nagy-Paczal lélekszáma 862; nyelvre nézve magyar 719, német 36, tót 1, oláh 87, egyéb nyelvű 19; vallásra nézve r. kath. 33, gör. kath. 99, ágost. hitv. evang. 1, evang. reform. 641, izr. 88. Házak száma 146. Kis-Paczal lélekszáma 211; nyelvre nézve magyar 146, tót 1, oláh 64; vallásra nézve r. kath. 3, gör. kath. 64, evang. reform. 119, izr. 25. Itt a házak száma 37.
{190.} A művelés alatti területből Nagy-Paczalon adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 1715-ben 7, 1720-ban 52 köblöst; rétet 1715-ben 12, 1720-ban 69 kaszást; szőlőt 1715-ben 7, 1720-ban 51 kapást.* Mint Hont vármegye küldöttei 1715-ben följegyezték, Nagy-Paczalban harmincz évig hevert parlagon, művelés nélkül a szántóföld,* 1720-ban is tíz telek volt (már harmincz éve) puszta.*
A nagypaczali erdőre fogadott, hajtott s meghízott sertésekből jutott dézma sertésnek és váltópénznek két része Kapi Györgyöt illette, a jövedelem harmadik részét Kapi György néhai Erdőtelekinek adta s Erdőteleki osztotta el a nagypaczali többi kisebb possessorokkal.*
Dr. gróf Kuun Géza 1629 január 4-dikéről közöl és ismertet egy paczali lelettárt az Erdélyi Gazdában.*
A lelettár szerint az udvar kapuja ép, kétfelé nyiló, retesz van a kapun, reteszfővel, a kapunak a felső sarka is vasból csinált. A kapun belől mindjárt egy must-sajtót, egy hosszú gyalút, két karosszéket, három kar nélkül való ülőszéket, egy romlott, ökör után való, rúd nélküli szánt, három lajtorját (mindenestül) s egy disznóknak való válút találunk. A pincze «heian» huszonhat üres hordó, kilencz kád, három fürdőkád, egy deszkás, ló után való ép szánka, egy forgó köszörűkő (felcsinálva), négy borvonó korcsolya s egy tyúkoknak való ketrecz volt. Az Úr háza ereszében egy só-őrlő van (készen felcsinálva) s egy öreg pad. Az utcza felől való háznak pitvarában, melynek ajtaja ép, vas a retesze, reteszfeje, a sarka pántja fa, két öreg tekenő, egy dagasztó, egy mosogató tekenő s egy általagban korpa (nr. 2, így) van. A szobában, a melynek ép az ajtaja, sarka, pántja vas, retesz nélküli, az ajtó mögött két általagban sóskáposzta, a házban (t. i. szobában) két pad, két öreg vízhordó kártyus, öt földfazék {191.} mindenestül, egy vízhordó korsó, egy táltartó a falon, abban öt fatál, faragott szegeletes tányér huszonhat drb, esztergározott, metszett tányér három, egy szita, egy farosta, két üres veder, egy nyoszolya (ágy), öt általag, eczetes, egy öreg vasnyárs, továbbá a házban egy paraszt kályháskemencze is, egy ép asztal minden szerszámával. A hátulsó ház pitvarának ajtaja paraszt, retesze vas, sarkai fából, itt egy asztal-szék van. A hátulsó szobának is paraszt az ajtaja s vasszerszám nélkül való. A házban két pad, egy hitvány pohárszékasztal, fából csinált két sótartó, egy nyoszolya, egy öreg asztal, egy kis záváros láda, «melyet a tiszttartó semmi úton nem akara megnyitni», hogy meglássanak belől, egy rézgyertyatartó. (A bíró megjegyzése szerint nem régen tizenhat asszony fonni négy-négy fő kendert kapott, de ezek még nem számoltak be vele.) A leányasszonyok háza ajtaja is paraszt, vasszerszám nélkül való, az ajtófelen két pad, két ülőszék s egy jó, ép, de paraszt kályháskemencze van benne. A leányasszonyok házából a sáfárházra nyílik egy paraszt, vasszerszám nélkül való ajtó. Az ajtófelen egy hordócskában két köböl s egy véka lencse van. Körös-környül a sáfárházban padok (3 drb) vannak. Egy rossz zsákban párnába való lúdtoll. «Egy fejér mázos korsóban nem tudom micsoda.» Két üres fedeles rézkorsó, három üres, túrónak való bodon, más bodonban egy kevés kerti borsó, kemenczének való paraszt kályha tizenhét drb, egy iratos mázos föld-tál jó, ép, ó szalonna sódor nélkül, idei szalonna a sáfárházban s a gabonás ház «hean» oldal pecsenyéstől négy drb, megkezdve egy szalonna, három háj mindenestül, valami régi penészes kolbász tizenhat szál, nyolcz «soldor» (t. i. sódor). Az Úr házai «heján» (felnyíló ajtaja paraszt, egy jó vas reteszfő rajta) nyers alma két köböl s két véka, régi aszú alma két köböl s egy véka, régi aszú szilva három köböl s egy véka, idei aszú szilva két köböl s két véka. Van igen régi aszúszilva, «a kit kapával vájnak fel, disznóknak való, meg se mérhetni». Van továbbá itt egy öreg {192.} lóbőr, egy csikó-, egy disznó- s két nyiratlan juhbőr, (mely a tiszttartóé), két fakéreg szapuló, egy kősó, vereshagyma mindenestül, kevés mogyoróhagyma is benne négy véka, fokhagyma huszonnyolcz koszorúval. A pincze ajtaja mögött egy rakás retek fövenyben. A gabonás házban, melynek ajtaja paraszt, vasszerszám nélkül való, székek körös-környül, egy vesszőből font ágy, egy paraszt íróasztal, egy vízhordó csobolyó s huszonkét gyertya. A gerendán túrós étekbe való túrók (6 drb), «Vadnak harom reszben allo Szuszekok» (kasok), egyik részében rostálatlan búza, hat köböl s két véka, «rostált avagy gyaratot» búza ugyanannyi, borsó mindenestől öt köböl s egy véka, dió «tetézve merven vagjon» két véka. A fogház avagy tömlöcz hean anyaméhek «vadnak kasokban» (12 drb) s üres méhkasok (23 drb). A pinczében és boros istállóban, melynek ajtaja paraszt, a pinczének retesze, reteszfeje vas, két merő cseber, két fél cseber, egy kis kádacska, két bortöltő liu, hordó borok mindenestől («in vasis et vasculis») 73.
A Korpa-hegyen termett bor (ürmös is), dézma bor, búzán vett bor, Márton deák által pénzen vett bor, János deák által szintén pénzen vett bor, Morgó-hegyen termett borok hetvenhárom edényben több mint hatvanöt (borhordó) cseberrel (tina). Csiger is van hét edénynyel.
A pinczében s istállóban is vannak kádak (négy drb) tele sós káposztával.
Majorkodások. Búzaasztag van most három, 207 2/2, 200, 170 2/2, 578 kalangyásak. A tiszttartó kölesét (öt köböl s egy véka) az inventáláskor szórták meg. Zabasztag egy volt, 354 kalangyás. Zöld vetés búza, melyet a tiszttartó az őszszel elvettetett, kilenczvenhárom köböl s három véka. Széna a csűrös-kertben két kazal, az «egyiknek magassága és temérdeksége» harmad fél-fél öl, hossza huszonöt öl, Ujlaki Mihály ölével megmérve, a másik kazal szélessége és magassága harmadfél-fél s hossza tizenkilencz öl. Az udvarháznál levő kertben {193.} is van egy kazal széna, melynek magassága s temérdeksége két-két öl, hossza tiz öl. Tinós és borjús tehenek: egy veres «tarcsa» (tarka) összeálló szarvú, alatta veres tarcsa ökörtinó, egy barna konya (t. i. szarvú), alatta üszőtinó, egy veres langú suta, alatta veres langú üszőtinaja, egy verhenyű barna kesely, széles szarvú, most ellett, alatta veres ökörborja, egy fekete-barna suta, két üsző tinajával, egyik fekete-barna, másik veres, egy szőke konya, alatta szőke ökör tinaja, tinós tehén összesen hat van, ökörtinó három, üszőtinó négy. Meddő tehén harminczegy van; barna előhajlott szarvú, barna csonka, barna kesely suta, barna fekete színű, fekete tarcsa felálló szarvú, fekete hodos széles szarvú, fekete széles szarvú, fejér babos suta, kormos kesely széles szarvú, szőke konya, veres kormos széles szarvú, verhenyű barna suta, veres kesely suta, veres kesely felálló szarvú, veres langú suta, veres suta. A ménesben van: fakó kancza, fejér, fekete hodos, szürke hodos, veres (világos pej), összesen (öreg kancza) tizenkettő, gyermekló négy, csődör csikó tíz, ezek között kettő veres (egyik hodos), kettő szürke, egy barna; öt tavalyi csődör. Kancza csikó öt, fakó kettő, szürke hódos három. Sertésmarhák: itthon van három öreg hizlaló disznó, ártányok, két szürke, egy veres, egy süldős ártány szürke; a többi disznó az oláh lugosi havason van, öreg disznó ötvenhét (kettő kan), süldő huszonnégy, összesen nyolczvanöt. Bajomban harmincznégy tized disznó. Hogy hány malacz van, azt nem tudták megmondani.
Szárnyas marhák: lúd 36, tyúk 38, kakas 5, kappan 2, pulyka 11.
A tiszttartó eszközei s marhái: egy szakadozott abrosz, egy kendőkeszkenő, egy új vízhordó korsó, egy fél szalonna, «kit az erdőkerülők még lábán adtak volt neki», öt kas méh az úr méhei között, zabja (a bíró előtt megmérvén lött) huszonkét köböl s két véka, de a mint a bíró mondja, «a jobbágyok szántották a földet, azok vetették el is, azok takartak {194.} volt és azok csépelték fel is». Borsója egy köböl, azt a két véka diót, a mely «ide fel a gabonás házban» volt, az «övének mondja». «Övének mond lenni» négy süldő malaczot is. Van négy fejér juha, ezeket még «báránykorukban gratis adtak volt neki». A gyártatlan két juhbőrt «ide fel a ház hián» szintén az «övének nevezi, «kiknek a húsát is maga ötte meg, azokat is ingyen adták volt neki». Volt ebben az esztendőben egy búzaasztag is, «de annak continentiáját sem maga, sem a bíró nem tudják, felcsépeltek volt benne, de még nagy része constal az asztagban». Ökre van hat (veres tarcsa, veres rőtt, szőke, buta (szarvú) kesely, barna kesely, veres hodos kesely), tavaszi tinaja három (veres tarcsa, barna ökörtinó, szőke üsző), van egy veres tarcsa csonka tehene, melyet Bardfalván lakó Bucsik Tódor hagyott volt neki végrendeletileg, van két paripája, egyik barna, másik deres. Disznai az úr disznaival – Lugoson vannak, tizenegy öreg disznó, «vagyon igen szép gránát subája farkasbőrrel béllet», van egy általag csigere vagy lőréje annál a háznál, a hol a borai voltak. «Borát hat általaggal» találtak, «jóllehet – jegyzi meg az inventáló – hogy több is volt, de asszonyom ő nagysága levele által szabadította reá, hogy szabad legyen innya benne, azért a többit elköltötte, láttam az ő nagysága levelét». Egy borát (így) «aszszonyom ő nagysága számára vittek Tasnádra.» Egy iratos bornak való kártyust is magáénak mondott a tiszttartó, a kinek egy pisztolya és kardja is volt s egy középszerű ládája, «melyben nem tudhatom minemű egyetmások vannak, mert nem akara megnyítni, én is nem merem az úr híre nélkül feltörni».
Ekkor Kapi Andrásé volt Paczal.
1895-ben Nagy-Paczal gazdaságainak száma 161. Területe 3759 katasztrális hold, a melyből szántóföld 1429, legelő 1103, erdő 633, rét 332, szőlő (parlag) 107, kert 9, terméketlen 146 hold.* Kis-Paczal gazdaságainak száma 66. Területe 1234 {195.} katasztrális hold, a melyből szántóföld 535, rét 206, legelő 177, erdő 164, szőlő (parlag) 64, kert 26, terméketlen 62 hold.*
Az 1895 april 16-máj. 2-diki fehérvári, az 1596 ápril 21–26-diki kolozsvári országgyűlések határozatai szerint Paczal a præsidiumba a meglevő rovása szerint fizetett adót.*
1900-ban Nagy-Paczal községnek 11208 K 30 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 2849 K 16 f.
Kis-Paczal községnek 2754 K becsértékű a cselekvő vagyona, állami egyenes adója 1235 K 22 f.
Nagy-Paczal határrészei: Korpahegy, Fente, Bankahegy, ebben a ref. temető; Széles-berek, Morgó, része a Nagy-írtás; Újhegy, része a Kokasos; Kis-réde, részei a Kis-írtás és Dérkút; Kerek-domb, Nagy-rét, részei a Fazakas-rét és Hőgye; Hegyestető, része a Farhegy, Bitra, Nagy-réde, része a Gyulai- kalap; Nagyerdő, része a Komlós-kút, Rózsahegy, Dánya, részei: Ijésné völgye, Mogyoróskút, Haraszti oldal, Peleigát, Egre- és Dányás süreje (?) kútja; Zódog és Ruzsa, ezek részei: Kis-Debreczen, Ruzsa-patak és Zódog-patak; Cseres, Gát-oldal, részei: Gát völgye, Gyertyánkút és Mákávëj (Makabéus) tó; Mannakor, részei: Farkas-tó és Csorgó-kút; Iharos, részei: Róka-lyuk, Kis-telek és Záj; Nagyméhes, része: Kis-méhes; Szilvölgy, része a Kecskés-völgy; Agyaros, részei: Kerek-tó, Mocsolya sűrűje és Peéri-út.
Kis-Paczal utczái: Nagy- és Kláravölgy-utcza.
Határrészei: Farkashegy, Lyányhegy, ennek része a Fekete-kút; Száz forintos, ennek része a Somkút; Lonka (Luncă [oláh] = völgy), Agyaros, ennek részei: Gyertyán-kút és Vérvölgy; Somkút, ennek része a Bivolár-kút és völgy (bivolar , [oláh] = bivalypásztor); Farkashegy-oldal, ennek része a Klára-völgy; Morgó, ennek részei: Kokó-hegy és Árpás-kert; Paczalfő, ennek része a Sásas-kút; Kónya-rét, része a Kerek-tábla.
| Őrmező. | TARTALOM | Paczalusa. |